Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)
1921-02-25 / 42. szám
Péntek, 1921 február 25., IV. évf. 42. sz UJ KELET Új közvélelmezési államtitkár Kolozsváron Tanasescu belügyi államtitkár fogja vezetni. — A kormány nem ellenzi a magyar szervezkedést — Az Uj Kelet tudósítójától. — Tanasescu belügyi államtitkár tegnap érkezett vissza bukaresti útjáról Kolozsvárra és ma elfoglalta hivatalát. A hivatali teendők és az ügyfelek légiója várt az államtitkárra, aki szakadatlanul fogadta a referenseket és meghallgatta a felek ügyes bajos dolgait. Közben szakított néhány percet a sajtó informálására. Az államtitkár a bukaresti politikai életről, a nemzeti kisebbségi államtitkárságról és néhány aktuális közéleti kérdésről volt szíves nyilatkozni. — A politikai élet — mondotta Tanasescu államtitkár — visszatér hosszú hullámzások után régi, megszokott medrébe; a jelek szerint a közeljövőben a kormányzat körül személyi változások nem lesznek. A kormány pozíciója megszilárdult. A nemzeti kisebbségek államtitkárságáról szóló javaslatot tudvalevőleg a kamara bizalmatlanul fogadta, de a tárgyalások során a bizalmatlanság eloszlott és nagy többséggel megszavazták. — Országos adminisztrációt érintő változások nem fognak történni a közeljövőben ? — kérdezte munkatársunk. — A közélelmezés országos szabályozása érdekében — felelte a belügyi államtikár — nagyobb decentralizációt fognak foganatosítani. Az országban közélelmezési államtitkárságokat állítanak fel. Egyet Erdély, egyet Bukovina és egyet Beszarábia számára. Az erdélyi reszort Kolozsváron lesz és annak szervezésével és vezetésével engem bíztak meg. Az újságírók azon kérdésére, vájjon a belügyi reszortot szintén megtartja e, Tanasecu államtitkár azt mondotta, hogy mindkét reszortot vállalja, minthogy a bukaresti kormány ehhez ragaszkodik. Az új államtitkárság szervezetéről, munkabeosztásáról, hatásköréről egyelőre nem nyilatkozott, minthogy ezek még a kezdet kezdetén állanak. — Mi igaz Gróza közlekedésüogi államtitkárnak miniszterré való kinevezéséről? — Gróza államtitkárnak a kormányba való belépéséről még mindig szó van. Hogy milyen formában és hogy mikor, az természetesen a politikai konstellációktól függ. Most a külpolitikára került a sor. — A külpolitikában egyelőre sem személyi, sem programbeli változás nincs, — mondta az államtitkár — a kormány az egész vonalon békére és belső konszolidációra törekszik és ez irányítja a kormányon „ levő államférfiakat minden cselekvésükben. Az újságírók a magyar szervezkedésről is érdeklődtek. Az államtitkár kijelentette, hogy a kormánynak a magyar szervezkedés ellen semmi kifogása nincs abban az esetben, ha ez a szervezkedés az állam biztonságát nem érinti és ha a belső konszolidáció ügyét szolgálja. Elejétől fogva ez volt a kormány állásipontja és ezen természetesen nem változtatott mind a mai napig. Tarbut Hét Országos akció a zsidó iskolákért — Az Új Kelet tudósítójától. — A Terbutról nem kell bővebben írnunk, ismeri már mindenki ezt az országos nagy intézményt, amit megteremtettek az erdélyi zsidók. Ez az országos zsidó iskola-egyesület kivívta már a tekintélyét azokkal a grandiózusan szép eredményekkel, amelyeket a vezetése alatt álló iskolákban elért. Múlt heti lapszámainkban hosszú riportokban mutattuk be a kolozsvári két gimnáziumában tett látogatásainknál szerzett impresszióinkat; az Új Kelet olvasói már ismerik a modern pedagógiának ezt a két pompás erősségét, mely versenyre kelhet az európai"legjobb hirű iskolákkal is. Szomorú múltja a zsidó iskolák történetének, hogy a zsidó iskolaügy mindig oly mostohán kezelt kérdése volt a zsidóságnak. Igaz, voltak zsidó iskolák itt is, ott is, de ahány volt, mindannyiféle rendszer és annyiféle befolyás szerint tanított, úgy, hogy