Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)
1921-02-26 / 43. szám
2 oldal Averescu miniszterelnök a kormány helyzetéről ‘ A föderációval meghiúsult a fúzió — Béke- * eshetőség a kormány és a liberálisok között — Az Új Kelet tudósítójától.Bukarest, febr. 24. A néppárt tegnapelőtti értekezletén Averescu tábornok a kormány politikai helyzetéről nyilatkozott s többek között ezeket mondotta : — A kormány politikai helyzete ma épolyan biztos, mint volt a parlamenti ülésszak megnyitásakor. Azóta a mai napig semmi nem történt, ami a kormány politikai helyzetét megingatta volna. Ma ép annyira urai vagyunk a helyzetnek, mint a mostani ülésszak kezdetén. Igaz, hogy , bizonyos változások következtek be, de ezeknek semmi jelentőségük nincsen és az ezekhez főzött kommentárok merőben tévesek. A szavazatok eltolódása, mely az utóbbi pótválsztásoknál észlelhető volt, a kormány tekintélyét nem csorbította. Kormányozni annyit jelent, mint lejárni magát és mi ezzel a kormány átvételekor teljesen tisztában voltunk. Azt is tudtuk, hogy a kormány kinevezésével egyidejűleg az ellenzékbe való átmenés útja is megnyílt előttünk. Ez a dolgok természetes rendje. Mert születés nélkül nincs halál. Mi az első pillanatra kezdve számoltunk népszerűségünk hanyatlásával, azonban mi nem törődünk népszerűségünk pillanatnyi elhomályosulásával, hanem azzal, hogy kormányzatunk olyan legyen, amilyet az ország szüksége megkíván. Ezen szempontból kell megítélni a mi politikai tevékenységünket. — A pótválasztások eredményéből kifolyóan körünkben a bizalmatlanság érzése kezdett ébredezni és így sokan az ellenzékkel való együttműködés gondolatát tolták előtérbe. — Ismétlem, hogy politikai helyzetünk változatlan és azen a napon, midőn meg fog rendülni, ezt nyíltan be fogom vallani. Ami engem illet, kijelenthetem, hogy a kormány nem látja szükségesnek a föderációval való együttműködést. Amit mi e tekintetben elfogadhattunk volna, az nem egyéb, mint a fúzió. Azonban ennek a megvalósítása a közeljövőben nem várható. Az együttműködést kettős okból nem fogadhattuk el. Ellenfeleink azzal vádolnak, hogy alattomos és egy politikai párttnt méltatlan módon ragadtuk magunkhoz a hatalmat. Nem tehetjük túl magunkat ezeken a sértéseken. Ezenkívül pedig konzekvensek is kell hogy maradjunk saját meggyőződésünkhöz. Mi az osztályharc alapján álló és a vicinális pártok ellen léptünk fel. Mármost ha föderációval való együttműködést elfogadjuk, akkor a legnagyobb következetlenségbe esünk. A mi programunk ismeretes. A mi egész tevékenységünk napvilágnál folyik le. — Ami a liberális pártot illeti, mi úgy tekintettük a dolgot, mintha ezzel a párttal fegyverszünetben volnánk. Ami minket illet, mi betartottuk a fegyverszüneti feltételeket. A liberálisok azonban másképen jártak el. És a kormány cselekedeteit bírálva, másoknak mutattak be az ország előtt, mint amik tényleg vagyunk. Ezekre a támadásokra azzal feleltünk, hogy felrebbentettük a fátyolt múltjuk egy kis részéről. Ha tapintatlan eljárásukkal felhagynak, úgy nekünk sem lesz okunk, hogy tovább küldjünk ellenük. Ma annyi kérdés vár megoldásra, hogy a pártküzdelmek kikapcsolása nagy előnyt jelentene az országra nézve. Bratianunak az ülésekről való elmaradásáról és mandátumának megüresedásáról szólva, Averescu kijelentette, hogy a liberális párt vezére, minden hibái mellett, nagy szolgálatokat tett az országnak és nem lehet vele elbánni, mint egy jöttmenttel. A munkaadók országos kongresszusa — Az Új Kelet tudósítójától. — Erdély gazdasági életének aktuális problémái sorra m megmozgatnak minden gazdasági tényezőt. Ma délelőtt 9 órakor a kolozsvári városháza nagytermében a munkaadók szövetsége nyitotta meg országos kongresszusát, amelyen a munkaadók külön érdekeiknek védelmén kívül a február 28.