Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)

1921-02-26 / 43. szám

2 oldal Averescu miniszterelnök a kormány helyzetéről ‘ A föderációval meghiúsult a fúzió — Béke- * eshetőség a kormány és a liberálisok között — Az Új Kelet tudósítójától.­­Bukarest, febr. 24. A néppárt tegnapelőtti értekezletén Averescu tábornok a kormány politikai helyzetéről nyilatkozott s többek kö­zött ezeket mondotta : — A kormány politikai helyzete ma ép­olyan biztos, mint volt a parlamenti ülésszak megnyitásakor. Azóta a mai napig semmi nem történt, ami a kormány politikai helyzetét meg­ingatta volna. Ma ép annyira urai vagyunk a hely­zetnek, mint a mostani ülésszak kezdetén. Igaz, hogy , bizonyos változások követ­keztek be, de ezeknek semmi jelentőségük nincsen és az ezekhez főzött kommentárok merőben tévesek. A szavazatok eltolódása, mely az utóbbi pótválsztásoknál észlelhető volt, a kor­mány tekintélyét nem csorbította. Kormányozni annyit jelent, mint lejárni magát és mi ezzel a kormány átvételekor teljesen tisztában voltunk.­­ Azt is tudtuk, hogy a kormány kine­vezésével egyidejűleg az ellenzékbe való átme­­nés útja is megnyílt előttünk. Ez a dolgok ter­mészetes rendje. Mert születés nélkül nincs halál. Mi az első pillanatra kezdve számoltunk népszerűségünk hanyatlásával, azonban mi nem törődünk népszerűségünk pillanatnyi elhomá­­lyosulásával, hanem azzal, hogy kormányzatunk olyan legyen, amilyet az ország szüksége meg­kíván. Ezen szempontból kell megítélni a mi politikai tevékenységünket. — A pótválasztások eredményéből kifo­lyóan körünkben a bizalmatlanság érzése kez­dett ébredezni és így sokan az ellenzékkel való együttműködés gondolatát tolták előtérbe. — Ismétlem, hogy politikai helyzetünk változatlan és azen a napon, midőn meg fog rendülni, ezt nyíltan be fogom vallani. Ami engem illet, kijelenthetem, hogy a kormány nem látja szükségesnek a föderációval való együttműködést. Amit mi e tekintetben elfogad­hattunk volna, az nem­ egyéb, mint a fúzió. Azonban ennek a megvalósítása a közeljövőben nem várható. Az együttműködést kettős okból nem fogadhattuk el. Ellenfeleink azzal vádolnak, hogy alatto­mos és egy politikai párttnt méltatlan módon ragadtuk magunkhoz a hatalmat. Nem tehetjük túl magunkat ezeken a sértéseken. Ezenkívül pedig konzekvensek is kell hogy maradjunk sa­ját meggyőződésünkhöz. Mi az osztályharc alap­ján álló és a vicinális pártok ellen léptünk fel. Mármost ha föderációval való együttműködést elfog­adjuk, akkor a legnagyobb következetlen­ségbe esünk. A mi programun­k ismeretes. A mi egész tevékenységünk napvilágnál folyik le. — Ami a liberális pártot illeti, mi úgy tekin­tettük a dolgot, mintha ezzel a párttal fegyver­szünetben volnánk. Ami minket illet, mi betar­tottuk a fegyverszüneti feltételeket. A liberálisok azonban máské­pen jártak el. És a kormány cselekedeteit bírálva, másoknak mutattak be az ország előtt, mint amik tényleg vagyunk. Ezekre a támadásokra azzal feleltünk, hogy felrebbentettük a fátyolt múltjuk egy kis részéről. Ha tapintatlan eljárásukkal felhagynak, úgy nekünk sem lesz okunk, hogy tovább küld­jünk ellenük. Ma annyi kérdés vár megoldásra, hogy a pártküzdelmek kikapcsolása n­agy előnyt jelentene az országra nézve. Bratianunak az ülésekről való elmaradásá­ról és mandátumának megüresedásáról szólva, Averescu kijelentette, hogy a liberális párt ve­zére, minden hibái mellett, nagy szolgálatokat tett az országnak és nem lehet vele elbánni, mint egy jött­menttel. A munkaadók országos kongresszusa — Az Új Kelet tudósítójától. — Erdély gazdasági életének aktuális problé­mái sorra m megmozgatnak minden gazdasági ténye­zőt. Ma délelőtt 9 órakor a kolozsvári városháza nagytermében a munkaadók szövetsége nyitotta meg országos ko­ngresszusát, amelyen a munka­adók külön érdekeiknek védelmén kívül a fe­bruár 28.