Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
III. évfolyam, 229. szám )is 1993. október 1., péntek Egységes MDF készül a választásokra (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pontok tárgyalása előtt Antall József pártelnökminiszterelnök politikai helyzetelemzését hallgatta meg az elnökség. A külpolitikai helyzetről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: a határainkon túli politikai események nem megnyugtatóak. Az orosz föderációban kirobbant alkotmányos válság tovább növeli a térség veszélyeztetettségét. Reményének adott hangot, amikor kijelentette: Jelcin elnök és az általa vezetett reformerők képesek lesznek gátat vetni minden restaurációs szándéknak, amely veszélybe sodorhatja az oroszországi gazdasági és politikai átalakulás folyamatát. Ebben a meglehetősen bonyolult külpolitikai helyzetben, ahol még a megoldás lehetőségei sem körvonalazódnak, nagyon fontos, hogy „megőrizzük külpolitikai tájékozódóképességünket". Antall József belpolitikai kérdésekről is beszélt. Kiemelte az MSZP és MSZOSZ egyre markánsabban formálódó együttműködését. Gondolták-e - tette fel a kérdést - a voksukat az MSZOSZ-ra adó választók, hogy egy esetleges baloldali politikai előretörés lehetőségét biztosítják szavazatukkal? Tudták-e, hogy az MSZOSZ vezetőségének mára már nyilvánvaló szándéka az MSZP választási támogatása? Mind a kül-, mind a belpolitikai helyzetre vonatkozóan Antall József elmondta: „felelősség és reális látásmód" kell, hogy jellemezze ma a politikai közélet szereplőit. Ezt követően Boross Péter bejelentette, hogy az elnökség korábbi döntésének értelmében október 1-jétől az ügyyvezető elnöki teendőket - immár véglegesen - Lezsák Sándornak adja át. Mint az korábbról ismeretes, Für Lajos lemondása után, Antall József javaslatára, az elnökség Lezsák Sándort választotta ügyvezető elnökké. Für Lajos kiválásával az ügyvezető elnökség létszáma egy fővel csökkent, egy alelnöki hely betöltetlenül maradt. Az elnökség tizenkét szavazattal Kónya Imrét, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét a párt alelnökévé választotta. Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájékoztatta az elnökséget a kárpótlás folyamatáról. Megállapította: a kárpótlás a rendszerváltozás alapvető része, amely a politikai üldözöttek, a tulajdonuktól megfosztottak számára erkölcsi elévételt szolgáltat, és részleges kárpótlást nyújt az ország gazdasági lehetőségeihez képest. Az MDF elnökségének véleménye szerint a kárpótlás eredményei mára már mutatkoznak, azonban a kárpótoltak javára történő végrehajtás kiteljesedéséhez további jelentős erőfeszítések szükségesek. A kárpótlási földárverések sikere (190 ezer ember, 17 millió aranykorona- értékű termőföld) az állami tartalékföldek kijelölésének gyorsítását indokolja. A földtulajdonszerzéssel összefüggésben meg kell vizsgálni a földhivatalok tevékenységét. Megfelelő tájékoztatással tudatosítani kell a kárpótlásra jogosultakkal, hogy a kárpótlási jegy hosszú távú befektetési eszköz. Az értelmes felhasználáshoz viszont biztosítani kell a megfelelő minőségű és mennyiségű kínálatot, melynek legkézenfekvőbb formája a kárpótlási jegy ellenében történő privatizáció. A megfelelő vagyonfelajánlás az állami vagyonkezelő szervezetek egyik legfontosabb feladata. Át kell tekinteni a kárpótlási jegy életjáradékra váltását szabályozó jogi előírásokat, és meg kell vizsgálni az esetleges módosítások lehetőségét. Az elnökség indokoltnak látja a kárpótlási igények beadási lehetőségének rövid határidőre történő megnyitását, valamint a nemzetközi szerződésekkel okozott tulajdoni érzelmek kárpótlásáról szóló törvényjavaslat beterjesztését. Feltétlenül szükséges a kommunista önkény olyan áldozatai hozzátartozóinak anyagi megsegítése, akikre nem terjed ki a kárpótlási törvény. Az elnökség elismerését fejezte ki a kárrendezési hivatalok dolgozóinak. