Új Magyar Szó, 2009. szeptember (5. évfolyam, 165-185. szám)

2009-09-16 / 176. szám

21 UMS# AKTUÁLIS ­ Röviden Székely zászlót kér az intézményekre az SZNT Sepsiszentgyörgyön tegnap ülésezett elő­ször a székelyudvarhelyi Székelyföldi Ön­­kormányzati Nagygyűlésen megválasztott Ideiglenes Házbizottság. Farkas Csaba székelykeresztúri tanácstag, a házbizottság elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján el­mondta: a Csíkszeredai és székelyudvarhe­lyi nagygyűléseket továbbra is egy rendez­vénynek tekintik. Hozzátette: az ideiglenes házbizottság minden székelyföldi önkor­mányzatot levélben kér fel, hogy a polgár­­mesteri hivatalokra és azoknak alárendelt intézményekre tűzzék ki a székelyföldi zászlót és használják a jelképeket. Levelük­ben javasolják, hogy a székelyföldi önkor­mányzatok gyorsítsák fel a népszavazások kiírásáról szóló határozatok elfogadását. Szabadon engedték a cipődobáló újságírót Ujjongva várták az arab világban és aján­dékokkal halmozták el Muntaszir az-Zaidi iraki újságírót, aki tavaly egy bagdadi saj­tótájékoztatón George Bush akkori ameri­kai elnök irányába hajította cipőjét. Az új­ságírót eredetileg hétfőre várták, de a bírói döntés átfutása miatt Zaidi csak a tegnap hagyhatta el a börtönt. Az újságírót márci­usban három év szabadságvesztésre ítélték, de másodfokon egy év börtönre enyhítet­ték a büntetést. Zaidi azóta népi hős lett az arab világban, rendkívüli tisztelet övezi. Az orosz erők fél évszázadra Abbáziában és Dél-Oszétiában ma­radhatnak . Katonai megállapodást írt alá Oroszország tegnap a Grúziától elszakadt Abháziával és Dél-Oszétiával, amelyek lehetővé teszik számára, hogy közel fél évszázadig össze­sen 3400 katonát állomásoztasson a két dél-kaukázusi régióban. Első reagálásában Tbiliszi a „barbár megszállás” kifejeződésé­nek minősítette a lépést. A megállapodások értelmében “Oroszország katonai létesít­ményeket építhet, használhat és fejleszthet Abházia és Dél-Oszétia területén, s közös fegyveres erőt hozhat létre békeidőben és háborúban egyaránt” - mondta az orosz vé­delmi minisztérium szóvivője. A kormányzó baloldal nyerte az elnökválasztást Norvégiában A norvég parlamenti választások győztesé­nek kiáltotta ki balközép koalícióját Jens Stoltenberg miniszterelnök tegnap. Kijelen­tette, hogy még némi óvatossággal kell ke­zelni a szavazás eddig nyilvánosságra ho­zott részeredményeit, de úgy tűnik, hogy folytathatják a kormányzást. A voksok 98,5 százalékának összesítése alapján készített - vagyis a véglegeshez igen közel - hivatalos mandátumbecslés szerint a Norvég Mun­káspárt, a Szocialista Baloldali Párt és a Centrumpárt “vörös-vörös-zöld” koalíciója 86 képviselőt küldhet a 169 tagú oslói par­lamentbe. Jobbik-szocialista összetűzés az Európai Parlamentben Éles szóváltás alakult ki az Európai Parla­ment plenáris ülésén kedd délután szocia­lista képviselők és a Jobbik között. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője egy felszóla­lásában kifogásolta, hogy a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alel­­nöke az a Göncz Kinga (MSZP) lett, aki tagja volt a kormánynak a 2006-os tünteté­sek idején, amikor „a kormány által irányí­tott rendőrség hatalmas erőkkel megtámad­ta a békés emlékezőket”. Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője elfogadha­tatlannak nevezte, hogy - mint mondta - a „fasiszta Jobbik” inzultálta a volt külügy­minisztert, míg Göncz Kinga visszautasí­totta Morvai vádjait. Balczó Zoltán (Job­bik) ezt követően rágalomnak minősítette, hogy Schulz fasisztának nevezte pártját. n mászol.i ! 2009. szeptember 16., szerda Leonard Orbán megszólalt Vollebaek: a nyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes az európai normákkal Cseke Péter Tamás Hosszas unszolás után meg­törte a csendet a szlovák ál­lamnyelvtörvény ügyében az Eu­rópai Bizottság nyelvi sokszínű­ségért felelős biztosa. Leonard Orbán tegnap közleményben foglalt állást a sokat vitatott jog­szabály ügyében, miután hétfőn Brüsszelben külön-külön találko­zott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójá­val. A biztos állásfoglalása­ sze­rint „minden jogi eszközzel ga­rantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségek­hez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszk­rimináció bármilyen lehetősége állen”. A közlemény szerint Leo­nard Orbán mindkét külügymi­niszterrel folytatott megbeszélé­sén „emlékeztetett azokra az erő­feszítésekre, amelyeket az Euró­pai Bizottság tesz a többnyelvű­ség előmozdítása érdekében, a kölcsönös megértés erősítését célzó politikájának részeként”. A soknyelvűségi biztos üdvözöl­te a magyar és a szlovák kor­mányfő múlt heti közös közle­ményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. Hang­súlyozta: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhaszná­latot szabályozná az uniós tagál­lamokban, és az EU működésé­nek alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jog­szabály megalkotására. Hasonló üzenetű választ küldött a több­nyelvűségi biztos Tabajdi Csaba EP-képviselő szlovák nyelvtör­vénnyel kapcsolatos levelére is. A válasz éppen azon a napon, hétfőn érkezett meg, amikor a magyarországi politikus napi­rend