Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
(M 8)°B III. évfolyam, 101. szám 1993. május 3., hétfő TUDÓSÍTÁS Évszázadokra erőt adó törvény Az emberi társadalmakban minden hatalom forrása a nemzet akarata - erre a Rousseau-i gondolatra épült a maga idejében a lengyel nemesi köztársaság szejmje által 1791. május 3-án elfogadott alkotmány. A maga nemében páratlan és az akkori viszonyokhoz képest rendkívül haladó és korszerű jogszabály-gyűjtemény az Egyesült Államok 1787-ben jogerőre emelt alkotmányát követően a világon a második, Európában pedig az első olyan dokumentum, amely a felvilágosodás eszmerendszerére épülve szabályozta az alapvető politikai, emberi, állampolgári jogokat és kötelességeket. A francia alkotmány csak néhány hónappal később lépett életbe, s véres forradalom előzte meg. A lengyel parlamentáris úton született - a védelmében azonban folyt vér többször is. Először mindjárt akkor, amikor a korlátlan befolyásuktól megfosztott mágnások külső segítségért folyamodtak régi hatalmuk visszaállítása érdekében. Oroszország uralkodója, II. Katalin a Targowicében összegyűlt konföderátus főnemességet támogatva támadást indított Lengyelország ellen. Az árulók győzelme után a május 3-i alkotmány eltöröltetett, majd nemsokára bekövetkezett Lengyelország második és harmadik felosztása, mely utóbbit követően a lengyel haza 12 évre eltűnt Európa térképéről. A lengyel államiság megszüntetését a kor magyar társadalma eu-rópai tragédiaként élte meg: jeles íróink, például Batsányi, Pálóczi- Horváth, Kazinczy és Berzsenyi nyilvánosan kiálltak a lengyelek mellett műveikben, de megtaláljuk a lengyelek mozgalmaival való rokonszenvet a korai magyar forradalmi mozgalom, a Martinovicsféle összeesküvés tagjainál is. A két világháború között Lengyelországban május 3-át nemzeti ünneppé nyilvánították. A német és szovjet megszállás idején csak rejtve lehetett megemlékezni róla, a kommunista uralom évtizedei alatt pedig csak gumibotok és vízágyúk fenyegetésével számolva. A demokratikus államrend alapkövének számító új alkotmány kidolgozásán fáradozóknak még napjainkban is erkölcsi fogódzót kínál ez a régi, immáron legendás törvény. A hazafias lengyel szívekben századokon át ott dobogott az emléke, hogy erőt adjon a függetlenség és haladás fel-fellángoló eszméjének. Nem véletlen, hogy elfogadásának időpontja az újjászületett, szabad Lengyel Köztársaság nemzeti ünnepe lett Szalai Attila i/.tarsasag nemzeti ünnepe lett. i j V7/0l\(IYARDRNZAi tudósítás Délről szóló hírharang Vagyunk, még vagyunk Újvidéki tudósításunk. Akkora lett az érdeklődés irántunk, a volt Jugoszláviában élők és értelmetlenül meghalók, ittmaradók és innen elmenekültek. Valamint menekülni készülők iránt, hogy alig tudjuk a híréhséget kielégíteni. Hetven éven keresztül, amióta kisebbségi sorsunkat éljük, szinte tudomást sem vett rólunk a világ. Kivéve azokat a rövid periódusokat, amikor eldöntötték rólunk, hogy mikor melyik ország rendelkezik a földdel, amelyen élünk, s velünk is. Nekünk nem volt Tamási Áronunk, aki megírta volna Ábel alföldi párjának történetét imigyen kezdve a regényt, hogy: Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik esztendőben, vagyis két esztendőre rá, hogy a szerbek kézhez vettek bennünket... Vidékünk legnevezetesebb írója, a verseci születésű Herczeg Ferenc vagy fél évszázadon át érezhette magát a magyar irodalom koronázatlan királyának, ő azonban más beállítottságú volt, nem tudott kipréselni magából egy Ábelhez mérhető délvidéki figurát, megörökítvén a földtúrásba belevesző itt élő magyarok furfangjait. Hiányát némileg