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor terveiről és elképzeléseiről is beszélt. Elmondta, hogy az 1989-ben még erős bizalom 1990 elejétől egyre csökkent, és olyan párttagok is voltak, akik megfogalmazták a választási kudarc lehetőségét. A bizalomvesztés okaként azt jelölte meg, hogy az MDF nem tudott kétharmados többséget szerezni a parlamentben, megrendült a koalíció is, és az Alkotmánybíróság sok fölösleges féket illesztett be a rendszerváltoztató folyamatba. Szeretné visszaadni az MDF-nek az elvesztett önbizalmat, s erre elegendő idő van. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a vezetésben és a megyei szervezetekben lezárult a tisztulási folyamat, de a helyi szervezetekben még vannak problémák. A jövő héten az ügyvezető elnökség és az MDF- frakció megtárgyalja a parlamenti televíziós közvetítések kampányidőszak alatti szüneteltetésére vonatkozó közös javaslataikat - közölte végül Lezsák Sándor, appjános . A legőib ügyész levélben válaszolt Szabad György házelnök az Országgyűlés házbizottságának tegnapi ülését követően tájékoztatta az MTI munkatársát a tanácskozás menetéről. A testület foglalkozott a MIÉP-frakciónak a legfőbb ügyészt érintő beadványával. Ez ügyben a házelnök elmondta: levelet kapott a legfőbb ügyésztől, amelyben Györgyi Kálmán közölte, hogy Szabó Lukács interpellációjára a következő interpellációs napon írásban ad választ, és azt egyúttal az érintettnek is eljuttatja. Egyben elnézést kért, amiért interpellációs válaszát annak idején csak részlegesen mondta el. A házbizottság felhívta a MIÉP jelenlévő képviselőjének a figyelmét arra, hogy csak az előterjesztés benyújtása után egy héttel vihető a kérdés a plénum elé. Hozzátette: a MIÉP-en múlik, fenntartja-e indítványát. A házelnök közölte azt is: kérelem érkezett hozzá, amelyben G. Nagyné Maczó Ágnes bejelentette, hogy meg kívánják alakítani az FKgP és a Piacpárt közös frakcióját. A hábizottság úgy döntött, ez ügyben az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottság állásfoglalását kéri. Minőségellenőrzés az egészségügyben Rangos esemény színhelye Nógrád megye székhelye, a Magyar Pathológus Társaság soros kongresszusának adott otthont Salgótarján, a tegnap kezdődött háromnapos tudományos tanácskozásnak, amelynek védnöke Surján László népjóléti miniszter. A kétévente rendezett szakmai eszmecsere jelentőségét a szakemberek a patológia jelentőségének elismertetésében látják, hiszen ez a szakterület az egészségügyi munka minőségellenőrzését is lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy a rendezvény öszszefoglaló címe is ebből az alapgondolatból született: „Minőségellenőrzés a patológiában, a patológia szerepe a minőségellenőrzésben"... Az előadók és a hallgatók között számos külföldi szaktekintély is bekapcsolódott a munkába, megosztva magyar kollégáikkal szerzett tapasztalataikat, kutatási eredményeiket. (gig) Főosztóvédvénytervezet Az Országgyűlés gazdasági bizottságának energetikai albizottsága tegnap megvitatta a villamos eneráról szóló törvényjavaslatot. Bár az előterjesztés parlamenti vitára való alkalmasságáról a testület nem szavazott, nem hangzott el olyan vélemény, hogy a törvényjavaslat erre alkalmatlan. Az előterjesztő Ipari és Kereskedelmi Minisztérum képviselői elmondták: a törvénytervezet abból indul ki, hogy a villamosenergia-szolgáltatás közszolgáltatás. Ezért kormányzati felelősség a villamosenergia-ellátás biztosítása. Az előterjesztés a parlament által már elfogadott energiapolitika figyelembevételével készült. Célul tűzi ki emiatt, hogy biztosítsa a villamos energiával való takarékosság mellett az egy főre jutó villamosenergiafelhasználás növelését. Másrészt az ellátásba ezentúl bekapcsolódó