Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
II. évfolyam, 188. szám 1992. augusztus 10., hétfő Nagaszaki harangok Az atombomba áldozataira emlékeztek Nagaszaki városában tegnap pontosan 11 óra 2 perckor megszólaltak a harangok, jelezve: 47 évvel ezelőtt ekkor robbant fel a város fölött az amerikai atombomba. Az évforduló kapcsán a város Békeparkjában mintegy 25 000 fős tömeg gyűlt össze, hogy - Mijadzava Kucsi kormányfő részvételével - egyperces csenddel, imára kulcsolt kezekkel emlékezzen meg az áldozatokról. Nagaszaki polgármestere, Motosima Hitosi beszédében arra szólította fel az emberiséget: tegyen meg mindent, hogy a következő évszázad már mentes legyen az atomfegyverektől. Figyelmeztetett, hogy Japán még mindig nem számolt el azokkal a bűntettekkel, amelyeket saját maga követett el a század első felében Kelet- és Dél- Ázsiában. (Egyes történészek szerint 1910-től, azaz Korea megszállásától 1945-ig 20 millió ember vesztette életét a japán agressziók miatt.) Éppen ezért a polgármester a leszerelés folytatására kérte a tokiói vezetést, mondván: az így felszabaduló erőforrásokat a környezetszennyezés leküzdésére és más globális problémák megoldására lehetne hasznosítani. Mijadzava Kiicsi a maga részéről megígérte, hogy Japán soha többé nem lép fel agresszorként. Leszögezte, hogy Tokió - más országokkal közösen - egy békésebb és boldogabb 21. század létrehozásáért küzd majd, s ennek kapcsán úgy vélekedett: Japánnak aktívan hozzá kell járulnia a fegyverzetellenőrzési folyamathoz. A nagaszaki atomrobbantás következtében annak idején közel hetvenezer ember vesztette életét, de az áldozatok száma még mindig növekszik. Az ITARTASZSZ jelentése szerint a mostani megemlékezésen újabb 4 992 nevet vezettek fel a listára: azokét, akik a radioaktív sugárzás utóhatásai miatt tavaly haltak meg. Ezzel a 47 évvel ezelőtti tragikus esemény áldozatainak száma 95 848-ra emelkedett. Új vezetőség a McDonald’s élén Az eltelt 31 év dinamikus fejlődést eredményezett a világszerte elismert McDonald's történelmében. Amikor 1955-ben az első étterem megnyílt, senki sem gondolta volna, hogy a McDonald's-nek 12 450 étterme van a világ 62 országában, amelyből 8735 franchise rendszerben üzemel. Magyarországon az első McDonald's étterem 1988-ban Budapesten nyílt meg. Kétéves bevezető időszak után 1990 és 1991 között újabb hét étterem és egy McDrive (Óbuda) nyitotta meg kapuit. Ma Magyarországon kilenc McDonald's étterem működik (hét Budapesten, egy Debrecenben és egy Győrben). Az első étterem megnyitásától eltelt időszakban a magyarországi éttermek számának növekedése nagyon dinamikus volt. 1992-ben három új étterem megnyitását tervezik. A további sikeres fejlődés érdekében a McDonald's átszervezte magyarországi vezetőségét. Az ausztráliai származású Tim Tighe (32) lett a McDonald's Magyarország új ügyvezető igazgatója. Tim Tighe 10 év alatt a legfelsőbb vezetésbe került. 