Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
• Sok ezer belgrádi tartott tegnap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. A menet élén a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői haladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palotánál hallatszottak Milosevics elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a tömeg a boszniai háború ellen tiltakozott, s a harcok sok ezer áldozatára emlékezett. Az ellenzék nagyobb pártjai - mint ismeretes - nem vesznek részt a választáson, s helyette szervezték meg a tiltakozó gyűlést. • Izrael elleni nemzetközi szankciókat követelt tegnap Ammanban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. A közel-keleti békefolyamat két védnökéhez, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz címezve szavait „a megszállt területeken és Dél-Libanonban véghez vitt bűneiért" ugyanolyan büntető intézkedéseket szorgalmazott Izraellel szemben, mint amilyeneket „az ENSZ Biztonsági Tanácsa Líbiával és Szerbiával szemben foganatosított". • Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke tegnap a Török Számvevőszék fennállása 130. évfordulója emlékünnepségére Ankarába utazott. Az eseményen részt vesz a Számvevőszék Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) elnöke és több európai ország, illetőleg az Európai Közösség Számvevőszékének elnöke is. A vendégeket fogadja a köztársaság és a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke is. Hagelmayer István megbeszélést folytat török kollegájával a magyartörök ellenőrzési együttműködés megalapozásának és fejlesztésének lehetőségeiről. • Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök hétfőre a nyugatoroszországi Brjanszkban tervezett találkozóját - jelentette a dpa az orosz televízióra hivatkozva. A halasztás oka nem ismeretes, de egyes források úgy tudják, hogy a két elnök júniusban a Fekete-tenger partján lévő Dagumiszban találkozik egymással. Az orosz-ukrán kapcsolatok legneuralgikusabb pontja a Krím-fésziget hovatartozása és a Fekete-tengeri Flotta felosztása. • Moldovába irányuló fegyverszállításokkal vádolta Romániát Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter. Kijelentette, hogy Bukarest páncélosokat és tüzérségi fegyvereket szállít az újonnan függetlenné vált Moldovába. A miniszter elismerte, hogy a nemzetközi jog nem tiltja a fegyverszállításokat, de hozzátette, tekintettel a polgárháború felé sodródó Moldova helyzetére az ilyen szállítások tisztességtelenek és semmivel sem igazolhatók. • Erős földrengés rázta meg tegnapra virradóra a nyugat-görögországi Patrasz városát. Patrasz környékén anyagi károk keletkeztek, a városban a lakosok pánikszerűen menekültek otthonaikból. Az athéni szeizmológiai intézet szerint a földlökések ereje a Richter skálán elérte az 5,2 fokot. Az első rengést három gyengébb utórezgés követte. II. évfolyam, 128. szám 1992. június 1., hétfő A Biztonsági Tanács tilalomcsomagja Mégis folytatódnak a harcok Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) A most elfogadott dokumentum az APA osztrák hírügynökség szerint hasonvonásokat mutat a csaknem két évvel ezelőtt Irak ellen hozott határozattal. A kemény és valamennyi állam számára kötelező gazdasági szankciók a hírügynökség véleménye szerint egy lehetséges katonai fellépés előtt egyengetik az utat. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó terjesztette elő. Belgrádi kísérlet A jugoszláv vezetés az embargó elfogadásának megakadályozására az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a délszláv válság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekonferenciát. A javaslatot a testület azonban már nem vette figyelembe. Ami viszont Magyarországot illeti, a MÁV nemzetközi személyforgalmában egyelőre nem érezhető az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott, Szerbia és Montenegró elleni átfogó embargó hatása. Mint Beznoszka László a MÁV főmenetirányítója az MTI ügyeletesének vasárnap elmondta: a Budapest-Kelebia nemzetközi expressz közlekedésében nincs fennakadás, és a Meridián expressz is menetrend szerint megérkezett a magyar fővárosba. Egyelőre a teherforgalomban sem érezhető változás. A Malévnál Nazimecki László forgalmi felügyelő arról tájékoztatott, hogy a Repülőtéri és Légiforgalmi Főigazgatóságtól, (LRI) egyelőre még nem kaptak semmilyen, a Belgráddal való légi forgalom befagyasztására vonatkozó utasítást. Információjuk szerint a német légügyi hatóság nem fogad és nem indít Kis-Jugoszlávia területére gépeket. A Malévnak heti egyszeri járata van Belgrádba, ez legközelebb csütörtökön lenne aktuális. Amennyiben az LRI légügyi főigazgatósága a járat ideiglenes megszüntetéséről döntene, az utazóközönséget időben tájékoztatni fogják. Zubek János, a határőrség szóvivője elmondotta, hogy tudomása szerint az ENSZ által meghirdetett embargó a személyforgalom korlátozását nem kívánja. Amennyiben a magyar kormány mégis úgy döntene, a határőrség 30 perc alatt képes lezárni az átkelőhelyeket. Ez, persze, valószínűleg óriási problémákat okozna, főleg a Magyarországon átutazó vendégmunkások körében. Várakozó álláspont Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka szintén azt hangsúlyozta, hogy várakozó állásponton vannak. Amint megszületik a kormánydöntés, annak megfelelően vezetik be az embargót a határokon. Az előkészületek már megkezdődtek. Hétvégeken nincs jelentős teherfogalom, mivel Ausztriában szombat-vasárnap nem engedik közlekedni a kamionokkal. Állandó kapcsolatot tartanak a szomszédos országokbeli vámparancsnokságokkal, s kölcsönösen informálják egymást a várható lépésekről. Arnold Mihály arra számít, hogy Magyarország mindenképpen összehangolja az embargó bevezetésével kapcsolatos lépéseit a szomszédos országokkal, s így a várható nagyarányú torlódást csökkenteni tudják. Befagyasztott vagyon George Bush amerikai elnök szombat este elrendelte Szerbia és Montenegró egyesült államokbeli javainak befagyasztását, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott megszorító intézkedésekkel. A rendelet értelmében a washingtoni pénzügyminisztérium lefoglalja az Egyesült Államokban található 214 millió dollár értékű jugoszláv vagyont. Ebből 170 millió dollár jugoszláv tulajdonú amerikai bankokban található. Szarajevóból egyébként továbbra is összecsapásokról érkeznek hírek. A dpa szerint a szerb szabadcsapatok Lance rakétákkal, tüzérségi fegyverekkel és mozsárágyúkkal lőtték a város különböző pontjait, köztük Szarajevó új lakótelepeit. A Hina horvát hírügynökség összecsapásokat jelentett Horvátországból is. Erős támadás érte a boszniai határ közelében lévő Slavonski Brodot, és a jugoszláv néphadsereg egységei szombaton is tűz alá vették a tengerparti Dubrovnikot. A horvát hírügynökség szerint egy ellenséges hadihajó találatot kapott és súlyosan megsérült. Csonka Jugoszlávia: MTÁÁV Választás, ismert győztessel? A teljes belső és külső elszigetelődés közepette, egy nappal az ENSZ-szankciók kihirdetése után, tegnap megkezdődött a szerbiai és montenegrói parlamenti és helyhatósági választás. A kormányzó Szocialista Párt az utolsó két hétben teljesítette ugyan az ellenzék követeléseinek több pontját, de a nagyobb ellenzéki pártok bojkottálják a szavazást, nem állítottak jelölteket, s a választás napjára tiltakozó gyűlést hirdettek meg. A szerb pravoszláv egyház a választások előtti héten nyilvánosan elhatárolta magát Milosevics rendszerétől, s a híveket arra szólította fel, hogy ne menjenek szavazni. A rezsim háborús politikája ellen felemelték szavukat a legnevesebb szerbiai értelmiségiek, s petíciót