-án tartandó gazdasági kongresszuson követendő állásfoglalásukat is megbeszélik. Több mint harminc kiküldött jelent meg a kongreszszuson Erdély minden számottevő ipari központjából. A kongresszust dr. Kiss Mór volt egyetemi tanár, a munkaadók szövetségének ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Majd az elnöki széket Bürger Albertnak, a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara elnökének adta át. A jegyzőkönyvet Szabó József vezeti. Dr. Böszörményi Sándor a szövetség titkára beszámolóját tartja meg. A munkaadók legnagyobb sérelme jelenleg a negyedik osztályú kereseti adó. Muntean államtitkár a munkaadók szempontjából igen jóindulatúan kezeli ezt az ügyet. Dr. Nagy János a kézműiparos munkaadók egyesületének nevében jelent meg. Kifogásolja, hogy előzőleg egyesületével nem léptek érintkezésbe. Ezután a kongresszus a titkári beszámolót tudomásul veszi. Áttérnek a tárgysorozat második pontjára, a negyedik osztályú kereseti adó ügyére. Dr. Dörr, a nagyszebeni munkaadók kiküldöttje, előadó, részletesen kifejti a munkaadóknak ezzel kapcsolatos sérelmeit és felolvassa a pénzügyi államtitkárnak ezügyben benyújtandó memorandumot. A memorandum lényegében az 1875 ben hozott magyar adótörvény rendelkezéseit kívánja fentartani, m megfelelő létminimum megállapítását kéri és tiltakozik az ellen, hogy a kereseti adó behajtásáért a munkaadókat tegyék felelőssé. Továbbá kéri a memorandum, hogy a kereseti adót ne havibérek szerint számítsák, hanem hetibéresc után. Kéri továbbá a memorandum, hogy a törvény végrehajtását függesszék fel, annál is inkább, mert Titulescu pénzügyminiszter most egy újabb javaslatot készül a törvényhzás elé terjeszteni. A javaslathoz Deutsch Emil brassói gyáros, dr. Farkas Mózes, a Renner bö-gyár igazgatója, dr. BÍBZörményi, a szövetség titkára, dr. Lakatos marosvásárhelyi kiküldött és még többen fölszólaltak különböző indítványokat és módosításokat ajánlva a memorandumhoz. Bürger Albert elnök ajánlatára azután a kongreszszus a felszólalókat felkéri, hogy vonuljanak félre tanácskozásra és állapítsák meg a memorandum végleges szövegét. A tanácskozás idejére a kongresszus ülését felfüggesztik. A tárgysorozaton szerepel még mint harmadik pont a 28-iki gazdasági kongresszus előkészítésének megbeszélése, továbbá a szervezeti szabályok megvitatása. Dili fél egy órakor a kongresszus küldöttségig keresi fel Muntean pénzügyi államtitkárt. Szombat, 1921 február 26., IV. évi 48. »«. UJ KELET A felsősziléziai szavazás Teschen, febr. 23. Lengyel lapok közlése szerint a felsősziléziai Kamienben a vasárnap lefolytatott választásokon a szavazatok nyolcvan százalékát a lengyelek, húsz százalékát a németek kapták. Kamién Szilézia nyugati részén fekszik és — mint a lengyel lapok írják — a németek itt biztos győzelemre számítottak. Ebből az eredményből a lengyelek feltétlen győzelmet várnak az egész felsősziléziai szavazási területen. A határátlépés és a vámolás szabályozása — Az Új Kelet tudósítójától -A szatmári vámhivatal főnöksége részi®etes hirdetményben ismerteti