Új Magyarország, 1991. augusztus (1. évfolyam, 83-108. szám)

1991-08-01 / 83. szám

­NY ELHÁRULT AZ UTOLSÓ AKADÁLYA is az új szovjet szövetségi megállapodás aláírása elől. Mihail Gorbacsov szovjet és Borisz Jelcin oroszországi elnök meg­állapodott az adózás kérdéséről. Az AP-DJ hírügynökség jelentése szerint Gorbacsov kedden elfogadta Jelcin ja­vaslatát, aki olyan rendszer bevezetését szorgalmazta, miszerint valamennyi tagköztársaság önállóan dönthessen az adók kivetéséről. DAVID LEVI izraeli külügyminiszter szerdán hazatért Izraelbe háromnapos hivatalos egyiptomi látogatásának be­fejeztével. Elutazása előtt Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt. Az eszmecsere után Amr Mu­­sza, az arab állam külügyminisztere ki­jelentette, hogy Egyiptom és Izrael nem jutott semmiféle egyezségre a kelet­­jeruzsálemi palesztinok békekonferen­cián való részvételéről. A FÜLÖP-SZIGETEK KORMÁNYA engedélyt adott Ferdinand Marcos egy­kori diktátor özvegyének és család­jának a hazatérésre. Imelda Marcos öt évet töltött száműzetésben. Továbbra sem engedélyezik a diktátor hamvainak hazaszállítását Hawaiiból, ahol 1989. szeptemberében hunyt el. ROMÁN FIATALOKAT SZÁLLÍTÓ, álló turistabusznak ütközött egy ka­mion szerdára virradó éjjel Olaszor­szágban. A Bolzanótól délre futó autó­úton történt szerencsétlenségben az autóbusz vezetője életét vesztette. ­ Irak még mindig titkolózik Irak újból megpróbálta eltitkolni nukleáris berendezéseit és atom­programjának részleteit az ENSZ- megbízásból a helyszínen vizsgála­tot végző Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)­­küldöttsége elől — áll az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak kedden elküldött jelentésben, melyet Haris Blix, a bécsi szék­helyű IAEA igazgatója készített. Az AFP hírügynökség szerint Blix megjegyezte: bár Irak több hajlan­dóságot mutat az ENSZ-vizsgáló­­bizottsággal való együttműködésre, még nem fedte fel az összes urán­dúsító -berendezés telephelyét. Az AP hírügynölkség idézte a szaúd-arábiai védelmi miniszternek. Szultán bin Abdel-Aziz hercegnek kedden, a Rijád közelében lévő ka­tonai akadémián tett kijelentését­ az ENSZ Biztonsági Tanácsától függ, hogy katonai megtorló akciót kez­­deményez-e Irak ellen, ha Bagdad továbbra is eltitkolja atomprogram­jának részleteit. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Rolf Ekeus, az iraki tömeg­­pusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-csoport vezetője egy New York-i sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy Irak a vegyi fegyve­rek feltöltésére alkalmas vegysze­rek mennyiségével kapcsolatban is valótlan adatokat közölt; az ország az általa bevallott 650 tonna he­lyett, mintegy háromezer tonna ilyen jellegű vegyi anyagot tárol. Az ENSZ-illetékes szerint a vegyi anya­gok között ideggáz, valamint harc­téri alkalmazásra szánt könnygáz található. Paraszttü­ntetések Franciaországban Nagyszabású paraszttüntetést tart­­­tottak szerdán Franciaország több fontos mezőgazdasági körzetében. A termelők elsősorban a­­húsfelvásár­­lási árak csökkenése ellen tiltakoz­tak s egyebek között védelmet köve­teltek „a kelet-európai országokból érkező olcsó hússzállítmányok” kon­kurenciája ellen. A Limoges kö­zelében lévő Tulle városában autó­gumikból raktak tüzet a tiltakozó parasztok a helyi közigazgatási köz­pont előtt. Limogesban csendes tün­tetést