Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

III. évfolyam 50. szám 1993. március 1., hétfő BELFÖLD Kisújszállás Szárszó nyomdokain A politika alapkérdése a népi goraszkodás Érdemes megemlíteni, hogy bár a szervezők nem hívták meg a li­berális pártokat, azok vezetői ki­jelentették: meghívás esetén sem utaztak volna el az alföldi város­ba. A szocialistákat öt honatya képviselte, annak ellenére, hogy az MSZP elnöksége a múlt héten­­ foglalt állást: a konferencián az esetleges részvétel pusztán képviselői magánakció. A konferenciát Számadás '92 címmel hívták össze, s témája­­ szerint az előadók és a plenáris vitához hozzászóló résztvevők azt elemezték, mekkora a szere­pe és milyen lehetőségei vannak a népi politizálásnak napjaink­ban. A program videofilmmel kezdődött, amelyen - egy Pálfy G. István készítette interjúban - Antall József miniszterelnök kö­szöntötte a találkozó részvevőit. A kormányfő kijelentette: a po­litika alapvető kérdése a népi gondolkodás. Antall József mél­tatta a népi íróknak a magyar történelemben betöltött szerepét és a mostani találkozó szellemi elődjének számító, fél évszázad­dal ezelőtt rendezett balaton­­szárszói találkozót. Csurka István a nép­ és a politika című előadá­sában a társadalom jelenlegi ál­lapotát drámainak jellemezte, véleménye szerint a „közömbö­sítés" korszakát éljük, a tragikus méretű tömegkultúra pressziója alatt. Úgy vélekedett, hogy a tár­sadalom alapkérdéseit a népi ra­dikalizmus határozottságaival kell felvetni. A vitában felszólaló G. Nagy­né Maczó Ágnes volta­képp itt s a T. Ház elé terjesztett, az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló törvényjavasla­tának elemeit szőtte a népi poli­tizálásról szóló beszédjébe. A képviselő asszony javaslatainak lényegét így foglalta össze: „Végre ne csak arról beszéljünk, hogy az országban demokráciát kellene építeni, hanem a pártok demokráciája helyett valósítsuk meg a valódi, jelző nélküli de­mokráciát. Ennek alapja pedig nem más, mint a választójogi törvénybe való garanciák beépí­tése. A képviselő asszony szerint a garanciák feladata annak meg­akadályozása, hogy a választási ciklusok idején egy-egy politikai érdekcsoport hatalma alá vonja a parlamentet. Ez úgy valósítha­tó meg, ha megtörténik a hatal­mi ágak törvényszintű szétvá­lasztása, s többek között megva­lósul a képviselők visszahívha­tóságának elve. Maczó Ágnes törvényjavaslata szerint a külön­böző érdekcsoportok manipulá­cióit keresztülhúzhatja az, ha a választójog gyakorlását állam­­polgári kötelességként határoz­zák meg, amelynek elmulasztása szabálysértésnek minősül. A második nap hozzászólói közül kétséget kizáróan Pozsgay Imre beszédét követte a legnag­­yobb érdeklődés. A Nemzetd­emokrata Szövetség elnöke ki­jelentette: a tudálékos okosko­dás helyett Magyarország fel­emelkedése csak a nemzeti-népi politizálás útján valósulhat meg. Mint mondta: „Nekünk, magya­roknak igazolnunk kell és nem csak szavakban, hogy nem vany­unk alábbvalók, mint mások.T­okolay Sándor zeneszerző úgy vélekedett, hogy ma a magyar­ság az utolsó órában van. „Ne hagyjuk, hogy a hatalomért fo­lyó szellemi bikaviadalban vá­lasztásokra kényszerítsenek bennünket népi vagy urbánus, patrióta vagy liberális, Bartók vagy Kodály, Antall vagy Csur­ka között" - mondta. Püski Sán­dor, a neves könyvkiadó hang­súlyozta, az ötven évvel ezelőtti szárszói találkozónak még ma is vannak aktualitásai. Egyúttal be­jelentette, hogy '93 augusztusá­nak végén ismét megrendezik, Szárszóra várva a népi erők kép­viselőit, írókat, tudósokat. A Számadás '92 konferencia tegnap délután közös nyilatko­zat megfogalmazásával és elfo­gadásával ért véget. A.K. A nemzeti baloldal egyik kép­viselője volt Kisújszálláson Géczi József, szocialista párti képviselő. A hazaszerető polgárok