Új Magyarország, 1992. november (2. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
II. évfolyam 258. szám 1992. november 2., hétfő Együttélési szeminárium Marosvásárhelyen Hézagos román Marosvásárhelyen vasárnap délben véget ért az interkulturális megértés és együttélés előmozdítására rendezett nemzetközi szeminárium, amely a maga nemében az első volt Romániában - miután tavasszal Gheorghe Furar kolozsvári polgármester megakadályozta egy hasonló rendezvény megtartását. A háromnapos eszmecserén a nemzetközi Helsinki Alapítvány, a romániai Helsinki Bizottság, a Pro Europa Liga, a kölni Heinrich Böll Alapítvány kezdeményezésében, az Európai Közösség PHARE demokráciaprogramjának támogatásával, számos romániai kisebbség - köztük a magyar - képviselői, román és nemzetközi nem kormányzati szervezetek tagjai, román kormányszervek képviselői (ez utóbbiak megfigyelőként), továbbá szakértők vettek részt. Elemezték a kisebbségek helyzetét, és számos ajánlást fogadtak el az együttélés javítására. A tanácskozás három munkacsoportjának vitáit összegező beszámolón megállapították, hogy bár a kisebbségek lehetőségei alkotmányos téren javultak az 1989- es fordulat után, továbbra is vannak hézagok a nemzetközi kisebbségi jog és a román alkotmány, a román alkotmány és román törvények, illetve a román törvények és azok végrehajtása között. Az utóbbi téren elsősorban a jogszolgáltatásban konstatáltak olyan gyakorlatot, amely a kisebbségek jogvédelmének, képviseletének nem megfelelő voltára utal, ezt például az is bizonyítja, hogy az 1990. évi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéletek csak cigány és magyar résztvevőket sújtottak, az egyedüli román elítélt igen enyhe tüntetést kapott. A tanácskozáson kidolgozott javaslatok között szerepel egy központ felállítása Marosvásárhelyen az interkulturális együttélés előmozdítására, szemináriumok és tanfolyamok szervezése a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó kormány és egyéb szervezetek tagjai számára. Továbbá a nyelvi oktatás előmozdítása mind a többségi, mind a kisebbségi kölcsönös megértés megkönnyítésére, a sajtó munkájának javítása oly módon, hogy elkerülhető legyen a kisebbségi kérdések egyoldalú kezelése. Erre az utóbbira vonatkozólag sajnálatos példát nyújtott a tanácskozást követő sajtóértekezlet, amelyen a román televízió helyi tudósítója valósággal a bírósági lóhallgatások stílusában bombázta kérdésekkel Smaranda Enache asszonyt, a tanácskozás egyik szervezőjét, a Pro Europa Liga vezetőjét. Az újságíró minden áron azt próbálta bebizonyítani, hogy a rendezvény románellenes elemeket tartalmazott, mint azt a szeminárium első napjáról Bukarestbe küldött és a televízióban sugárzott tudósításában állította. A kérdések hangneme olyan volt, hogy a jelenlévő külföldi vendégek is szükségesnek látták felvilágosítani a román televízió tudósítóját arról, hogyan is illik tudósítani az ilyen eseményekről, és mit jelent a múlt feltárásának szabadsága. Ugyanakkor Ovidiu Sincai, a román külügyminisztérium megfigyelőként jelen lévő tanácsadója az MTI tudósítójának nyilatkozva üdvözölte, hogy a tanácskozásra sor került, és hangot adott annak a reményének, hogy hasznos munkát végzett, még akkor is, ha ő nem minden, a nem kormányzati szervek által hangoztatott véleménnyel ért egyet. Sincai kijelentette, hogy tanulmányozni fogja a tanácskozás anyagát. jogszabályozás y- Haider tizenkét pontja Bécsi tudósítónktól. A hírhedt „ultimátum" lejártáig ugyan még két hét van hátra, ám a főpróbája máris megkezdődött az általános aggodalommal