pótolják azok az anyaországba szaladt tollforgató és filmező meg festő kortársak, akikből több lapszerkesztőségnyi és művésztelepnyi író, költő, újságíró, festő, tévés szakember kitelik már, s aki mind ott keresi már a kenyerét Magyarországon, úgyannyira, hogy nem lehet elmenni az ország egyetlen nagyobb szerkesztőségébe anélkül, hogy az ember ne találkozna olyan valakivel, aki nem túl régen még Zentán, Újvidéken vagy Szabadkán koptatta a helyi szerkesztőség írógépét. Mi meg itthon csak rémüldözünk az újabb elköltözések hírére vagy rémhírére. - Hallod, hogy megy már N. I. is? Árulja a lakását. N. I. azt beszéli, hogy nem bírja tovább a kisebbségi sorsot. - Igaz, hogy elfelé készül G. N. is? Feladta az igazgatói állását. Szinte jó látni az olyan tölgyfaként álló egyéniségeket, mint Herceg János, aki megrendülve ugyan, de nyolcvannégy éve ellenére éppoly buzgón írja hű olvasóinak és hallgatóinak a krónikánkat, mint a mostanihoz hasonló korábbi vészterhes időkben tette itteni irodalmat alapítva, tiltakozva az akkori fajüldözések ellen, pedig akkor nem is minket magyarokat bántottak. Amikor pedig eljött az ideje annak, hogy a magyarok bántásáról is lehetett már szólni, akkor azt is felvállalta. Sok itteni írótársával és ítészével ellentétben. Az érdeklődés olyan nagy már irántunk, hogy néhány hónappal ezelőtt létrejött egy nemzetközileg terjesztett kétheti lap, a temerini Dujmovics György által szerkesztett Vajdasági Hírnök. Azoknak szánják, akik nem az anyaországig jutottak itthonról, hanem például Ausztráliába, meg Afrika déli szegletébe, s ott nem tudják kielégíteni itthonunk utáni híréhségüket a helyi újságokból, tévéből. Meg hát másként éli át az ember a hírt, ha ausztráliai angolsággal, vagy afrikáns nyelven olvas erőszakos sorozásunkról, mint ha magyarul szól hozzá a Vajdasági Hírnök arról, hogy a Vajdaságból 1990 óta huszonötezer magyar menekült el, vagy hogy az újvidéki Törjék Mihály nyugdíjas fémhegesztőt a tartományi székváros kórházában csak 2000 márka ellenében hajlandók megműteni, ami egy átlagnyugdíjasnak körülbelül ötévi teljes jövedelme. A hírhez tartozik az is, hogy Törjék 1958 óta nem kevesebb, mint százhatszor adott önkéntesen vért hasonló műtétekhez. Persze, hogy szomorúak ezek a rólunk szóló hírek, de magában az is vigasztaló, hogy még mindig akad e tájon vállalkozó szellemű újságíró, aki küldi vagy viszi magával a hírünket, hiszen számunkra alig van most fontosabb, mint hogy tájékoztassunk mindenkit a helyzetünkről, ezzel talán befolyásolhatjuk a sorsunkat. Még azok a kollégák is, akik már távoli szerkesztőségekben keresik a nagyobb, de nem biztos, hogy édesebb kenyerüket. Matuska Márton Antall József barátinak és megértő hangvételűnek, Leonyid Kravcsuk őszinte légkörűnek nevezte azt a magasszintű magyar-ukrán megbeszélést, amely a tervezettnél jóval hosszabb ideig, egy és háromnegyed óráig tartott az ungvári Druzsba szállóban. A magyar miniszterelnök pénteken reggel érkezett rövid munkalátogatásra Ukrajnába. A Leonyid Kravcsuk elnökkel folytatott szűkkörű megbeszélésről sajtóértekezleten számolt be a két politikus. Antall József elöljár V O —II /„ “Valóban utalt arra, hogy a magyar törvényhozás várhatóan a jövő héten ratifikálja a két ország közötti alapszerződést. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a pénteki találkozón az együttműködés konkrét kérdéseiben is sikerült előrelépni. Magyar részről hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Kárpátalja különleges gazdasági státuszhoz jusson. Antall József a magyar kisebbség helyzetében elért eredmények továbbviteléről is szólt, különös tekintettel a személyi autonómiára és a kulturális autonómia gyakorlati lépéseire. A tárgyalások nyomán megvizsgálják magyar nyelvű tankönyvek kiadásának lehetőségét, s szó lehet arról, hogy ideiglenesen magyarországi tankönyveket használnának kárpátaljai iskolák. Leonyid Kravcsuk beszámolója szerint a kétoldalú kapcsolatok széles körén kívül a nemzetközi élet jelentősebb eseményeit tekintették át. Mint az ünnepélyes külsőségek között aláírt közös közlemény rámutat: a magyar fél nagy jelentőséget tulajdonít a független, demokratikus Ukrajnának, s támogatja Ukrajna mind szélesebb körű részvételét a Közép-európai Kezdeményezés programjaiban, fokozatos, mind teljesebb bekapcsolódását ezekbe a struktúrákba. Az ukrán fél ugyanakkor nagyra értékeli Magyarországnak az együttműködésre, a térség stabilizálására irányuló aktív külpolitikáját. A közös közleményben mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a kisebbségeknek törvényben is garantálja a helyi demokratikus önkormányzat kibontakozását. Magyar részről megelégedéssel nyugtázták azokat a jelentős lépéseket, amelyeket Ukrajnában a kárpátaljai magyarság személyes szabadságjogait és a nemzeti kulturális autonómiához való jogát garantáló nemzetiségi törvény végrehajtása érdekében tettek. Az ukrán fél reméli, hogy Magyarországon törvényt fogadnak el, a Magyarországon élő ukránok jogainak védelméről. A két államfő tárgyalása alatt a külügyminiszterek is megbeszélést folytattak, így sikerült széles témakört áttekinteni a rövid találkozón. (MTI) / , i i i f / i Magas szintű magyar-ukrán találkozó Ungváron kötelezettséget vállalt mindkét fél a kisebbségi jogokért Indokolt a barátsági szerződés Ukrajna és Magyarország kapcsolataiban nagyon lényeges elem a kisebbségek kezelésének kérdése - mutatott rá Jeszenszky Géza külügyminiszter vasárnap a rádió Világóra című műsorában elhangzott nyilatkozatában a pénteki magyarukrán kormányfői találkozó kapcsán. Mindezek alátámasztására a külügyminiszter idézte a két ország 1991 nyarán aláírt szerződését. Ez rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek számára olyan státus megteremtése a kívánatos, amely biztosítja jogukat a hatékony részvételre a közügyekben, ide értve az identitásuk védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a lakóhelyüket érintő döntések meghozatalát és végrehajtását. Ezen elvek megvalósítását Ukrajna már fokozatosan elkezdte. Ez azért is igen jelentős lépés, mert térségünkben Ukrajnán kívül egyetlen más ország sem rögzített olyan fontos alapelveket, melyek széles körű jogokat ígértek a magyar kisebbségeknek - hangúlyozta a magyar diplomácia vezetője. A kisebbségeket kedvezően érintő más rendelkezésekről szólva kijelentette: világosan látható, hogy Ukrajna esetében radikális változás, javulás következett be. Jeszenszky Géza szerint a fentiek fényében megnyugtató lehet és valóban indokolt is a barátsági szerződés megerősítése, ratifikálása. Mi azonban nem mondunk le semmiről a szerződésben - ami egyébként nagyon foglalkoztatja a magyar társadalmat, mi deklaráljuk azt, amit egyébként a helsinki elvek is jelentenek: Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédjával szemben, mint ahogyan más szomszédokkal szemben sem - nyilatkozta Jeszenszky Géza. A külügyminiszter utalt arra, hogy Magyarországnak biztonságpolitikailag mennyire fontos a szomszédos Ukrajna. Ezért - mint mondta - a magyar Országgyűlés meggyőződésem szerint fenntartások nélkül, jó szívvel, a nemzeti érdekek szempontjából is nyugodtan erősítheti meg a magyar-ukrán alapszerződést. (MTI) . A történelem