Új Magyarország, 1994. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
IV. évfolyam, 26. szám , 1994. február 1., kedd tudósítás Kormánynyilatkozat az Európai Megállapodás hatálybalépéséről Előremutató együttműködésre törekszünk A Külügyminisztérium tegnap az MTI útján az alábbi kormánynyilatkozatot tette közzé: „A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt jelentőséget tulajdonít az Európai Megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépésének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcsolatrendszert létesít az Európai Unióval és tagállamaival. Az Európai Megállapodás hatálybalépése alkalmával a kormány szükségesnek tartja ismételten kinyilvánítani, hogy Magyarország számára az európai integrációba történő bekapcsolódás ezeréves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának íííSíŠíííSSíSSSfSSa.-??. meggyorsítására. Európai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. E cél elérése olyan nemzeti program, amely mind belső fejlődésünk, mind az európai fejlődésben elfoglalt helyünk és szerepünk szempontjából meghatározó. E nemzeti program megvalósítása érdekében a kormány az Európai Megállapodásban rejlő lehetőségek messzemenő kiaknázására, az Európai Unió tagországaival és a kelet- és közép-európai térség más társult országaival konstruktív, előremutató együttműködésre törekszik. A kormány tudatában van annak, hogy az integrációs fejlettségi szint elérése összetett feladat, ami további jelentős lépések megtételét igényli a gazdasági átalakulás, az ahhoz kapcsolódó szociális ellátás területén. Az integrációs követelményrendszer teljesítéséhez szükséges gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása a magyar nemzetgazdaság modernizációjának, és ezáltal hazánk stabilitásának, társadalmi békéjének is hosszú távra ható előfeltétele. Ebben a történelmi jelentőségű munkában a kormány számít Magyarország minden polgárának alkotó közreműködésére, támogatására. A kormány kifejezi meggyőződését, hogy az európai fejlődéstől elválaszthatatlan politikai, történelmi és kulturális örökségével, nemzeti sajátosságaival, a rendszerváltozás óta elért belső fejlődésével, Európa és közelebbi térségünk stabilitásához történő hozzájárulásával Magyarország az európai egységesülés folyamatát erősíteni és gazdagítani fogja." (MTI) Magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó Segély Kárpátaljának (folytatás az 1. oldalról) Jeszenszky Gézától a segélyszállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlenko vette át és mondott köszönetet a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye vezetői - Durko János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint - az ukrán küldöttség tagjaként - Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. A tárgyaláson - mint azt Jeszenszky Géza az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta - megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, mindenekelőtt azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai minél élénkebbek legyenek, az állampolgárok minél könnyebben, akadálytalanul utazhassanak egymás országába, a határátkelők helyzete tartósan megoldást nyerjen és könnyítsék a személy- és teherforgalmat. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az erről korábban folytatott tárgyalásokból, egyezményekből fakadó lépések szükségességéről. A kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva Anatolij Zlenko kifejtette: Ukrajna arra törekszik, hogy törvényei alapján megoldja a nemzeti kisebbségek ügyét. Síkraszáll a mellett, hogy a nemzetiségek - köztük a kárpátaljai magyarok - másokkal egyforma jogot és lehetőséget élvezzenek és harmóniában éljenek Ukrajna más nemzetiségeivel. Az ukrán kormány és az ukrán elnök mindent megtesz ennek érdekében - mondotta a külügyminiszter, majd kifejtette, hogy a gazdasági problémák megoldásával egyenes arányban a nemzetiségek problémái is rendeződnek. A kárpátaljai magyarok problémáinak