Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

III. évfolyam, 229. szám )is 1993. október 1., péntek Egységes MDF készül a választásokra (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pontok tárgyalá­sa előtt Antall József pártelnök­miniszterelnök politikai helyzet­­elemzését hallgatta meg az el­nökség. A külpolitikai helyzetről szólva a miniszterelnök hangsú­lyozta: a határainkon túli politi­kai események nem megnyugta­tóak. Az orosz föderációban ki­robbant alkotmányos válság to­vább növeli a térség veszélyezte­tettségét. Reményének adott hangot, amikor kijelentette: Jel­cin elnök és az általa vezetett re­formerők képesek lesznek gátat vetni minden restaurációs szán­déknak, amely veszélybe sodor­hatja az oroszországi gazdasági és politikai átalakulás folyama­tát. Ebben a meglehetősen bo­nyolult külpolitikai helyzetben, ahol még a megoldás lehetősé­gei sem körvonalazódnak, na­gyon fontos, hogy „megőrizzük külpolitikai tájékozódóképessé­günket". Antall József belpolitikai kér­désekről is beszélt. Kiemelte az MSZP és MSZOSZ egyre mar­kánsabban formálódó együtt­működését. Gondolták-e - tette fel a kérdést - a voksukat az MSZOSZ-ra adó választók, hogy egy esetleges baloldali politikai előretörés lehetőségét biztosítják szavazatukkal? Tudták-e, hogy az MSZOSZ vezetőségének má­ra már nyilvánvaló szándéka az MSZP választási támogatása? Mind a kül-, mind a belpoliti­kai helyzetre vonatkozóan An­tall József elmondta: „felelősség és reális látásmód" kell, hogy jel­lemezze ma a politikai közélet szereplőit. Ezt követően Boross Péter be­jelentette, hogy az elnökség ko­rábbi döntésének értelmében október 1-jétől az ügyyvezető el­nöki teendőket - immár végle­gesen - Lezsák Sándornak adja át. Mint az korábbról ismeretes, Für Lajos lemondása után, Antall József javaslatára, az elnökség Lezsák Sándort választotta ügy­vezető elnökké. Für Lajos kiválásával az ügy­vezető elnökség létszáma egy fő­vel csökkent, egy alelnöki hely betöltetlenül maradt. Az elnök­ség tizenkét szavazattal Kónya Imrét, az MDF parlamenti képvi­selőcsoportjának vezetőjét a párt alelnökévé választotta. Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hi­vatal elnöke tájékoztatta az el­nökséget a kárpótlás folyamatá­ról. Megállapította: a kárpótlás a rendszerváltozás alapvető része, amely a politikai üldözöttek, a tulajdonuktól megfosztottak számára erkölcsi elévételt szol­gáltat, és részleges kárpótlást nyújt az ország gazdasági lehe­tőségeihez képest. Az MDF el­nökségének véleménye szerint a kárpótlás eredményei mára már mutatkoznak, azonban a kárpó­toltak javára történő végrehajtás kiteljesedéséhez további jelentős erőfeszítések szükségesek. A kárpótlási földárverések sikere (190 ezer ember, 17 millió arany­korona- értékű termőföld) az ál­lami tartalékföldek kijelölésének gyorsítását indokolja. A földtu­lajdonszerzéssel összefüggésben meg kell vizsgálni a földhivata­lok tevékenységét. Megfelelő tá­jékoztatással tudatosítani kell a kárpótlásra jogosultakkal, hogy a kárpótlási jegy hosszú távú be­fektetési eszköz. Az értelmes fel­­használáshoz viszont biztosítani kell a megfelelő minőségű és mennyiségű kínálatot, melynek legkézenfekvőbb formája a kár­pótlási jegy ellenében történő privatizáció. A megfelelő va­­gyonfelajánlás az állami va­gyonkezelő szervezetek egyik legfontosabb feladata. Át kell te­kinteni a kárpótlási jegy életjára­dékra váltását szabályozó jogi előírásokat, és meg kell vizsgálni az esetleges módosítások lehető­ségét. Az elnökség indokoltnak látja a kárpótlási igények beadási le­hetőségének rövid határidőre történő megnyitását, valamint a nemzetközi szerződésekkel oko­zott tulajdoni érzelmek kárpót­lásáról szóló törvényjavaslat be­terjesztését. Feltétlenül szüksé­ges a kommunista önkény olyan áldozatai hozzátartozóinak anyagi megsegítése, akikre nem terjed ki a kárpótlási törvény. Az elnökség elismerését fejezte ki a kárrendezési hivatalok dolgozó­inak. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor terveiről és elképzelései­ről is beszélt. Elmondta, hogy az 1989-ben még erős bizalom 1990 elejétől egyre csökkent, és olyan párttagok is voltak, akik megfo­galmazták a választási kudarc le­hetőségét. A bizalomvesztés okaként azt jelölte meg, hogy az MDF nem tudott kétharmados többséget szerezni a parlament­ben, megrendült a koalíció is, és az Alkotmánybíróság sok fölös­leges féket illesztett be a rend­szerváltoztató folyamatba. Sze­retné visszaadni az MDF-nek az elvesztett önbizalmat, s erre ele­­ge­ndő idő van. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a vezetésben és a megyei szervezetekben le­zárult a tisztulási folyamat, de a helyi szervezetekben még van­nak problémák. A jövő héten az ügyvezető elnökség és az MDF- frakció megtárgyalja a parla­menti televíziós közvetítések kampányidőszak alatti szünetel­tetésére vonatkozó közös javas­lataikat - közölte végül Lezsák Sándor, appjános . A leg­őib ü­gyész levélb­en válaszolt Szabad György házelnök az Országgyűlés házbizottságának teg­napi ülését követően tájékoztatta az MTI munkatársát a tanács­kozás menetéről. A testület foglalkozott a MIÉP-frakciónak a leg­főbb ügyészt érintő beadványával. Ez ügyben a házelnök el­mondta: levelet kapott a legfőbb ügyésztől, amelyben Györgyi Kálmán közölte, hogy Szabó Lukács interpellációjára a következő interpellációs napon írásban ad választ, és azt egyúttal az érin­tettnek is eljuttatja. Egyben elnézést kért, amiért interpellációs válaszát annak idején csak részlegesen mondta el. A házbizottság felhívta a MIÉP jelenlévő képviselőjének a figyelmét arra, hogy csak az előterjesztés benyújtása után egy héttel vihető a kérdés a plénum elé. Hozzátette: a MIÉP-en múlik, fenntartja-e indítvá­nyát. A házelnök közölte azt is: kérelem érkezett hozzá, amelyben G. Nagyné Maczó Ágnes bejelentette, hogy meg kívánják alakítani az FKgP és a Piacpárt közös frakcióját. A hábizottság úgy dön­tött, ez ügyben az alkotmányügyi és az ügyrendi bizottság ál­lásfoglalását kéri. Minőségellenőrzés az egészségügyben Rangos esemény színhelye Nóg­­rád megye székhelye, a Magyar Pathológus Társaság soros kong­resszusának adott otthont Salgó­tarján, a tegnap kezdődött há­romnapos tudományos tanács­kozásnak, amelynek védnöke Surján László népjóléti miniszter. A kétévente rendezett szak­mai eszmecsere jelentőségét a szakemberek a patológia jelen­tőségének elismertetésében lát­ják, hiszen ez a szakterület az egészségügyi munka minőségel­lenőrzését is lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy a rendezvény ösz­­szefoglaló címe is ebből az alap­­gondolatból született: „Minősé­gellenőrzés a patológiában, a pa­tológia szerepe a minőségelle­nőrzésben"... Az előadók és a hallgatók között számos külföl­di szaktekintély is bekapcsoló­dott a munkába, megosztva ma­gyar kollégáikkal szerzett ta­pasztalataikat, kutatási eredmé­nyeiket. (gig) Főosztóvédv­énytervezet Az Országgyűlés gazdasági bi­zottságának energetikai albizott­sága tegnap megvitatta a villa­mos eneráról szóló törvényja­vaslatot. Bár az előterjesztés par­lamenti vitára való alkalmassá­gáról a testület nem szavazott, nem hangzott el olyan véle­mény, hogy a törvényjavaslat erre alkalmatlan. Az előterjesztő Ipari és Keres­kedelmi Minisztérum képvise­lői elmondták: a törvénytervezet abból indul ki, hogy a villamos­­energia-szolgáltatás közszolgál­tatás. Ezért kormányzati felelős­ség a villamosenergia-ellátás biz­tosítása. Az előterjesztés a parla­ment által már elfogadott ener­giapolitika figyelembevételével készült. Célul tűzi ki emiatt, hogy biztosítsa a villamos ener­giával való takarékosság mellett az egy főre jutó villamosenergia­felhasználás növelését. Másrészt az ellátásba ezentúl bekapcsoló­dó vállalkozók anyagi érdekelt­ségét