áldásos vihara Tudósítónktól: A Szatmár megyei RMDSZ és a szatmárnémeti Kölcsey Kör április 30-án és május 1-jén a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc zászlóbontásának 290. évfordulója alkalmából ünnepséget szervezett, melyre meghívta a szlovákiai, kárpátaljai és a magyarországi szervezetek és települések képviselőit. A szatmárnémeti Megyei Történelmi Múzeumban nyitották meg a nyíregyházi Jósa András Múzeum kiállítását, amely Rákóczi útja Majténytól Rodostóig címmel mutatja be a fejedelem életét. A Vecsey-ház udvarán megkoszorúzták Aurel Pop, azaz Papp Antal alkotását, melyet 1908-ban lepleztek le, majd sérülten, 1992 szeptemberében újra felavattak. Az emléktábla azért került e házra, mert ebben az épületben folytak a tárgyalások gróf Károlyi Sándor és a császári megbízottak között, amelynek eredményeként a kuruc hadak a közeli majtényi síkon 1711-ben letették a fegyvert. Megköttetett a szatmári béke. A domahidi vasútállomás mögötti - a fegyverletétel színhelyén álló - emlékműnél is koszorúztak. Tempfli József, Nagyvárad római katolikus megyés püspöke egyebek között a történelmi viharok fontos szerepére hívta föl a figyelmet. A vihar lehet áldás és átok is. Áldás, ha elfújja az áporodott levegőt és erősíti a gyökereket, tehát erősíti a jót. Minden attól függ, hogy a vihar irányítói a két lehetőség közül melyiknek az élére állnak. Balassa Zoltán ■HMM Ár- és elégedetlenséghullám Romániában Általános sztrájkra készülnek Szombaton életbe léptek a közszükségleti cikkek és az energia ártámogatásának megszüntetése nyomán bejelentett új, a korábbiaknál 4,5-10-szer magasabb árak Romániában. A félkilós kenyér ára 20 lejről 90- re, a tejé 16 lejről 85-re, a vajé 50 lejről 330-ra (20 deka) nőtt, a fűtőanyagok ára 7-10-szeresére, a háztartási áram kilowattonként 6 lejről 28 lejre ugrott. Az egy metróvonalra szóló bérlet Bukarestben az eddigi 400 lej helyett 1600 lejbe kerül. A kormány pénteki ülésén döntöttek a benzin árának növeléséről is, mivel annak alapját a dollár tavaly őszi 360 lejes árfolyama képezte, jelenleg azonban a dollár hivatalos kurzusa 615 lej, a Prémium elnevezésű szuperbenzin ára 140 lejről 190-re nő literenként. A Dacia gépkocsi alaptípusának ára 1,5 millió lejről 2 millióra emelkedik, az Oltcité is megkétszereződik. A kormány ugyanakkor a bérből élőknek havi 13 000, a nyugdíjasoknak havi 7 600 lej kompenzációt biztosít, a minimálbér 17 600 lejről 28 ezerre, az átlagbér 43 ezerről 56 ezerre emelkedik. A bérkiigazítások mértékét nem tartják elegendőnek a nagy román szakszervezetek, amelyek a bérek felszabadítását, az 1990. évi átlagbér 80 százalékának biztosítását követelik (a kormány által biztosított kompenzáció az eddigi, 60 százalékos szintet garantálja a statisztikai számítások szerint). , A Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott meddő alkudozás után a hét végén Iliescu elnök közvetítésével folytatódott a tárgyalás, de a rádió által is élőben közvetített vita nem hozott megoldást. Az eredmény csak annyi, hogy megállapodtak: folytatják a megbeszéléseket a munkaügyi minisztériumban, és a szakszervezetek hétfő előtt nem döntenek a szerdai általános sztrájk ügyében. A fizetésemelések szabályozására a kormányzat új mechanizmus kidolgozását helyezte kilátásba lMT,,A^£*L Táátalíttv Ima a püspökségért Tudósítónktól: Tegnap immár negyedik alkalommal rendezték meg a szlovákiai magyar katolikus hívők találkozóját a dél-szlovákiai Komáromban (Komárno). Az imavasárnap fő szervezője a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely elvállalta, hogy kellő szervezési, szervezeti