egymás­ra találásának módjáról faggattuk. - Fönnáll-e a veszély, hogy a nemzeti elkötelezettségüket nyíltan megvalló baloldaliak a kirekesztés sorsára jutnak? - Nem hiszem, hogy ez így lesz. Egyfelől azért volt értetlen­ség és aggodalom pártunknak - szerintem - nem a többséget al­kotó köreiben, mert a politikai életben elkülönült szociálliberá­­lis és népi, nemzeti tábor kap­csolatba kerülése teljesen szo­katlan. Másfelől attól is tartottak sokan, hogy itt, a kisújszállási ta­nácskozáson a Csurka Istvántól jobbra elhelyezkedők fogják el­uralni a terepet. S így nem tudjuk európaian megfogalmazni a né­­piséget. Emellett élénk aggoda­lom ébred attól félve, hogy akár­mi történjen is itt, a hazai nyil­vánosság el fogja torzítani, és úgy állítja be, hogy igenis, vad, szélsőjobboldali gyűlés zajlott le Kisújszálláson. -A pártjukon kívüli aggodalmak­nak mi állt a hátterében? - Bizonyos köröket az zavart meg, hogy a baloldal sem a libe­rális, sem a konzervatív áramlat­nak nem lett az engedelmes úti­társa, hanem önálló erőként mű­ködött. Ezt megpróbálták ugyan semlegesíteni a szélső liberális oldalról is meg a másik oldalról is. Minket szépen behúztak a szociálliberális szekértáborba, majd a napokban a két liberális párt megkötött egy paktumot, minket pedig lesajnáltak, érez­tetvén, hogy esetleg a futottak még kategóriában csatlakozha­tunk. És mi éppen azon a héten kisétáltunk a kalitkából, és tet­tünk pár lép­ést a másik irány­ban. Ez rosszul esett Orbán Vik­tornak, aki az SZDSZ-t elég erő­szakos módszerekkel rákénysze­­rítette egy hűségnyilatkozatra.­­ Nemcsak hűségnyilatkozatot tett az SZDSZ, hanem a városházi hatalmát felhasználva 400 millió fo­rintot szavazott meg a deficites költ­ségvetésből arra, hogy támogasson fideszes „kulturális” rendezvénye­ket, magyarán a párt választási kampányát!­­ Úgy látszik, a budapesti ön­­kormányzatban a fideszes- SZDSZ-es rivalizálást föl akarják számolni. Mert most már egyér­telmű, hogy a budapesti önkor­mányzat élén azért olyan na­gyon ők sem voltak sikereseb­bek, mint a kormány az ország élén. Egyébként ezt a városházi szocialista frakció el is szokta ne­kik mondani, pedig nem éppen népi, nemzeti frakciónk van. Az SZDSZ-nek, a Fidesznek érdeke, hogy a választásokhoz közeled­ve együttműködést mutassanak fel. Lehet, hogy Budapest ebből profitál. Mert azért az elég ab­szurd volt, hogy az SZDSZ meg a Fidesz egymást ócsárolta a fő­város élén. - A középbaloldal bátor-e eléggé ahhoz, hogy fölhívja a figyelmet a szélsőbaloldalra, amikor divatosabb „szélsőjobboldalról" beszélni ? - Magam a szélsőbaloldal fo­galmán azt értem, hogy valakik az elmúlt rendszert akarják res­taurálni. Nem sorolom ide az ak­­cionista liberalizmust vagy az avantgárd liberlizmust. A Janajev­­puccsal jelképezhető szélsőbalol­dali veszély szerintem nem áll fönn. Az orosz birodalom szét­hullása után uralmuk már nem állhat vissza. Mellesleg, az orto­doxok nekünk soha nem bocsát­ják meg, hogy '89-ben az állam­pártot fölszámoltuk. - A hazafiságát nyíltan megváltó baloldal elszánt-e arra, hogy rámu­tasson: a hazafias gondolkodók kire­kesztődnek a pluralizmusból? - Én inkább népi baloldal kife­jezést használnám. Épp a mi Kó­sa Ferencünk tette a kirekesztés­nek elejét vevő Közalapítvány ja­vaslatát az asztalra a médiavitá­ban. Sajnos, nem fogadták el. (m. p.) Közel félszáz országgyűlési képviselő és több neves személyiség vett részt azon a tegnap befejeződött kétnapos fórumon, amelyet az Alföld­ Program, a Haza és Haladás, a Lakitelek és a Magyar Kilátó Alapítványok, valamint a Magyar Szellemi Védegylet ren­dezett a hét végén Kisújszálláson. Csak néhány név a névsorból: eljött Für Lajos honvédelmi miniszter, Bába Iván, Medgyasszay László államtitkárok, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke, Püski