rendeztek a környék terme­lőinek küldöttei, Gueret városban elzárták a belvárosba vezető főút­vonalat. Több száz paraszt gyűlt össze dél­előtt Solutre közelében látványos tüntetésre. A mezőgazdasági terme­lők országos szövetsége és a paraszt­fiatalok szervezete azért hirdetett erre a helyre tiltakozó gyűlést, mert a közelben emelkedik egy szik­la, amelyet Francois Mitterrand el­nök minden évben megmászik Pün­kösd táján. Idén a parasztok kül­döttei várták a helyszínen, de az elnök elkerülte őket. Elsősorban a marhahús és juhhús felvásárlási árának csökkenése ellen tiltakoztak, de egyúttal általában védelmet kér­tek a parasztság számára a külső konkurencia ellen és követelték, hogy a francia kormány „világmére­tekben, Európán és az országon be­lül is” határozottabban álljon ki a parasztok érdekében. ­ A Start-szerződés első visszhangjai (folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov szovjet elnök,­ meghívást kapott a hét legfejlettebb tőkés ország jövő évben München-­­ben megren­dezendő csúcstalálkozójá­­ra — közölte szerdán a szovjet kül­ügyminisztérium egyik tisztségvise­lője az Interfax független szovjet hír­­ügynökséggel. A diplomata azt is el­mondta, hogy Norman Kamont brit pénzügyminiszter szerdára tervezett moszkvai látogatása azt a célt szolgál­ja, hogy megtalálják a Londonból Münchenbe vezető haladás módjait. Bonnban azonban szerdán egy ma­gas rangú kormánytisztviselő cáfol­ta az értesülést. A hivatalnok az AFP francia hírügynökségnek kijelentet­te: ilyen meghívásról legkorábban ja­nuárban lehet szó, amikor Németor­szág átveszi a Hetek soros elnökének tisztét. Manfred Werner, a NATO főtit­kára csütörtökön melegen üdvö­zölte a Start-szerződés moszkvai aláírását. A sajtóhoz eljuttatott rö­vid nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodás fon­tos lépés a NATO céljának megvalósítása felé, hogy tudniillik a biztonságot a fegyver­zet lehető legalacsonyabb szintjén garantálják.­­ A Start megállapo­­dás jelentős mértékben csökkenti majd az Egyesült Államok és a Szovjetunió stratégiai nukleáris fegyverzetének arzenálját, és ked­vező keretet nyújt a stratégiai sta­bilitás jövő századba nyúló biztosí­tásához — áll a NATO főtitkárának nyilatkozatában. Kaifu Tosiki japán miniszterel­nök szerdán örömmel nyugtázta, hogy Bush amerikai elnök a moszk­vai csúcstalálkozón felvetette a Japán által vitatott Kuril-szigetek kérdését. Kaifu szerdán Tokióban kijelentette: Bush a négy sziget visz­­szaadására­ vonatkozó japán köve­telést a csendes-óceáni térség stabi­litását érintő kérdésnek minősítet­te. — Nagyon remélem, hogy most újabb előrelépés következik a prob­léma rendezése érdekében — hang­súlyozta a japán miniszterelnök. A szovjet üzleti élet képviselői­vel reggelizett szerdán Moszkvá­ban George Bush . Az amerikai el­nök „asztaltársa” mintegy 150 köz­ponti gazdasági vezető volt, és új színfoltként a Szovjetunióban még csak kialakulóban lévő gazdasági formációk, a részvénytársaságok és vegyes vállalatok képviselői. Bush — utalva arra, hogy valaha egy hatalmas olajcég alapítója, ké­sőbb igazgatója volt — a „tisztessé­ges játékszabályok”­­kimunkálására szólította fel a szovjet kormányt. Szavai szerint ezzel teremtheti meg a bizalmat és a stabilitást. A kor­mány felelőssége abban áll, hogy védje a (magán)tulajdont és bizto­sítsa az üzleti élet megfelelő körül­ményeit — figyelmeztetett az ame­rikai elnök. Úgy vélekedett, hogy ha a Szovjetunióban teljesen befejező­dik a jogállam kiépítése, akkor a külföldi technológia és a tőke még nagyobb ütemben áramolhat be az országba. „Szükségünk van egymásra”. „A remény időszaka”, „Megállt a hideg­háború órája” — ezekkel az öles cí­mekkel közölték a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó első napjáról szóló tudósításaikat a szerdai szov­jet lapok. Az újságok kiemelten fog­lalkoznak a két elnök többször is hangoztatott kijelentésével, misze­rint partneri viszonyra kell töre­kedni. Az SZKP lapja utal a leg­nagyobb kedvezményes elbánásra, amely „végre véget vet a Szovjet­unió­ elleni­­kereskedelmi diszkrimi­nációnak”. A kommentátor azon­ban hozzáteszi: nem elég e jogot megkapni, a szovjet iparnak csakis világszínvonalú termékek esetén van esélye betörni és megmaradni az amerikai piacon. A bécsi Kurier abban látja a moszkvai Bush—Gorbacsov találkozó jelentőségét, hogy a hidegháború be­fejezése után a normális nemzetkö­zi állapotokra való áttérést jelzi és mozdítja elő. Mint tegnapi számá­ban az osztrák napilap rámutat, a nukleáris leszerelésről kötött szov­jet—amerikai Start-szerződés alá­írása ellenére, ezen a találkozón már nem a biztonság a fő téma, és a vi­lágnak ezúttal nem kell aggódnia a csúcsmegbeszélések kimenetele, eredményei felől. A két fél tárgyalásainak közép­pontjában olyan témák állnak — ál­lapítja meg a Kurier cikkírója —, amelyek minden hasonló látogatáson napirendre kerülhetnek; egyfelől a gazdasági és műszaki segítség, a ke­reskedelmi , könnyítések kérdései, másfelől a külpolitika egybehangolá­sa, a nemzetközi válságok elhárítá­sában való együttműködés. Gazda­sági téren látványos eredmények nem várhatók, mivel George Bush­­nnak számos oka van, hogy ne hal­mom el „ajándékokkal” vendéglátó­ját. Amerikai szemmel nézve a szov­jet bel- és külpolitika még koránt­sem kifogástalan, például a belső reformok vontatottsága, a balti ál­lamok függetlenségi törekvéseinek elfojtása, Kuba folytatódó szovjet támogatása miatt. Az amerikai elnö­köt óvatosságra inti Mihail Gorba­csov hazai helyzetének bizonytalan­sága is, amely miatt nem lehet tud­ni, hogy valóban ő képviseli-e a hol­nap Szovjetunióját. I. évfolyam, 83. szám 1991. augusztus 1., csütörtök KÜLFÖLD Német—csehszlovák katonai együttműködés A szorosabb­­katonai együttműködés kérdéseiről tárgyalt három napon át Prágában Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszter csehszlovák kollégájával, Lubos Dobrovskyval. A csehszlovák miniszter szerdai­­ saj­­tóértekezletén elmondta, hogy meg­állapodtak a tisztképzés területén való együttműködés, a törzakarok közötti rendszeres párbeszéd és a hadseregek különböző egységei kö­zötti kapcsolattartás módozatairól. A kidolgozás alatt álló német— csehszlovák keretszerződéssel kap­csolatban Stoltenberg kifejtette, hogy mindkét ország érdekelt a doku­mentum mielőbbi elkészültében. A keretszerződés átfogó politikai együttműködést irányoz elő szinte valamennyi terület, és világosan utal arra, hogy az erőszak alkalma­zása elfogadhatatlan. Dobrovsky hangsúlyozta, hogy az "európai biz­tonságot ilyen jellegű kétoldalú meg­­állapod­ásokkal "kellene megalapozni. Rakétákkal lőttek egy horvát falut­ ­AZ eszéki rádió híradása szerint heves lövöldözés volt szerdára vir­radóra Eszék környékén. A tüzér­ségi