Új Magyarország, 1991. december (1. évfolyam, 186-209. szám)
1991-12-02 / 186. szám
13 -i Antall József nyilatkozata a televízióban Pénzügyi politikáról, személyi változásokról A nagy pényfügyi politikáról, az IMNB-nél is elvéressé vált személyi változásokról, a minisztériumok összevonásáról sajtóban elterjedthiresztelésekről, valamint a Konagyminisztériumban tervezett személycserékről nyilatkozott szombaton este Anteil József miniszterelnök a Magyar Televízió Híradójának és a Magyar Távirati Irodának. A miniszterelnök hangsúlyozta: a december 1-jén életbe lépő jegybanktörvény teszi szükségessé azt, hogy felmentsék, majd újra kinevezzék a Magar Nemzeti Bank legfelső vezetőit, így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB elnökét és elnökhelyetteseit. A miniszterelnök jogkörébe tartozik, hogy az új vezetők személyére az előterjesztést megtegye. Antall József elmondta, hogy élve ezzel a jogkörével, a négy elnökhelyettest javasolja az MNB alelnökeinek, a jegybank elnökének pedig Bod Péter Ákos jelenlegi ipari és kereskedelmi minisztert nevéhez fűződik . Arra a kérdésre, hogy ezek a változások nem veszélyeztetik-e külföldi pénzügyi körök hazánk iránti bizalmát, a miniszterelnök kifejtette: az eddigi sikeres pénzügyi politika nemcsak Surányi György nevéhez fűződik, hanem az egész Magyar Nemzeti Bank és a kormány munkájának eredménye. Az eddigi monetáris politikát ugyanis nem egy személy folytatta, hanem a jegybank, összhangban a kormánnyal. Burányi György eddig a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, államtitkári besorolásban, a kormány alá tartozó tisztségviselőként tevékenykedett. Minthogy hivatalba lépése idején még nem létezett jegybanktörvény, Antall József hangsúlyozta: együttműködésük kezdetekor a munkájukhoz szükséges önállóságról biztosította az MNB elnökét és elnökhelyetteseit Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Burányi György aláírta a demokratikus chartát Antall József hangsúlyozta: a charta egy ellenzéki politikai kezdeményezés volt, amely politikai nyilatkozatot jelentett, s kiterjedt a bankrendszerre, többek között a jegybankra is. Egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró kétségbe vonja, hogy Magyarországon demokrácia van, s a kialakuló bankrendszzer megfelel az európai normáknak. Ha valaki szabadsáért kiabál ott, ahol szabadság van, az téveszme áldozatává vált, vagy valótlant állít Ilyen politikai nyilatkozathoz nem adhatja nevét akár a független jegybank elnöke, akár a kormány egyetlen tagja sem. Antall József megjegyezte, azok a vezető nyugati bankszakemberek, politikusok, akik tudomást szereztek erről a tényről, úgy vélekedtek: lehetetlen, hogy egy nemzeti bank elnöke a fentiekhez hasonló politikai nyilatkozatot írjon alá. A miniszterelnök elmondta, hogy személyesen közölte kifogását Burányi Györggyel, beleértve azt is, hogy ez a cselekedet összeegyeztethetetlen a jegybank elnöki tisztségével. Ilyen nyilatkozatot független értelmiségiek, magánszemélyek, állampolgárok írhatnak alá. Nem terjesztette elő a bankelnök felmentését a pénzügyi politika folyamatosságának fenntartása érdekében, ám jelenleg, amikor az új jegybanktörvény alapján javaslatot kell tennie az MNB új vezetésére, őt terheli a felelősség, hogy kit terjeszt elő. A rátaösszevarlás cáfolata Bod Péter Ákos vállalta azt, hogy lemond minden politikai tevékenységéről, a parlaaentben betöltött képviselői tisztéről. Személyében olyan szakember kerül a jegybank élére, aki jelentős közgazdász múlttal rendelkezik, éppen úgy, mint Burányi György. Külföldi szakértők, köztük Lámfalussy Sándor, a Nemzetközi Fizetések Bankjának első embere, nagy megnyugvással vette tudomásul Bod Péter Ákos jelölését, és hasonlóan vélekedtek más nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetői is, amikor Antall József véleményüket kérte. Antall József kifejtette, szakmai szempontból jó véleménnyel van arról a munkáról, amelyet Burányi György végzett. Mivel értékes szakembernek tartja, ezért bízik abban, hogy