várt akciónak, amelyet az idegenellenes indulatok tudatos gyújtogatójaként megbélyegzett szabadságpárti vezér, Jörg Haider helyezett kilátásba, ha nem teljesítik követeléseit. Egyelőre kéretlen segítőtársak, a közvélemény-kutatók egész hadának közreműködésével. Az aggodalmat nem elsősorban annak a nem hivatalos népszavazásnak a bizonytalan kimenetele szüli, amelyet Haider kíván megrendezni, amennyiben 12 pontos radikálisan idegenellenes követeléslistájára a kormány a kitűzött határidőn belül nem reagál. Sokkal inkább az, hogy olyan kérdéssel akarják szembesíteni az osztrák polgárt, amelyre az hajlamos az indulatok s nem a józan ész nyelvén válaszolni: milyen politikát folytasson a kormány azokkal a külföldiekkel szemben, akik már az országban tartózkodnak, illetve azokkal, akik ezután szeretnének, átmeneti vagy végleges tartózkodásra, ide beutazni? Anélkül, hogy a mindenkit érintő vagy legalábbis érdeklő témát tabuként kívánnák kezelni, a pártok (Haideréken kívül), továbbá a szakszervezetek, az egyházak egybehangzóan azt vallják: nem így kell a problémához nyúlni, s nem szabad felidézni az idegenellenes indulatok kirobbanásának az ország stabilitását fenyegető veszélyét. Nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, de közvetve mégiscsak ilyen hatást keltve léptek az ausztriai közvélemény-kutató intézetek egymással versengve akcióba. Emberek ezreinek szegezték a kérdést, hogyan vélekednek a Haider-féle „népszavazásról", s ezen túl, magáról az idegenproblémáról. Felméréseik a legkülönbözőbb, s átfogó képet vajmi kevés hitelességgel kínáló eredményeket hozták. Egy karintiai intézet megkérdezettjeinek 83 százaléka például elítéli a szabadságpárti akciót, ám ugyanilyen arányban helyesnek tartaná a lakosság más jellegű véleménynyilvánítását az ügyben. A Gallup Intézet adatai szerint 48 százalék helyteleníti a nép megkérdezését, s csak 22 százalék lenne kész aláírásával támogatni a haideri követeléseket. Az IMAS intézet arra a következtetésre jutott, hogy Haider a lakosság 40 százalékának egyetértésével számolhat. Az OGM közvéleménykutatói viszont 29 százalékra teszik azok arányát, akik a bevándorlások Haider által követelt azonnali leállítását kívánják, s mindössze hat százalékra azokét, akik szerint Ausztriának korlátozás nélkül kell befogadnia minden külföldit. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb toleranciát a Néppárt hívei mutatják: közülük csak 14 százalék látná szívesen a bevándorlások teljes leállítását, míg a szociáldemokratáknál az ilyen intézkedés híveinek aránya 36, a szabadságpártiaknál 57 százalék. A szociáldemokrata érzelműeknél - különösen a munkásoknál - szerepet játszik az aggódás a munkahely esetleges elvesztése miatt, az idősebbek a bűnözés növekedésétől tartanak az idegenek korlátlan bebocsátása esetén. A „megkérdezési" akció során a Gallup Intézet szerint több mint egymillióan írnák alá a Szabadságpárt követeléseit. Közben a közvélemény figyelme továbbra is az idegenkérdésre összpontosul. A Zöldek vezetője a tévében a problémát „foglalkoztatási kérdésnek" minősítette, s minthogy szerinte az osztrák gazdaság nem működhetne a külföldiek munkája nélkül, az illegálisan alkalmazott idegenek „legalizálását" javasolta, amitől a szociáldemokraták és a néppártiak kereken visszautasítanak. A Szabadságpárt vezére, Haider pedig, az újabb és újabb - legutóbb az evangélikus egyház részéről elhangzott - tiltakozások ellenére szilárdan kitart a nem hivatalos népszavazás megrendezése mellett, s ez ügyben Klestil köztársasági elnökhöz fordult