Új Magyarország, 1994. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

IV. évfolyam, 26. szám ,­ 1994. február 1., kedd tudósítás Kormánynyilatkozat az Európai Megállapodás hatálybalépéséről Előremutató együ­ttműködésre törekszünk A Külügyminisztérium tegnap az MTI útján az alábbi kormány­­nyilatkozatot tette közzé: „A Magyar Köztársaság kor­mánya kiemelt jelentőséget tu­lajdonít az Európai Megállapo­dás 1994. február 1-jei hatályba­lépésének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcso­latainkat minőségileg meghala­dó új típusú kapcsolatrendszert létesít az Európai Unióval és tag­államaival. Az Európai Megállapodás ha­tálybalépése alkalmával a kor­mány szükségesnek tartja ismé­telten kinyilvánítani, hogy Ma­gyarország számára az európai integrációba történő bekapcso­lódás ezeréves hagyományaink­ból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerválto­zás nyomán nyílott meg. E meg­állapodás kedvező keretet bizto­sít gazdasági és társadalmi mo­dernizációnk folyamatának íííSíŠíííSSíSSSfSSa.-??. meggyorsítására. Európai integ­rálódásunk egyben hazánk biz­tonságának is egyik leghatható­­sabb garanciája. Ennek megfele­lően a tagság elérése az immá­ron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. E cél elérése olyan nemzeti program, amely mind belső fej­lődésünk, mind az európai fejlő­désben elfoglalt helyünk és sze­repünk szempontjából megha­tározó. E nemzeti program megvaló­sítása érdekében a kormány az Európai Megállapodásban rejlő lehetőségek messzemenő kiak­názására, az Európai Unió tagor­szágaival és a kelet- és közép-eu­rópai térség más társult országa­ival konstruktív, előremutató együttműködésre törekszik. A kormány tudatában van an­nak, hogy az integrációs fejlett­ségi szint elérése összetett fel­adat, ami további jelentős lépé­sek megtételét igényli a gazdasá­gi átalakulás, az ahhoz kapcsoló­dó szociális ellátás területén. Az integrációs követelményrend­szer teljesítéséhez szükséges gazdaságpolitikai feladatok vég­rehajtása a magyar nemzetgaz­daság modernizációjának, és ez­által hazánk stabilitásának, tár­sadalmi békéjének is hosszú táv­ra ható előfeltétele. Ebben a tör­ténelmi jelentőségű munkában a kormány számít Magyarország minden polgárának alkotó köz­reműködésére, támogatására. A kormány kifejezi meggyő­ződését, hogy az európai fejlő­déstől elválaszthatatlan politi­kai, történelmi és kulturális örökségével, nemzeti sajátossá­gaival, a rendszerváltozás óta el­ért belső fejlődésével, Európa és közelebbi térségünk stabilitásá­hoz történő hozzájárulásával Magyarország az európai egysé­gesülés folyamatát erősíteni és gazdagítani fogja." (MTI) Magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó Segély Kárpátaljának (folytatás az 1. oldalról) Jeszenszky Gézától a segélyszál­lítmányt ukrán kollégája, Anato­­lij Zlenko vette át és mondott kö­szönetet a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye vezetői - Durko János, a megyei tanács el­nökhelyettese és Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás el­nökhelyettese, valamint - az uk­rán küldöttség tagjaként - Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. A tárgyaláson - mint azt Je­szenszky Géza az ezt követő saj­tótájékoztatón elmondta - meg­vitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, mindenekelőtt azokat a lépéseket, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai minél élénkebbek legyenek, az állam­polgárok minél könnyebben, akadálytalanul utazhassanak egymás országába, a határátke­lők helyzete tartósan megoldást nyerjen és könnyítsék a sze­mély- és teherforgalmat. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzeté­ről, az erről korábban folytatott tárgyalásokból, egyezmények­ből fakadó lépések szükségessé­géről. A kárpátaljai magyarok hely­zetéről szólva Anatolij Zlenko kifejtette: Ukrajna arra törek­szik, hogy törvényei alapján megoldja a nemzeti kisebbségek ügyét. Síkraszáll a mellett, hogy a nemzetiségek - köztük a kár­pátaljai magyarok - másokkal egyforma jogot és lehetőséget él­vezzenek és harmóniában élje­nek Ukrajna más nemzetiségei­vel. Az ukrán kormány és az uk­rán elnök mindent megtesz en­nek érdekében - mondotta a külügyminiszter, majd kifejtette, hogy a gazdasági problémák megoldásával egyenes arányban a nemzetiségek problémái is rendeződnek. A kárpátaljai ma­gyarok problémáinak megoldá­sa más országok számára is pél­da lehet, ahol a nemzetiségi kér­dés rendezését keresik - mon­dotta az ukrán külügyminiszter. A két külügyminiszter átte­kintette a térség problémáit, s különös részletességgel vitatták meg a délszláv válság alakulását. Megtárgyalták azt is, hogyan érinti a „békepartnerség" elne­vezésű program Ukrajnát és Ma­gyarországot, s mi a két ország ezzel kapcsolatos álláspontja. A tárgyalást és a segélyszállít­mány átadását követően Je­szenszky Géza Beregszászba utazott, majd ezt követően ismét Ungváron, a ZCMKSZ székházá­ban folytatott megbeszéléseket a magyar szövetség vezetőivel, majd az esti órákban hazauta­zott. (MTI) A Fehér asztalnál a világ dolgairól Helmut Kohl német kancellár va­sárnap kétnapos látogatásra Washingtonba érkezett, formai­lag az amerikai kormányzók szö­vetségének a meghívására. Sűrű programja keretében tegnap ta­lálkozott Bill Clinton elnökkel, mégpedig egy felkapott george­­towni vendéglőben, az olasz konyhájáról híres Felomenában: a két államférfi a szó szoros értel­mében fehér asztalnál beszélte meg a világ dolgait. Helmut Kohl arra buzdította az Egyesült Államokat, az „im­már egyetlen szuperhatalmat" , hogy vesse el az elszigetelődés politikáját és továbbra is tevőle­ges szerepet játsszon a nemzet­közi politikában. A német kan­cellár az atlanti partnerség jelen­tőségét, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa szilárd kapcso­latainak fontosságát hangsú­lyozta Washingtonban, ahova vasárnap érkezett kétnapos ma­gánlátogatásra. A német kormányfőt a Fehér Házban fogadta Bill Clinton el­nök, a munkaebéd után. Dee Dee Mi­ers elnöki szóvivő szerint Bill Clinton és Helmut Kohl találko­zóján a NATO brüsszeli csúcsér­tekezletén felajánlott békepart­nerségről, a GATT-szerződés kö­vetkezményeiről, s más kérdé­sekről, így B Boszniáról és Orosz­országról esett szó. A munkaebéd után a német kancellár beszédet mondott az amerikai kormányzók szövetsé­ge előtt. Kohl megértéssel szólt arról, hogy Clinton elnök a bel­politikai kérdésekre összponto­sított mandátumának első évé­ben, hiszen csak egy erős Ame­rika vállalhatja nemzetközi fe­lelősségét. Teljesen egyetértünk Clinton elnökkel abban, hogy erőfeszítéseinket egyesítve támo­gassuk Oroszországot és a többi kelet-európai országot a szilárd demokrácia megteremtésében. A kancellár útja keretében át­adta a német érdemrendet George Bush volt amerikai elnöknek és külügyminiszterének, James Ba­kernek annak a szerepnek az el­ismeréseként, amelyet Németor­szág újraegyesítésében játszot­tak. (MTI) Bush volt elnök átveszi Kohl kan­cellártól a német kitüntetést MTI - Külföldi képszerkesztőség