megoldása más országok számára is példa lehet, ahol a nemzetiségi kérdés rendezését keresik - mondotta az ukrán külügyminiszter. A két külügyminiszter áttekintette a térség problémáit, s különös részletességgel vitatták meg a délszláv válság alakulását. Megtárgyalták azt is, hogyan érinti a „békepartnerség" elnevezésű program Ukrajnát és Magyarországot, s mi a két ország ezzel kapcsolatos álláspontja. A tárgyalást és a segélyszállítmány átadását követően Jeszenszky Géza Beregszászba utazott, majd ezt követően ismét Ungváron, a ZCMKSZ székházában folytatott megbeszéléseket a magyar szövetség vezetőivel, majd az esti órákban hazautazott. (MTI) A Fehér asztalnál a világ dolgairól Helmut Kohl német kancellár vasárnap kétnapos látogatásra Washingtonba érkezett, formailag az amerikai kormányzók szövetségének a meghívására. Sűrű programja keretében tegnap találkozott Bill Clinton elnökkel, mégpedig egy felkapott georgetowni vendéglőben, az olasz konyhájáról híres Felomenában: a két államférfi a szó szoros értelmében fehér asztalnál beszélte meg a világ dolgait. Helmut Kohl arra buzdította az Egyesült Államokat, az „immár egyetlen szuperhatalmat" , hogy vesse el az elszigetelődés politikáját és továbbra is tevőleges szerepet játsszon a nemzetközi politikában. A német kancellár az atlanti partnerség jelentőségét, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa szilárd kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozta Washingtonban, ahova vasárnap érkezett kétnapos magánlátogatásra. A német kormányfőt a Fehér Házban fogadta Bill Clinton elnök, a munkaebéd után. Dee Dee Miers elnöki szóvivő szerint Bill Clinton és Helmut Kohl találkozóján a NATO brüsszeli csúcsértekezletén felajánlott békepartnerségről, a GATT-szerződés következményeiről, s más kérdésekről, így B Boszniáról és Oroszországról esett szó. A munkaebéd után a német kancellár beszédet mondott az amerikai kormányzók szövetsége előtt. Kohl megértéssel szólt arról, hogy Clinton elnök a belpolitikai kérdésekre összpontosított mandátumának első évében, hiszen csak egy erős Amerika vállalhatja nemzetközi felelősségét. Teljesen egyetértünk Clinton elnökkel abban, hogy erőfeszítéseinket egyesítve támogassuk Oroszországot és a többi kelet-európai országot a szilárd demokrácia megteremtésében. A kancellár útja keretében átadta a német érdemrendet George Bush volt amerikai elnöknek és külügyminiszterének, James Bakernek annak a szerepnek az elismeréseként, amelyet Németország újraegyesítésében játszottak. (MTI) Bush volt elnök átveszi Kohl kancellártól a német kitüntetést MTI - Külföldi képszerkesztőség Kelemen András a Közel-Keleten Kuvait beruház Kelemen Andrást, a külügyminisztérium politikai államtitkárát közel-keleti útja során tegnap fogadta Szabah kuvaiti emír. A találkozón az államtitkár megemlékezett Antall József miniszterelnökről, aki a közel-keleti térség nagy ismerője volt, s személyesen is sokat tett a magyar-arab kapcsolatok fejlesztése érdekében. Kelemen államtitár az emírnek Antall József emlékérmet nyújtott át. Ezt követően az államtitkár átadta Göncz Árpád személyes üzenetét, amely egyebek között magyarországi meghívást tartalmaz. Szabah emír nagyra értékelte a hazánkhoz fűződő kapcsolatokat, amelyek a nehéz időkben is megmaradtak. A találkozón szó esett a boszniai polgárháborúról, valamint az oroszországi helyzet magyar megítéléséről. Ezt követően Szabah sejk, első miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadta az államtitkárt. A találkozó során ígéretet tett arra, hogy Kuvait részt vesz az expón, s részt vállal az azzal kapcsolatos beruházásokban. A külügyminiszter köszönetet mondott az iraki háború során Kuvaitnak nyújtott magyar segítségért. Külön megemlékezett az olajkutak eloltásában részt vett magyarok hősiességéről. 