vállalkozók anyagi érdekeltségét is meg kívánja teremteni. A javaslat alapvetően a fogyasztók érdekeit védi. Előírja, hogy a szolgáltatót a fogyasztó iránt milyen kötelezettségek terhelik. Biztosítja, hogy a termelés, illetve az importbeszerzés, a szállítás és szolgáltatás között fennálló keresztfinanszírozás átlátható legyen. Az ágazatba majdan bekapcsolódó vállalkozások engedélyezési ügyeinek ellátására, a szolgáltatások állami felügyeletére a tervezet szerint fel kellene állítani a MagyarEnergia Hivatalt. Az ellenzék több kifogást is támasztott a törvényjavaslat iránt. Szalay Gábor (SZDSZ) úgy vélte: az önkormányzatok szerepkörét, sajátos érdekeit mintha a törvényjavaslat előkészítői kifelejtették volna a leendő törvényből. Emellett megítélése szerint az előzetes egyeztetés során minden érdekvédelmi szervezet hiányolta a törvényjavaslatból, hogy nem írja elő kellő pontossággal a tarifák rendezésének, az árszabályozásnak az alapelveit. Kósa Lajos (Fidesz) megállapította:ott fos, és nem is rossz a törvénytervezet. Szerencsésebb volna azonban, ha kitűnne belőle, hogy az állam milyen mértékben akar kivonulni a villamosenergia-szolgáltató ágazatból. Rudics Róbert (MDF) pedig úgy vélte, hogy külön környezetvédelmi törvényben kellene rendezni az áramszolgáltatásra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. (MTI) BELFÖLD Az agrnái ágazat támogatása (Folytatás az I. oldalról) Az új rendszerben a legalább átlagos jövedelmű család a jelenleginél magasabb összegű kölcsönt vehet fel. A három- és annál több gyermekes családok lakásbővítéskor az eddiginél kedvezőbb szociálpolitikai kedvezeményhez juthatnak. A lakásigény mértékének meghatározásánál az együtt lakó nagyszülőket is beszámítják. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy a kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az ÁVÜ 1992-es beszámolóját. A kabinet ugyancsak elfogadta az 1994. évi vagyonpolitikai irányelveket, amelyek követik szerkezetükben és tartalmi elemeikben az eddigi irányelveket. A privatizációs folyamat legfontosabb célja a magyar gazdaság hatékony működésének előmozdítása. Végrehajtása a piaci elvek alapján, piaci eszközrendszerrel valósul meg. Az ÁVÜ 1994 derekáig minden portfoliójához tartozó társaságot meghirdet, amely alkalmassá tehető az értékesítésre. A munkavállalói kedvezményes tulajdonszerzés szabályai megegyeznek a korábbiakról. Az ÁV Rt. jövőre összesen 36,2 milliárd forintot fizet a költségvetésnek, az ÁVÜ kötelezettsége 30,8 milliárd forint. Az agrárágazat likviditási helyzetének további javításával kapcsolatban soron kívül intézkedett a kormány. Az 1994. évi termelés megalapozásához az őszi búza és őszi árpa vetéséhez felvehető hitelek felső határát a jelenlegi tízezerről tizennégyezer forintra emelte hektáronként. Az almaexport megkönnyítése érdekében az eddigi intézkedések keretében 410 millió forintot vehetnek igénybe többlet exporttámogatásként. A KSH 734 ezer tonnára becsüli az idei almamennyiséget, és ebből 420 ezer tonna Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett. A FÁK országaiba az FM engedélyezi 30 ezer tonna kiszállítását, amiért műtrágyával és cementtel fizetnek. A belföldi almafogyasztás növelése érdekében a tárca teljes mértékű fuvartérítést fizet. Juhász Judit bejelentette, hogy a kormányülésen Antall József miniszterelnök tájékoztatást adott a legfontosabb külpolitikai eseményekkel kapcsolatos magyar állásfoglalásról. Kitért Románia Európa Tanácsba való felvételére, értékelte Szlovákia felvételét, figyelembe véve az ottani névhasználati törvényt. Ismertette az orosz helyzettel kapcsolatos álláspontot, az ukrán, a grúz és a délszláv fejleményekhez fűződő hivatalos megállapításokat. A kormányszóvivő elmondta, az az M 3-as autópálya építésével kapcsolatos előkészítést