Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)
1921-01-13 / 8. szám
Csütörtök, 1921 jan. 13., IV. évf. 8. sz. 1 , VJ KELET Angol munkásküldöttség Prágában Prága, jan. 10. Ide érkezett az angol munkáspárt tizenöttagú küldöttsége. A küldöttek közt vannak: Henderson, Thomas, Adamson és hét más alsóházi tag. A küldöttség a legközelebbinapokban meglátogatja a köztársaság különböző vidékeit és azután esetleg ellátogat Magyarországba is. Schwarz úr összerezzent. Válláról hideg verejték csúszott le a gerinccsont kanálisán. — Temetés, — panaszkodtak ki belőle a szavak. — Temetés . . . koporsó . . . gödör . . . Sok koporsó . . . sok gödör . . . Mennyi koporsó . . . ötezer koporsó . . . — Mozogj már! — ötezer koporsó, mind én vittem . . . ötezer gödör, mind én tömtem be . . . És ötezer halott, ötezer koporsó, ötezer halott . . . Tegnap még négyezerkilencszázkilencvenkilenc , ma ötezer. Finom fekete redingot volt rajta, fekete, csokros volt a nyakkendője. Fekete volt a szakála, reszkető, göndörös, fekete. — Négyezerkilencszázkilencvenkilenc . . . Csupa halott, csupa temetés ... És egy halott öt forint ... és ötezer halott huszonötezer forint ... És egy élet ... és ötezer halott ... És egy élet ... és hat ferencjóska és három cilinder ... És egy élet és ötezer gödör ... A halottak a gödörben, a gödrökön halmok ... és egy élet huszonötezer forint . . . Schwarzné rácsapott az asztalra. — Ne morogj! idd ki a kávédat, mert kihűl. Kihűl? — tűnődött Schwarz úr. — (Vége következik.) 3. oldal: kőről az egész proletáriátus élő standardjára Várjon nem a legcélszerűbb szocialista teljesítményt végzi a cionista mozgalom, ha ennek a tartalékseregnek legkétségbeesettebb tízezreit, a zsidó proletárokat kivonja, munkához és földhöz juttatja a saját országukban és ezzel nem lekicsinyelhető mértékben csökkenti a marxi értelmezésű tartalékseregnek az egész proletáriátusra gyakorolt súlyos nyomását ? Amit a lap a zsidóknak angol részről szánt szerepéről ír, hogy Anglia vazallusává akarja tenni Palesztinát, hogy általa a lázadások áradatát feltartóztassa, arra nem tartunk sok szót érdemesnek. Ez olyan alapos kifogás, mint a földkérdésnek georgista megoldásáról egy mondatban azt írni, hogy szimpatikusnak látszik, de nem más, mint becsapás. A georgizmusról ezt leírni nem egyéb, mint frivolitása annak a feltevésnek, hogy a cikkírón kívül senki,sem tudja, hogy mi a georgizmus. De az önöl való vitatkozás eltérítene irányunktól. Azt írja a „küzdelem“ a maga konklúziójaképén, hogy: „mi nem a kis- és középbirtokokért harcolunk, mi a földbirtok magántulajdonának megszűntetését követeljük, a közös termelési rendszer alapjára akarjuk helyezni." A londoni cionista világkongresszus pedig múltévi határozatában a palesztinai földbirtokpoltikát illetőleg proklamálta, hogy, ,a cionista földpolitika alapelve, hogy a föld, amelyen a zsidó gyarmatosítás történik, a zsidó nép köztös tulajdonába kerüljön. A végrehrjtó bizottság felhivatik, hogy mindent kövessen el azon alapelvnek teljes egészében való keresztülvitelére." Úgy véljük és mindenki erre az eredményre juthat az összehasonlítás után, hogy a kettő között nemcsak, hogy lényeges különbség, de semmiféle különbség nincsen. És amíg a szocialisták lapja azt üzeni elvtársainak, hogy álláspontja szerint a zsidó proletárság nem lehet tagja a cionista pártnak, mi azt üzenjük a mi elvtársainknak, hogy a zsidó