Új Könyvek, 1990 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1990 / 9. szám

nősített elszántság és lendület irányítja ma is. Mindemellett ösztökélte az az ellentmondás, hogy míg a­­természettudományok fejlődése elké­pesztő távlatokig jutott, az emberi együttélés­­és a gyakorlati humaniz­mus törvényszerűségeit, működését kutató társadalomtudományok mesz­­sze elmaradnak a kor követelményeitől. Emlékezéseinek izgalmas feje­zete a háborút követő hőskor, mikor két egyetemi évvel­­tanítóképző tan­folyami tanár lesz, majd a Magyar Szó piaci híreinek szerkesztője, s 28 évesen a zentai gimnázium igazgatója — mondván: így hozta a törté­nelem ... Szék­nek, a tudósnak és kultúraszervezőnek a jugoszláviai ma­gyar szellemi életben szerzett érdemei fölsorolhatatlanok (az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének egyik első tanára, szervezője, a Hungaro­lógiai Intézetnek, alapító tagja a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiának stb.), minderről azonban nem csupán a tudós köteles mér­téktartásával, de valami egész különös szerénységgel szól. Pályaképéből azonban így is kiüresü­ik a jugoszláviai magyar kultúra csaknem fél év­századának fejlődésére, számos fontos adalékkal a kisebbségi szellemi élet meghatározó személyiségeinek portréihoz, Sinkó Ervintől Tolnai Ottóig. Az interjú második felében már nem az életút állomásait firtatják a kérdések, hanem a professzor nézeteit olyan alapvető problémákról, mint Vajdaság szellemföldrajzi mivolta, a kisebbség nemzeti szintű in­tézményrendszerének működőképessége, a regionalizmus természete és összefüggése az egyetemes emberiség gondolatainak irodalmi ábrázolá­sával, irodalom és valóság köl­csönviszonylatának esztétikai megítélése, így áll össze a teljes kép: portré és a szellemi háttér a maga érdemeit alábecsülő, de öntudata és elvi határozottsága felől kétséget nem hagyó tudósról, a délvidéki magyarság választott emberéről, kultúrájának „mindeneséről”. — A határon túli magyar kultúra alapvető kérdései iránt érdeklődők számára fontos kötet. SZELI István délvidéki magyar irodalomtörténész, hungarológus, egyetemi tanár, akadémikus. Ismertetett művei: Hajnóczy és a dél­szlávok (661244); Utak egymás felé (700488); Nemzeti irodalom — nem­zetiségi irodalom (753047); Történő történelem (820515); A magyar kul­túra útjai Jugoszláviában (831060); Az erózió ellen (881448): 894 T 23 900951 Tamás Attila (1930) Illyés Gyula / Tamás Attila ; [közread. : Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet]. — Bp. : Akad. K., 1989. — 323 p. ; 19 cm. — (Kortársaink, ISSN 0324—5020) Bibl­iogr.: p. 323—[324], ISBN 963 05 5314 7 fűzött : 75.— Ft .‘Illyés Gyula (1902—1983) 894.51 Ilyés Illyés Gyula 929[894.511]Ilyés Mt.: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Irodalomtu­dományi Intézet (közread.) U­t.: MTA Irodalomtudományi Intézet — Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Irodalomtudományi Intézet U­t. Irodalomtudományi Intézet — Magyar Tudományos Aka­démia (Budapest). Irodalomtudományi Intézet A B I 43

Next