Uj Kelet, 1968. szeptember (49. évfolyam, 6116-6139. szám)

1968-09-16 / 6129. szám

Izvetlen izráeli־(uníszi tárgyalás Madagaszkárban Izráelben csak azok emlé- ^ 3­­ keznek a Madagaszkár-terv­ : 3 1 re, akik nagyon alaposan is­ c ■ Merik a cionista mozgalom ú­I történetét. Érdekes, hogy s ■ istadagaszkárban még ma is ז ■ emlékeznek az ügyre. 1 ­. Amikor az ottani szociál-­ demokrata párt főtitkára — ! R egyben az ország belügymi-­­ ־יןן tisztére és a politikai élet­­ f? ,,erős embere” fogadta Ren-­­ vén Bárkát izraeli Kneszet- 1 képviselőt, a Munkapárt kül-­­ kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetőjét, akkor ״ megmentette: — Valaha zsidó országot || akartak itt létesíteni. Tud­oo" erről, Bárkát úr? Madagaszkárban kongresz­­s­szust tart a szociáldemokra­­ta párt. Ebből az alkalomból utazott oda Reuvén Bárkát Is Fneszet-képviselő, az izraeli szocialisták küldetésében. — Jó érzés volt a világ !s, eme távoli sarkában szoci­alista elvbarátokra találni, gj . Olyan közéleti férfiakra, a­­kik kül- és belpolitikai vo- B­o­natkozásban egyaránt, hoz­­mi hasonló elveket valla-BA­­nak ... Számos európai, 1 új ázsiai és afrikai ország szo­­­­o­ciáldemokrata pártja küldte iS»f­el delegátusait a madagasz­­a­kári uralkodó­ párt kongresz- H׳ szuszra. Ott voltak a néme- I­­­tek, a franciák és jelen volt­­ ■ például Afrikából, a tuniszi S J­ szocialista párt egyik ve- H zetője, Abd el-Chámid Amár.­­ Bárkát képviselő elmondot­t if­ta hazatérése után, hogy Iz- Ifej­ráel és Madagaszkár között­i baráti kapcsolatok létesültek, a­­­mióta függetlenné vált az ן ország. Madagaszkár veze­­tt­­ői baráti érzelmeket táplál- f | nak Izrael Iránt és a Munka­­té״-" párt képviselőjét különös | szívélyességgel fogadták. Az |! államelnök — aki a helyi al­­­׳, kormány értelmében a kor­­|­ mány élén is áll­ó kihallgat­­ táson fogadta Reuven Bárkát képviselőt, ami ott nagy ki­­­­tüntetésszámba megy. A ho­­­­tel homlokzatán, ahol meg­­szállt az izraeli delegátus,­­ kék-fehér lobogót lengetett a szél. Megjegyzendő, hogy a mai napig nem létesült diplomáciai kapcsolat az arab országok és Madagaszkár kö­zött. A Szovjetunióval és Kí­­nával szintén nincsenek dip­­lomáciai kapcsolatban. Reuvén Bárkát elmondot­­ta, hogy a madagaszkári szo­­ciáldemokrata párt főtitkára kongresszusi megnyitó beszé­dében a béke megteremtésé­­re hívta fel az izraeli és az arab vezetőket. — Testvér­­népekről van szó, a testvé­­riség szellemében kell meg­­teremteni a békét — hangsú­­lyozta. Beszéde további fo­lyamán a közvetlen tárgya­lások mellett szállt síkra a pártfőtitkár. A tuniszi delegátussal va­ló kapcsolatáról ezeket mon­­dotta Reuvén Bárkát: — Amikor a szószékre lé­­pett a tuniszi politikus, ál­­talánosságban tett csak em­lítést a közelkeleti helyzet­ről ,de arról nem szólt, hogy a legnagyobb izraeli politi­­kai párt is képviselve van. A fogadások és más proto­­kolláris események alkalmá­­ból személyesen is tárgyal­­tam Ámárral, aki egyetlen pillanatra sem sértette meg a hasonló események udvari­­assági szabályait. Hazaérkezte után azt is megkérdezték az újságírók, találkozott-e zsidókkal Ma­­dagaszkárban ? — Nem élnek zsidók Ma­­dagaszkárban, de ottlétünk alatt egy izraeli mezőgazda­­sági küldöttség is az ország­­ban tartózkodott, Mendel professzor vezetésével. Velük többször is találkoztam ... — Hogyan fogadták az iz­­raeli mezőgazdasági küldött­­séget ? — Igen nagy szeretettel és megbecsüléssel. Legjobb tu­­domásom szerint közös fej­­lesztési programot is kidol­­goztak. Végezetül ezeket mondot­­ta Bárkát Kneszet­ képviselő: — Remélem a jövőben el­­mélyül az izraeli-madagasz­­kári barátság. Ne felejtsük, hogy a madagaszkári nép vezetői minden alkalommal Izrael mellett léptek fel a különböző nemzetközi fóru­­mokon. Máltában javítják a CIM-hajókat A közlekedésügyi minisz­­tj­térium illetékes osztálya en- I gedélyt adott arra, hogy két I­CIM-hajón az időszerűvé­­­! vált javításokat Málta szige­,­­­tén hajtsák végre. Az egyik 1' esetben olyan javításra van­­ szükség, amely Izraelben !