a tervezett időpontnál hamarabb megkezdték. T. T. Sör és politka, szocialista módra A sör összekötő kapocs lehet a politikával - állapította meg Bakonyi Karola, a fővárosi VII. kerületi önkormányzat képviselője a tegnapi sörfesztiváli beharangozón -, de ez tisztességes árukapcsolás. A politika segítség a söreladásban. (A sör pedig a politika eladásában.A.G.L. Horn Gyula szerint is emberközelbe kell hozni a politikát - és a sörivás erre kiváló alkalom. A szlovákiai Arany Fácán Hurbanovo sörgyár árpalevét régebben Magyarországon is itták, s napjainkban ismét kedveltté fog válni, különösen, ha a szocialisták karolják fel piacbővítő terveiket. Filó Pál országgyűlési képviselő leszögezte: ő is szereti a sört. Az Arany Fácán nem túl erős. Sokat lehet inni belőle. Ezt a márkát ő már régóta ismeri, nyomdásztársaival egykoron gyakran átugrottak Szlovákiába egy-két pofa sörre. - Természetesen most senki ne gondoljon a politika és a sör összefonódására: ez kőkemény gazdasági kapcsolat! - fejezte be (sörfoglaló) beszédét a honatya. A holnapi Almássy téri sörfesztivál a szocialista politikusokat sörközelbe hozza, isznak egész nap, jobban megered a nyelvük, és őszintébben politizálnak... Aki elmegy a rendezvényükre, személyesen Horn Gyulával emelgetheti a korsókat. Filó Pál is állást változtat: beáll csaposnak. (agócs) Kereszténydemokraták tovább javuló ázsiója (Folytatás az 1. oldalról) - Mi a véleménye a dabas-sári iskolaügyről? - Nem ismerem közelebbről az eseményeket. Hadd emlékeztessek viszont arra, hogy 1948- ban egyik óráról a másikoa vették el a felekezetek oktató-nevelő intézményeit, és ma az egyházak összehasonlíthatatlanul türelmesebbek, amikor intézményeiket kapják vissza. Szinte tapintható egyház- és vallásellenesség él sok vonalon, és sok esetben kiderül, hogy csak néhányan hepciáskodnak. Surján László pártelnök igen bizakodóan nyilatkozik, amikor a választások esélyeiről szól. Osztja-e ön is ezt az optimizmust? - Friss vizsgálataink alapján mondhatom: reális feltételezés, hogy 1994-ben megduplázzuk a mandátumaink számát. Ez összesen 40-50 képviselői helyet jelent, ami 11-12 százalékos arány. Egyébként megpróbálunk minden választókerületben önálló jelöltet indítani. - Kuncze Gáborról, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjéről az őt népszerűsítő sajtó sosem mulasztja el hangsúlyozni, hogy piarista diák volt. - Kuncze Gábort nem ismerem annyira, hogy véleményt formálhatnék róla. Azt persze minden pártban tudják, hogy a lakosság többsége vallásos, ezért jövőre senki sem fogja azt hirdetni magáról, hogy vallásellenes. Mindenki toleráns lesz a vallásokkal. Én már fölkészültem arra, hogy közismerten ateista gondolkodású politikusok is egyházbarát arculatot fognak ölteni, persze csak módjával, hogy azért a lóláb ne lógjon ki nagyon. Nem mondják ki nyíltan, csak éppen csinálják az egyházellenes politikát. Van rá tapasztalat, hogy mást tettek, mint ami a programjukban volt. Például megígérték a rendszerváltást, mégis foggal-körömmel védték a régi embereiket. - Mi várható a környezetvédelmi bizottság őszi programjában? - A kormány által beterjesztett törvényhozási programban ugyan nem szerepel, mégis remélem, hogy benyújtják a környezetvédelmi törvényt. Első__________________ sorban azért volna fontos, mert hiánya akadályozza a gazdasági kibontakozást. A külföldi befektetők tudni akarják, hogy milyen környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelniük, ez lassítja például a privatizációt is. Valahányszor idegenben járok, mindig megkérdezik tőlem ezt. Biztos, hogy a költségvetés véleményezése is nagy feladat lesz, hiszen a környezetvédelem egyik fontos eszköze az adórendszer, a környezetszennyezés büntetőadója, illetve a környezetbarát termékek, eljárások adókedvezményei révén. Nagyon