Uj Magyar Munkás, 1940 (1. évfolyam, 1-31. szám)

1940-06-01 / 1. szám

4 ■ i———asMatawissiinn Az ületsuBopelkkentivel megszontstásét, vagy tízszázas drápsági péti megadását kérik a Közüzemi alkalmazottak . Nemzeti Munkaközpontba tömörült közüzemi alkalmazottak Pürgős kérelemmel fordultak Szeney Károly polgármesterhez, akitől az egyre nehezebbé váló megélhetésre való tekintettel a részben még ma is fennálló illetménycsökkentések megszüntetését kérték. Abban az esetben pedig, ha ez nem volna lehetséges, tíz százalék drágasági pótlék engedélyezését kérték. Eszendy Károly polgármesternek öttagú küldöttség adta át a memorandumot, amelyben a villamosvasúti és autóbuszüzemi alkalmazottak kérésüket azzal támasztották alá, hogy a közszükségleti cikkek árai fokozódó mértékben növekednek. Hivatkoztak a Gazdaságkutató Intézet által március 1-én nyilvánosságra hozott adatokra, melyek szerint az élelmiszerkosár, — mely egy ember heti élelmiszerszükségletét tartalmazza — és egy felnőtt férfi heti minimális élelmiszerszükségletének csupán hetven százalékát fedezi,— az elmúlt esztendő szeptemberétől 1940 február végéig átlagos 5,3%-os drágulást mutat. Ezek szerint már háromtagú családnál is a havi élelmiszerszükségletek 119,46 pengőbe kerülnek. Ehhez járulnak hozzá a fűtőanyag 5.06 százalékos, a lakbér 2.7 százalékos, a cipőtalpalás 2.7 százalékos emelkedései, amelyek együttesen 8 százaléknál jóval nagyobb átlagos ellátási drágulási folyamatot mutatnak. Ezek azonban csak az élet elsőrendű szükségletei és hol vannak még a civilizált, kulturált embert megillető szórakozások fedezetei? Minden remény megvan arra, hogy a polgármester a közüzemi alkalmazottaknak ezt a kérését teljesíteni fogja, hiszen az áremelkedés lényegesen nagyobb volt, mint az a jövedelemnövelés, amelyet a szanálással elvont illetményekből a személyzet január 1-én visszakapott. Annál is inkább kívánatos volna, hogy ez a kérdés mielőbb rendezést nyerjen, mert így a közüzemi alkalmazottak életszínvonala fokról-fokra süllyedőben van és a közönségnek is érdeke hogy a nehéz szolgálatot jóltáplált, kipihent és pihenési idejében szórakozással felfrissített szellemű alkalmazott lássa el. Megkezdődik a munkások nyári üdültetése Rendkívül olcsón lehet nyaralni Balatonaligán és Hévízen yi Nemzeti Munkeaközpont „Belesűid a Munkát“ szabadidő szervezete, mint minden esztendőben, ebben az évben is nyári kirándulásokat rendez az ország egyes részeibe, emellett megrendezi üdültetési akcióit is. Erre vonatkozólag Vitéz Márton Béla országgyűlési képviselő, a NMK országos elnöke részletes tájékoztatót bocsátott ki, amelyből kitűnik, hogy az üdülés Balatonaligán az egész fürdőévad idejében napi 4 pengőbe, tehát heti 18 pengőbe kerül, amelyért az üdülő lakást és napi háromszori bőséges étkezést kap. Hévízfürdőn június 1—15-ig napi 5.50 pengőért, június 16-ától augusztus 25-ig 6.80 pengőért, augusztus 26-tól augusztus 3-ig 5.50 pengőért és szeptember 1-től az évad végéig 4.80 pengőért kap lakást és háromszori étkezésből álló teljes ellátást. A rendezőség Balatonaligán szabadfürdést, a hévízfürdői gyógyvíz használatáért pedig külön mérsékelt díjért való fürdést biztosít az üdülésen résztvevőknek. Az üdültetési akcióra vonatkozó bárminemű felvilágosítással szolgál a Nemzeti Munkaközpont „Becsüld a Munkát“ szabadidő szervezete (Budapest, IX. Üllői út 19. Tel.: 180—976.). Rendelet felejti meg a munkások léjáró utazási kedvezményeiről Negyven nagyvállalat részleges üzemszünettel köti össze a fizetéses szabadságot Az iparügyi miniszter rendeletet adott ki, az ipari, bányászati és kereskedelmi munkavállalók fizetett szabadság idejére vonatkozó menetdíj-kedvezményéről, amelyet az 1340. évre is érvényesített. A miniszter ezeknek a munkavállalóknak, valamint velük utazó családtagjaiknak (feleség és 14 évesnél nem idősebb gyremek) a fizetéses szabadságidő alatt történő egyszeri oda- és viszszautazásra 60%-os mend kedvezményt adott. A kedvezmény kiterjed mindazokra a munkává 11 adókra, akik az lóS4. JTVII. t.