Sán­dor könyvkiadó, Szokolay Sándor zeneszerző, Czine Mihály iro­dalomtörténész, Kósa Ferenc filmrendező, Csurka István, író-poli­tikus és még sokan mások. OTTÉ Konferencia a Duna jövőjéről A Duna és a folyót övező terü­letek jövőjéről február 26-27-én Esztergomban tartott országos tanácskozáson - a Magyar Hid­rológiai Társaság, a Környzet­­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Duna Kör szervezésében - több mint száz vízügyi és környzetvédelmi szakember, valamint biológus, energetikus és jogász vett részt. Az első napon a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás, a hullám­téri problémák, a folyamszabályo­zás, az árvíz elleni védekezés, az energiahasznosítás, a hajózás, valamint a Dunával kapcsolatos hazai és nemzetközi jogi szabá­lyozás kérdéseiről volt szó. A má­sodik napon a vízellátás és a szennyvízelvezetés, a folyó menti területek talaj­javítási, melioráci­ós problémái, valamint az üdülés, a sport és a turizmus kérdései szere­peltek a konferencia napirend­jén. A szakemberek megvitatták - az említett témakörök és szem­pontok szerint - a több mint négyszáz kilométer hosszú ma­gyarországi Duna-szakasz jelen­legi állapotát. Hangsúlyozták, hogy a tervezett lépéseket ösz­­hangba kell majd hozni a Duna teljes hosszára vonatkozó, egységes euró­pai elképzelésekkel is. A konferencián ajánlásokat fo­galmaztak meg a Dunával és a folyó menti területekkel kapcso­latos elsőrendűen fontos és egy­mással harmonizáló munkára. Hasznos j­avaslatokat adtak a vízi és a vízhez kötődő élővilág vé­delmére, a lakosság, a mezőgaz­daság és az ipar igényeinek meg­felelő vízellátásra, a használt vi­zek környezetkímélő elhelyezé­sére, a nemzetközi követelmé­nyeknek megfelelő hajózási fel­tételek megteremtésére, az árvíz­károk ellen is védelmet nyújtó folyamszabályozásra, az ésszerű és környezetkímélő energiahasz­nosításra, valamint a méltó kör­nyezetet, kulturált pihenést és üdülést lehetővé tevő fejleszté­sekre. Állást foglalt a konferencia amellett, hogy az értékek megőrzé­se valamennyi illetékes szakterület és tárca együttes feladata, s hiba lenne egy-egy részkérdés fontosságát túlhangsúlyozni. A tanácskozás úgy határozott, hogy a közeljövőben újabb kon­ferenciát hívnak össze minden érdekelt, elsősorban a duna menti önkormányzatok, intézmények és vállalatok részvételével, a helyi fel­adatok egyeztetésére, illetőleg az érdekek összehangolására. J. E. -------------­ T'T--------------------------------------------------------------------------------­Az elmúlt napokban két újabb olyan ___gyermek született Szegeden, akiknek az édesanyja román állampolgárságú. Félő azonban, hogy ők is hasonló sorsra jutnak, mint 17 társuk: anyjuk lemond róluk, s vala­hová külföldre kerülnek. A tényt tegnap kö­zölte lapunkkal Hajdú Júlia, a Szegedi Szülé­szeti Klinika adjunktusa. Bár a klinikán látogatási tilalom van, és titkolódzás övezi a botrányossá dagadt ügyet, néhány dolgot sikerült megtudnunk. Az egyik anya nemrég érkezett Magyaror­szágra, hogy letelepedjen, munkát vállaljon. Végül Szegeden kötött ki, ahol állítólag az utcán szólította meg valaki, s ajánlotta fel se­gítségét. Az anya szállást, ellátást kapott. Hamarosan a szülészeti klinikára került, s megszülte gyermekét. Találkozott azzal a Perdi Zoltánnal is, aki az állítólagos amerikai gyermekalapítvány szegedi képviseletének vezetője, s aki a jelek szerint az anyáktól megvásárolja, majd továbbadja a gyermeke­ket. Az asszony azonban azt állítja, hogy nem ismeri Pördi Zoltánt. - Pördivel magam is találkoztam a múlt héten a klinikán, amikor meglátogatta a ro­mán állampolgárságú anyákat - mondja Hajdú Júlia. - Olyan dörzsölt embernek nő- Csecsemőpanama Szegeden tett ki. Rajta kívül senki nem látogatta meg az anyákat. Tavaly november óta tűnt