1982-ben Sydneyben a McDonald's központjának könyvelési osztályán kezdte meg munkáját, ahonnan az üzemeltetési vezetőségbe léptették elő. Tim Tighe New South Walesben (Ausztrália) volt franchise menedzser, mielőtt 1992 februárjában kinevezték a McDonald's Magyarország ügyvezető igazgatójának. Fazekas Endre (38) a fejlesztési osztály igazgatója 1978-ban végzett a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és néhány évet dolgozott a Külkereskedelmi Minisztériumban. Három évig volt a Mezőgazdasági Kombinát Bábolna irodavezetője Moszkvában, majd 1987-ben az Agrária Bábolna igazgatója lett. Fazekas Endre Budapesten született és 1988 augusztusától dolgozik a McDonald's-nál. Dörnyei Viktória minőségellenőrzési menedzser, felelős a jó minőség fenntartásáért és a minőségellenőrzésért. A vegyészmérnöki diplomás Dörnyei Viktória 1988-ban csatlakozott a McDonald's-hoz. Ellenőrzi az egész gyártási folyamatot - a nyersanyagtól a késztermékig - annak érdekében, hogy minden termék állandóan jó minőségű maradjon. Csögley István üzemeltetési menedzser 1989-ben kezdett a McDonald's-nál. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet végzett közgazdász felelős az éttermek fenntartásával kapcsolatos döntésekért: ellenőrzés, tanácsadás és a franchise partnerekkel való kapcsolattartás. Alekszay Judit személyzeti és franchise menedzser, 1990 októberében mint személyzeti vezető kezdett a McDonald's Magyarországnál. 1991 novemberében nevezték ki franchise menedzsernek. Tevékenységi körébe tartozik a potenciális franchise partnerek kiválasztása, a magyarországi franchise rendszer ismerete, személyzeti tervek készítése és a személyi kérdésekkel való foglalkozás. Finnugor csúcstalálkozó lesz ősszel (Folytatás az 1. oldalról) Az Új Magyarország kérdésére válaszolva Jeszenszky Géza elmondta, hogy elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatokban várhatók rövidesen konkrét lépések a most aláírt keretszerződés alapján. Ehhez már önmagában az a tény is biztatást ad, hogy a térség a volt Szovjetunió legfejlettebb, Európa szellemiségéhez is legközelebb álló országait foglalja magában. A magyar-litván együttműködésnek egyébként már akadnak konkrét példái: a litván légitársaság két lízingelt Boeing gépét magyar légi személyzet üzemelteti. A vilniusi sajtótájékoztatón szóba került a nagykövetségek felállításának lehetősége is - a balti térségben hazánk képviseletét jelenleg a helsinki nagykövetség látja el. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy a közeljövőben, amikor a balti látogatás tapasztalatait a kormány elé tárja, más tárcák véleményét is meghallgatva, az anyagi lehetőségeket is figyelembe vevő megoldást fognak találni a baltikumi külképviselet ügyében. Különösen szívélyes fogadtatásban volt része a magyar külügyi delegációnak, a legészakibb balti államban, Észtországban. A nyelvi rokonságból fakadó sajátos diplomáciai gesztusként a keretszerződés dokumentumait itt a szokásoktól eltérően harmadik közvetítő nyelv használata nélkül magyarul, illetve észtül készítették el. Jaan Manitski észt külügyminiszter történelmi látogatásnak nevezte a mostani alkalmat, hiszen több mint fél évszázad óta először járt magyar külügyminiszter Észtországban. Jeszenszky Géza pedig arra emlékeztetett, hogy a közös dokumentum aláírása egy háromnegyed évszázados tradíció folytatása. Némiképp eltávolodva a két ország kapcsolatainak közvetlen környezetétől, az Új Magyarország az alábbi kérdést intézte az észt külügyminiszterhez: - Nyújthat-e garanciát a nemzetközi figyelem és az európai integrációs tervezetek elvi támogatása ahhoz, hogy a baltikumból mielőbb kivonják az orosz csapatokat? Másik oldalról viszont érdekelne a véleménye az új észt állampolgársági törvényről, amely meglehetősen