-c. és az ezt kiegészítő törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső vállalatokban dolgoznak, ideértve a tanoncokat is, ha a tanoncnak fizetéses szabadságra van igénye. Nem részesül a kedvezményben az a munkavállaló, akinek fizetése (összilletménye) évi 8000 pengőnél több. A kedvezményt december 15-ig lehet igénybe venni. AZ igényjogosultak fizetéses szabadaságuk ideje alatt vehetik igénybe a kedvezményt, egyszeri oda- és visszautazásra. A visszautazásnál a kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha a visszautazást az odautazás napjától, mint első naptól számított hatodik napon kezdik meg. A odautazásnál a kedvezményt a fizetéses szabadság első napját megelőző nap 12 órájától vehető igénybe. A visszautazás a fizetéses szabadság utolsó napjának 24 órájáig befejezendő. Az igényjogosultság és a személyazonosság igazolására a múlt évben már bevezetett utalványok, iletve arcképes igazolójegyek szolgálnak. A múlt évben kiadott arcképes igazolójegyek érvénye erre az évre is kiterjed. Az utalványok és igazolójegyek szétosztásának munkáját a családpénztár látja el. Azoknál, akiknek a munkaadója nem tagja ugyan a családi pénztárnak, de valamely ipartestületnek a tagja, az igényjogosultságot az illetékes ipartestület igazolja. Az igényjogosult munkavállalók a kedvezményes utazásra jogosító arcképes igazolójegyeket ássolva Imi mums____________ 1940 JÚNIUS 1. —■—MlimnII II in III.I nyokat minden esetben a munkaadójuktól kapják, az űrlapok árának lefizetése ellenében. A visszautazás befejezése után az igényjogosultnak az utalványt vissza kell szolgáltatni a munkaadó kezéhez. Itt említjük meg, hogy negyven nagy gyáripari vállalat már elhatározta, hogy az idén részleges vagy teljes üzemszünettel köti össze a fizetéses szabadságot, így az érdekelt alkalmazottaknak könnyen igénybe lehet venni a kereskedelmi miniszter általmár megadott kedvezményt. . rs.38(év.r »■ Munka és könyv BUDAPESTEN A Tomcsányi-út és a Pongrác-út mellett egymillió húszezer pengő költséggel elemi iskola és kisdedóvó építkezését kezdték meg. A XIV. kerületben, a Mályva-téren egymillió harmincezer pengő költségelőirányzattal felépül a főváros új polgári fiú- és leányiskolája és óvodája. A XVi. kerületben, az OTI kislakásos telepén egymillió harmincezer pengővel óvoda épül. VIDÉKEN Szegeden új hűtőház épül háromszázezer pengős kormánykölcsönből. Kalocsán háromszázezer pengős költséggel befejezik a megyei kórház építését. Zagyvapálfalván, az üveggyár hatszázezer pengőt fordít korszerű munkásházak építésére. Székesfehérváron százhatvanezer pengő költséggel kibővítik az ipariskolát, új műhelyeket és otthont építenek. Sopronban közel egymillió pengővel új hűtőházat építenek. A kormány kétszázötvenezer pengővel támogatja az építkezést. Pécs mellett, a Mecsek déli lejtőjén ötszáz ágyas OTI tüdőszamvitórium épül. A költségek hatmillió pengőt tesznek ki. Kaposvárott 330 ezer pengő költséggel OTI székházat és rendelőt építenek. Kecskeméten az OTI háromszázezer pengő költséggel bérházat és kétszázhatvanezr pengővel új kerületi pénztári székházat építtet. • «piac Esei játssásan vettek részt a máriabesnyői zarándokúton Úrnapján a Nemzeti