ez csak káros és rossz mederbe terelte a gyermeknevelést. A Tarbut megalapítása óta azonban sikerült centralizált vezetés alá vonni új iskoláinkat, és hogy milyen eredményt mutathat fel a Tarbut, arról meggyőződött maga az erdélyi cionista konferencia is. A zsidó társadalom világnézeti különbség nélkül — mert a Tarbut nem pártpolitikai egyesülés — mindig lelkesen támogatta ezt a nagyfontosságú intézményt. Azonban úgy a Tarbut, mint a zsidóságnak az érdekében szükségesnek és elengedhetetlennek mutatkozott, hogy egy nagyszabású taggyűlési akciót indítsanak, mert fontos, hogy a zsidóság minden rétege részt vehessen az iskolaépítés nemes munkájában. Fontos, hogy a legmesszebb fekvő faluba lakó zsidó is tudomást szerezzen a Tarbut létezéséről, hogy tagja, segítő tagja lehessen a zsidó gyermeknevelésnek. Mert az új generácó sohasem csak a szülők, hanem mindenkié, az egész társadalomé. A Tarbutot még jobban ki kell építeni, még nagyobbra, még hatalmasabbra, hogy az egész erdélyi zsidóság minden gyermekét nevelhesse fel, az óvodától kezdve fel egészen a főiskoláig. Mr ehhez taok kellenek, akik fizetnek, sok tag kell, akiknek alacsony tagdíjaiból nő ki magasra az iskolák büszke, nagy épülete. Ezért a Tártul vezetősége február 27-től március 4-ig bezárólag Tarbut Hetet rendez, amikor mindenkinek csak a Tarbut számára kell tagokat gyűjteni. Az egész országrész területén egyszerre indul meg a nagy agitáció, sok sok lelkes zsidó férfi és nő toboroz új híveket az iskolaegyesület részére. Itt, Kolozsvárott is nagy, lázas munka folyik; az összes zsidó egyesületek lelkes odaadással siettek a Tarbutnak felajánlani szolgálataikat. A Nőegylet, a Jehudit, az Ezra, a Barisszia, a Poole Cedek és a Haggibbor mind propagandát fog kifejteni a Tarbutért, tagjaik házról házra fognak járni, tagokat gyűjteni. Munkatársunk ebből az alkaloából felkereste Antal Márkot, a zsidó iskolák főigazgatóját, aki a következőket mondotta : — A gyűjtési munka 27-én kezdődik és tartani fog az egész héten át. Mindenütt nagy érdeklődés nyilvánul meg az akció irnt, amire már régen kiszivárgott és örömmel látom, hogy az eszmét lelkesedéssel fogadták. Az egész országrész területén folyik a szervezési munka és vidéken Turbutelőadások, Turburostélyek is lesznek, a cél népszerűsítésének érdekében. Mi nagy bizalommal tekintünk az akció felé és hisszük, hogy nem hiába. Az erdélyi zsidóság áldozatkészségét sohasem tagadta meg. Különösen a héber pedagógiára kiépíthetése miatt helyezünk nagy súlyt arra, hogy akciónk sikerrel járjon, hogy minél nagyobb tömegek rokonszenvét és támogatását nyerjük meg, mert ennek az iskolának a létezésétől függ az egész erdélyi zsidóság jövendő gyermeknevelése. Mert csak a mi tanítóinkkal tudjuk felnevelni a zsidó ifjúságot a világ dolgozó társadalmának hasznos tagjaivá. És ezzel az iskolával példát akarunk mutatni a külföldi zsidóságnak is, amely nagy megértéssel és érdeklődéssel figyeli mozgalmunkat. Hiszem, hogy eredménnyel fogunk dogozni, mert nemcsk a reményünk van meg hozzá, de az akaratunk is. A főigazgató keményen és határozottan mondta ezeket, lelkesedés csengett a szavában és bizonyos, hogy minden úgy lesz, ahogyan mondta, ahogyan akarják. Mert egyet akarnak a zsidósággal. .................. ...... ..*.**'^*1 A ZildS Nemzeti Alap ora/Agunk földjét akarja népH *k köztulajdonba visszavásárolni. a föld, **é az ország!), a Keren Istaijeszed a fejlett európai állami élet »lapjait akar,a lerakni e vizzzarattatt földön, a T.»rbuta-Kultúralap pedig a sivatagi vándorlás nevelési „lap «. 