Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)

1921-02-23 / 40. szám

Szerda, 1921 febrár 23., IV. évf. 40. sz. IJI KFXE1 A londoni konferencia első napja Az angopoi törökök Anglia ellen — Wilson utolsó rendelkezései — Az UJ Ke!« tudósítójától - London, febr. 21. A konferencia előzetes tárgyalásai ma megkezdődtek, füzeken az előzetes tárgyalásokon Anglia, Franciaország és Olaszország képviselői vesznek részt. Az első ülést a Savoy exállóban tartották meg , a voltaképeni tanácskozások azonban a Saint James palotában leszek. A török delegátusokat a Savoy szállóban szállásolták el A konferencia elsősorban a sevreci béke revíziójával foglalkozik. A tanácskozásokon elsősnek Görögország képviselője fog felszólalni, mert a szerződés végrehajtásával a szövetséges nagyhatalmak Görögországot bzták meg.* Görögország részéről Kalogeropulo görög miniszterelnök fog tárgyalni. A görög miniszterelnökkel csak technikai szakértők értekeztek Londonba. Szergiados egészségi okokból nem kisérhette el. Ozmán Nuzami bej Musztafa Kemal pisa küldötte a londoni konferenciáról a következőkben nyilatkozott: — Törökországnak most nem Konstantinápoly a fővárosa, hanem Angers. Kenatandinápolyban a szultán most Angiin foglya. A háborút mindaddig folytatni fogjuk, míg ez izlám minden ellenségét le nem győzzük. Mi élni akarunk és harcolunk azok ellen, akik meg akarnak fojtani bennünket, ez amerikaiolasz megegyezés Törökországra hasznos lehet. Olaszország munkájával, Amerika tőkéjével jól értékesítheti országunk kincsét. Meg vagyunk arról győződve, hogy a londoni konferencián Amerika, amely az igazságért és a jogrt lépett a háborús államok sorba, támogatni fog bennünket. Alertes igazság nem Anglia oldalát van. Az igazság a mi oldalunkon van. Addig, míg nekünk nem lesz békénk, a világnak sem lehet békéje. Briand fogadta a ,Chikago Tribune* tudósítóját, akivel Amerika szerepéről beszélgetett. Franciaország szívesen látná Amerikát a londoni konferencián, mert a világ békéjét csak a szövetségesek és Amerika együttműködése biztosíthatja. Franciaországnak nincsenek katonai tervei Németországgal szemben, de meg akarja fizettetni a németekkel azokat a károkat, amelyeket a németek a világháborúban okoztak. Franciaország nem tesz egyebet: ragaszkodik a békeszerződés pontjaihoz. Míg Briand ezzel a nyilatkozatával is ez amerikai szimpátiát akarja Franciaország számára megnyerni, Witnchlark utolsó rendelt közélettel is Európa ellen tüntet. A kártérítési bizottságból ugyanis Amerika visszahívta delegáltjait, a Rajna vonalról pedg az utolsó 4500 amerikai katonát is visszarendelték Amerikába. Darmstadtban Simons külügyi kancellár beszédet mondott, amelyben ismét hangsúlyozta, hogy a párisi feltételeket Németország semmi körülmények között sem teljesítheti. A népgyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint Hessen német népe ellentáll a párisi határozatoknak. Luzzatti, az olasz pénzügyi és külügyi bizottság elnöke, a kamarában beszédet mondott, amelyben adatszerűen bizonyította, hogy Németország a kártérés öszszegét meg tudja fizetni. Németország gazdasági helyzete sok tekintetben jobb, mint a többi európai államé: vannak gazdasági erőforrásai és szetni tud, ha rákényszerítik. A németek ellenállása komoly gondot okoz Belgiumnak, mely fél a német reviDS eszme terjeszkedésétől Hymanns, a belga külügyi bizottságban beszédet mondott, amelyben többek között felszólította a kormányt, hogy legyen résen a német reakciós erők készülődéseivel szemben: tehetség. Ragyogó dolgok Ziffer Sándor képei, egy kereső, elmélyülő, kifejező eszközeiben a legegyszerűbbig fejlődött művész dolgai. Tájaiban, formáiban, sok az