׳׳ nem hajtható végre, a másik I hajó esetében viszont a mai- I tai ajánlat előnyösebb a ha­­­ן tainál, nyolc százalékkal ál-I előbb. A nemzeti hajózási válla-­­­lat félmillió fontot költ el ׳, Málta szigetén a két hajó ja­­vítására. A Theodor Herzlről és az Álon nevű hajóról van szó. ״ Cholon napja"­­ a hadsereg kiállításán A hadsereg most folyó ki­­állításán — új kezdeménye­­zésként­­— bevezetik a kü­­lönböző városok napját, a­­melynek során egy-egy vá­­ros polgárai rendkívül olcsó áron juthatnak jegyekhez. Első ízben — ma — Cho- lon napját rendezik meg. A kiállítás színpadán a cholani ifjúsági zenekar ad koncertet, a helyi tánccso­­port is fellép és más helyi jellegű események is lesznek. Cholan városában sok he­­lyen árulnak jegyeket a had­­sereg kiállítására, amelynek vezetősége sokezer látogatót vár a Tel-Aviv környéki vá­­r­osból Miniszterelnök-helyettesből követségi tanácsos Óta Sík Csehszlovákia belgrádi követségének gazdasági tanácsosa lesz Óta Sík professzor, aki a Dubcsek-rendszer egyik ideo­­lógusa és gazdasági program­jának kimagasló végrehajtó­­ja volt, megerősítetlen jelen­­tés szerint, lényegesen alacso­nyabb beosztást kap a jövő héten: gazdasági tanácsos lesz Csehszlovákia belgrádi nagykövetségén. A zsidó származású minisz­terelnök-helyettes éppen a ju­­goszláv fővárosban tartózko­­dott Hájek külügyminiszter­­rel a szovjet megszállás ide­­jén és azóta sem hagyta el Belgrádot. Három héttel ezelőtt olyan elképzelés is felmerült a vi­­lágsajtóban, hogy Hájek és Sik vezetésével emigrációs kormány alakul. Közben azon­ban az évszázad nagy komp­­romisszumára épített új Dub­­csek-rendszer megoldást tar­tált óta Sik miniszterelnök­­helyettes jövőjével kapcsolat­­ban is. Haza sem kell térnie Prágába. Ha a hír igaz, néhány nap múlva átveszi Csehszlovákia belgrádi nagykövetségén a gazdasági tanácsos munka­­körét. Héber bejegyzések a ״ Tádzsikisztán" szovjet hajó vendégkönyvében ״ Nincsenek ugyan diplomáciai kapcsolatok a két ország között, mégis nagyszerű vendéglátásban volt részünk a ״ Tádzsikisztán” hajó fedélzetén. Todá rábá! Az izraeli csoport...” Kilenc aláírás követi ezt a bejegyzést a hajó vendég­­könyvében. Két kibuci házas­pár Sámirból, Nir Dávid ki­­buc három tagja, a Szochnut kirját-gáti garázsának veze­­tője és egy tel-avivi — jelen­­leg Bécsben élő — polgár 48 órát töltött az orosz hajón. Valamennyien elégedettek és az oroszok vendégbaráságá­­ról elragadtatott hangon szólnak. Egy olasz kikötőben száll­­tak tengerre a Vénusz nevű görög hajó fedélzetén. Mű­­szaki hiba következtében kénytelenek voltak elhagyni a görög hajó fedélzetét és Pierusba kerültek. Nagyon szerény ellátást kapott a 28 hajótörött­­— köztük a 9 iz­­raeli — és megütközéssel tapasztalták, hogy a hajós­­társaság emberei teljes nem­­törődömséget mutatnak sor­­suk iránt. Más lehetőség nem lévén, az Athénban te­­vékenykedő izraeli követség­­hez fordultak, de onnan is késett a segítség. Sok kaland és próbálkozás után vetődtek az izraeliek az orosz hajó fedélzetére. A gö­­rög társaság bérelte a hajót, de a legénység orosz tenge­­részekből állt. Mindenekelőtt ellátták az izraelieket sok-sok földi jó­­val, mert hallották, hogy Pi­­reusban, a szerénynél is sze­­rényebb volt a menü. Utána beszélgetés kezdődött. Per­­sze politikára is sor került. — Igaz-e, kérdezte az egyik szovjet tengerész, hogy az izraeli légierő 3 óra lefor­­gása alatt megsemmisítette