-án tartandó gazdasági kongresszuson köve­tendő állásfoglalásukat is megbeszélik. Több mint harminc kiküldött jelent meg a kongresz­­szuson Erdély minden számottevő ipari köz­pontjából. A­ kongresszust dr. Kiss Mór volt egyetemi tanár, a munkaadók szövetségének ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Majd az elnöki széket Bürger Albertnak, a marosvásárhelyi kereske­delmi és iparkamara elnökének adta át. A jegyzőkönyvet Szabó József vezeti. Dr. Böszörményi Sándor a szövetség tit­kára beszámolóját tartja meg. A munkaadók legnagyobb sérelme jelen­leg a negyedik osztályú kereseti adó. Muntean államtitkár a munkaadók szempontjából igen jóindulatúan kezeli ezt az ügyet. Dr. Nagy János a kézműiparos munka­adók egyesületének nevében jelent meg. Kifo­gásolja, hogy előzőleg egyesületével nem lép­tek érintkezésbe. Ezután a kongresszus a tit­kári beszámolót tudomásul veszi. Áttérnek a tárgysorozat második pont­jára, a negyedik osztályú kereseti adó ügyére. Dr. Dörr, a nagyszebeni munkaadók ki­küldöttje, előadó, részletesen kifejti a munka­adóknak ezzel kapcsolatos sérelmeit és felol­vassa a pénzügyi államtitkárnak ezügyben be­nyújtandó memorandumot. A memorandum lényegében az 1875 ben hozott magyar adó­­­törvény rendelkezéseit kívánja fentartani, m meg­­felelő létminimum megállapítását kéri és tilta­kozik az ellen, hogy a kereseti adó behajtásá­ért a munkaadókat tegyék felelőssé. Továbbá kéri a memorandum, hogy a kereseti adót ne havibérek szerint számítsák, hanem hetibéresc után. Kéri továbbá a memorandum, hogy a törvény végrehajtását függesszék fel, annál is inkább, mert Titulescu pénzügyminiszter most egy újabb javaslatot készül a törvényh­zás elé terjeszteni. A javaslathoz Deutsch Emil brassói gyá­ros, dr. F­arkas Mózes, a Renner bö-gyár igaz­gatója, dr. BÍBZörményi, a szövetség titkára, dr. Lakatos marosvásárhelyi kiküldött és még többen fölszólaltak különböző indítványokat és módosításokat ajánlva a memorandumhoz. Bür­ger Albert elnök ajánlatára azután a kongresz­­szus a felszólalókat felkéri, hogy vonuljanak félre tanácskozásra és állapítsák meg a memo­randum végleges szövegét. A tanácsk­ozás ide­jére a kongresszus ülését felfüggesztik. A tárgysorozaton szerepel még mint har­madik pont a 28-iki gazdasági kongresszus előkészítésének megbeszélése, továbbá a szer­vezeti szabályok megvitatása. Dili fél egy órakor a kongresszus küldöttségig keresi fel Muntean pénzügyi államtitkárt. Szombat, 1921 február 26., IV. évi 48. »«. UJ KELET A f­elsősziléziai szavazás Teschen, febr. 23. Lengyel lapok közlése szerint a felsősziléziai Kamienben a vasárnap lefolytatott választásokon a szavazatok nyolcvan százalékát a lengyelek, húsz százalékát a né­metek kapták. Kamién Szilézia nyugati részén fekszik és — mint a lengyel lapok írják — a németek itt biztos győzelemre számítottak. Ebből az eredményből a lengyelek feltétlen győzelmet várnak az egész felsősziléziai szava­zási területen. A határátlépés és a vámolás szabályozása — Az Új Kelet tudósítójától -A szatmári vámhivatal főnöksége részi®e­tes hirdetményben ismerteti a