Munkaközpont közlekedési szakmai elnökségének rendezésében 1600 villamosvasúti, autóbusz- és közüzemi munkás zarándokolt el a máriabesnyői kegyhelyre. A zarándokút lelki vezetője a kapucinus atyák házfőnöke, Páter Begő és Vilmos volt. Tíz órakor prédikáció, 11 órakor szentmise, délben pedig körmenet volt, amelyen a zarándoklat résztvevői teljes számban megjelentek a Nemzeti Munkaközpont zászlaja alatt. Délben a kapucinus atyák vendégül látták a NMK közlekedési szakmai vezetőségének tagjait. A házfőnök meleg szavakkal köszöntötte az ezúttal első alkalommal megjelent zarándokokat, kérve a NMK támogatását a jövőre nézve is. A közlekedési szakmai vezetőség nevében Rákóczy Béla központi ügyvezető köszönte meg az üdvözlést. Délután öt órakor litánia volt, amelynek végeztével a zarándoklók teljes fegyelmezettséggel két vonattal visszautaztak Budapestre. A zarándokút technikai vezetője Gál Károly volt, aki mellett agilis villamos-, autóbusz- és közüzemi rendezőség működött közre a rend fenntartásában. Az egyházi és szórakoztató zenét egész idő alatt a BSzKRt-zenekar szolgáltatta. Bérjavítást kérnek a pécsi bőrgyári munkások Az Első Pécsi Bőrgyár munkásai a Nemzeti Munkaközponton keresztül beadvánnyal fordultak a gyár elnök-igazgatóságához, hogy a rendkívül hosszú tél következtében előállott áremelkedés ellensúlyozására az összmunkásság béremelést kapjon. Háromszázharminc iparvállalat épít családi házat munkásainak Az iparügyi minisztérium nagyszabású szociális akciója A gyáripari munkásság korszerű lakáshoz vagy családi házhoz való juttatása már régóta foglalkoztatja az illetékeseket. Külföldön, így főleg Németországban ezt a kérdést már évekkel ezelőtt megoldották. Nálunk, Magyarországon is már tíz esztendővel ezelőtt történtek ilyen próbálkozások: a Lakásépítő Állandó Bizottság keretében életrehívott Országos Lakásépítészeti Hitelszövetkezet ipari munkásoknak is nyújt házépítési kölcsönöket. A munkásházépítkezések elősegítésének ez a módja azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reméket, ezért most az iparügyi minisztérium elhatározta, hogy intézményesen oldja meg ezt a kérdést. A terv szerint azok a vállalatok, amelyek legalább 250 munkást foglalkoztatnak és egymillió pengőnél nagyobb forgalmat bonyolítanak le, munkásaikat családiházhoz, vagy sorházépítés formájában modern lakáshoz juttatják. Természetes azonban, hogy ezt a programot igyekeznek az iparvállalatok megterhelése nélkül végrehajtani. Első és legfontosabb kérdés a munkásház nagysága és beosztása. Egy kisebb méretű épület, kerttel és gyümölcsössel (a Hangya budafoki házainak mintájára), telekkel együtt körülbelül hatezer pengőbe kerülne. Ebből az összegből 4500—5000 pengő lenne a ház értéke. A terv szerint a gyárvállalat lehetőleg az üzem közelében megvásárolná az ingatlant és felosztaná olyan szakmunkások között, akik ezer pengő megtakarított pénzzel rendelkeznek. A többit 15—20 évi törlesztésre a kincstártól kapná kölcsön a munkás és ugyancsak a kincstár ellenőrizné azt is, hogy a lakások egészségesek legyenek. A gyárvállalatok csupán a telek értékét kölcsönöznék, de ezt az összeget is visszakapnák a megállapított törlesztési időn belül. Az iparügyi minisztérium előzetes számításai szerint Budapesten, a környékbeli gyárvárosokban és a vidéken mintegy 330 iparvállalat munkásaira terjedne ki ez az akaró, amely végre megvalósuláshoz segítené ezt a régóta vajúdó kérdést. Rendezték a fontosabb munkakörű ipari alkalmazottak felmondási jogviszonyát A Nemzeti Munkaközpont hosszú időn keresztül megfeszített munkát folytatott a fontosabb munkakört