és jogi feltételeket teremtve segíti a több tízezer magyar hívő jogos kérelmét - a magyar katolikus püspökség létrehozását komáromi székhellyel. A szlovákiai magyar papság átlagéletkora több mint hatvan év. Ha rövidesen nem következik be gyökeres változás, előfordulhat, hogy a Szlovákiában élő mintegy négyszázezer magyar katolikus lelkipásztor nélkül marad. A több ezer hívő tegnap azért jött össze Komáromban, hogy közösen imádkozva kérjék a Szentszéktől a szlovákiai magyar püspökség létrehozását, magyar püspök kinevezését, aki kellő jogkörrel felhatalmazva és elhivatottsággal orvosolná a szlovákiai magyar papképzéssel kapcsolatos egyre súlyosabb gondokat. K. M. __2 Munkaengedély palesztinoknak Tel-avivi tudósítónktól. Az izraeli kormány tegnapi ülésén döntött arról, hogy az ellenőrzött területek továbbra is zárva maradnak, azaz a területeken élők nem közlekedhetnek szabadon, és Izrael területére munkavállalás céljából is csak külön engedéllyel léphetnek be. A mai naptól ugyanakkor 33 ezer palesztin újra munkát vállalhat Izrael területén, azzal a feltétellel, hogy az esti órákban visszatérnek lakóhelyükre. A washingtoni béketárgyalásokról is szó esett. Jichak Rabin beszámolt kormányának a palesztinok újabb követeléséről, miszerint azt kérik az Egyesült Államok delegációjától, hogy azok készítsenek légifelvételeket műhold segítségével a telepesek helyzetéről. Eközben a golani telepesek különböző tüntetéseken bírálják a kormányt. Jeruzsálem központjában például, tiltakozásul a Rabin-kabinet állítólagos engedékeny magatartása miatt, éhségsztrájkba kezdett több izraeli telepes a megszállt Golan-fennsíkról. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki Likud-tömb vezére, Benjamin Natanjahu ugyan azt hangsúlyozta, hogy csakis a törvény adta kereteken belül tiltakoznak a Golan visszaadása ellen, a golaniak ugyanakkor elszántak a véres összetűzésekre is. Breuer Péter Ismerkedés Európa keleti felével /yprins juan, pénteken székesfehérváron tartotta soros ülését az Európai Régiók Gyűlése (ERGY) elnöksége, Jordi Pujol elnökletével, majd ezt követően a Pest megyei Önkormányzat épületében Pujol elnök és munkatársai találkoztak és konzultáltak a tizenkilenc magyar megye elnökeivel, amit nemzetközi sajtótájékoztató követett. Az ERGY delegációja élén Jordi Pujol a Katalán Autonóm Tartomány (Spanyolország) miniszterelnöke és Erwin Taufel, Baden- Württemberg tartomány (Németország) miniszterelnöke arról számoltak be, hogy Székesfehérváron meghallgatták a hat bizottság beszámolóját, megvitatták az egyesület kommunikációs eszközökkel kapcsolatos problémáját és ismerkedtek a kelet-európai országok problémáival. Az ERGY úgy gondolta, hogy a kelet-európai változásokat követően fel kell venni a kapcsolatot Magyarországgal is. Ez a találkozó is ennek a folyamatnak a része. Pujol elismerően szólt arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is meglátogatta a gyűlést. Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszélését úgy összegezte a katalán miniszterelnök, hogy a külügyminiszter úr nagy történész és már a vele való konzultálásért megérte hazánkba látogatni. Ezután szóba került az 1985-ben alakult strasbourgi székhelyű, a kontinens régiói közötti párbeszédet elősegítő és szervező egyesület munkája és annak fontossága. A miniszterelnök néhány mondatban kitért a volt Jugoszlávia területén kialakult helyzetre és az európai kisebbségekkel kapcsolatos ERGY-véleményre és tervekre. Végezetül Pujol annak fontosságát érzékeltette, hogy a Kelet és Nyugat felzárkóztatásában az ERGY mekkora részt vállal. Orosz Endre