is meg kívánja teremteni. A javaslat alapvetően a fogyasztók érdekeit védi. Előírja, hogy a szol­gáltatót a fogyasztó iránt milyen kötelezettségek terhelik. Bizto­sítja, hogy a termelés, illetve az importbeszerzés, a szállítás és szolgáltatás között fennálló ke­resztfinanszírozás átlátható le­gyen. Az ágazatba majdan be­kapcsolódó vállalkozások enge­délyezési ügyeinek ellátására, a szolgáltatások állami felügyeletére a tervezet szerint fel kellene állítani a Magyar­­Energia Hivatalt. Az ellenzék több kifogást is tá­masztott a törvényjavaslat iránt. Szalay Gábor (SZDSZ) úgy vélte: az önkormányzatok szerepkö­rét, sajátos érdekeit mintha a törvényjavaslat előkészítői kife­lejtették volna a leendő törvény­ből. Emellett megítélése szerint az előzetes egyeztetés során minden érdekvédelmi szervezet hiányolta a törvényjavaslatból, hogy nem írja elő kellő pontos­sággal a tarifák rendezésének, az árszabályozásnak az alapelveit. Kósa Lajos (Fidesz) megállapítot­ta:­ott fos, és nem is rossz a törvény­­tervezet. Szerencsésebb volna azonban, ha kitűnne belőle, hogy az állam milyen mértékben akar kivonulni a villamosener­­gia-szolgáltató ágazatból. Rudics Róbert (MDF) pedig úgy vélte, hogy külön környezetvédelmi törvényben kellene rendezni az áramszolgáltatásra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. (MTI) BELFÖLD Az agrnái ágazat támogatása (Folytatás az I. oldalról) Az új rendszerben a legalább átlagos jövedelmű család a je­lenleginél magasabb összegű köl­csönt vehet fel. A három- és annál több gyermekes családok lakás­­bővítéskor az eddiginél kedve­zőbb szociálpolitikai kedveze­­ményhez juthatnak. A lakás­igény mértékének meghatározá­sánál az együtt lakó nagyszülőket is beszámítják. Csépi Lajos, az Állami Vagyo­nügynökség ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy a kormány el­fogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az ÁVÜ 1992-es beszámo­lóját. A kabinet ugyancsak elfo­gadta az 1994. évi vagyonpolitikai irányelveket, amelyek követik szerkezetükben és tartalmi ele­meikben az eddigi irányelveket. A privatizációs folyamat leg­fontosabb célja a magyar gazda­ság hatékony működésének elő­mozdítása. Végrehajtása a piaci elvek alapján, piaci eszközrend­szerrel valósul meg. Az ÁVÜ 1994 derekáig minden portfolió­jához tartozó társaságot meghir­det, amely alkalmassá tehető az értékesítésre. A munkavállalói kedvezményes tulajdonszerzés sza­bályai megegyeznek a korábbi­akról. Az ÁV Rt. jövőre összesen 36,2 milliárd forintot fizet a költ­ségvetésnek, az ÁVÜ kötelezett­sége 30,8 milliárd forint. Az agrárágazat likviditási helyzetének további javításával kapcsolatban soron kívül intéz­kedett a kormány. Az 1994. évi termelés megalapozásához az őszi búza és őszi árpa vetéséhez fel­vehető hitelek felső határát a jelenle­gi tízezerről tizennégyezer forintra emelte hektáronként. Az almaexport megkönnyítése érdekében az eddigi intézkedé­sek keretében 410 millió forintot vehetnek igénybe többlet ex­porttámogatásként. A KSH 734 ezer tonnára becsüli az idei al­mamennyiséget, és ebből 420 ezer tonna Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyében termett. A FÁK or­szágaiba az FM engedélyezi 30 ezer tonna kiszállítását, amiért műtrágyával és cementtel fizet­nek. A belföldi almafogyasztás növelése érdekében a tárca teljes mértékű fuvartérítést fizet. Juhász Judit bejelentette, hogy a kormányülésen Antall Jó­zsef miniszterelnök tájékoztatást adott a legfontosabb külpolitikai eseményekkel kapcsolatos ma­gyar állásfoglalásról. Kitért Ro­mánia Európa Tanácsba való fel­vételére, értékelte Szlovákia fel­vételét, figyelembe véve az otta­ni névhasználati törvényt. Is­mertette az orosz helyzettel kap­csolatos álláspontot, az ukrán, a grúz és a délszláv fejlemények­hez fűződő hivatalos megállapí­tásokat. A kormányszóvivő elmondta, az az M 3-as autópálya építésével kapcsolatos előkészítést a terve­zett időpontnál hamarabb meg­kezdték. T. T. Sör és politka, szocialista módra A sör összekötő kapocs lehet a politikával - állapította meg Ba­konyi Karola, a fővárosi VII. kerü­leti önkormányzat képviselője a tegnapi sörfesztiváli beharango­­zón -, de ez tisztességes árukap­csolás. A politika segítség a sör­eladásban. (A sör pedig a politika eladásában.