3. oldal: Társulják a pirít! határozatokat Az angol sajtó a Demot kancellár ellen Simons a német na p tmalatthfdl - Az Uj Kelet tudósítójától. -London, febr. 23. A londoni lapok részletesen közölték Simons külügyminiszter nyilatkozatát. A kommentárok egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a német kancellár olyan kijelentéseket tett, amelyek a németek ügyének csak ártottak. Gessler hadügyminiszter beszédéről viszont azt írják, hogy értelmes és józan szavak voltak ezek, amelyeket Németországnak nagyon is meg kell szívlelnie. Gessler hadügyminiszter ugyanis beszédében vázolta azokat a lehetőségeket, amelyek a párisi határozatok rideg visszautasítása esetén várnak Németországra. Ha Londonban nem jön létre megegyezés az antant és Németország között, a szövetségesek bizonyosan erőszakhoz fognak nyúlni. Az angol lapok szintén hangsúlyozzák, hogy Németország ellentállása új beavatkozást fog jelenteni. A „Times” a konferencia programját ismerteti". A német kérdést a keleti kérdések letárgyalása utánra tűzték ki, a török delegáltak között felmerült véleményeltérés miatt azonban kénytelenek máris napirendre venni. Miután a konferencia szabályozta már a felsősziléziai népszavazás ügyét, holnap sor kerül a párisi konferencia egész határozatkomplexumára. Ugyancsak a „Times” írja, hogy Anglia és Franciaország korántsem gondol arra, hogy megfossza Németországot az életlehetőségétől. A szövetségeseknek egyetlen céluk, hogy megteremtsék az igazi békét. Azt a békét, amelynek alapjait a versaillesi szerződésben állapították meg. Németország eddig mindent elkövetett, hogy kijátsza a szövetségeseket. Simons hiába mondja, hogy Németország szegény és nem tud fizetni. Németországnak vannak kincsei: a német munka és a német szorgalom. Annak a Németországnak, amely a háborút előidézte, viselnie kell a háború anyagi következményeit is. Karlsruhe, febr. 23. Dr. Simons miniszter aBadischen Fresse“ szerkesztőjének délnémetországi útjának tapasztalatairól a következőképen nyilatkozott: Csak a legjobbat mondhatom. Az az érzésem, hogy a lakosság most sokkal egységesebben áll a kormány mögött, mely ki akarja védeni a német exisztencia ellen intézett támadást, mint a béketárgyalások idején. A német nép ismét megtalálta magát és hajlandó arra, hogy áldozatokat is hozzon, ha ezzel a tartós nyomorúságot és a német nép rabszolgasorsát el tudja hárítani. Londonba ennek az erőfesztésnek és ennek a szilárd elhatározásnak az érzését viszem magammal. Amikor a német nép egységes hangulatáról beszélek, nemcsak arra gondolok, miként fogadták beszámolóimat, hanem arra is, hogy mindenütt szilárd az elszánás a német érdek megvédésére. Ezért megyek nyugodtan Londonba. Mert tudom, hogy mögöttem elszántan áll az ország és a nép hangulatát csak az antant engesztelékeny békéje tudja eloszlatni. — A nagyváradi cionista szervezkedés. Nagyváradról jelentik: Lázas előkészületek folynak a nagyváradi cionista helyiszervezet hivatalos megalakítására. Nagyvárad zsidó intelligenciája már eleve is bejelentette a szervezethez való csatlakozását, úgyhogy a február hó 2- én, vasárnap délután megtartandó alakuló közgyűlés előreláthatólag olyan hatalmas manifesztációja lesz a váradi zsidóságnak, mely méltán fogja az új helyi szervezet helyét a legfontosabb erdélyi csoportok között megállapítani. Várad egyike a legnagyobb zsidó gócpontoknak és már ezért is messze kiható politikai és kulturális jelentősége van az ottani zsidó nemzeti szervezkedésnek. A kolozsvári központ élénk tudatában van annak a fontosságnak, melyet a váradi zsidóságnak a cionista munkában való intenzív részvétele jelent és ehhez mérten gondoskodott arról, hogy az alakuló közgyűlésen a központi vezetőség is képviselve legyen. Dr Fischer József a F. Zs N. Sz. alelnöke, Weiszburg Chajim és Widder Dávid vezetőségi tagok, valamint Ferenc Mendel, a szövetség főtitkára fognak megjelenni az országos szervezet részéről és fel fognak szólalni az alakuló közgyűlésen.