támogatásért. Vranitzky kancellárhoz, eredeti szándékával ellentétben, Haider nem intézett levelet - nyilvánvalóan előre is biztos volt az elutasító válaszban. Amiben nem lehet biztos: milyen indulatok és milyen erők csapnak majd össze, ha fenyegetését beváltva valóban megkezdi akcióját? Vajon a szellem, amelyet a palackból kienged, hagyja-e majd magát oda visszaparancsolni? Berényi György VV )at" tne Go to O" A The Observer írja: A Duna eltérítése környezeti keresztrőlÉ nyos elemzés, kivéve azokat, amelyeket a Hydrostar építővállalat készített, megegyezik abban, hogy a Duna eltérítése környezeti katasztrófa. A Duna vízminősége tovább fog romlani. Ritka mocsári erdők pusztulnak ki. A mezőgazdaság szenvedni fog. Az értékes ivóvízforrás elvész. Még a prágai energiaügyi minisztérium szerint is csak minimális villamos energiát^fognak termelni Ha a sebalapban Rick Tstorpe budapesti tudósító a helyszínről A múlt hét közepén már látszott a fal a víz fölött és Budapestnél 90 centire csökkent a Duna szintje. Október 15-e óta a hajózás a folyó egy hosszú szakaszán leállt A hét végén a magyar és a csehszlovák kormány a Londonban elért megállapodás alapján próbálta leállítani az elterelést Csütörtökön azonban Július Binder, a szlovák oldalon folyó vízerőmű-munkálatok vezetője még azt állította, hogy semmiféle utasítást nem kapott a leállásra. Budapesti szakértők szerint a kőfalat legfeljebb bombázással lehet most már eltávolítani. Az építkezés még mélyebb válságba taszította a csehszlovák kormányt: öt cseh miniszter ellenzi az eltérítést, öt szlovák miniszter támogatja. Meciar szlovák miniszterelnök azonban pénteken Bécsben azt mondta, hogy Szlovákia hajlandó tárgyaini Magyarországal és felfüggeszteni a vállalkozást Dunacsúnnál - írta a The Observer című londoni lap. A szlovák kormány és a szlovák sajtó legjava szerint a környezetvédelmi tiltakozás valójában a magyar nacionalisták műve De az egyszerű szlovák embereknek semmi bajuk a magyarokkal - Dunaszerdahelyen még a bőrfejűek sem bántják őket. A szlovák komáromi múzeum igazgatója pedig egy könyvet mutatott a brit tudósítónak, amelyben minden földrengés föl van jegyezve 1585 óta. Majdnem minden évben volt földrengés, és epicentruma mindig a jelenlegi csatorna és a gát közelében volt. A következő nagyobb földmozgás a század végére várható. A helyi lakossá nem hiszi, hogy a talaj - bármennyi betont nyomtak is belé - elviseli az új terhet - írta a The Observer vasárnap. Munkában a háromoldalú bizottság Szombaton a kora esti órákig sem fejezte be munkáját az a Pozsonyban tanácskozó háromoldalú bizottság amely arra hivatott, hogy helyzetfelmérő jelentést adjon az Európai Közösségnek a bősi erőmű jelen pillanatban rögzíthető műszaki állapotáról, és egyben a munkálatok felfüggesztésének időpontjáról tegyen javaslatot. Az oroszvári (Rusovce) határátkelőhely közlése szerint szombaton mintegy 300-400 magyar környezetvédő lépte át Rajka felől a határt, és ment tovább Dunacsúnra (Dunovo), hogyott kifejezze tiltakozását a bősi erőmű építése ellen. A Duna-elterelés munkaterületét mintegy kétszáz méterre tudták megközelíteni, mert a rendőrök nem engedték őket közelebb. ----------------------------------—5'^..ti Mennyibe kerülne Magyarország EK-tagsága? Magyarország felvétele az Euróai Közösségbe majdnem annyi éhséget okozna a közös kasszának, mint Görögország tagsága: évi 1,5 milliárd ECU-t - állapítja meg többek között az a tanulmány, amelyet nyugat-európai közgazdász professzorok dolgoztak tójobb a nagyobb? (Is Bigger Better?) címmel. A tanulmány az EK