és gyalogsági fegyverekből mintegy negyven percen át érkező lövések — a rádió szerint — az öt kilométernyire fekvő Ténye (Tenja) falu irányából jöttek. A vá­ros egyik lakónegyedébe­n nyolc grá­nát csapódott be. A Reuter szerda reggeli összefog­­lalója szerint a Kostajnica horvát faluban történt keddi incidens során jugoszláv repülőgépek rakétákkal lőtték a település iskoláját, orvosi rendelőjét és egyik lakóépületét. A rakétatámadásnak egy halottja és hat sebesültje volt. A belgrádi rá­dió azt jelentette, hogy a pilóták azért nyitottak tüzet, mert horvát rendőrök és nemzeti gárdisták elő­zőleg rálőttek a repülőgépekre. Stipe Mesic jugoszláv államfő kedd esti televíziós beszédében meg­erősítette, hogy a nap folyamán bombázták a horvátországi Kostaj­­­­nicát. Hírügynökségi jelentések sze­rint a horvát nemzetiségű politikus nem közölte, hogy kik hajtották vég­re a támadást. A zágrábi televízió arról is beszámolt, hogy a szerbek és horvátok közötti kostajnicai ösz­­szecsapásban egy ember életét vesz­tette, hatan pedig megsebesültek. Horvátország más részein is dörög­tek a fegyverek. A Reuter hírügy­­vi­zség jelentése szerint horvát mi­­licisták agyonlőttek két fiatalembert, akik nem voltak hajlandóak leállni egy útelzárás előtt, Skradinban pe­dig egy szerb fegyveres vesztette életét a faluban kitört lövöldözés során. Kivonult kedden a jugoszláv ál­lamelnökség kibővített üléséről Stipe Mesic — jelentették be hiva­talosan Belgiában. A kollektív ál­lamelnökség horvát nemz­etiségű el­nöke így juttatta kifejezésre tilta­kozását amiatt, hogy a monteneg­rói Branko Kosticot nevezték ki a horvátországi tűzszünetet ellenőrző bizottság élére. Franjo Tudjman hor­vát elnök pedig a Horvátországban uralkodó helyzetre hivatkozva­­ megtagadta a részvételt. Tanulságok Kuvait gyászos évfordulóján­­ Augusztus másodikán lesz egy esz­tendeje, hogy Irak lerohanta és el­foglalta Kuvaitot. Az AFP hírügy­nökség az iraki agresszióból és az öböl-háborúból levont tanulságok közé sorolja, hogy — mint írja — Pandora szelencéje a Közel-Keleten kibocsáj­totta a gondok és bajok nagy részét: egy év elteltével Kuvait ismét szabad és Irak katonailag ve­reséget szenvedett, ezzel szemben viszont gondok sokasága került is­mét a felszínre. Az Egyesült Államoknak — foly­tatódik a kommentár — minden oka megvan arra, hogy a m­a szá­mára globálisan pozitív mérleget készítsen az Öböl-válság­­kimenetelé­ről. Washington volt az, amely megszabta az Irakkal szemben álló erők cselekvésének ütemét, és végül a félelmetes amerikai hadigépezet tette lehetővé Irak legyőzését. A katonai győzelem­­azonban nem je­lentette a feladat befejezését, és az Egyesült Államokra­­a jövőben leg­alább annyi probléma megoldása vár, mint amennyivel a katonai győ­zelem előtt volt kénytelen szembe nézni. Mindenekelőtt az, hogy eset­leg újból­­katonai erőhöz kell fo­lyamodnia Irakkal szemben, annak nukleáris arzenálja miatt, ezúttal azonban Washington nem lehet biz­tos abban, hogy katonai akció ese­tén ugyanolyan multinacionális tá­mogatásban részesül, mint az Öböl­háború idején. Washington ez idő szerint az izraeli—arab probléma rendezésére összpontosítja erőfeszítéseit. Ki­használva az Öböl térségében elért sikereit, felismerve, hogy Szíria rá­jött: többé nem számíthat a Szov­jetunióra, és a maga javára for­dítva a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet nemzetközi szintű meg­gyengülését, az Egyesült Államok megkísérli elindítani a közelkeleti békefolyamatot. Ebben az igyekeze­tében azonban változatlanul beleüt­közik Izrael és­­a PFSZ összeegyez­tethetetlen követeléseibe — mutat rá az AFP párizsi­­keltezésű kom­mentárja. Egy másik, Washingtonból kelte­zett AFP-kommentár azt tartja ag­gályosnak az Egyesült Államok szem­pontjából, hogy Szaddám Huszein­ iraki elnök még mindig hatalmon van, és ezért Washingtonnak nehe­zebb lesz megnyernie a békét, mint ahogy a háborút megnyerte. Az amerikaiak 70 százaléka különben úgy véli, hogy a szövetségeseknek Szaddám Huszein megdöntéséig kel­lett volna folytatniuk a fegyveres harcot. A Reuter kairói keltezésű hírma­gyarázatában azt emeli ki, hogy Irak Kuvait elleni inváziója és a nyomában bekövetkezett Öböl-há­ború sokkal drámaibb módon borí­totta fel a hatalmi egyensúlyt a Közel-Keleten, mint bármely más esemény, Izraelnek a hatnapos há­borúban, 1967-ben aratott győzelme óta. Irak és a vele rokonszenvezők többsége mellékvágányra került, pénzügyileg megnyomorodott és ka­tonailag elveszítette ütőképességét. Azok a regionális hatalmak, amelyek Irak ellen harcoltak, megerősödtek, biztonságuk nagyobb lett, nemzet­közi tekintélyük növekedett és egyes esetekben még gazdagodtak is. Csak ott még túl korai megmondani, hogy kik a győztesek és kik a vesztesek, ahol az öböl-válság keveredett az arab—izraeli konfliktussal, vagyis Izrael, Jordánia és a PFSZ eseté­ben. A legnagyobb vesztes kétségte­lenül Irak. A győztesek semmi esetre sem korlátozódnak az arab világ­ra — közéjük tartozik Törökország és bizonyos fokig Irán is. A vesz­tesek táborában pedig ott található Jemen és a Szudán is. A DPA német hírügynök­ség kai­rói és manamai keltezésű kommen­tárja viszont arab megfigyelőkre hi­vatkozva úgy véli, hogy a Kuvait elleni agresszió és az Öböl-háború mérlege kiábrándító: két arab or­szág (Irak és Kuvait) elpusztult, anélkül, hogy az ellentétek csök­kentek volna a Közel-Keleten. És még távolról sem kizárt Irak ket­tészakadásának lehetősége, sőt, so­kan tartanak attól, hogy az elkövet­­kező években újabb háború törhet ki. Az arab világ jövőjét változat­lanul homály fedi. Egy régi konflik­tus ismét felszínre került: a petro­­dollárban gazdag öböl-menti orszá­gok és szegény északi szomszédaik ellentéte. A palesztinai probléma pedig újra napirenden van ... (MTI-Panoráma) Rubcek^távolását '"'^követelik A cseti Polgári Demokratikus Párt képviselői a napokban megtartott prágai sajtókonferenciájuk jelentős részében a Szövetségi Gyűlés képvi­selői klubjának ama felhívásával fog­lalkoztak, hogy Aleksander Dubcek mondjon le a Szövetségi Gyűlés elnö­ki funkciójáról, mivel de facto kilé­pett a kormánykoalícióból. A Polgári Demo­kratikus Párt képviselői szerint Dubceket pontosan azért választották meg elnöki funkciójába, mert a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen mozgal­mat, mint Szlovákia legnag­yobb po­litikai erejét képviselte. A Polgári Demokratikus Párt el­nökhelyettese, M. Macek, Dubcekról kijelentette, hogy mint a Szövetségi Gyűlés elnöke inkább kifelé prezen­tálja magát, ahelyett hogy a törvény­hozó testület irányításával foglalkoz­na, amel­yet inkább annak első elnö­ke, Z. Jicinsky teljesíti. A Polgári Demokratikus Párt kép­viselői klubjának elnöke F. Houska véleményt mondott Ján