fel, hogy román állampolgárságú anyák szül­nek nálunk, s ugyanazt a szegedi címet ad­ják meg. Azóta minden ilyen esetet jelen­tünk a rendőrségen. - Perdi nem árulta el, hogy mi járatban van az anyáknál? - Egyszer egy angol nyelvű levelet muta­tott, melyben egy amerikai úr arra kérte, hogy gondozza a gyermekeket. A levél fej­lécén egy gyermekalapítvány neve állt. De ez nem fogadható el hivatalosnak, ezért fel­vettem a kapcsolatot a védőnővel. Őt azon­ban egyszer sem engedték be abba a házba, amelynek címét a távozó anyák megadták. - Mi lesz a sorsuk az anyáknak és gyerme­keiknek? - A gyereket ki kell adni az anyának, ha egészséges. De az anyák semmi érdemlege­set nem közölnek arról, hogy mi lesz a gyer­mekeikkel. Jó lenne, ha ezt az ügyet az ille­tékesek végre rendeznék, hiszen mi tehetet­lenek vagyunk. Nagy Enikő, a szegedi II. számú kórház szülészeti osztályának orvosa azt közölte, hogy náluk jelenleg nincsen román állam­polgárságú anya. Korábban voltak többen is, de további sorsukról nem tudnak. Ma­gyarul csak törve vagy egyáltalán nem be­széltek. Természetes dolog, hogy a kórház­ban bárki megszülheti gyermekét. Néhá­­nyan azonban eleve otthagyják csecsmőjü­­ket, akik ezután állami gondozásba kerül­nek. Ezúttal azonban másról van szó, hiszen az újszülötteket pénzért adják-veszik. A szövevényes ügyről egyelőre kevés ál­lítható teljes biztonsággal. Valószínűsíthető, hogy az anyák némi ellenszolgáltatás fejé­ben lemondanak gyermekükről, akiket Ma­gyarországon és külföldön örökbe fogad­nak. Ennél borzalmasabb az a feltételezés, hogy a csecsemőket donornak adják el. Saj­nos az sem kizárt, hogy ilyen esetek nem­csak Szegeden, hanem máshol is előfordul­nak. A külföldről érkezetteket ugyanis alig ellenőrzik, sorsukról pedig még kevesebbet tudnak... Csarnai Attila A népi politizálás esélyeiről tartott kisújszállási konferencia záró­nyilatkozata hangsúlyozza: pártszempontokat mellőzve vetet­tek számot a nemzet megmaradásának és felemelkedésének esé­lyeivel. Megvizsgálták, hogy a történelmi fordulat során létrejött új intézmények s a törvényekben szavatolt demokrácia miért nem szerzett kellő bizalmat. Egyetértettek abban, hogy az élet­képes magyar társadalomért folytatott küzdelem alapja: a nem­zet alkotóképessége, munkája, a családok fenntartó ereje, a hazai tulajdonosok sokaságával teremtett biztonsága. Mindenkivel együtt kívánnak működni, aki szolgálni, életben tartani akarja ezt a hazát. Nemzeti érdekünknek tartják, hogy a népi eszme- és értékrend hitelesen jelenjék meg a nemzetközi politikai gondol­kodásban és a sajtóban. (OS) Balsai tárgyalásai Kanadában Ötnapos hivatalos látogatása befejeztével tegnap hazaérkezett Ka­nadából a Balsai István vezette igazságügyi delegáció. A magyar miniszter tárgyalt a szövetségi igazságügy-miniszter­rel, Québeck és Ontario tartomány igazságügyi szerveinek vezetői­vel, elsősorban az igazságszolgáltatás számítógépes fejlesztésének lehetőségeiről, megbeszéléseket folytatott továbbá az úgynevezett „pénzmosás" társasági jogi és polgári jogi vetületeiről. Találkozott a kanadai-magyar ügyvédi társaság képviselőivel, és előadást tar­tott a kanadai-magyar kereskedelmi társaságban hazánk időszerű belpolitikai és gazdasági jogi kérdéseiről. Felkereste a magyar há­zat is. (MTI) Orbán pontosít Nem választási együttműködést kötöttünk az SZDSZ-szel, ahogy az a sajtóban megjelent. Csak az azt megelőző időszakra állapod­tunk meg a politikai együttmű­ködésről - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője szombaton Kaposvárott, a me­gyeszékhelyen megtartott máso­dik regionális küldöttgyűlést kö­vető sajtótájékoztatón. Hozzá­tette: ez nem zárja ki a választási együttműködés lehetőségét sem, mint ahogy szó sincs arról, hogy azért keresnének szövetsé­gest a másik pártban, mert