tószélesítésének költségeit méri fel, s munkaokmányként szerepelt azon a szemináriumon, amelyet a múlt héten pénteken Genfben tartottak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) és a londoni Gazdasági Kutató Központ szervezésében. A megbeszélésen képviselte magát az EK, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a GATT, továbbá több ország nemzeti bankja, és - többek között - Magyarország kereskedelmi minisztériuma. A tanulmány alapján Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország tagsága évente mintegy 5 milliárd ECU-be kerül az EK-nak, ennyi „kiegyenlítést" kapnak a közös kasszából. Ha Lengyelország csatlakozna a Közös Piachoz, az EK-nak ez egyedül többe kerülne, ha pedig az összes közép- és kelet-európai ország tag lenne, az évente 15 milliárd ECU-t venne ki a közös kasszából - így a tanulmány. A legfontosabb befizetők Németország 4,9 és Nagy-Britannia 4 milliárd ECU-vel. Franciaország 2,6, Olaszország 2,2 milliárddal járul hozzá ugyancsak évente a közös kasszához. Ha az EFTA-tagállamok (Svájc, Norvégia, Finnország, Svédország, Ausztria) csatlakoznak az EK- hoz, hozzájárulásuk együttesen 3,5 milliárd ECU-t tenne ró minden évben, s ez komoly konszolidációs erőt adhatna Európának - így a tanulmány. Bős - Salzburgból .Mi köze Mozart városának Bőshöz - vagy ahogyan az osztrák lapok a cseh (szlovák? csehszlovák? csehszlovák?) névhasználat szerint írják, Gabcikovóhoz? Salzburgtól Bős vagy háromszázötven kilométerre van. Hogy a Dunát elérjék, addig is - Engelhartszellig - majdnem százötven kilométert kell autózni. A város ivóvízellátását a legjobb ásványvíz minőségben biztosítják a környező hegyek forrásai. Akármi történik a bős-gabcikovói szörnyszülöttel (szörnyszülöttnél), Salzburgot gyakorlatilag körülbelül annyira érinti, mint az etiópiai aszály vagy a floridai tájfun. És mégis: a bősi konfliktus legforróbb napjaiban Salzburgban járva, azt tapasztalhattam, a várost nem hagyja közömbösen ez a probléma. Talán azért sem, mert végül is az osztrák főváros közvetlen közelében létesült ez a Lajtától nyugatra elképzelhetetlen rémség, s így Bécset is fenyegeti (egyebek között a különben is elég szűkös ivóvízellátást), és kihat Burgenland termőterületeire s a Fertő-tó osztrák szakaszára is. De nem közömbös a Bős-Gabcikovo-ügy azért sem, mert itt is világosan látják: sokkal többről van szó, mint két volt szocialista állam ezelőtt tizenöt évvel megkötött szerződésének mára drámaivá érlelődött kihatásairól. S nem is csupán környezetvédelmi kérdés ez, nem a zöldek vesszőparipája. A vélekedéseket jól tükrözték a tartomány vezető független lapja, a Salzburger Nachrichten a témával foglalkozó cikkei, tudósításai. Legtömörebben az október 28-i szám vezércikke (mert hogy vezércikkre méltónak tartották az ügyet). Már a cím is - Gabcikovo és az elszalasztott lehetőségek - arra utalt: többen és többféle alkalmat hagytak kihasználatlanul akkor, amikor a kérdés még rendezhető lett volna. Alfons Fiatscher, a szerző, így kezdi az írást: „Brüsszel megdöbbenést mutat, a bonni külügyminiszter nyugtalan, Budapest magánkívül van, Prága pedig nem vesz részt a játékban." A továbbiakban megjegyzi: „a politikai Európa ismét megmutatta, hogy csak akkor ismer fel egy veszélyt, amikor a lángok már magasra csaptak". Gabcikovóban csak az történt -folytatódik az írás -, amit minden józan megfigyelő már jó előre tudott és várt. A Duna elterelése nem valamiféle éjszakai titkos akció volt. Pozsony mindig is ezt a szándékát hangsúlyozta, s ez érthető is: egy gazdaságilag a béka feneke