a határátlépés és elvámolás rendjét. A hirdetményből adjuk az alábbi részletet: Az áruknak kivitele egyáltalán tiltva van. A kiviteli engedélyt ugyanazok a hatóságok adják és láttamozzák, amelyek a fényűzési cikkek behozatali engedélyét. Románia területére nemszabad behozni: magyar vgy osztrák koronát, rubelt, leit vagy a Banca Generala által kibocsátott bankjegyeket. Nem szabad kivinni : lett, dollárt, francia vagy svájci frankot, lírát, román lebélyegzésű koronát, bont, részvényt, csekket stb. Aki a fenti valutákat csempészi vagy áruival a határon át akar kelni, a következőképpen bűntetteik: 1. az árut vagy értéket elkobozzák, 2. a csempésző 503—20.000 lejig terjő pénzbírsággal sújtják, 3. elkobozzák azokat a szállítási eszközöket, amelyekkel a csempészést megkísérelték, 4. ezenfelül szabadságvesztés büntetéssel is sújtja a törvényszék a csempészőt. Ha megengedett árut csempésztek, úgy e büntetés öt naptól három hónapig, ha oly árut csempésztek, amelynek be- és kivitele tiltva van, úgy a büntetés egy évtől három évig terjedő szabadságvesztés. Ha a csmpészek háromnál többen voltak vagy akár csak egy is fagyvert hordott magánál, a büntetés még súlyosabb. A büntetést a lapok is köztik. Aki (vasutas, postás, fuvaros) a csempészésben segédkezik, ugyanoly büntetést kap, mint maga a csempész. Aki a pénzbüntetést újra tudja megfizetni, annak büntetését szabadságvesztésre számítják el. Akik azért utaznak külfölbe, hogy ott árut vásároljanak be, azok készpénzkivitelére engedélyt a pénzügyminisztertől kérjenek. Hogyan fogják kifizetni magyarországi tartozásainkat — Az Uj Kelet tudósítójától. — Hírt adott róla az „Uj Kelet", hogy a Magyarországgá most folyó felszámolás kapcsán állítólag az a felfogás alakult ki, hogy a tartozásokat kölcsönösen egy az egy arányban kell kifizetni. Ilyenformán az erdélyiek magyarországi tartozásainak kifizetésekor, valamint a lombardkölcsönökből származó tartozások rendezésénél is minden koronatartozás után egy lest kellene fzetni. Ez gazdasági válságot idézne elő egész Erdélyben, mert azt jelentené, hogy a koronánál hétszer jobb lejel kellene a koronatartozásokat egy- egy arányban kifizetni. Ez az értesülés valószínűtlennek látszik és éppen tegnap közöltük Ratiu vezérigazgató nyilatkozatát, aki szintén kizártnak tartja, hogy ilyen feltételeket a román likvidáló bizottság elfogadjon. Alább közöljük az aradi Első Takarékpénztár vezérigazgatójának, Fejér Gábornak nyilatkozatát, melyet ezzel kapcsolatban az az Aradi Közlönyben tett. — A békeszerződésnek ilyen szakasza nincsen. A békeszerződés idevágó része kimondja, hogy a volt monarchia utódállamainak az anyaállamokkal és az utódállamoknak egymással szemben fennálló követelései a zürichi , tőzsde 1918 novemberi és decemberi valuta árfolyamai szerint egyenlítendők ki. Ezekben a hónapokban azonban, a valuta leromlottságára való tekintettel sem a koronát, sem a lejt nem jegyezték Zürichben. Most tehát, mint más ezer kérdésnek, így ennek a kérdésnek megoldása is a jóvátételi bizottság feladata lesz. Túlzott az erdélyi lapoknak az az állítása is, hogy Erdély többel tartozik Magyarországnak, mint Magyarország Erdélynek. Ez csak úgy volna megállapítható, ha elkészítenék úgy Erdélyben, mint Magyarországon a két ország tartozásainak és követeléseinek mérlegét egymással szemben. Ameddig ez a mérleg , megállapítva nincs, addig még kombinálni sem Mi lesz március 5-én ? ?