az arab országok légierejét? — Legyünk pontosak, — felelte az egyik kibucnyik. Két óra és 50 perc alatt. Annyira összebarátkoztak az izraeliek és a tengeré­­szek, hogy a hajó klubjában együttes mulatságot rendez­­tek. Megtanították vendég­­látókat a „Hává nágilá” cí­mű dalra is, s nem nyugod­­tak addig, amíg a zenekar nem tanulta meg a hóra dal­­lamát és ütemét. Az orosz dalokat és táncokat termé­­szetesen ismerték az izra­­eliek Az elválás Ciprus szigetén történt. Barátságos volt a búcsú. Az orosz tengerészek ezt kérték: — Jegyezzetek be valamit a vendégkönyvbe... Az izraeliek szíves-örö­­mest teljesítették ezt a ké­­rést. Aba Even párizsi látogatása előtt: ENYHÜL A FESZÜLTSÉG IZRAEL ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZÖTT Walter Ejton nagykövet Debré külügyminiszterrel tárgyalt Az általános enyhülés elő­­zi meg Aba Even ros hásá­­ná utánra jelzett látogatá­­sát Párizsban, amikor az iz­­raeli külügyminiszter fran­­cia kollegájával, Michel Deb­­rével találkozik. Walter Éj­­tán, Izráel párizsi nagykö­­vete, csütörtökön este udva­­riassági látogatást tett Deb­­rénél és tárgyalásuk valójá­­ban Aba Even párizsi tartóz­­kodásának jellege körül for­­gott. Tekintettel arra, hogy Wal­­ter Éjtánt régi barátság fű­­zi Michel Debréhez, valószí­­nűnek tartják, hogy a meg­­beszélés baráti légkörben, szívélyes keretek között folyt le. A megbeszélés fél­­órán át tartott és többek kö­­zött tárgyaltak a közelkeleti helyzetről, különös tekintet­­tel a Szuezi csatorna menti feszültségre. Megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy Even párizsi tartózkodása idején Couve de Murville miniszterelnök­­kel is tárgyal, akit jól ismer még abból az időből, amikor Even Washingtonban volt nagykövet. A Mirage-repülőgépekkel kapcsolatos embargóról És­­tán nem tárgyalt Debrével. Előző napon, amikor Deb­­ré beszámolt a francia kor­­mány ülésén a Szuezi-csa­­torna menti helyzetről, rá­­mutatott arra, hogy a fe­­szültség jelentősen fokozó­dott. Párizs (Reuter): — Mah­­­múd Riad egyiptomi külügy­miniszter, szeptember 23-án érkezik Párizsba és találko­zik Michel Debré külügymi­­niszterrel. Riad útban az UNO kö­­gyűlésének megnyi­tására érkezik a francia fő­­városba, megelőzve az izraeli külügyminisztert. Az újságokból 1.׳ AWA׳.Vi­Y.־.WAV.V//A'A,AVWV.VWM ! Nasszer beszéde 1 .ן j ^ (LÄMERCHÄV, — a Kibuc Hámeuchá4 ill 1 ni­­ lapja). — Az egyiptomi diktátor beszé■ — ׳■■ det mondott Kairóban a kormányzópárt országos kongresszusán. Izraelre vonatkozólag kardcsetele* volt a hangneme. Egyetlen szóval sem említette, hogy a­ közelkeleti válságot politikai jellegű tevékenységgel is meg lehet oldani — Nasszer számára csak katonai megoldás létezik. Izraelnek egyetlen tanulsággal szolgál a beszéd. Csak az erő nyelvén tárgyalhatunk a diktátorral, mert nem tud­­juk öt politikai jellegű megoldásokra szorítani. Ha ezen az úton halad tovább Egyiptom, akkor tudomásul kell venni, hogy a határsértések kapcsán még nem hangzott el az utolsó szó. Az utolsó szót Izrael mondja ki. Mire van szüksége Egyiptomnak? Tar 1r.,. (JERUSALEM POST, angol nyelvű lap)' jjpi' j-v T־| Felépülése óta első alkalommal jelent *־־* ^ * még a nyilvánosság előtt Nasszer elnök és feltűnően támadó hangú beszédet mondott. Olyan benyo­­mást próbált gyakorolni hallgatóira és az egyiptomi népre, hogy a jelenlegi helyzetben az Izraellel való válság a fő­­probléma. Az izraeli kérdést próbálja, úgy látszik, felhasz­­nálni Nasszer, hogy elterelje a figyelmet az igazán lényeges kérdésekről. Például, az arab egységről, amelynek testén hatalmas repedések mutatkoznak. Könnyű megérteni, hogy a jelenlegi helyzetben Nasszer­­nek érdeke a feszültség állandó fokozása. Ezért szánta el magát a Szuezi