Kelemen András a Közel-Keleten Kuvait beruház Kelemen Andrást, a külügyminisz­térium politikai államtitkárát kö­zel-keleti útja során tegnap fo­gadta Szabah kuvaiti emír. A talál­kozón az államtitkár megemlé­kezett Antall József miniszterel­nökről, aki a közel-keleti térség nagy ismerője volt, s személye­sen is sokat tett a magyar-arab kapcsolatok fejlesztése érdeké­ben. Kelemen államtitár az emír­­nek Antall József emlékérmet nyújtott át. Ezt követően az ál­lamtitkár átadta Göncz Árpád sze­mélyes üzenetét, amely egyebek között magyarországi meghívást tartalmaz. Szabah emír nagyra értékelte a hazánkhoz fűződő kapcsolatokat, amelyek a nehéz időkben is megmaradtak. A talál­kozón szó esett a boszniai polgár­­háborúról, valamint az oroszor­szági helyzet magyar megítélésé­ről. Ezt követően Szabah sejk, első miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter fogadta az állam­titkárt. A találkozó során ígéretet tett arra, hogy Kuvait részt vesz az expón, s részt vállal az azzal kapcsolatos beruházásokban. A külügyminiszter köszönetet mondott az iraki háború során Kuvaitnak nyújtott magyar se­gítségért. Külön megemlékezett az olajkutak eloltásában részt vett magyarok hősiességéről. 1392(er-tr) Csóti György sajtótájékoztatója Feladataink a társult tagság után Február elseje jelentős nap, mert életbe lép a társulási szerződé­sünk az Európai Unióval. Ez új fejezetet nyit hazánk történetében, mert intézményesen kapcsolódunk az EU-hoz, ez pedig lehetővé teszi a teljes jogú tagságra való fölkészülést és azt,hogy a magyar izdaság további fellendülése töretlen legyen; ez természetesen nem csak rajtunk múlik, hanem attól is függ, megszűnik-e a re­cesszió a nyugati országokban - mondta tegnapi sajtótájékoztató­ján Csóti György, a Magyar Demokrata Fórum külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aktuális külpo­litikai kérdésekről szólva. Csóti György szerint a megálla­podás életbelépése olyan pers­pektívát nyújt, amely minden­képpen biztató. Ezen túl azon­ban olyan konkrét feladataink vannak, amelyeket eddig csak a tervezgetés szintjén emlegethet­tünk, ám amelyeket a következő félévben már meg lehet és meg kell valósítani. Egyrészt nagyon rövid időn belül be kell nyújta­nunk a teljes jogú tagságra vo­natkozó kérelmünket, annak ér­dekében, hogy a tárgyalások 1996-tól kezdődő érdemi szaka­szában a teljes jogú tagságot megfelelően előkészíthessük. Másrészt - és ez most, február el­sejétől vált lehetővé számunkra - be kell kapcsolódnunk az EU minden politikai intézményé­nek munkájába, hogy politikai­lag egyenjogú tagokként vehes­sünk részt a különböző előkészí­tő tárgyalásokon. Noha szavaza­ti jogunk nyilván nincs és nem is lesz egyelőre, konzultációs jel­leggel mindenképpen részt kell vennünk ezeknek a szervezetek­nek a munkájában, a politikai döntések előkészítésében. Harmadsorban fontos volna elérni, hogy a Nyugat-európai Unió júniusi közgyűlésén ha­zánknak - valamint Lengyelor­szágnak - társult tagságnak tar­talmilag megfelelő státust adja­nak (azért annak megfelelőt, mi­vel a társult tagság fogalma fog­lalt már Törökország és Norvé­gia, azaz azon országok számá­ra, amelyek NATO-tagok, de nem tagjai az EU-nak). Csóti György szólt a hazánkat körülvevő országokkal fenntar­tott jószomszédi viszonyról is, a magyar kisebbségek helyzeté­nek függvényében. Mint kifej­tette, hét szomszédunk közül néggyel problémamentesek a magyar kapcsolatok, rendezett a viszony, és noha ezen országok között is van olyan, amelyikben