­A.G.L­. Horn Gyula szerint is emberközelbe kell hoz­ni a politikát - és a sörivás erre kiváló alkalom. A szlovákiai Arany Fácán Hurbanovo sörgyár árpalevét régebben Magyarországon is it­ták, s napjainkban ismét ked­­veltté fog válni, különösen, ha a szocialisták karolják fel piacbő­vítő terveiket. Filó Pál országgyűlési képvise­lő leszögezte: ő is szereti a sört. Az Arany Fácán nem túl erős. Sokat lehet inni belőle. Ezt a márkát ő már régóta ismeri, nyomdásztársaival egykoron gyakran átugrottak Szlovákiába egy-két pofa sörre. - Természe­tesen most senki ne gondoljon a politika és a sör összefonódásá­ra: ez kőkemény gazdasági kap­csolat! - fejezte be (sörfoglaló) beszédét a honatya. A holnapi Almássy téri sör­­fesztivál a szocialista politikuso­kat sörközelbe hozza, isznak egész nap, jobban megered a nyelvük, és őszintébben politi­zálnak... Aki elmegy a rendezvé­nyükre, személyesen Horn Gyu­lával emelgetheti a korsókat. Filó Pál is állást változtat: beáll csa­posnak. (agócs) Kereszténydemokraták tovább javuló ázsiója (Folytatás az 1. oldalról) - Mi a véleménye a dabas-sári is­kolaügyről? - Nem ismerem közelebbről az eseményeket. Hadd emlékez­tessek viszont arra, hogy 1948- ban egyik óráról a másikoa vet­ték el a felekezetek oktató-neve­lő intézményeit, és ma az egyhá­zak összehasonlíthatatlanul tü­relmesebbek, amikor intézmé­nyeiket kapják vissza. Szinte ta­pintható egyház- és valláselle­­nesség él sok vonalon, és sok esetben kiderül, hogy csak néhá­­nyan hepciáskodnak.­­ Surján László pártelnök igen bi­zakodóan nyilatkozik, amikor a vá­lasztások esélyeiről szól. Osztja-e ön is ezt az optimizmust? - Friss vizsgálataink alapján mondhatom: reális feltételezés, hogy 1994-ben megduplázzuk a mandátumaink számát. Ez összesen 40-50 képviselői helyet jelent, ami 11-12 százalékos arány. Egyébként megpróbá­lunk minden választókerületben önálló jelöltet indítani. - Kuncze Gáborról, az SZDSZ mi­niszterelnök-jelöltjéről az őt népszerű­sítő sajtó sosem mulasztja el hangsú­lyozni, hogy piarista diák volt. - Kuncze Gábort nem isme­rem annyira, hogy véleményt formálhatnék róla. Azt persze minden pártban tudják, hogy a lakosság többsége vallásos, ezért jövőre senki sem fogja azt hir­detni magáról, hogy valláselle­nes. Mindenki toleráns lesz a vallásokkal. Én már fölkészül­tem arra, hogy közismerten ateista gondolkodású politiku­sok is egyházbarát arculatot fog­nak ölteni, persze csak módjá­val, hogy azért a lóláb ne lógjon ki nagyon. Nem mondják ki nyíltan, csak éppen csinálják az egyházellenes politikát. Van rá tapasztalat, hogy mást tettek, mint ami a programjukban volt. Például megígérték a rendszer­­váltást, mégis foggal-körömmel védték a régi embereiket. - Mi várható a környezetvédelmi bizottság őszi programjában? - A kormány által beterjesztett törvényhozási programban ugyan nem szerepel, mégis re­mélem, hogy benyújtják a kör­nyezetvédelmi törvényt. Első­__________________ sorban azért volna fontos, mert hiánya akadályozza a gazdasági kibontakozást. A külföldi befek­tetők tudni akarják, hogy milyen környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelniük, ez lassítja pél­dául a privatizációt is. Valahány­szor idegenben járok, mindig megkérdezik tőlem ezt. Biztos, hogy a költségvetés véleménye­zése is nagy feladat lesz, hiszen a környezetvédelem egyik fon­tos eszköze az adórendszer, a környezetszennyezés büntető­adója, illetve a környezetbarát termékek, eljárások adókedvez­ményei révén. Nagyon szeret­ném, ha