élni fog ajánlatával, és továbbra is állami szolgálatban marad, a kormányzat bizalmát élvezve tölt be megfelelő funkciót. A miniszterelnök elmondotta: Bod Péter Ákos közgazdász, több nyelven tárgyalóképes, szakmai munkát végezve hosszabb időt töltött külföldön, az Egyesült Államokban korábban vendégprofesszor volt, továbbá ipari és kereskedelmi miniszterként a legnehezebb feladatokat látta el. Eddig is szoros kapcsolatban állt a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szakembereivel. Aktívan részt vett az elmúlt másfél év sikeres gazdaságpolitikájának formálásában. Antall József leszögezte, hogy tovább kell folytatni ezt a politikát, amely ahhoz vezetett, hogy Magyarország valutatartalékai ebben az időszakban jelentősen nőttek, az adósságállomány pedig egy évtizede először csökkent Egy másik témára áttérve a miniszterelnök cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint hamarosan összevonják az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát. Ilyen változtatás nemcsak a kormány döntésén múlik, ahhoz a parlamentnek is törvényt kellene módosítania. A külügyminisztériumi forgásról" A külügyminisztériumi változások elsősorban azzal függnek össze, hogy az elmúlt másfél év során sok olyan fontos politikai esemény játszódott le, amelyek alapvetően befolyásolják a külügyi munkát Az eddig felhalmozódott tapasztalatok is alátámasztják a változtatások szükségességét A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy szó sincs különleges eseményről, még kevésbé valamiféle brutális cserékről. Az időnkénti személycsere természetes dolog, amely bekövetkezhet abban az esetben is, hogyha egy politika végrehajtásában szükségessé válnak ki módosítások. Az azonban lényeges, hogy a szakmai biztonság — ugyanúgy, ahogy a pénzügyi politikában — e téren is fennmarad, a személyi változások következtében semmiképpen sem fog csökkenni a minisztériumban végzett munka szakmai színvonala. Nem lehet ugyanis úgy osztályozni a minisztériumok munkatársait, vezetőit, hogy a régiek hozzáértőek és tapasztaltak, az újak pedig kellően hozzá nem értőek. Félrevezető a szakmai szempontoknak ilyen jellegű hangsúlyozása, ami manapság tapasztalható. Eszerint ugyanis mindenki, aki eddig a minisztériumban működött, az a legmagasabb fokú felkészültséggel rendelkezik, s ha valakihez hozzányúlnak, vagy valakinek a leváltására sor kerül, kétségbeesett jajveszékelés kezdődik. Antall József szerint ez elképesztő, lehetetlen állapot. Úgy vélekedett: mind a régi, mind az új szakemberek követhetnek el hibákat. Igaz, hogy aki eddig kutatóként dolgozott, az aligha rendelkezik számottevő közigazgatási gyakorlattal. Ám számos példa van arra, hogy a korábbi szakemberek előveszik a régi, lejárt paneleket, s a korábbi sémák szerint kívánnak tovább dolgozni. A régieik és az újak, ismételte, követhetnek el hibákat, sőt a kormányzati munkában is előfordulhatnak tévedések, az azonban megállapítható, hogy a másfél év során kialakult sikeres külpolitika meghatározó elemeit a politikusok, a kormányzat csinálta, mégpedig úgy, hogy eredményesen működtek együtt a régi és az új szakemberek. Antall József szükségesnek tartja, hogy ez az együttműködés a jövőben is fennmaradjon. I. évfolyam, 186. szám 1/A 1991. december 2., hétfő Az európai városok jugoszláviai békekonferenciája A Fővárosi Önkormányzat álltal Budapesten szervezett Európai városok jugoszláviai békekonferenciájának szombati zárónapján a résztvevők megismerkedhettek Európa déli térségének történelmével, a jugoszláv állam kialakulásával. A háború sújtotta déli államiból érkezett küldöttek drámai hangon ecsetelték azokat a tragikus eseményeket, melyek során ezrével halnak meg az emberek, és pusztulnak el a civilizáció évezredes emlékei. A nyugati városok, városszövetségek képviselői, valamint az egymásnak számos esetben ellentmondó szerb és horvát delegátusok (nemegyszer meddő vitájuk során) abban azért egyetértettek, hogy mielőbb meg kellene szüntetni ezt a gyilkos háborút. A konferencia alatt Demszky Gábor