közelről érinti az Észtország lakosságának mintegy 35 százalékát kitevő orosz kisebbséget? A nemzetközi figyelem az egyik legfontosabb garanciája lehet annak, amiről kérdezett. Annál is inkább, mert igaz ugyan, hogy a jogi és az erkölcsi érveink rendkívül erősek, ám tudomásul kell vennünk, hogy a reálpolitikai lehetőségeink ehhez képest szerények. A brüsszeli és strasbourgi, müncheni és főként a Helsinkiben aláírt dokumentumok kétségkívül nagy támogatást adnak számunkra, s egyben jelzik, hogy a világ közvéleménye megértette: az idegen hadseregnek mielőbb távoznia kell térségünkből. Ami az állampolgársági törvényt illeti, megítélésem szerint ez Európa egyik legliberálisabb szabályozása: kiállta a nemzetközi szakértők, köztük az Európai Közösség szakembereinek a próbáját. Ennek értelmében az az orosz kisebbség, amely már a háború előtt Észtországban élt, automatikusan megkapja az észt állampolgárságot. A problémát az jelenti, hogy a háború után ötven év alatt több mint nyolcmillió bevándorlót kényszerített ránk az idegen hatalom, s ha ebből hét és félmillióan vissza is tértek eredeti lakhelyükre, az egymilliónyi Észtország számára roppant megterhelést jelentett ez a népvándorlás. Jeszenszky Géza vasárnap az észt legfelsőbb tanács házelnökével, Ulo Nugissal, majd az észt miniszterelnökkel, Tiit Vahisszel tárgyalt. A megbeszélések után a magyar külügyminiszter újságírók előtt összegezte baltikumi tapasztalatait. A hasonlóságot és a különbözőséget is látni engedte ez a három nap - mondta Jeszenszky Géza. Ahogy a nyugat hajlamos a három visegrádi országot egynek tekinteni, ugyanez érvényes a Baltikum megítélésekor is, holott a különbözőségek figyelmen kívül hagyásával az etnikailag és kulturálisan rendkívül tarka Európa éppen a sokszínűségéből fakadó értékeit veszítheti el. A tárgyalások azt bizonyították, hogy a balti államok nagyon erősen igénylik a gyakorlati együttműködést, és a magyar tapasztalatok átvételit. Nyilván ehhez is új lendületet ad majd az októberre tervezett finnugor csúcstalálkozó Tallinnban, amely magyar-észt-finn részvétellel a balti, a közép-európai és a skandináv régió összekapcsolására teremthet alkalmat. Magyarország emellett a diplomáciai kapcsolataival is kész a baltikumot támogatni, adott esetben szó lehet arról is, hogy hazánk közvetítő szerepet vállal az észt-orosz tárgyalásokon. A gazdasági kapcsolatok előmozdítására az ősszel létrehozzák az észt-magyar gazdasági vegyes bizottságot. Szó lehet továbbá a már meglévő Budapest- Vilnius repülőjárat Tallinni meghosszabbításáról is, ez azonban természetesen a megfelelő üzleti tárgyalások, nem utolsósorban a kedvező árajánlat függvénye. A magyar külügyminiszter tegnap délután baltikumi tárgyalásait befejezve visszautazott Budapestre. Erdélyi András A diplomata kétezer fája gurur) Beszélgetés az Olasz Köztársaság új budapesti nagykövetével Magas, elegáns ember. Erre a típusra szokták mondani: az Isten is diplomatának teremtette. Alig néhány nappal Budapestre érkezése után a Vígszínházban találkoztunk: feleségével együtt a milánói Piccolo Teatro, Giorgio Strehler zseniális színészeinek tapsolt. Vittorio Amedeo Farinelli, az Olasz Köztársaság új budapesti nagykövete akkor még csak ismerkedett Budapesttel. Magállapodtunk: amint egy kissé otthonosabban mozog fővárosunkban, az első magyarországi interjút