proletárság tagja lehet a szocialista pártnak. Mi sem természetesebb, minthogy ahol zsidó szocialista párt van, odacsatlakozik. • *mmmm mm m m m m m m mm m m m m m m m m Kormányválság Angliában Lord Milner lemondása — Lloyd George és Lord Curnon küzdelme — Eduard Grey külügyminiszterjelölt — Az Új Kelet tudósítójától — Páris, jan. 10. Lord Milner betegségére való hivatkozással lemondott. Lord Milner Egyiptom minisztere volt. A .Matina londoni tudósítója részletesen foglalkozik lord Milner lemondása körülményeivel s ehez a hírhez azt a kommentárt fűzi, hogy lord Milner kilépése a kabinetból részleges kormányválság kezdetét jelenti. A kormányból rövid időn belül több miniszter fog kilépni, olyan államférfiak, akik Lloyd Georgeval ellentétes politikát folytattak. A francia lapnak ez a híre elsősorban lord Cursonra céloz, aki tudvalevőleg az angol külpolitikában merőben ellentétes álláspontot képvisel, mint Lloyd George. Lord Curson konzervatív politikus, az ő politikája akadályozta Anglia miniszterelnökét abban, hogy a keleti kérdésben kiépítse Anglia igazi demokratikus erejét. Lord Curson sokáig ellenállt abban, hogy Anglia tárgyalásokba bocsátkozzék Oroszországgal és Lord Curson volt az, aki Anglia és Amerika között a viszonyt elmérgesítette. Lloyd George egész energiája abban merül ki, hogy a kormányon belül egységes és határozott külpolitikai programot hozzon s ezt a külpolitikai programot a konzervatív lord Cursonnal szemben is keresztülvigye. Mert a miniszterelnök belátta azt, hogy Anglia keleti érdekeit csak demokratikus külpolitikával tudja megóvni és hogy a pangó angol kereskedelmet csak úgy tudja ismét aktívvá tenni, ha megszerzi az angol külkereskedelem számára a gazdag orosz piacot. Itt állott egymással sz.inben Curson és Lloyd George álláspontja, mert lord Curson nem tudott megbékélni azzal a gondolattal, hogy egy olyan kormánnyal kössenek akár kereskedelmi szerződést is, amelyet Anglia politikai okokból nem ismer el. Lord Milner nyija meg az utat, Lord Curson követi. És követni fogja vele a kormányból minden konzervatív politikus, aki nem számol azzal, hogy a világháború után új gazdasági berendezések alakultak ki hogy Anglia hegemóniáját a keleten és a gyarmatokon csak a demokrácia kiterjesztésével tarthatja meg, hogy a világ gazdasági helyreállításához és a népek békéjéhez áldozatkészség és megértő politika kell. Az angol lapok már célzást is tesznek arra, hogy ki lesz lord Curson utódja. Eduard Grey, aki a világháború kitörésekor Anglia külügyminisztere volt, aki őszinte elszántsággal, akarta a békét és mindent elkövetni arra, hogy a világháborút megakadályozza, akinek az angol demokráciában nagy szerepe volt s aki Mindan kihűl. A kávé kihűl, az ember kihűl. Milyen különös. És ma az ötezredik. Ötezer halott. Kocsin, vagy targoncán ? Nem szeretném targoncán. A targonca nehéz, csupa súly, csupa mázsa, sok, sok mázsa. És öregszem, lustulok. Tegnap még fiatal voltam, ma öreg. És holnap ? Persze, holnap . . . Holnap megint halott és megint targonca. És cipelni kell, és szomorkodni kell . . . muszáj szomorkodni. Néha nevetni kellene ... és mégis szomorkodni kell . . . Felállott az asztaltól. Felemelte és megindította az ösztön, a szokás, mely beleégett fáradt, kimerült életébe. Kabátja ujjával végig cirógatta cilinderét, lesimította a borzas szálakat, aztán szeretettel, gyöngéden a fejébe nyomta. Az utcán