főpolgármester, a rendevény házigazdája, több európai nagyváros vezetőjével, így például Prága és Bukarest főpolgármesterével is négyszemközti megbeszélést folytatott a városok közötti együttműködés fejlesztéséről. Az európai városok képviselői egyebek között felhívták a figyelmet arra: a jövő Európájában a nemzetállamok helyett az átjárható határoké lesz a főszerep. BELFÖLD Horn Gyula ma Romániába utazik Szocialisták a demokráciáért A szocialista pártnak nem szokása, hogy rendkívüli országos elnökségi ülést hívjon össze, hangzott el a tegnapi ülést követően, amelyen egyébként nyilatkozatot fogadtak el, a sajtótájékoztatón. Mégis azért kerítettek sort rá, mert a kormány és az MDF egyes megnyilvánulásai — szerintük — félelmet ébresztenek a társadalomban, veszélyeztetik a demokráciát. Ellehetetlenül az a közmegegyezés, amely nélkülözhetetlen a gazdasági, szociális válság leküzdésében. Ha ez így megy tovább, Magyarország nem lesz a béke és a stabilitás szigete. Horn Gyula pártelnök leszögezte: ők a demokrácia érdekében nem ordítanak, hanem a tényleges veszélyekre hívják fel a figyelmet, így attól tartanak, hogy az igazságtétel tovább szélesedik, és a tisztogatás általánossá válik. Ezeket a következtetéseket Antall József kormányfő, Balsai István igazságügyi miniszter és Kónya Imre frakcióvezető legutóbbi nyilatkozataiból vonták le. A demokráciáért való aggodalom arra ösztönzi a szocialistákat, hogy felkérjék tagságukat, szimpatizánsaikat; aláírásukkal csatlakozzanak a Demokratikus Chartához. Az elnökség kezdeményezi továbbá egy demokratikus együttműködési mozgalom életre hívását. Jánosi György alelnök a kormány szociálpolitikáját bírálta. Megállapította: a kormány a társadalmi terhek kezelésében nem konszenzusra, hanem a társadalom megfélemlítésére, megosztására és indulat keltésére törekszik. Az MDF megállapítását, miszerint a demokrácia a félelem nélküli életet jelenti, Jánosi így módosította: élelem nélkül, félelemben élünk. A párt ügyvivője, Kovács László megerősítette, hogy a szocialisták nemzetközi szinten lépéseket tesznek az eddig született, illetve tervezett kivételes törvények miatt. Egy kérdésre Horn Gyula megerősítette, hogy a parlament külügyi bizottságának elnökeként ma Romániába utazik. N.Zs. A közösen vállalt értékrend alapján Melyik a valódi pártfrakció? Antall József kormányfő pénteken nyilatkozott a sajtóirodán keresztül a Kisgazdapárton belül zajló vitával kapcsolatban. Eszerint a kormány azokat a politikai tényezőket tudja a koalíció támaszának és alkotóelemének tekinteni, amelyek a közösen vállalt értékrend alapján állnak, készek a kölcsönösség és a partneri viszony alapján a koalíciót alkotó többi politikai erővel és a kormánynyal együttműködni, illetve a közösen kialakított koalíciós kormányprogramot a parlamenti döntéshozatal során támogatni. Ugyanakkor Torgyán József viszszautasítja a miniszterelnöknek a kisgazdavitával kapcsolatban nyilvánosságra hozott álláspontja, amelyről a kisgazdák elnöke „csak a sajtóból értesült”. A szombaton Hajdúdorogon megtartott kisgazdanagygyűlés előtt Torgyán József ezzel összefüggésbenkiifejtette: miután nincs koalíciós megállapodás, és nincs működő koalíció, Antall Józsefnek az a megjegyzése, hogy a koalíciós partnernek azt fogadja el, aki támogatja a kormányprogramot, egyszerűen annyit jelent: a miniszterelnöknek nem koalíciós partnerre, hanem vazallusokra van szüksége. Torgyán József a kormányzat számára 1992. február 29-ben jelölte meg a tényleges rendszerváltozás végső határidejét. Az FKGP parlamenti frakciójáról a pártelnök úgy vélekedett: tagjainak többsége sohasem volt kisgazda. Többségük „Antall-hívőként” került fel annak idején az országos pártlistára. A résztvevők nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, miszerint a 12 „igazi kisgazda-képviselő” egyre inkább képes befolyásolni a „harminchármakat”. A harminchárom független kiskisgazda-képviselő mögé új néven újjászerveződő Független Kisgazdapárt szombaton Békéscsabán rendezett megyei gyűlést. Oláh