Új Könyvek, 1968 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1968 / 2. szám
ások egyes jeleneteket a giccs határához közelítenek. (A hasonló, de gyerekek közt játszódó témát Golding A legyek urában mértéktartóbban dolgozta fel.) Ezekért kárpótol a modern lélektan eredményeit jól hasznosító emberismeretben és a szuverén szerkesztésben megnyilatkozó művészi erő. Városi törzsanyag,falura javasolt. Az előző kiadás példányainak pótlásáról gondoskodni kell. Gyerekeknek nem ajánlható. 680114 PETŐFI Sándor (1823—1849) P 65 János vitéz. [Elbeszélő költemény. 111.] Würtz Ádám. Bp. AB 1967, Móra Kiadó, Ill. 24 cm. —,—3.— Ft (T) 1 894.511—13 Petőfi Hálás kiadói feladat Petőfi János Vitézének közreadása. Csak 1945 óta 15 kiadást ért meg egyre növekvő példányszámban. A mostani — a 40. kiadás — nem kevesebb, mint 44 500 példányban hagyta el a sajtót. Ki gondolna arra, hogy amikor Petőfi 1844-ben megírta a kritikusok által nagy lelkesedéssel fogadott költeményét — nem talált kiadót rá!? Végül is Vachott Imre vállalkozott közreadására 1845-ben. A megjelent 1000 példánynak talán még a fele sem fogyott el s a megmaradt füzeteket 1846-ban 2. olcsóbb kiadásként új címlappal dobták piacra. Azóta mindnyájunk kedves olvasmánya lett: gyermekeink első meséi, iskolásaink első olvasmányai közé tartozik. Az egymást követő nemzedékek, mint minden klasszikusban, újabb és újabb szépségeket fedeznek fel benne. Egyre mélyebb megismerését segítik, szolgálják az illusztrátorok is. Egyesek a mű meseszerűségét, mások líraiságát vagy realizmusát hangsúlyozták (Jaschik, Róza Emmy, Gy. Szabó stb.) Würtz Ádám Petőfi népművészettel rokon, sommázó és dekoratív rajzolásmódját, a mesélés közvetlenségét, és műves csiszoltságát emeli ki a somogyi pásztorfaragások által ihletett illusztrációival, melyeknek maguknak is kedvenc témájuk volt a Kukorica Jancsiból lett János Vitéz. Közművelődési könyvtárakban, gyermekrészlegekben törzsanyag, daloskönyve. (Szerk., utószó és jegyz. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Jékely Zoltán stb.) Bp. 1967, Európa, 606 1. 19 cm. —46.— Ft 850—193 Petrarca 1 945.11 850 Petrarca Petrarca a legnagyobb humanista olasz lírai költő s kora jelentős tudósa. Atyja firenzei jegyző, a fehérek pártjához tartozott, 1302-ben Daniéval együtt száműzték. Fia Avignonban nevelkedett, alsószerpapi fokozatot ért el. Később világi jogi tanulmányokat is folytatott. 1330-ban Colonna bíboros szolgálatába állt. 1327. április 6-án a Santa Chiara templomban látta meg lírai verseinek csaknem egyedüli ihletűjét, Laurát. 1337-ben a híressé vált Vaucluse forrásánál egy magányos házba vonult vissza és több évig csak tanulmányainak élt. 1341. április 8-án a római szenátus költővé koszorúzta. Ismeretségbe került Cola di Rienzoval, akit híres levelében a zsarnokság elleni küzdelemre buzdított, de a római felkelés alkalmával cserbenhagyott. 1348-ban Laura meghalt, az 680115 P 66 B I PETRARCA, Francesco (1304—1374)