előtti felszólalásában az Eu­rópai Parlament plénuma előtt kifogásolta, hogy Leonard Orbán az uniós szabályokat megszegve 45 nap után sem rea­gált a megkeresésre. Tabajdi Csa­ba tegnap az ÚMSZ-nek beszá­molt arról, hogy a többnyelvűsé­gért felelős EU-biztos a hozzá in­tézett kérdésére azt válaszolta: „bár a tagállamok nyelvpolitiká­ját nem szabályozza az uniós jog, a szlovák nyelvtörvénynek az EU alapszerződéseivel és a tagállamok nemzetközi kötele­zettségvállalásaival, így az Euró­pa Tanács keretében elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyez­ménnyel és Nyelvi Chartával összhangban kell lennie.” Tabajdi szerint Leonard Orbán „könnyen szabadkozhat”, mert az Európai Unió mindmáig nem rendelkezik belső, intézményesí­tett konfliktuskezelő mechaniz­mussal, amely az unión belüli emberi és kisebbségi jogi jogsérté­seket vizsgálná, és segítené azok megoldását. „Elfogadhatatlan, hogy az unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jo­gok sérülnek. A szlovákiai esemé­nyeket ugyanis nem a magyar képviselőknek kellene felvetniük, hanem az európai fórumoknak kellene kezdeményező szerepet vállalniuk” - m­ondta lapunknak Tabajdi, aki mellett hétfőn este több magyar EP-képviselő - köz­tük az RMDSZ-es Sógor Csaba - bírálta napirend előtti felszólalá­sában a szlovák nyelvtörvényt. Sógor azt kérte, hogy az Európai Unióban legyen egységes, min­den tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. ◄ A szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerű­en ellentétes az európai normákkal, ebben a tekin­tetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között - jelentette ki Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa teg­nap budapesti sajtótájékoztatóján. „Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályo­sak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fon­tos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgo­­ zása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelme­zésének” - tette hozzá. A főbiztos kiemelte, min­den kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. A nyelvtörvénnyel kap­csolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány , jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető” - mondta a főbiztos. Vollebaek tegnap Bajnai Gordon kormányfővel tárgyalt (képünkön) a nyelvtörvényről, ma pedig Pozsonyba utazik. Moldova: eltörlik a vízumot Cs. P. T. ► A román állampolgárokkal szemben korábban bevezetett vízumkényszer eltörlését ígérte hétvégére a Moldovai Köztársa­ság ügyvezető államfője. Mihai Ghimpu - aki egyben a parla­ment elnöke is - azt tervezi, hogy alkotmányos jogával élve felfüg­geszti a kormány korlátozó hatá­rozatát. „A parlamentnek nem áll jogában hatályon kívül helyezni a kormány határozatait, az állam­főnek azonban igen. Élni fogok hatáskörömmel, és törölni fogom a jogszabályt” - mondta a politi­kus, aki szerint a román állampol­gárok „legkésőbb szombattól vagy vasárnaptól” vízum nélkül utazhatnak be Moldovába. Vladimir Voronin akkori ál­lamfő április 8-án, a parlamenti választásokat követő chişinăui zavargások idején jelentette be, hogy vízumkényszert vezetnek be a román állampolgárok szá­mára. Emellett nemkívánatos személlyé nyilvánították Romá­nia nagykövetét, akinek 24 órán belül el kellett hagynia az orszá­got. A moldáv hatóságok lezár­ták a határátkelőket, a beutazni kívánó román állampolgárok nagy részét leszállították a vona­tokról, és megtagadták tőlük a belépést. A gépkocsival érkező­ket visszafordították. Voronin akkori indoklása sze­rint a korlátozó intézkedésekre azért volt szükség, mert a rend­bontást “romániai érdekcsopor­tok szították”. Chişinăui konzul­tációkra hazarendelte bukaresti nagykövetét, a román külügymi­nisztérium pedig határozottan el­utasította a moldovai vádakat, melyeket provokációnak minősí­tette. A román külügyminisztéri­­umi közlemény leszögezte: „elfo­gadhatatlan, hogy Chişinău Ro­mániára kívánja áthárítani a fele­lősséget a Moldovai Köztársaság belső gondjaiért.” ◄ Mihai Ghimpu Szili utódja Katona Béla Katona Béla szocialista kép­viselőt választotta meg házel­nöknek a parlament hétfő este Szili Katalin leköszönése után. „A legfontosabb feladat, hogy a tavaszi választásokig biztosítva legyen a parlament folyamatos működőképessége” - közölte megválasztása után a politi­kus. Katona Béla a ciklusban hátralévő idejében kiemelt figyel­met fordítana arra, hogy miként lehet a szakmai, társadalmi és ci­vil szervezeteket az eddiginél ha­tékonyabban bekapcsolni a par­lamenti döntés-előkészítő folya­matba. Hangsúlyozta, hogy sze­mélyesen is szeretne részt venni abban a munkában, amely során találnak néhány olyan, az ország jövője szempontjából fontos kér­dést, amiben a parlamenti pártok is egyezségre tudnak jutni az or­szág érdekében. Hozzátette: re­méli, hogy a következő hóna­pokban a frakciókkal való folya­matos egyeztetés alapján talál­nak ilyen témákat. Az elnöki fel­adatokról szólva úgy fogalma­zott, hogy „egy nagyjából hét hónapra megválasztott parla­menti elnöktől nagyképűség és felelőtlenség lenne, ha nagy átfo­gó programokkal állna elő”. ◄ Katona Béla hétfő este vette át Szili Katalin helyét a parlament élén

Next