a kormány mielőbb be­nyújtaná a természet- és környe­zetpolitikai koncepciót, hogy még a választások előtt vélemé­nyezhessük, és az Országgyűlés elfogadhassa. Ez megszabná minden további lépés irányát. Minden fejlett országnak van ilyen, hosszú távú elképzelése. Erre is mindig rákérdeznek, ha Nyugat-Európában vagy Ameri­kában járok. - Hogyan értékeli a lengyel vá­lasztási eredményeket? - Véleményem szerint a balra­­tolódás természetes reakciója volt a lengyel lakosságnak. Sok­kal nagyobb javulást vártak, ami nem következett be, ezért sza­vaztak a baloldalra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­nunk egy fontos különbséget a hazai és a lengyel viszonyok kö­zött: a második legnagyobb par­­­lamenti párt, a Lengyel Paraszt­párt mögött magángazdálkodó parasztok állnak, ezért az egy­részt nem tekinthető szimplán baloldali tömörülésnek, más­részt ma nincsen megfelelője a magyar pártok között. A mi tár­sadalmunkból sajnos hiányzik még ez az önálló paraszti tömeg. - Az Agrárszövetség és a kisgaz­dák? - A kisgazdákról nem vagyok hivatott véleményt mondani, de az állandósult belső válságuk képtelenné tette őket arra, hogy az összes gazdálkodó érdekeit kifejezzék. Az Agrárszövetség pedig egy szövetkezeti lobby, amely csak rétegérdekeket teste­sít meg. (­ij­) Göncz Árpád fogadta a máltai nagymestert Tisztelet a karitatív munkának (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetésen Göncz Árpád nagyra értékelte a máltai lovag­rend tevékenységét, hogy nem­zeti segélyszervezetei révén vi­lágszerte felkarolják a betegeket és szegényeket. Az államfő en­nek kapcsán méltatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munká­ját, amely egyben a humanitás és a nemzetközi szolidaritás szép példáját is adja. A szeretetszolgá­lat karitatív tevékenységéről Göncz Árpád személyes emléke­ket is őriz. 1956-ban a szervezet ön­kéntesei ellátták a forradalom sebe­sültjeit, ételt, orvosságot osztottak, és puszta jelenlétükkel is biztatást sugároztak. Az államfő különösen fontosnak tartotta, hogy a szere­tetszolgálat tevékenysége nem kötődik csoportérdekekhez; pél­daértékű, hogy a bajba jutottak megkülönböztetése nélkül nyúj­tanak segítséget mindenkinek. Az államfő szólt arról is, hogy Magyarországon minden szer­zetesrendet, karitatív szerveze­tet megkülönböztetés nélkül tá­mogatás illet meg. Magyarorszá­gon egyébként is hagyományo­san tisztelet övezi a karitatív munkát, miután hazánk immár ezredéve befogadó ország. Nap­jainkban is csaknem 120 ezer ember lelt menedéket Magyar­­országon az elmúlt években. A Romániából, a Vajdaságból, Horvátországból, Szerbiából, Boszniából érkezett menekülte­ket a magyar társadalom egyet­len zokszó nélkül befogadta. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban az államfő megjegyezte: Buda­pest szívesen venné, ha az eddigiek­nél több segítséget kapna a nemzet­közi közösségtől a menekültek ellátá­sához. Emellett a máltai szeretet­szolgálat önkéntesei olyan kü­lönleges gondok enyhítéséhez is segítséget nyújthatnának, mint például a kábítószerélvezet visszaszorítása a fiatalok köré­ben. A találkozón szó esett arról is, hogy a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szeretné visszakapni azt a Fortuna utcai ingatlant, amely korábban a máltaiak tulaj­donában volt. Az ingatlan átru­házása máris folyamatban van, és a tervek szerint orvosi rendelő nyílik majd ott. Bertie nagymester elmondta, hogy a máltai szeretetszolgálat a balti államokban és Oroszor­szágban is jelen van. Oroszor­szágban Moszkvára és Szentpé­tervárra összpontosítják figyel­müket. Támogatják a gyógyszer- és orvosi ellátás megszervezését, és egy koordinációs központot is létrehoztak­ a hatékonyabb mun­ka megszervezésére. Végezetül a nagymester meg­hívta a magyar államfőt, hogy legközelebbi római látogatása al­kalmával a máltai lovagrend központját is keresse fel.

Next