Új Magyar Szó, 2009. szeptember (5. évfolyam, 165-185. szám)
2009-09-16 / 176. szám
21 UMS# AKTUÁLIS Röviden Székely zászlót kér az intézményekre az SZNT Sepsiszentgyörgyön tegnap ülésezett először a székelyudvarhelyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen megválasztott Ideiglenes Házbizottság. Farkas Csaba székelykeresztúri tanácstag, a házbizottság elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: a Csíkszeredai és székelyudvarhelyi nagygyűléseket továbbra is egy rendezvénynek tekintik. Hozzátette: az ideiglenes házbizottság minden székelyföldi önkormányzatot levélben kér fel, hogy a polgármesteri hivatalokra és azoknak alárendelt intézményekre tűzzék ki a székelyföldi zászlót és használják a jelképeket. Levelükben javasolják, hogy a székelyföldi önkormányzatok gyorsítsák fel a népszavazások kiírásáról szóló határozatok elfogadását. Szabadon engedték a cipődobáló újságírót Ujjongva várták az arab világban és ajándékokkal halmozták el Muntaszir az-Zaidi iraki újságírót, aki tavaly egy bagdadi sajtótájékoztatón George Bush akkori amerikai elnök irányába hajította cipőjét. Az újságírót eredetileg hétfőre várták, de a bírói döntés átfutása miatt Zaidi csak a tegnap hagyhatta el a börtönt. Az újságírót márciusban három év szabadságvesztésre ítélték, de másodfokon egy év börtönre enyhítették a büntetést. Zaidi azóta népi hős lett az arab világban, rendkívüli tisztelet övezi. Az orosz erők fél évszázadra Abbáziában és Dél-Oszétiában maradhatnak . Katonai megállapodást írt alá Oroszország tegnap a Grúziától elszakadt Abháziával és Dél-Oszétiával, amelyek lehetővé teszik számára, hogy közel fél évszázadig összesen 3400 katonát állomásoztasson a két dél-kaukázusi régióban. Első reagálásában Tbiliszi a „barbár megszállás” kifejeződésének minősítette a lépést. A megállapodások értelmében “Oroszország katonai létesítményeket építhet, használhat és fejleszthet Abházia és Dél-Oszétia területén, s közös fegyveres erőt hozhat létre békeidőben és háborúban egyaránt” - mondta az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A kormányzó baloldal nyerte az elnökválasztást Norvégiában A norvég parlamenti választások győztesének kiáltotta ki balközép koalícióját Jens Stoltenberg miniszterelnök tegnap. Kijelentette, hogy még némi óvatossággal kell kezelni a szavazás eddig nyilvánosságra hozott részeredményeit, de úgy tűnik, hogy folytathatják a kormányzást. A voksok 98,5 százalékának összesítése alapján készített - vagyis a véglegeshez igen közel - hivatalos mandátumbecslés szerint a Norvég Munkáspárt, a Szocialista Baloldali Párt és a Centrumpárt “vörös-vörös-zöld” koalíciója 86 képviselőt küldhet a 169 tagú oslói parlamentbe. Jobbik-szocialista összetűzés az Európai Parlamentben Éles szóváltás alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén kedd délután szocialista képviselők és a Jobbik között. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője egy felszólalásában kifogásolta, hogy a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alelnöke az a Göncz Kinga (MSZP) lett, aki tagja volt a kormánynak a 2006-os tüntetések idején, amikor „a kormány által irányított rendőrség hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket”. Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint mondta - a „fasiszta Jobbik” inzultálta a volt külügyminisztert, míg Göncz Kinga visszautasította Morvai vádjait. Balczó Zoltán (Jobbik) ezt követően rágalomnak minősítette, hogy Schulz fasisztának nevezte pártját. n mászol.i ! 2009. szeptember 16., szerda Leonard Orbán megszólalt Vollebaek: a nyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes az európai normákkal Cseke Péter Tamás Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. Leonard Orbán tegnap közleményben foglalt állást a sokat vitatott jogszabály ügyében, miután hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójával. A biztos állásfoglalása szerint „minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége állen”. A közlemény szerint Leonard Orbán mindkét külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén „emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket az Európai Bizottság tesz a többnyelvűség előmozdítása érdekében, a kölcsönös megértés erősítését célzó politikájának részeként”. A soknyelvűségi biztos üdvözölte a magyar és a szlovák kormányfő múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. Hangsúlyozta: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására. Hasonló üzenetű választ küldött a többnyelvűségi biztos Tabajdi Csaba EP-képviselő szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos levelére is. A válasz éppen azon a napon, hétfőn érkezett meg, amikor a magyarországi politikus napirend előtti felszólalásában az Európai Parlament