írtak alá. Oromhegyesen több mint két hete tart a háborúellenes megmozdulás, amelyen minden este neves vendégek bátorítják a vajdasági községben gyülekező sorköteleseket, akik elutasítják a háborúban való részvételt. A Szocialista Párt azonban nem állt el a választás megrendezésétől, s minden bizonnyal meg is nyeri a szavazást, mivel a parlament - ahol a kormánypárt biztos többséggel rendelkezik - olyan választási törvényt fogadott el, hogy a választáson való részvétel arányától függetlenül győzhetnek a jelöltek. A tegnapi választáson a kétkamarás parlament egyik házába, a polgárok tanácsába választottak képviselőket, összesen 138-at. A Köztársaságok és Tartományok Tanácsába Szerbia és Montenegró parlamentje 20-20 képviselőt választott meg a hét folyamán. A szövetségi parlament helyeiért 790 jelölt versenyez. A szinte nyílt fasiszta programmal fellépő szerb Radikális Párt a horvátok Szerbiából történő elűzését szorgalmazza, s a háború folytatása mellett száll síkra. Sok jelöltet állított a Kommunista Szövetség Mozgalom Jugoszláviáért nevű szélsőbaloldali párt is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a hatalom és az ellenzék nagy nyomásának volt kitéve a választást megelőző időszakban. Az összes körülményt mérlegelve a VMDK úgy döntött, hogy részt vesz a szavazáson, főként, mert szeretné elkerülni, hogy jobb esetben a szocialisták, rosszabb esetben pedig Vojislav Seselj vajda Radikális Pártjának jelöltjei győzzenek, s ők kerüljenek be a polgármesteri hivatalokba. A szövetségi parlamenti választásokon valószínűleg csak a szabadkai körzetben tud győzni a VMDK jelöltje, a többi körzetet úgy állították össze, hogy még véletlenül se alakulhasson ki magyar többség. A választás előtt a Radikális Párt több gyűlést tartott magyar területeken, s igyekezett megfélemlíteni a magyar szavazókat, „lebeszélte" őket arról, hogy a VMDK jelöltjeire adják voksukat. Több VMDK-aktivtistát és vezetőt nyílt erőszakkal fenyegettek, Veprődön (Kruscsics) szombatra virradóra 10 lövést adtak le Mracskó András helyi VMDK-vezető házára. Kormánynyilatkozat az embargóról A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Hernán János, a Külügyminisztérium szóvivője tegnap nyilatkozatot juttatott el a MTI- hez. Ebből idézünk. A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek - egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára - maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik. A Magyar Köztársaság kormánya a délszláv válság kialakulása óta mindvégig következetesen ezen normákkal összhangban foglalt állást, szem előtt tartotta a térség minden népének érdekeit. Kitartóan törekedett arra, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, sürgette a vérontás mielőbbi befejezését, a válság igazságos demokratikus rendezését. E közben nagy önmérsékletet tanúsított, figyelembe vette a jószomszédság iránti elkötelezettségét, a közös történelem tanulságait, a vajdasági, illetőleg az egykori Jugoszlávia területén élő magyarság sajátos helyezetét, sorsa iránti aggodalmait. Fő kiindulópontja az volt és csak az lehetett, hogy a vérontás befejezése a térség minden népének alapvető érdeke. Csak az igazságos rendezés alapozhatja meg az e népek közötti jó viszonyt és együttműködést. Mindezek a kormány politikájának állandó elemei, ma is érvényesek. Több nemzetközi tárgyaláson, legutóbb a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén fejtette ki a magyar kormányfő álláspontját, miszerint Magyarország részvételét a szankciókban egyrészt a nemzetközi szolidaritás, az ENSZ, az EBEÉ, és az EK erőfeszítéseinek támogatása, másrészt a szomszédság, a vajdasági magyarság helyzete, valamint a szerb magatartás fogja meghatározni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlati lépésekről az érintett