Sándor képviselő elmondta: sem a képviselőcsoport, sem az elnökség, sem a tagság nem merítette ki még minden lehetőségét, hogy a pártegységet megmentsék. Vasárnap a Veszprém megyei kisgazdákkal találkozott a Torgyán József által szakadárnak tekintett parlamenti frakció nyolc képviselője. Nagy Ferenc József, Oláh Sándor, Ómolnár Miklós, Kocsenda Antal, Bélafi Antal, Horváth László, Zsíros Géza és a Somogy megyei Németh Géza. Kijelentette, hogy nem törekszenek a párt szétszakítására, de ugyanakkor nem fogadhatják el azt az antidemokratikus vezetést sem, amelyet Torgyán József és néhány másik elnökségi tag a pártra és a parlamenti frakcióra akar erőltetni. Optomár Miklós, a frakció szóvivője, a tanácskozás után újságíróknak elmondta, hogy Antall József miniszterelnök kezdeményezésére ma délelőtt találkozóra kerül sor a 33 kéviselő, dr. Surján László és a miniszterelnök között, amelyen megbeszélik a három frakció további együttműködését. gy. á. Polgármesterek ,"bizonyítánya" ^ ^ ^ Többségük hivatalban maradt A választópolgárok, valamint a képviselő-testületek által megválasztott polgármesterek több mint 97 százazaléka működésének megkezdése után csaknem egy évvel is hivatalban van. Mindössze 78 polgármester vált meg posztjától, közülük 70-en tízezer lakosnál kisebb településein működtek. Az, hogy a lemondottak aránya a három százalékot sem éri el, egyértelműen mutatja: túlnyomó többségük képes megbirkózni a feladatokkal. A polgármesterek egy része az előző választási ciklusban már tanácselnöki munkakört töltött be. Ők rendelkeznek ugyan gyakorlattal, de nem könnyen illeszkedtek be a polgármesteri szerepkörbe. A tanácselnöki munkakörre ellentétben ugyanis nem helyettesíthetik és esetenként sem kerülhetik meg a testületeket. Ekiatt, illetve az eltérő politikai hátterű testületi összetétel következményeként az első időszakban több helyen ellentét keletkezett — és ez már nemcsak rájuk érvényes —, a képviselő-testület és a közvetlenül választott polgármester között. Ez volt a lemondások egyik előidézője. Az eltelt hónapokban viszont — a működés során felhalmozódott bizalom következtében is — az ilyen jellegű ellentét csökkent, ezt állapítja meg egy, a Belügyminisztériumban elkészített, az álkormányzatok működésének tapasztalatait összegző tanulmány. A demokratikus testületi működés fokozatosan kialakítja a belső utánpótlási kört, így a megüresedett posztok betöltésére elsősorban jól dolgozó bizottsági elnökök, tanácsnokok, aktív képviselők jöttek számításba. A tapasztalatokat figyelembe véve megállapítható, hogy helyes volt a ciklus közbeni visszahívhatóság mellőzése. Az új önkormányzati rendszer indulásának feszített időszakában kifejezetten stabilizáló tényező volt, hogy a „veszekedős demokrácia” megmaradt a testületek keretei között. A polgármester lemondásának lehetősége — akár a feladatokkal való szembesülés, akár a képviselőtestülettel való ellentét okozta — elegendőnek bizonyult a személyi problémák megoldásához. Az önkormányzati törvény rugalmas kereteket biztosított a polgármesteri tisztség betöltéséhez. A megválasztott polgármesterek 51 százaléka tiszteletdíjas; ez különösen az aprófalvas országrészekben jellemző. Az összes tiszteletdíjas polgármester kétharmada öt dunántúli megyéből — Baranyából, Somogyból, Vasból, Veszprémből és Zalába — került ki. A polgármesterek erős hatáskörrel rendelkeznek, a hivatallal kapcsolatban: meghatározzák annak személyi összetéteét, irányítják munkáját. Néhány jegyző — részben a demokratikus önkormányzati tapasztalatok hiánya miatt — viszont úgy ítélte meg, hogy a polgármester e hatásköre nem hagy elegendő teret az operatív jellegű jegyzői vezetés számára. Erősödik azonban az a felismerés, hogy — a demokratikus önkormányzati modell szükségszerű velejárójaként — a választott polgármestert ileti a hivatal irányításának joga. Természetesen a szakmai vezetés a határozatlan időre kinevezett jegyző feladata. (b) Csúsztatni, csak szépen... Sokszor hallottam, de eddig nem írtam le azt a szót: csúsztatás. Füllentéseket, lódításokat, kisszerű hazugságokat miért kellene efféle fordulattal már-már elfogadhatóvá tenni. A legutóbbi Hócipőben, azt hiszem, megtaláltam a csúsztatás mintapéldányát. Közöltek egy fotót a rendszerváltozás előtti időkből, amikor Budapesten, a Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri székházának homlokzata zsúfolva volt az akkori lapok címlapjának reklámbetűivel. Lám, ilyen volt a diktatúra. Alatta az ellenpont, ugyanannak a székháznak a mai fotója, amelyen az Új Magyarország — lapunk — fényreklámja látható. Lám, ez pedig a demokrácia, amikor „egy, csak egy legény van talpon e vidéken” — tehették volna még hozzá a költővel szólva. Ámbár nekem erről egy másik költő szavai is eszembe jutnak, imigyen, csúsztatni csaló szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. B. Liaur ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYI gyűlést tartott a hét végén az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió. Megválasztották az új ügyvivő testületet. Az IKU elnöke ismét Hölvényi György lett. A szervezet jövőjét illetően megállapította: kiemelt feladatként kell kezelni a kistelepüléseken élő fiatalok önálló közösségteremtő törekvéseinek támogatását. AZ EURÓPAI civil mozgalmak első konferenciáját rendezték meg szombaton a fővárosban, a Polgári Mozgalom a Köztársaságért, a Lakosság Érdekvédelmi Tömörülése és a Társadalmi Kamara szervezésében. A konferencia szervezői elmondták: a tanácskozásra mintegy tizenöt európai és észak-amerikai országból érkeztek résztvevők. A konferencia célja: előkészíteni az európai civil mozgalmak szövetségének megalakulását. FEGYELMI BIZOTTSÁG alakításáról döntött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya szombati ülésén. Tizenöt napon belül megkezdődik a felfüggesztett pártelnök, Petrasovits Anna ügyének kivizsgálása, őt nemcseik politikai, hanem gazdasági felelőtlensége miatt is fegyelmi eljárás alá vonja a párt vezetése. DEMONSTRÁCIÓ A KÓRHÁZÉRT. A rákospalotai, a pestújhelyi és az újpalotai polgárok évtizedeken keresztül tűrték, hogy a XV. kerületi kórházban egy idegen hatalom embereit gyógyítsák. A türelem elfogyott, erre a kórházra az itt élőknek van szükségük — mondta Mécs Imre képviselő, a pestújhelyi volt szovjet kórház előtt rendezett szombati demonstráción. MINDENKI JÓL JÁRT. A salgótarjáni önkormányzat jelképes áron, nyilvánosan „osztotta szét” szombaton a Lázár Lovagrend Münchenből érkezett adományát. Az értékesített ruházati és lakberendezési tárgyakból származó „bevételt” az átmeneti szállás és az ingenkonyha működtetésére fordítják. AIDS-világnap A 20. század végének pusztító betegsége, az AIDS, keresztülsöpört az egész világon. Egyetlen ország sem lhet biztonságban, egyik sem harcolhat elszigetelten: a megelőzés és a leküzdés sikere az összefogásban rejlik. Ezért az Egészségügyi Világszervezet az 1991. évi AIDS-világnapon az egyének, csoportok, a közösségek és a nemzetek közös öszszefogására szólít fel a járvány elleni küzdelemben. Hazánkban jelenleg 76 AIDS-beteget és 288 HIV-fertőzöttet tartanak nyilván, és eddig 41-en vesztették életüket a betegség következtében. Bár ezen adatok ismeretében hazánk még mindig a gyengén fertőzött országok közé tartozik, jövőbeni esélyeinket több tényező is jelentősen rontja, hívta fel a figyelmet dr. Bánhegyi Dénes, a László Kórház osztályvezető főorvosa. Az egyre inkább virágzó szexipar, valamint az a tény, hogy a kábítószerkereskedelemben lassan célországgá lépünk elő, elsősorban a megelőzés hatékonyságának növelésére figyelmeztet. A prevencióban fontos szerepet játszik a magyarországi HIV- pozitívak Egyesülete is. Az egyesület ismeretterjesztő anyagokat, videófilmeket és plakátokat készítve, részben a primér, részben a célzott felvilágosító tevékenységet vállalta fel. A Vöröskereszt elsősorban olyan rétegekre koncentrál — mint Légrády Eszter szóvivő elmondta —, akik egyébként is a szervezet támogatását élvezik; nemrégiben a hajléktalanok között kezdték meg a felvilágosító munkát.