lassan, óvatosan ment. Szemének elhomályosult tükrén nem akadt meg semmi. Agyában még ágaskodott a lárma, de már halkabban és erőtlenül. Csöndes és álmos zsibbadás vitte magával. A villamoson összehúzta magát. Fázott. — Végállomás. Temető. Ijedten nézett a kalauz kitárult szájára. — Végállomás. Temető. — ismételte, sok ideig visszavonult a politikai élettől, most ismét aktív szerepet akar vállalni. Legutóbb Glasgowban tartott beszédet s ezen zászlót bontott pacifista politikája mellett. Kijelentette, hogy egy újabb háború teljesen tönkretenné Európa civilizációját s ezért szükséges, hogy a nemzetek olyan szövetségbe tömörüljenek, amely meg tudja akadályozni a fegyverkezést, meg tudja akadályozni azt, hogy Európa a jövőben ismét háború szintere legyen. A volt szövetségesekkel fenn kell tartani a legszorosabb barátságot, de ebből a barátságból nem szabad kirekeszteni azokat az államokat sem, amelyek egykor Anglia ellenségei voltak. Eduard Grey beszédével hosszasan foglalkozik a „Daily Cronicle", Lloyd George lapja. Azt írja, Eduard Grey nemcsak egy pártnak, hanem az egész angol népnak a véleményét fejezi ki. Amit lord Groy mondott, azt vallja az angol kormány is. Mert Eduard Grey külügyminisztersége alatt is mindig a pártérdek fölé helyezte Anglia érdekeit. Lord Grey beszédében nagy vonalakban kifejtette :Anglia békés, becsületes politikáját a szövetségesekkel szemben és nem zárja el az utat az összes civilizált államok egyesülése elől. Eduard Gry beszédével nemcsak politkája mellett tett hitvallást, hanem programot is adott, amely programot keresztül tudja és keresztül akarja vinni. Harord Curson elhagyja helyét, — mint ahogy elhagyja — a külügyminiszteri székbe Lloyd George politikájához jobb munkatársat nem találhat, mint Eduard Grey, aki ugyanazokért a célokért küzd, mint ő: a világ demokratikus újjáépítéséért. Gratmogyikoszsy sorsa A magyar kormány az átadás ellen — Csapatouzellonasok az osztrák határon — Az Uj Kelet tudati tájától. — Bécs, jan. 10. A „Neue Freie Presse* jelenti. Autentikus helyről Nyugatmagyarország átadásának ügyében a következő jelentést kapjuk: A magyar kormány kijelentette, hogy azokat a követeléseket, amelyeket az ánlant a Nyugatmagyarország átadása ügyében hozzá intézett jegyzékében teljesíteni kér, ebben a formában elfogadni nem fogja. Az egész ország ellentállana, ha a kormány a vele szemben támasztott követeléseket ilyen módon teljesítené. De nemcsak a közvélemény felfogása ez, hanem a kormányé is. Ha Nyugatmagyarországot a megjelölt módokon adnák át Ausztriának, az átadás ellenkeznék annak a kísérő jegyzéknek az alapelveivel, amelyet az antant a trianoni békeszerződéshez fűzött illetékes köröknek az a véleménye, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben nem ez a végleges döntés. Azt állítják, hogy amennyiben Magyarország a jegyzéknek engedelmeskednék, kénytelen lenne konzekvenciáit Ausztriával szemben levonni. Budapesten még mindig hiszik, hogy a nyugatmagyarországi kérdést Ausztria és Magyarország békés megegyezéssel fogja megoldani. Bécsben izgalommal várják a magyar kormány válaszát. Magyar csapatösszevonások Nyugatmagyarország határán Prága, jan. 10. (Damian). Megerősítik a hírt, hogy a magyarok Nyugatmagyarország határán csapatokat koncentrálnak. . A Zsidó Nemzeti Alap célja, hogy Eree Jiszrael földjét a zsidó nép számára elidegeníthetetlen tulajdonául szerezze meg.