határátlépés és elvámolás rendjét. A hirdetményből adjuk az alábbi részletet: Az áruknak kivitele egyáltalán tiltva van. A kiviteli engedélyt ugyanazok a hatóságok adják és láttamozzák, amelyek a fényűzési cikkek behozatali engedélyét. Románia terüle­tére nem­­szabad behozni: magyar v­gy osztrák koronát, rubelt, leit vagy a Banca Generala által kibocsátott bankjegyeket. Nem szabad ki­vinni : lett, dollárt, francia vagy svájci frankot, lírát, román lebélyegzésű koronát, bont, rész­vényt, csekket stb. Aki a fenti valutákat csempészi vagy áruival a határon át akar kelni, a következő­képpen bűntetteik: 1. az árut vagy értéket elkobozzák, 2. a csempésző 503—20.000 lejig terj­­ő pénzbírsággal sújtják, 3. elkobozzák azokat a szállítási eszközöket, amelyekkel a csempészést megkísérelték, 4. ezenfelül sza­badságvesztés büntetéssel is sújtja a törvény­szék a csempészőt. Ha megengedett árut csempésztek, úgy e büntetés öt naptól három hónapig, ha oly­ árut csempésztek, amelynek be- és kivitele tiltva van, úgy a büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés. Ha a c­smpészek háromnál többen voltak vagy akár csak egy is fagy­vert hordott magánál, a büntetés még súlyosabb. A büntetést a lapok is köztik. Aki (vasutas, postás, fuvaros) a csempészésben segédkezik, ugyanoly bünte­tést kap, mint maga a csempész. Aki a pénz­büntetést újra tudj­a megfizetni, annak bünte­tését szabadságvesztésre számítják el. Akik azért utaznak külfölb­e,­­ hogy ott árut vásároljanak be, azok készpénzkivitelére engedélyt a pénzügyminisztertől kérjenek. Hogyan fogják kifizetni magyarországi tartozásainkat — Az Uj Kelet tudósítójától. — Hírt adott róla az „Uj Kelet", hogy a Magyarországgá most folyó felszámolás kap­csán állítólag az a felfogás alakult ki, hogy a tartozásokat kölcsönösen egy az egy arányban kell kifizetni. Ilyenformá­n az erdélyiek magyar­országi tartozásainak kifizetésekor, valamint a lombardkölcsönökből származó tartozások ren­dezésénél is minden koronatartozás után egy lest kellene fzetni. Ez gazdasági válságot idézne elő egész Erdélyben, mert azt jelentené, hogy a koronánál hétszer jobb lejel kellene a koronatartozásokat egy- egy arányban kifizetni. Ez az értesülés valószínűtlennek látszik és éppen tegnap közöltük Ratiu vezérigazgató nyilatkozatát, aki szintén kizártnak tartja, hogy ilyen feltételeket a román likvidáló bizottság elfogadjon. Alább közöljük az aradi Első Taka­rékpénztár vezérigazgatójának, Fejér Gábornak nyilatkozatát, melyet ezzel kapcsolatban az az Aradi Közlönyben tett. — A békeszerződésnek ilyen szakasza nin­csen. A békeszerződés idevágó része kimondja, hogy a volt monarchia utódállamainak az anyaállamokkal és az utódállamoknak egymás­sal szemben fennálló követelései a zürichi , tőzsde 1918 novemberi és decemberi valuta árfolyamai szerint egyenlítendők ki. Ezekben a hónapokban azonban, a valuta leromlottságára való tekintettel sem a koronát, sem a lejt nem jegyezték Zürichben. Most tehát, mint más ezer kérdésnek, így ennek a kérdésnek megol­dása is a jóvátételi bizottság feladata lesz.­­ Túlzott az erdélyi lapoknak az az ál­lítása is, hogy Erdély többel tartozik Magyar­országnak, mint Magyarország Erdélynek. Ez csak úgy volna megáll­a­pítható, ha elkészítenék úgy Erdélyben, mint Magyarországon a két or­­­szág tartozásainak és követeléseinek mérlegét egymással szemben. Ameddig ez a mérleg , megállapítva nincs, addig még kombinálni sem Mi lesz március 5-én ? ?

Next