betöltő ipari alkalmazottak jogviszonyának rendezése érdekében, így különösen a főgépészek, főmolnárok és vezető munkakört betöltő malomipari alkalmazottakat érdekelte ez a kérdés. A Nemzeti Munkaközpont akciójának köszönhető, hogy a hivatalos lap május 30-i számában megjelent a rendelet, amely ezt a kérdést véglegesen rendezi. A rendelet azokra terjed ki, akik az 1884: XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő törvények rendelkezései alá eső ipari üzletben, üzemben vagy vállalatban, mint üzletvezetők, vagy rendszerint legalább tíz alkalmazott munkáját irányító művezetők, malomvezetők (főmolnárok), építési művezetők (főpallérok), vagy rendszerint legalább öt alkalmazott munkáját irányító gépészek (vezetőgépészek, főgépészek) vannak alkalmazásban. A felsorolt alkalmazottak szolgálati szerződésének felmondási ideje hat hét, kétévi vagy ezt meghaladó szolgálati idő után három hónap. Ha azonban az alkalmazottat az 1884:XVII. tc. 92. §-ának harmadik bekezdése alá eső fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédnek kell tekinteni, felmondási ideje három hónap, kétévi, vagy ezt meghaladó szolgálati idő után hat hónap. A felsorolt alkalmazottakat végkielégítés illeti meg, ha munkaadójuknál legalább öt évig állottak szolgálatban. A próbaidő, a felmondás és a véglegesítés tekintetében egyébként az 1910/3920. M. E. számú rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A szolgálati szerződésnek, szolgálati szabályzatnak, vagy gyári munkarendnek a rendelkezésektől eltérő rendelkezései érvénytelenek. A rendelet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a szolgálati viszony a rendelet hatálybalépése előtt megszűnt, vagy bár azután szűnik meg, de a szolgálati viszony felmondásának közlése a rendelet hatálybalépését megelőző időben már megtörtént. A rendelet kihirdetésének napján — 1940 május 30-án — lép hatályba. A Kraft durch Freude bécsi vezetőjének látogatása a Nemzeti Munkaközpontban . Néhány nappal ezelőtt Budapestre érkezett a német hivatalos szabadidőszervezet, a „Kraft durch Freude" Uranus nevű expresszhajója, melyen a háborúban álló Németországból 136 munkás érkezett a magyar fővárosba. Mialatt a munkások megtekintették a város nevezetességeit, Josef Binder, a „Kraft durch Freude“ bécsi körzetvezetője Edward Altenburg kíséretében látogatást tett vitéz Marton Béla országgyűlési képviselőnél, a Nemzeti Munkaközpont országos elnökénél. Josef Binder az „Új Magyar Munkás“ munkatársának elmondta, hogy a harcban álló NémetBirodalom óriási erőfeszítései közepette még a munkások üdültetéséről, szórakoztatásáról is gondoskodik. Senki se gondolja azonban, hogy ez a mostani hajóút egyetlen megnyilvánulása a szabadidőszervezet munkájának. A „Kraft durch Freude“ tartja fent a frontszínházakat, a varietékat, kabarékat, amelyek a Westwall-ban és a frontok mögött működnek. Megemlítette azt is, hogy a fronton a szabadidőszervezetnek közel 1600 művésze dolgozik. Josef Binder ezután vitéz Marton Béla társaságában fölkereste Siklódy Lőrinc szobrászművész műtermét, ahol a magyar szabadidő-mozgalom kezdeményezésére most készül a „Névtelen munkás“ szobra. A „Kraft durch Freude“ bécsi körzet vezetője elragadtatással nyilatkozott a szoborról, kifejezve azt, hogy nagyszerű gondolatnak tartja a magyar munkának és a magyar munkásnak ilyen impozáns formában való megbecsülését. A német szabadidő-mozgalom kirándulói este továbbhajóztak Belgrád felé. SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF: „Mentőnket sehol egyebütt ne keressük, mint saját, vagy inkább személyes erényeinkben a lelki felsőbbségünkben”.