provokációra is. Izrael helyesen teszi viszont, ha nem nyúl az eldobott kesztyű után, elhárítja a provokációt és kitart a fegyverszünet szelleme mellett. Nekünk nem érdekünk ugyanis, hogy folyjon a vér a Szuezi-csatorna mentén. Az emberi jogok esztendeje (OMER, — pontozott héber napilap)­. Köztudosárú, hogy most van az emberi * ■■ jogok éve. Tudja ezt a Szovjetunió is, még­sem torpant meg, amikor Csehszlovákia leigázásáról volt szó. Az Egyesült Nemzetek Szervezete —• amely meg­­hirdette az emberi jogok évét — kénytelen volt érvényt szerezni ezeknek a szép elveknek. 1948 december 10-én hagyta jóvá az UNO az emberi jogok alapelveiről megfogalmazott nagyjelentőségű doku­­mentumot, de húsz év után meg kell állapítani, hogy sok még a tennivaló, ha azt akarjuk, hogy írott malasztból valósággá váljanak a szép szavak. A söchemi polgármester ügye ״״ gj.«״.» (SOARIM. — A Poálé Agudát Jiszráél­­ lapja). — Nem gondoljuk, hogy helyes lenne közügyet csinálni a söchemi pol­­gármester lemondásának ügyéből. Ha jónak látja, meg­­marad tisztségében, ha nem akar polgármester lenni — visszavonul. Az ő ügye, Izraelt a probléma önvédelmi okokból érdekli. Mi nem azért robbantunk arab lakóházakat, mert ked­­vünk telik benne, önvédelem ez részünkről. Csak ezzel tudjuk megfélemlíteni a kisebbségi lakosságot, hogy ne nyújtson segítséget a határ túloldaláról érkező arab szabó■ tőröknek. A probléma megoldása nem azon múlik, hogy Sec­em polgármestere megmarad-e tisztségében, vagy más kerül a helyébe. Minden azon múlik, hogy az arab lakosság megérti-e Izrael alapvető szempontját; részünkről önvéde­­lemről van szó. ]Éberség az egyiptomi fronton __ (HAAREC, független polgári napilap)­. Figyelemmel a legutóbbi egyiptomi ese- 1 *ד t­ményekre, a legnagyobb éberséget kell magunkra nézve kötelezőnek tekinteni. Ne legyünk meg­­lepve, ha a provokációk folytatódnak. Annak ellenére, hogy a közeli háború lehetősége nem látszik valószínűnek. Megjegyezzük, hogy Nasszer elnök betegsége esetleg fontos tényező lehet az ügyek alakulásában. Nem lehet tudni, hogy egészségi állapota milyen hatással lesz a dik­­tátorra. Rövidesen ki fog derülni, hogy Egyiptom hadserega kiheverte-e már a hatnapos háború nagy veszteségeit, vagy egyelőre még az újjászervezés állapotánál tart. Rövidesen minden kiderül. Addig is — a legmagasabb fokú éberségre van szükség. Egy jelentős miniszteri nyilatkozatról (AL HAMISMAR, — a Mápám lapja)­. *1 Jigál Álon miniszterelnök-helyettes és T­a­klstaügyi miniszter itthon is és külföl­dön is kijelentette, hogy az olyan házaspárok, akik vegyes házasságban élnek — vagyis egyikük nem zsidó — a jövő­­ben valamennyien éléval azonos jogokkal rendelkeznek, önmagában is nagyjelentőségű ez a bejelentés, de különösen most van rendkívül fontossága, mert olyan alijja érdeklődik izraeli letelepedés iránt, amelynek összetételében igen ma­­gas a vegyes házasságok aránya. Erőegyensúly (DAVAR, — a Hisztadrut lapja). —1 Izráel szívvel-lélekkel azon van, hogy SA ' T ! ne kerüljön sor újabb összecsapásra az arabokkal. Vezetőink minden alkalmat megragadnak arra, hogy a politikai megoldások lehetőségét hangoztassák. Igyekszünk megértetni a világ politikusaival, hogy a­ béke záloga az erőegyensúly itt, a Közelkeleten. Szemléletes esemény volt néhány nappal ezelőtt, hogy az Egyesült Államok két elnökjelöltje megjelent a Bné-Brit kongresszusán és mindketten az erőegyensúly fenntartása mellett foglaltak állást. Ebben a tekintetben nem volt véleménykülönbség közöttük. Izrael valóban békét akar és ennek érdekében folytatnunk kell a felvilágosító tevé­­kenységet. Minden politikai tényezővel meg kell értetnünk külföldön, hogy az erőegyensúly fenntartásán áll, vagy bukik a közelkeleti béke ügye.

Next