nincs megoldva teljes mérték­ben a magyar kisebbség helyze­te, a tendencia pozitív, a megol­dás irányába hat, és nincs sem­miféle akadálya a jószomszédi, baráti kontaktusoknak. Sajnos ez nem mondható el a Szlovákiához, a Romániához és a Szerbiához fűződő viszonyról - mondta Csóti György. Ezekkel az országokkal kapcsolatban a magyar külpolitikának történel­mi megbékélésre kell töreked­nie, de a jószomszédságnak csak akkor lehet alapja, ha az ott élő nemzeti kisebbségek élhetnek önrendelkezési jogukkal, és kol­lektív jogaikat is biztosítják. A politikus rámutatott, hogy Euró­­pa-szerte elismeréssel adóznak a magyar külpolitikának, türel­mes, toleráns, de határozott és elkötelezett voltáért. Európa ugyanígy elismeréssel adózik a körülbelül négy és fél milliós, ki­sebbségben nő magyarságnak, mert méltósággal viseli sorsát és felelősségteljesen politizál. E felelősségteljes politizálást bizonyítja a révkomáromi gyű­lés is, és az, hogy az annak kap­csán folytatott hisztériakeltés nem érte el a célját. Csóti György szerint a népek önrendelk­ezési jogát nem lehet szelektíven al­­kamazni. Nem lehet azt monda­ni, hogy a földrész egyes vidéke­in, ahol nincs probléma, ott él­hetnek az önrendelkezési jog­gal, ott viszont, ahol a többségi nemzet uralmon levő politikai körei ezt nem kívánják, ott nem. A jószomszédságnak tehát csak akkor lehet alapja, ha az adott országban a magyar és más ki­sebbségek élhetnek önrendelke­zési, kollektív jogaikkal, azokkal, amelyeket például a dél-tiroliak, illetve a finnországi svéd kisebb­ség élvez. Csóti György álláspontja sze­rint a magyar külpolitikának ál­landóan készen kell állnia a tár­gyalásokra, a megegyezésre a szomszédokkal, de ez nem me­het a magyar nemzeti kisebbsé­gek rovására, a jószomszédság­nak nem lehet soha a magyar ki­­sebbség az ára. Ez persze nem je­lent valamiféle ultimátumot a szomszédok irányába. Magyar­­ország mindössze annyit vár el például Szlovákiától és Romániá­tól, hogy tartsa tiszteletben az Európa Tanács nem is olyan túl­zó, sőt nagyon is enyhe és visszafogott elvárásait - mondta Csóti György. A politikus meg­erősítette, hogy Magyarország várhatólag két héten belül írja alá a békepartnerségről szóló szerződést. (j. i. b.) Göncz Árpád eszmecseréi Davosban Támogatás a magyar átalakuláshoz (Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy szükség van a rendezésre azért is, hogy a Magyarországra érkezett menekültek visszatér­hessenek hazájukba. Demirel el­nök kifejezte Törökország kész­ségét arra, hogy minden, a konf­liktus megoldására irányuló erő­feszítésben részt vegyen. Hang­súlyozta: meg kell akadályozni a konfliktus továbbterjedését Ko­szovóba, a Szandzsákba, Mace­dóniába vagy a Vajdaságba. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnö­kével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását és a kö­zeljövő kilátásait. Arafat bízik abban, hogy a Davosban folyta­tott tárgyalásai alapján is mi­előbb sikerül megállapodásra jutni, ami azért is fontos, mert minden késedelem csökkenti a békefolyamat hitelét. A megbe­szélésen áttekintették a magyar­palesztin kapcsolatokat és szó esett az újjáépítés programjáról is. E kérdéseket megvitatják majd Arafat magyarországi láto­gatásán; az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerő­sítette. Birkavs lett m­iniszterelnök je­lezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműködésre tö­rekednek a visegrádi országok­kal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggésben új lett-magyar megállapodások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Lettországról szólva a miniszterelnök az or­szág első számú prioritásának a biztonság kérdését nevezte. Göncz Árpád üdvözölte a ma­gyar-lett kapcsolatok bővítésére irányuló törekvést és megerősí­tette: hazánk kész az együttmű­ködésre és támogatja Lettország közeledését az európai integrá­ciós szervezetekhez. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Árpád kérte a teljes tagságra irányuló magyar törekvés támogatását, hogy mielőbb megszülethessen a tagsági tárgyalásokat elindító politikai döntés. Page igen pozi­tívan értékelte az eddigiekben Magyarország és az OECD szá­mos bizottsága között kialakult együttműködést. Véleménye szerint Magyarország az eddigi sikeres együttműködéssel jól elő­készítette a talajt a továbblépés­hez. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Kádár Béla miniszter társaságá­ban áttekintette az EBRD által a magyar gazdasági átalakulás­hoz, privatizációhoz, a magán­­szektor fejlődéséhez és az inf­rastruktúra kiépítéséhez nyúj­tott támogatást, amely eddig kö­zel 200 millió ECU konkrét tá­mogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezettséget jelentett. Szintén áttekintettek néhány olyan területet, amelyen az EBRD további támogatást nyújt­hat Magyarországnak, különös te­kintettel a bankszektorra és a nagyvállalati privatizációra. Reagálás egy román párt levelére Kik azok a „realista erők"? in Az Oliviu Gherman, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjá­nak elnöke által a Magyar Szocialista Párthoz küldött üzenetére reagálva Oberfrank Ferenc, a külügymiszter kabi­netfőnöke tegnap kijelentet­te: számos kérdés fogalmazó­dott meg benne a hírrel kap­csolatban, amelyeket nem kí­ván megválaszolni, de a hír­ből kiolvasható, hogy a Horn Gyula által képviselt politika eltér a magyar kormány poli­tikájától. Ez azonban aligha meglepetés. A Ion Donca budapesti ro­mán nagykövet által átadott üzenet „Románia és Magyar­­ország realista erőiről" beszél, amelyek sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását. Vajon kiket tekinthetünk Magyarország realista erőinek, akik garan­tálhatják egymásnak a levél­ben említett sikert? Vajon megfelel-e a nemzetközi dip­lomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át párt­üzenetet és hogy kommen­tálja azt? Vajon a két országnak szerződésre van-e szüksége, hogy rendezze kapcsolatait, vagy megelégedett, jogokkal rendelkező állampolgárokra, kisebbségekre, legyenek azok kisebbségben vagy többségben élők? Vajon a ha­tárkérdést miért tartja aktuá­lisnak mindkét fél? - hang­zottak a kabinetfőnök kérdé­sei. (MTI) Felül kell vizsgálni az embargót (Folytatás az 1. oldalról) Ha eredményes lenne az embargó, ak­kor könnyebb szívvel lehetne ezt a kárt elviselni, de lévén eredménytelen, és semmiféle ellentételezést nem kapunk, ezért a nemzetközi szervezeteknek fe­lül kellene vizsgálni az embargós politi­kát, és esetleg új szankciórendszert ki­alakítani azokkal a délszláv utódálla­mokkal szemben, amelyek háborúban állnak egymással, illetve amelyek ag­ressziót követtek el. Az államférfi­ az Új Magyarország kérdésére cáfolta, hogy az embargó fe­lülvizsgálatát szorgalmazó álláspont összefüggésben lenne Jeszenszky Géza külügyminiszter hét végi belgrádi útjá­­val. Véleménye szerint Magyarország­nak nincs mit tárgyalnia Szerbiával az embargóról, és annak feloldását nem egymagának Budapestnek kell kezde­ményeznie - mondta sajtótájékoztató­ján Csóti György.

Next