egye­dül nem tudnak kellő számú je­löltet állítani. A közelgő Fidesz-kongresz­­szusról elmondta: a regionális küldöttgyűlésen véglegesen el­dőlt, hogy Dél-Dunántúlon a tagság egyhangúan támogatja a korhatár eltörlését. Ennek beve­zetése után véleménye szerint 2-3000-rel megnőhet majd a je­lenlegi, valamivel több mint 13 ezres taglétszám. (MTI) Úgy látszik, a sajtó közírói már a Fidesz szándékait is félrema­gyarázzák. Mert Orbán Viktor sietett Kaposvárra, hogy hívei előtt cáfolja az elmúlt heti politikacsináló szövetségüket a liberális nagytestvérrel Dehogy lesz összeborulásukból választási együtt­működés. Összevissza beszéltek az éterben. Mekkora felismerés. Előbb egy szokásos fideszes harsány kijelentés, amely mindenkit meglep, még a másnapi szövetséges sem értette, miről is beszélnek ezek a fiatalok. S ha már ők se tudják, mentsük a menthetőt gon­dolja Orbán: azért nem kizárt a választási együttműködés... Tet­szenek érteni ugye a cáfolat lényegét: nem lesz, de nem kizárt. B. T.J. Nemzeti és etnikai kisebbségek Holland példa V­I. 1 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom és a Roma Ifjúsági Szö­vetség szervezésében, az Alfred Moser Alapítvány támogatásával az elmúlt hét végén konferenciát tartottak a magyarországi nem­zeti és etnikai kisebbségi politi­káról. A tanácskozásnak a péceli Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola adott otthont. A tanácskozáson többek kö­zött részt vett Jonh Lilipaly, a Be­nelux Parlament tagja, a Hol­land Parlament Kisebbségi Bi­zottsága elnöke, Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szö­vetsége ügyvezető elnöke, Lászi­­tyi Péter, a Magyar Szerbek De­mokratikus Szövetségének alel­nöke, Kozma Mihály főiskolai ta­nár, a Magyarországi Románok Szövetségének képviseletében. Borbély Endre, az MSZDP elnö­ke, megnyitóbeszédében hang­súlyozta: egész Kelet-Közép- Európában, szabadulva a kom­munizmus kohójából, a nemzeti és etnikai kisebbségek is foko­zottabban keresik önmeghatáro­zásukat, ugyanakkor erősödik identitástudatuk. Nemzetisége­ink szétszórtan, a többségi nem­zettel összefonódva élnek, ez egyben egymásrautaltság is. Nem szabad megfeledkezni ar­ról, amikor miniszterelnökünk, Antall József, felelősséget érez a határainkon túl élő magyar em­berek sorsa iránt, hogy kormá­nyunknak nagyobb figyelem­mel kell kísérnie nemzeti és etni­kai kisebbségeink deklarált joga­inak gyakorlati megvalósítását. A magyarországi kisebbségek különböző - oktatási, kulturális, gazdasági - problémákkal küz­denek, melyeket őszintén, nyíl­tan fel kell tárni, hogy minél előbb megoldódjanak. A nemzetiségek szövetségei­nek képviselői előadásaikban többek között elemezték az utóbbi negyven évben meggyor­sult asszimiláció objektív és szubjektív okait. Haladéktalanul szükség van a nemzetiségi isko­lák oktatási sturktúrájának meg­változtatására, hogy előtérbe ke­rüljön az anyanyelv oktatása, a nemzetiségi kultúra ápolása, fej­lesztése. Az elfogadásra kerülő nemzetiségi törvény nyújtson garanciákat a jogok megvalósí­tására a mindennapi életben. A konferencián nagy érdeklő­dést keltett az indonéz szárma­zású John Lilipaly Hollandia migrációs kisebbségek helyzeté­ről szóló előadása. A holland kormány és az önkormányzatok jelentős pénzösszegeket költe­nek a volt gyarmatokról és a me­diterrán térségből bevándorolt nemzeti kisebbségek gyermekei­nek anyanyelvi oktatására, kul­túrájuk ápolására. B. A. Létrejött a jobboldal? Egyesült a Szabadság- és a Kisgazdapárt. Ennek alkalmá­ból szombaton Kaposvárott nagygyűlést tartottak, ahol Torgyán József átvette Gueth Gyula ügyvezető elnöktől a Szabadságpárt 1956-os zászlaját. Az egyesülésről a kisgazda párt­elnök beszédében kijelentette: létrejött az a jobboldali blokk, melyet nem jellemeznek szélső­ségek. (MTI)

Next