plénuma előtt kifogásolta, hogy Leonard Orbán az uniós szabályokat megszegve 45 nap után sem reagált a megkeresésre. Tabajdi Csaba tegnap az ÚMSZ-nek beszámolt arról, hogy a többnyelvűségért felelős EU-biztos a hozzá intézett kérdésére azt válaszolta: „bár a tagállamok nyelvpolitikáját nem szabályozza az uniós jog, a szlovák nyelvtörvénynek az EU alapszerződéseivel és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival, így az Európa Tanács keretében elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezménnyel és Nyelvi Chartával összhangban kell lennie.” Tabajdi szerint Leonard Orbán „könnyen szabadkozhat”, mert az Európai Unió mindmáig nem rendelkezik belső, intézményesített konfliktuskezelő mechanizmussal, amely az unión belüli emberi és kisebbségi jogi jogsértéseket vizsgálná, és segítené azok megoldását. „Elfogadhatatlan, hogy az unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jogok sérülnek. A szlovákiai eseményeket ugyanis nem a magyar képviselőknek kellene felvetniük, hanem az európai fórumoknak kellene kezdeményező szerepet vállalniuk” - mondta lapunknak Tabajdi, aki mellett hétfőn este több magyar EP-képviselő - köztük az RMDSZ-es Sógor Csaba - bírálta napirend előtti felszólalásában a szlovák nyelvtörvényt. Sógor azt kérte, hogy az Európai Unióban legyen egységes, minden tagállam számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. ◄ A szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes az európai normákkal, ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között - jelentette ki Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. „Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgo zása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” - tette hozzá. A főbiztos kiemelte, minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány , jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető” - mondta a főbiztos. Vollebaek tegnap Bajnai Gordon kormányfővel tárgyalt (képünkön) a nyelvtörvényről, ma pedig Pozsonyba utazik. Moldova: eltörlik a vízumot Cs. P. T. ► A román állampolgárokkal szemben korábban bevezetett vízumkényszer eltörlését ígérte hétvégére a Moldovai Köztársaság ügyvezető államfője. Mihai Ghimpu - aki egyben a parlament elnöke is - azt tervezi, hogy alkotmányos jogával élve felfüggeszti a kormány korlátozó határozatát. „A parlamentnek nem áll jogában hatályon kívül helyezni a kormány határozatait, az államfőnek azonban igen. Élni fogok hatáskörömmel, és törölni fogom a jogszabályt” - mondta a politikus, aki szerint a román állampolgárok „legkésőbb szombattól vagy vasárnaptól” vízum nélkül utazhatnak be Moldovába. Vladimir Voronin akkori államfő április 8-án, a parlamenti választásokat követő chişinăui zavargások idején jelentette be, hogy vízumkényszert vezetnek be a román állampolgárok számára. Emellett nemkívánatos személlyé nyilvánították Románia nagykövetét, akinek 24 órán belül el kellett hagynia az országot. A moldáv hatóságok lezárták a határátkelőket, a beutazni kívánó román állampolgárok nagy részét leszállították a vonatokról, és megtagadták tőlük a belépést. A gépkocsival érkezőket visszafordították. Voronin akkori indoklása szerint a korlátozó intézkedésekre azért volt szükség, mert a rendbontást “romániai érdekcsoportok szították”. Chişinăui konzultációkra hazarendelte bukaresti nagykövetét, a román külügyminisztérium pedig határozottan elutasította a moldovai vádakat, melyeket provokációnak minősítette. A román külügyminisztériumi közlemény leszögezte: „elfogadhatatlan, hogy Chişinău Romániára kívánja áthárítani a felelősséget a Moldovai Köztársaság belső gondjaiért.” ◄ Mihai Ghimpu Szili utódja Katona Béla Katona Béla szocialista képviselőt választotta meg házelnöknek a parlament hétfő este Szili Katalin leköszönése után. „A legfontosabb feladat, hogy a tavaszi választásokig biztosítva legyen a parlament folyamatos működőképessége” - közölte megválasztása után a politikus. Katona Béla a ciklusban hátralévő idejében kiemelt figyelmet fordítana arra, hogy miként lehet a szakmai, társadalmi és civil szervezeteket az eddiginél hatékonyabban bekapcsolni a parlamenti döntés-előkészítő folyamatba. Hangsúlyozta, hogy személyesen is szeretne részt venni abban a munkában, amely során találnak néhány olyan, az ország jövője szempontjából fontos kérdést, amiben a parlamenti pártok is egyezségre tudnak jutni az ország érdekében. Hozzátette: reméli, hogy a következő hónapokban a frakciókkal való folyamatos egyeztetés alapján találnak ilyen témákat. Az elnöki feladatokról szólva úgy fogalmazott, hogy „egy nagyjából hét hónapra megválasztott parlamenti elnöktől nagyképűség és felelőtlenség lenne, ha nagy átfogó programokkal állna elő”. ◄ Katona Béla hétfő este vette át Szili Katalin helyét a parlament élén