Carnogurs­­kynak, a Szlovák Köztársaság minisz­terelnökének megnyilatkozásáról is, hogy Szlovákia önálló és szuverén alanyként lép be Európába. Ameny­­nyiben a szlovák miniszterelnök az említett víziójából nem engedne és annak érvényt kívánna szerezni, úgy a gyors szétválást kellene neki in­kább javasolnia. Az elhangzottak számos reagálást váltottak ki. Voltak akik nem értet­tek egyet a Polgári Demokratikus Párt ama állításával, hogy Dubcek átlépett az ellenzékhez. Amennyiben a két csoportosuláson kívül fog áll­ni, amelyek az eredeti Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomból jöttek létre, és támogatni fogja a­­kormán­y politikáját, teljesítheti a Szövetségi Gyűlés elnöki funkcióját. A Demo­kratikus Szlovákiáért Moz­­galom tanácsának elnöke R. Fakus úgy véli, amennyiben Dubcek a Szö­vetségi Gyűlés elnökeként a mozgal­mak és a pártok felett kíván marad­ni, az helyes, és a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom elutasítja azokat a törekvéseket, amelyek ismételten kétségessé kívánják tenni parlamen­ti elnöki funkciójából fakadó pozíció­ját. Marina Calf­a, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterel­nöke a Polgári Demokratikus­ Párt parlamenti klubjának felhívását’’''feil­­sietettnek és idő előttinek nevezté. Szavai szerint Dubcek fontos szere­pet játszik szövetségi szinten is, mert a Szlovák Köztársaságban bíznak benne, és az ország szövetségi elren­dezésének híve. B. Sz. L. Csapat — csökkent A brit kormány, azt tervezi, hogy a kontinensen állomásozó csapatainak számát a közeljövőben 55 ezer főről 23 500-ra csökkenti. A csapatcsö­k­­kentésről elsősorban a németekkel kell tárgyalni, mert főként a Német­országban szolgáló brit erőkről van szó. Ezek az úgynevezett „Rajnai Hadseregből”, a Királyi Légierőből és Berlinben elhel­yezett csapatokból te­vődnek össze. A britek csaknem ösz­­szes katonájukat elszállítják az egye­sült Berlinből, de csak akkor, ha már nem lesz szovjet katona német föl­dön. A légierőnek jelenleg négy tá­maszpontja van Németországban, ebből kettőt szándékoznak továbbra is fenntartani. A Rajnai Hadsereg lét­számát fokozatosan csökkentik, de a csapatok egy része az úgynevezett „NATO-gyorshadtest” részét fogja képezni a továbbiakban is, az egész hadtestet brit parancsnokság alá ren­delik és német földön helyezik el. A hadsereg németországi létszám­­csökkentése egy átfogó, az egész brit hadsereget érintő terv része, amel­y nem vált ki különösebb lelkesedést a hivatásos katonákból. A nagy múltú, sok dicsőséges csatát végig harcolt brit ezredeket ugyanis a végleges fel­oszlatás réme is fenyegeti. Érdekes megemlíteni, hogy a magyar ,,hu­szár” szavunkat az angol, skót, walesi és az ír ezredek és általában az egész brit hadsereg használja. Így például a szép hangzású „A királynő ír huszár­jai" nevű ezredet a XVII. század vé­gén alapították, és a mai napig kü­lönleges, színes egyenruhát viselnek, ugyanígy a Németországban állomá­sozó ,,királyi huszárok” is. Persze a huszár szó már nem lovaskatonát je­lent, és ezek a mai huszárok a leg­modernebb fegyverekkel vannak fel­szerelve. A nagy hagyományú sikót regimenteket is a csapatcsökkentés vagy teljes megszűnés fenyegeti. Vi­gaszként elmondható, hogy koránt­sem egyedül a britek hívják haza és szerelik le a katonákat: ez a járvány több más európai országban is terje­dőben van. T. L.

Next