az Új Magyarországnak adja, ígé retét hamarosan beváltotta. - Hogyan érzi magát legfrissebb állomáshelyén? - Igazán nem udvariaskodom, amikor azt mondom: otthon vagyok. Korábban sajnos, csak átutazóban jártam itt. Jól emlékszem, gyermekfejjel, 1943-ban Athénból hazafelé utaztam. Akkoriban Európában mindenütt háborús sötétség uralkodott, kivéve Budapesten. A Dunapalota fényeit soha nem felejtem el! Most pedig a nyüzsgő, eleven Budapest ejtett ámulatba. Gyönyörű város! - Ön szerint milyen szerep jut a magyar-olasz kapcsolatoknak Európa jövőjében? - Együttműködésünk legfontosabb célja, hogy a térségben fennmaradjon a stabilitás, ami egyszersmind a kontinens jövőjének is alapvető tényezője. Nem kevésbé lényeges feladata elősegíteni a térség országainak integrálódását az új Európába, amihez ugyancsak hasznosak lehetnek a minden tekintetben kifogástalan olasz-magyar kapcsolatok. Meggyőződésem, hogy Róma és Budapest között a rendszeres konzultáció ahhoz is hozzájárul, hogy a problémákat - például a nemzetiségi jogok érvényesítésében, a kisebbségi jogok betartásában - higgadt légkörben megoldják. Végül, de nem utolsósorban - miután két olyan országról van szó, amely az egykori világrendszerek határán húzódik - kapcsolataink a híd szerepét kell, hogy betöltsék. Olaszországgal együtt az önök állama is kezdeményezője volt a Pentagonálénak. A regionális együttműködés továbbfejlesztése, a Közép-európai Kezdeményezés az egységes Európa megteremtésének fontos eleme. Gianni De Michelis volt olasz külügyminiszter egy februári beszédében a Barcelona-Trieszt-Budapest tengely fontosságára hívta föl a figyelmet, ellensúlyozandó a Párizs-Berlin-Moszkva között kialakulóban lévő együttműködést. Csakugyan léteznek ilyen tengelyek? - Nem vagyok biztos abban, hogy ezek az erővonalak az európai egység folyamatában jelentősebb figyelmet érdemelnek. Magától értetődik, hogy például a francia-német-lengyel kapcsolatok másként alakultak a történelemben, mint a spanyol-olasz-magyar viszony. Európa nem tagadja meg kétezer éves históriáját, kulturális örökségét, amely természetesen a jelen és a jövő számára is meghatározó. Az etnikai kisebbségek problémáit például a spanyolok éppúgy, mint az olaszok megoldották, ez példa értékű más országok számára is. Ha pedig a német-francia kapcsolatokat vizsgáljuk, a régmúlthoz képest óriási a változás. Azt hiszem, Európa új arculatát az egyenlőségen alapuló regionális együttműködésen keresztül alakíthatjuk ki, s ebben természetesen fontos szerep vár a hagyományos vagy újabb keletű kapcsolatrendszerekre. - Mint Ön bizonyára tudja, Magyarország nem nélkülözheti a külföldiek tőkebefektetését, hozzájárulását a gazdasági rendszerváltáshoz. Itáliából - noha nálunk rendkívül figyelemmel kísérik kis- és középvállalkozóik sikeres működését - mintha kissé visszafogottan csörgedezne a működőtőke. Az olasz beruházások értéke alig haladja meg a kétszázmillió dollárt, s ezzel a külföldi befektetők sorában a hetedik-nyolcadik helyen állnak. Lehet-e ezen változtatni? - Teendőimben a legfőbb hangsúlyt a gazdasági kapcsolatok bővítésére helyezem, annál is inkább, mert a két ország politikai együttműködése - mind Róma, mind Budapest megítélése szerint - kifogástalan. Honfitársaim mentségére elmondhatom, tulajdonképpen még mindig szokatlan számunkra a külföldi befektetés. Nem