szeretném, ha a kormány mielőbb benyújtaná a természet- és környezetpolitikai koncepciót, hogy még a választások előtt véleményezhessük, és az Országgyűlés elfogadhassa. Ez megszabná minden további lépés irányát. Minden fejlett országnak van ilyen, hosszú távú elképzelése. Erre is mindig rákérdeznek, ha Nyugat-Európában vagy Amerikában járok. - Hogyan értékeli a lengyel választási eredményeket? - Véleményem szerint a balratolódás természetes reakciója volt a lengyel lakosságnak. Sokkal nagyobb javulást vártak, ami nem következett be, ezért szavaztak a baloldalra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk egy fontos különbséget a hazai és a lengyel viszonyok között: a második legnagyobb parlamenti párt, a Lengyel Parasztpárt mögött magángazdálkodó parasztok állnak, ezért az egyrészt nem tekinthető szimplán baloldali tömörülésnek, másrészt ma nincsen megfelelője a magyar pártok között. A mi társadalmunkból sajnos hiányzik még ez az önálló paraszti tömeg. - Az Agrárszövetség és a kisgazdák? - A kisgazdákról nem vagyok hivatott véleményt mondani, de az állandósult belső válságuk képtelenné tette őket arra, hogy az összes gazdálkodó érdekeit kifejezzék. Az Agrárszövetség pedig egy szövetkezeti lobby, amely csak rétegérdekeket testesít meg. (ij) Göncz Árpád fogadta a máltai nagymestert Tisztelet a karitatív munkának (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetésen Göncz Árpád nagyra értékelte a máltai lovagrend tevékenységét, hogy nemzeti segélyszervezetei révén világszerte felkarolják a betegeket és szegényeket. Az államfő ennek kapcsán méltatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját, amely egyben a humanitás és a nemzetközi szolidaritás szép példáját is adja. A szeretetszolgálat karitatív tevékenységéről Göncz Árpád személyes emlékeket is őriz. 1956-ban a szervezet önkéntesei ellátták a forradalom sebesültjeit, ételt, orvosságot osztottak, és puszta jelenlétükkel is biztatást sugároztak. Az államfő különösen fontosnak tartotta, hogy a szeretetszolgálat tevékenysége nem kötődik csoportérdekekhez; példaértékű, hogy a bajba jutottak megkülönböztetése nélkül nyújtanak segítséget mindenkinek. Az államfő szólt arról is, hogy Magyarországon minden szerzetesrendet, karitatív szervezetet megkülönböztetés nélkül támogatás illet meg. Magyarországon egyébként is hagyományosan tisztelet övezi a karitatív munkát, miután hazánk immár ezredéve befogadó ország. Napjainkban is csaknem 120 ezer ember lelt menedéket Magyarországon az elmúlt években. A Romániából, a Vajdaságból, Horvátországból, Szerbiából, Boszniából érkezett menekülteket a magyar társadalom egyetlen zokszó nélkül befogadta. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban az államfő megjegyezte: Budapest szívesen venné, ha az eddigieknél több segítséget kapna a nemzetközi közösségtől a menekültek ellátásához. Emellett a máltai szeretetszolgálat önkéntesei olyan különleges gondok enyhítéséhez is segítséget nyújthatnának, mint például a kábítószerélvezet visszaszorítása a fiatalok körében. A találkozón szó esett arról is, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szeretné visszakapni azt a Fortuna utcai ingatlant, amely korábban a máltaiak tulajdonában volt. Az ingatlan átruházása máris folyamatban van, és a tervek szerint orvosi rendelő nyílik majd ott. Bertie nagymester elmondta, hogy a máltai szeretetszolgálat a balti államokban és Oroszországban is jelen van. Oroszországban Moszkvára és Szentpétervárra összpontosítják figyelmüket. Támogatják a gyógyszer- és orvosi ellátás megszervezését, és egy koordinációs központot is létrehoztak a hatékonyabb munka megszervezésére. Végezetül a nagymester meghívta a magyar államfőt, hogy legközelebbi római látogatása alkalmával a máltai lovagrend központját is keresse fel.