Új Könyvek, 1994 (31. évfolyam, 9-16. szám)
1994 / 10. szám
tudta állítani egy időre azt a kicsiny, Kárpátok ölelte tájat, amelynek a nevét korábban nem is hallották a kontinensen Az ő - Makkai László megrajzolta - pályaképével kezdődik a kötet, amely összesen hat egykorú írásművet, vagy annak részletét tartalmazza. Keserűi Dajka János a fejedelem származását és személyiségképét rajzolja meg a hódolat írói eszközeivel. Bojthi Veres Gáspár a politikus tetteit értékeli, akiben megvolt a képesség, hogy több irányú diplomáciai és katonai lépéseivel vigyázza Erdély épségét, fejlődését Redmeczi T. János írásának részlete a reformációt istápoló uralkodó jótéteményeit méltatja. Toldalagi Mihály krónikája Bethlen dicső tetteinek kronologikus áttekintése, ahogyan a szerző fölidézi emlékei révén, s ahogy tudatosan az utókorra kívánja hagyni. A neves emlékiratszerző, Kemény János a fejedelem apródjaként közelről figyelhette meg példaképe életét; memoárjának terjedelmes részlete csaknem intim közelségből tekint hadjárataira és házasságkötéseire, a saját szolgálatára és a fejedelem halálára. A szemelvénygyűjteményt Bethlen Gábor végrendelete zárja, amely hagyatkozás hadvezéri, politikusi, államférfiúi bölcsességének is megrázóan hiteles dokumentuma. A rövid időrendi táblájánál és a szerzők életrajzaival végződő kötet a múlt értékeivel az egykorú forrásokból megismerkedni szándékozóknak ajánlott, hasonlóképpen az erdélyi história és mentalitástörténet iránt érdeklődőknek, valamint azoknak a középiskolai tanároknak, akik nem csak tankönyvből tanítják a történelmet és az irodalmat 1. kiad., 1942. 1-3. köt. 935195, 9410083 Erdély öröksége. (Szerk. Makkai László, Cs. Szabó László). Hasonmás kiad. Bp., Akad. K. 1993. 23 cm 5. köt Apa és fiú, 1630-1661. 1994. 276 p. kötött: 622.- Ft Erdély - Történelem 1630-1661 Rákóczi György, I., erdélyi fejedelem Rákóczi György, II., erdélyi fejedelem a BIK Az önálló Erdélyi Fejedelemség kialakuásának 400. évfordulójára a Franklin Társulat tízkötetes szemelvénygyűjtemény-sort bocsátott közre, ennek ötödik - most reprintben megjelent - darabja a Bethlen Gábor halálát követő három évtized krónikáját dokumentálja a korabeli források (memoárok, történeti művek) segítségével. A korai erdélyi emlékirat-irodalom nemcsak tanulságos megfigyelések, értékelések gazdag tárháza, de pálcája annak, ahogyan a szerzők lelkében megjelenik a közösségi tudat formálásának erős szándéka. Az 1630-1661 közötti időszak első felét I. Rákóczi György (1630-1648) uralkodása határozta meg, aki az előtte járó Bethlen Gábornak főképp gazdasági törekvéseit követte, s eredménnyel, hiszen az 1640-es évek elején egyfelől stabilizálta országát, másfelől a maga hatalmát is kétségbevonhatatlanul megerősítette. Fia, II. Rákóczi György (1648-1660) vele épp ellentétes alkatú uralkodó volt; nem ismerte az előrelátó, óvatos mérlegelést, ezért is bocsátkozott a lengyel trónszerzés kalandjába, s az 1650-es évek 52