olyan rég például a törvény még tiltotta a tőke kivitelét vagy külföldi bankszámla fenntartását. Nem kétséges, hogy sok vállalkozónkban még bizalmatlanság munkál, vagy egyszerűen nem ismeri az itteni beruházások lehetőségeit, előnyeit. Örömmel mondhatom, máris vannak viszont új, pozitív jelenségek. Kialakulóban például az olasz-magyar együttműködés a szőlőművelésben és a borfeldolgozásban. Szakembereink sokat segíthetnek a kiváló magyar borok értékesítésében, amihez itt talán mérsékeltebb piaci és marketing ismeretekkel rendelkeznek. Nem titok, hogy az Alitalia és a Malév között is létrejöhet egyfajta szorosabb együttműködés. Magyarország egyébként rendkívül kedvező helyzetben van, megítélése politikai és gazdasági szempontból is kitűnő Olaszországban, s ez a körülmény bizonyára megkönnyíti majd a munkámat. - A két ország külügyminisztere eddig is sűrűn találkozott, s a külügyminisztériumok között is rendszeres a tapasztalatcsere. Úgy tudom, a közelmúltban Bécsben tartott KEK-csúcstalálkozón szóba került egy újabb külügyminiszteri eszmecsere, ezúttal a térség országaiban akkreditált diplomatákkal kiegészítve, netán valamely kelet-magyarországi városban. Vajon Emilio Colombo, az új olasz külügyminiszter milyen választ ad a magyar meghívásra? - Korai lenne erre ma még a válasz. Az azonban bizonyos, hogy új miniszterünk elődeihez hasonlóan megkülönböztetett figyelmet fordít Róma és Budapest kapcsolataira. Jelentékeny kormányzati tapasztalatokkal rendelkezik, több kabinetben állt a külügyi tárca élén. Bizonyos, hogy folytatódik az eddigi gyakorlat, a két ország diplomáciájának vezetői ezentúl is gyakran találkoznak majd, ha kell, akár egy ilyen regionális eszmecsere keretében. Vajon a kulturális kapcsolatok is lépést tartanak az igényekkel? - Feltétlenül! A jeles milánói színészek máris meghívást kaptak Budapestre: a jövő nyáron Goldonival vendégszerepelnek. - Budapesten nagy tekintélynek örvend Strehler színháza. Elképzelhető-e, hogy például egy rendezőjük Magyarországon mesterkurzust tart vagy egy rendezőnk Milánóban tanulmányozhatja a Piccolo Teatro munkáját? - Azt hiszem, ennek nem lesz akadálya. Rövidesen elfoglalja helyét a budapesti Olasz Kultúrintézet élén az új igazgató, s ettől a kulturális kapcsolatok megélénkülését várom. - Végül egy privát kérdés. Mi a nagykövet úr hobbija? - Van, nem is egy. Az első a kertészkedés. Őszintén szólva annak idején nehezen tudtam dönteni: diplomata legyek vagy kertészmérnök. Számomra a kert ápolása, a növények, a virágok jelentik a legnagyobb kikapcsolódást. Eddigi állomáshelyeimen mindenfelé elültettem fát, eddig kétezret. És nagyon szeretek főzni. Persze, kizárólag olasz falatokat, polentát, gnocchit. De máris megszerettem a magyar konyhát. Győry Dénes Vittorio Amedeo Farinelli 1929. november 9-én Muraltóban született.A római egyetemen szerzett jogi diplomával 1954-ben lépett külügyi szolgálatba. Dolgozott Sidneyben és Tuniszban, Brüsszelben és Bukarestben, Londonban és Los Angelesben. 1976-ban Managuába nevezték ki nagykövetnek, utóbb az olasz Diplomata Intézet igazgatója, majd 1984-től nagykövet Kinshasában, 1987 decemberétől pedig Teheránban, onnan érkezett legújabb állomáshelyére, Budapestre. Nős, két felnőtt lánya van. Anyanyelvén kívül franciául és angolul beszél. -----------------nL, ----------------------------------——