alatt lévő ország, mint amilyen Szlovákia, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy egyetlen tollvonással meg nem történtté és megsemmisítendővé nyilvánítson egy (schillingben) tízmilliárdos beruházást - egyéb okokról nem is beszélve. Nagy hiba, írja Flatscher, hogy mindezt csak Magyarország nem óhajtotta tudomásul venni. Abban reménykedtek, hogy a probléma vagy magától megoldódik majd, vagy a szlovákoknak úgysem lesz pénzük befejezni az építkezést, esetleg, minden megnyilatkozásuk ellenére az utolsó pillanatban mégis elállnak a Duna elterelésétől, illetve Szlovákia úgysem mer belebonyolódni Gabcikovo miatt egy nemzetközi konfliktusba. Ezek az önáltatások azonban roppant értékes időt emésztettek fel. Közben pedig Meciarék felismerték, hogy a különböző nemzetközi szervek édeskeveset tehetnek a szlovák elképzelések ellen. Ettől fogva egyáltalán nem érdekelte őket, mit mond Európa nyugati fele, vagy akár az egész világ. Meciart és csapatát az sem érdekli, hogy mindezzel újabb hatalmas lépést tett Szlovákia elszigetelődése felé. Ugyanennek a lapszámnak egy másik beszámolója a kis-jugoszláviai eseményekről szólva, egyenesen kimondja: nemzetközi tiltások, rendelkezések, lépések, blokád, kéksisakosok ellenére a szerbek azt csinálnak, amit kedvük tartja, mert az agresszív nacionalista kis államok kitűnően tudják: a nemzetközi fórumok jószerivel tehetetlenek velük szemben, bármit műveljenek is. A békés, nyugodt, háborítatlan, jómódú Salzburgból így látszik Gabcikovos így mutatkoznak az összefüggések. (takács) Tarjánná Bősről Rómában Nyomatékos kérelem Tarján Lászlóné környezetvédelmi minisztériumi államtitkár, aki az Erdészek Európai Uniójának konferenciáján vett részt Rómában, tájékoztatta az olasz szenátus környezetvédelmi bizottságát a bősi erőművel és a Duna elterelésével kapcsolatos helyzetről. Tájékoztatását a bizottság érdeklődéssel hallgatta. Az erdészek konferenciája egyébként határozatot fogadott el, amely elítéli a Duna elterelését, és hangsúlyozza annak ártalmas hatását, következményeit a környezetre. Moszkvába látogat az izraeli kormányfő Jichak Rabin izraeli miniszterelnök hamarosan Moszkvába látogat A látogatást az orosz külügyminisztérium egyik szóvivője jelentette be. Az időpont még ismeretlen. Izraeli kormányfő először tesz látogatást Moszkvában. Ennek során kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködési megállapodásokat írnak alá, továbbá mezőgazdasági, repülőgépgyártási és nehézipar kooperációról is szó lesz. Korábban, még augusztusban, Simon Peresz külügyminiszter járt Moszkvában, személyében szintén először látogatott ide az izraeli diplomácia vezetője. A lehető legnyomatékosabban kérem kormányukat, hogy vizsgálja felül a Duna elterelésére irányuló tervet - írta Alfonse d'Amato befolyásos republikánus szenátor a washingtoni csehszlovák nagykövethez intézett levelében. A szenátor rámutatott, hogy a bősi erőmű energiát adna ugyan Szlovákiának, de az általa okozott környezeti katasztrófa következményei sokkal súlyosabban nyomnának a latban. II. János Pál a legmagasabb pápai kitüntetésben részesítette Ádi Shamir izraeli matematikust. A XI. Pius pápa nevét viselő aranyérmet II. János Pál személyesen nyújtotta át az izraeli tudósnak munkássága elismeréseként. Holland vasúti baleset Frontálisan összeütközött szombaton két személyvonat a hollandiai Eindhoven központi pályaudvarán. A Maastricht felől érkező expresszvonat rohant bele a pályaudvarról induló elővárosi szerelvénybe. Mintegy 35 személy megsérült, közülük háromnak súlyos az állapota.