kormányzati intézmények folyamatos tájékoztatást adnak. Az intézkedések összehangolására, azok következményeinek felmérésére, az ebből fakadó teendők kidolgozására tárcaközi bizottság alakult. A bizottság munkájában a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vesz részt, valamint szükség szerint további szakértők, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is. A kormány legközelebbi ülésén megvizsgálja a tárcaközi bizottság eddig tett intézkedéseit és kijelöli a további feladatokat. Szükség szerint élni fog az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában foglalt jogával, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljon, amikor megelőző, vagy végrehajtó intézkedésekből eredő sajátos gazdasági problémákkal szembesül. A magyar kormány lépései kizárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei ellen. Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszer-szállításokra, tranzitszállításokra, az ENSZ véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre, vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben. J MAGYARORSZÁGi tudósítás A humoros ellenzék Stuttgarti telefonjelentésünk. „Na igen, itt volt a csúcsmegbeszélés!" - teszi a megjegyzést egy takarítónő, miközben belép egy terembe, amelynek jobbra és balra nyíló zárt ablakai előtt mikrofonnal felszerelt szószékek állnak. Egy német napilapban megjelent karikatúra ábrázolja a fenti jelenetet, tökéletesen jellemezve a hét legfontosabb belpolitikai eseményét, a kormánykoalíciót alkotó pártok, A CDU-, CSU- és FDP-vezetőinek szerdai találkozóját a szociáldemokrata ellenzék vezetőivel. A legvitatottabb téma a német egységre vonatkozik: az egykori Kelet-Németország gazdasági fejlődése túl lassan halad és egyre többe kerül. A felmerülő költségek előteremtése a kormánynak óriási gondot okoz. Az ellenzék a koalíció eddigi intézkedéseit igazságtalannak tartja, magát a kormányt pedig tehetetlennek ahhoz, hogy megbirkózzon a nehézségekkel. Az egyeztető csúcstalálkozó, amely - Helmut Kohl kancellár beleegyezésével - végül is létrejött, hiábavalónak bizonyult. A résztvevők, nem egymáshoz szóltak. Csak abban értenek egyet a bonni pártok, hogy nem értenek egyet. A kormánykoalíció a közel négyórás eszmecsere során kimérten hozta a szocdemek tudomására, hogy nincsenek rászorulva az SPD oxigénpalackjára, idézte egy stuttgarti újság Friedrich Bohlt, a kancellári hivatal miniszterét. A szociáldemokraták által falra festett és az államháztartásban állítólag megmutatkozó milliárdos hiányokat Theo Waigel szövetségi pénzügyminiszter valótlannak, horror számoknak nevezte. Kijelentette, hogy ha lassan is, de már megindult a fellendülés az ország keleti felében. A további fejlődéshez szükséges pénzeszközöket a szövetségi, tartományi és kommunális költségvetések átcsoportosításával, valamint takarékosság révén fogják előteremteni. Björn Engholm az SPD elnöke ezt kizártnak tartja. Delegációjában úgy érvelt, hogy az átlagosnál jobban keresők megadóztatása nélkül aligha lehet a szükséges milliárdokat előteremteni. Mi két különbözően elképzelt világban élünk - mondta a szociáldemokrata politikus. Ha a kormány az egységből származó terheket továbbra is a szociális szempontból gyengékre hárítaná, azzal csak szítaná a „szociális robbanás" veszélyét. Engholm csalódottan jegyezte meg, hogy még egy ilyen „üres" csúcstalálkozóra nem hagyják rábeszélni magukat a szociáldemokraták. Oskar Lafontaine, a párt alelnöke szerint a Kohl-kormány képtelen felmérni a szociális és gazdasági problémákat, ezért nem is tudja orvosolni azokat. Az SPD konkrét recepteket állított ki, amelyeket viszont nem fogadtak el. Ismert iróniájával értékelte a bonni találkozót: a kormány elegendő többséggel rendelkezik, ám a többségnek elege van már belőle. Lezsák Mihály