elvontság: a maga tormát Macskás leánya esűie a legsikerültebb festményeknek. A fiatal Boldizsár, aki nyolc tíz képpel szerepel, a nagybányai Thorma iskola talentumos tagja. Képein még itt-ott zavaróan komplikálta a tájképet a zsánerrel,különkülön jobb volna az ilyesmi Nagyon jó, friss, acélos ezzel szemben az ilyenkép festett cigányleánya. Litliczky Endre szereti a meleg fény truyék-priboreszkeket. Napsütötte házai igen tetszetőseit, bár egyikét-másikát nyomja a levegőtlenség. Itt ott egy fölöslegesen belefestett alak is, amivel mozgalmasságot akar vinni képeibe, iránt s még mozdulatlanabbá teszi a dolgokat Nagyon érdekesek Daday. szójátéknak na vegyé-. dadaista kepei. Kísérletnek hitt, holott johanyn rm-gyilatarzas a színfoltoknak tarka feröni aja. Major-a k- II -meg káoza a körtáncnál. Igen Jól hat tűrd író nőj. Favágó akkjainak a lendülte kemény, biztos ps egész-égés. Szenes Fülöp, a kiváló arc ép-’g’ő merkaDS portré»*! szerepel: nem a Wpbb Szenesek kö/ul Erdetes Dorschag -»m a s/ász festönö szazos, munkabaraidat road-maftifi a gyermekkel. Ferenczy Valér, Havas Béla, Tímár János termése javával szerepel. Erős kéz munkái azok a kompozíciók, amiket Papp Aurél jegyez. Szuggesztív, tömörig kéznek farkasszemet a vásznakról a nézővel. Van egy halottja a harcéren, kit elleptek a hollók, a tónus zöldes, a háttérben a hajnal foszforozháló fénye , Barbusso zord pacifizmusára emlékeztet. Komoly szimbólum a halál, aki félkezével a királyt, a másik fellel a napszámost öleli magához. A komponálásban Székey Bertalanra és Zichy Mihályra emlékeztet, bír témái egészen maiak. Egy-egy képe plakátra kívánkozik. Általában Papp művészetének régi agyőtb erénye és legnagyobb hibája a gondolati elem túlsúlya. A tárlat ma szerdán nyílik meg a közönség számára. A prefektúra nagyerme és a mellette levő kisteremisúfok néznivalót ad És mondjuk: venni valót is. A rendezés nemes, előkelő. Két nevet kell leírnunk: Bacalogtuzr** desét és IsQCU Ernét. Az ő kezdeményezésük, kitartó munkájul és ízlésük « csőét* ez a sikerült képkiálliás. Mert kétségtesen sikerült. É* hogy sikerük» fog, az is bem Kaczér Illés: Modern technika Palesztinában — Az Új Kelet tudósítójától — Mióta Palesztina önálló zsidó állam lett, a technikai körök figyelme fokozottabb mértékben fe dül feléje. Eredetileg Theodor Heres terve volt, hogy a Földközi-tengert és a Hittergert csatornával kössék össze. A két tenger színe között 393 méternyi magaságkülönbség van, tehát e csatornában áramló víz esését erőforrául lehet használni. Herzl még a környék mi’shrsegas öntözésére is gondolt. M. A. Hjorth, norvég mérnök ezt a tervet most meg akarja valósítani. Mint az Elektrotechnische Zeitschrift közli, 60 — 70 km. hosszú földatti csatornát akar építeni, amely Jaffától délre kezdődik és egyenes irányban Jeruzsálem mellett hord el. A Holt-tenger közelében százezer lóerős vzi erőművet tervez, hogy a környéketonnan elektromos árammal lássa el. Az áram egy részét a Gemzsrethtóhoz is el akarja vezetni, azonkívül a Sodoma és Gomorra mellett levő aszfalttelepeket akarja evvel az erőforrással kiaknázni. A lefolyt vízből a sót külön telepeken kivonják. A Holttenger vizének sótartalma annyira csökkenne, hogy haltenyésztésre lehetne használni Csak az a kérdés, hogy a nagy költségek nem fogják-e a terv kivitelét megakadályozni. A Scientific American még fontosabb hírt közöl. Jeruzsálemben ősidők óta sokat szenvedtek a vízhiány miatt , és időben a vizet ciszternákban gyűjtötték és innen merítettek a legközelebbi esőig. Ezek a medencék nagyrészt rongáltak és fertőzöttek voltak, mikor az angolok bevonultak. Némelyiket több, mint száz éve 3. oldd. r emsztították. Forrásvize csak egy volt Jeruzsálemnek, a Szűz forrás a Chedron hegyen. Azért hívták így, mert a hagyomány szerint Jézus anyja mentett belőle. A háború előtt a törökök építettek csövet a Salamon tavaktól, de az távolról sem volt elég a vízszükséglet fedezésére. Az angolok rögtön kijavították és megtisztították a medencéket és hozzáláttak vízvezeték építéséhez. A Salamon tavak mellett volt egy víztartó, amelyet állítólag Pontius Pilatus építtetett ést az angolok kibővítették és újraépítették. A környék forrásvizét összegyűjtötték és a vizet hatalmas szivattyúteleppel a víztartóba nyomták. Innen 15 angol mérföld hosszú csőrendszer vezeti a vizet a városba. A halandóság azóta felére csökkent Az új költségvetés A pénzügyminiszter takarékosságra inti minisztertársait — Az Új Ke!« tudósítójától — Bukarest, febr. 19 A pénzügyminisztérium egész apparátusa az új költségvetés összeállításán dolgozik. Titulescu pénzügyminiszter főelvül a takarékosságot jelölte meg. A napokban Titulescu körlevelet intézett az összes minisztériumi ekhez, amelyben a legszigorúbb takarékosságra hívja fel azokat. A körlevél így szól: , a jövedelmeknek adók útján való szaporítása mindaddig nem törvényes, amíg nem tűnik ki az, hogy az állami kiadásokat a legszükségesebbre redukáltuk. Az adófizetőnek, akitől vagyona egy részét követeljük, jogában áll megkérdezni, hogy mit csinálunk a tőle elvett pénzzel a a kormány legelemibb feladata bebizonyítani, hogy a pénzt nem pazarolja el hasztalanul.* A körlevél ezután felkéri a minisztereket, közöljék vele, hogy milyen missziókat tartanak külföldön, hány taggal, milyen célból, stb. Ezeket a kiadásokat azonnal be kell szüntetni. Ha azonban a missziókra magasabb állami érdekből szükség van, úgy a nyilvánosságra kell őket hozni, hogy minden gyanút eloszlathassunk. Az országon belül is meg kell szüntetni azokat a hivatalokat, amelyek nem feltétlenül szükségesek. Az automobilok tételét, amely az állami költségvetést nem kis mértékben terheli, szintén szigorú revízió alá kell vennünk. Ebben az évben csak a legszükségesebb költségekre fogunk szorítkozni és csak a halaszthatatlan feladatokat fogjuk megoldani. A körlevél végén Titulescu kijelenti, hogy csak az esetben tartja meg felelősségteljes tárcáját, ha az összes miniszterek ilyen szellemben fogják összeállítani tárcájuk költségvetését. Hogy miképpen intézték eddig Románia pénzügyi politikáját, arra jellemző, a Viitorulnak egy cikke, amelyben megtámadja Vlad volt pénzügyi mnisztert, aki állítólag a hozzánem értés következtében négyszázmillió kárt okozott az államnak a tízezer koronás bankjegyek beváltásával. Vlad ugyanis nem érte ki- s tette erről az Osztrák Magyar bankot, amely most visszautasította a bankjegyek átvételét. A Damian távirati ügynökség jelentése szerint Titulescu pénzügyminiszter szombaton a parlament elé terjeszti az állami költségig vetés Lt háromszázszázalékos pitidás felére saili-jik. A háromszázszázalékos pótadó ügye a vezető városi köröket élénken foglalkoztatja, különösen azóta, amióta Miháli Tivadar miniszter ezügyben a bukaresti kormánynál közbenjárt. Tomuca városi tanácsos most hosszabb előterjesztést dolgozott ki, amely szerint „az adózó csoportok új rendszerinek az a célja, hogy a nagy pótadót a kévébe teherképes adózó polgárságról, azok terhére tegye át, akik a nagyobb adót vagyo nuk és vállalkozásuk megrázkódtatása nélkül fogják tudni üzeni. A költségvetést ilyen irányban fogjik illeszíteni és ezzel elérik, hogy az egész városi pótadót százötvenszázalékra szállítják le. A bonet beváltásánál ezt a körüményi figyelembe is veszik és beváltásnál nem háronszáz, hanem évi százötven százalékot vonnak le.