1392(er-tr) Csóti György sajtótájékoztatója Feladataink a társult tagság után Február elseje jelentős nap, mert életbe lép a társulási szerződésünk az Európai Unióval. Ez új fejezetet nyit hazánk történetében, mert intézményesen kapcsolódunk az EU-hoz, ez pedig lehetővé teszi a teljes jogú tagságra való fölkészülést és azt,hogy a magyar izdaság további fellendülése töretlen legyen; ez természetesen nem csak rajtunk múlik, hanem attól is függ, megszűnik-e a recesszió a nyugati országokban - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Csóti György, a Magyar Demokrata Fórum külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aktuális külpolitikai kérdésekről szólva. Csóti György szerint a megállapodás életbelépése olyan perspektívát nyújt, amely mindenképpen biztató. Ezen túl azonban olyan konkrét feladataink vannak, amelyeket eddig csak a tervezgetés szintjén emlegethettünk, ám amelyeket a következő félévben már meg lehet és meg kell valósítani. Egyrészt nagyon rövid időn belül be kell nyújtanunk a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmünket, annak érdekében, hogy a tárgyalások 1996-tól kezdődő érdemi szakaszában a teljes jogú tagságot megfelelően előkészíthessük. Másrészt - és ez most, február elsejétől vált lehetővé számunkra - be kell kapcsolódnunk az EU minden politikai intézményének munkájába, hogy politikailag egyenjogú tagokként vehessünk részt a különböző előkészítő tárgyalásokon. Noha szavazati jogunk nyilván nincs és nem is lesz egyelőre, konzultációs jelleggel mindenképpen részt kell vennünk ezeknek a szervezeteknek a munkájában, a politikai döntések előkészítésében. Harmadsorban fontos volna elérni, hogy a Nyugat-európai Unió júniusi közgyűlésén hazánknak - valamint Lengyelországnak - társult tagságnak tartalmilag megfelelő státust adjanak (azért annak megfelelőt, mivel a társult tagság fogalma foglalt már Törökország és Norvégia, azaz azon országok számára, amelyek NATO-tagok, de nem tagjai az EU-nak). Csóti György szólt a hazánkat körülvevő országokkal fenntartott jószomszédi viszonyról is, a magyar kisebbségek helyzetének függvényében. Mint kifejtette, hét szomszédunk közül néggyel problémamentesek a magyar kapcsolatok, rendezett a viszony, és noha ezen országok között is van olyan, amelyikben nincs megoldva teljes mértékben a magyar kisebbség helyzete, a tendencia pozitív, a megoldás irányába hat, és nincs semmiféle akadálya a jószomszédi, baráti kontaktusoknak. Sajnos ez nem mondható el a Szlovákiához, a Romániához és a Szerbiához fűződő viszonyról - mondta Csóti György. Ezekkel az országokkal kapcsolatban a magyar külpolitikának történelmi megbékélésre kell törekednie, de a jószomszédságnak csak akkor lehet alapja, ha az ott élő nemzeti kisebbségek élhetnek önrendelkezési jogukkal, és kollektív jogaikat is biztosítják. A politikus rámutatott, hogy Európa-szerte elismeréssel adóznak a magyar külpolitikának, türelmes, toleráns, de határozott és elkötelezett voltáért. Európa ugyanígy elismeréssel adózik a körülbelül négy és fél milliós, kisebbségben nő magyarságnak, mert méltósággal viseli sorsát és felelősségteljesen politizál. E felelősségteljes politizálást bizonyítja a révkomáromi gyűlés is, és az, hogy az annak kapcsán folytatott hisztériakeltés nem érte el a célját. Csóti György szerint a népek önrendelkezési jogát nem lehet szelektíven alkamazni. Nem lehet azt mondani, hogy a földrész egyes vidékein, ahol nincs probléma, ott élhetnek az önrendelkezési joggal, ott viszont, ahol a többségi nemzet uralmon levő politikai körei ezt nem kívánják, ott nem. A jószomszédságnak tehát csak akkor lehet alapja, ha az adott országban a magyar és más kisebbségek élhetnek önrendelkezési, kollektív jogaikkal, azokkal, amelyeket például a dél-tiroliak, illetve a finnországi svéd kisebbség élvez. Csóti György álláspontja szerint a magyar külpolitikának állandóan készen kell állnia a tárgyalásokra, a megegyezésre a szomszédokkal, de ez nem mehet a magyar nemzeti kisebbségek rovására, a jószomszédságnak nem lehet soha a magyar kisebbség az ára. Ez persze nem jelent valamiféle ultimátumot a szomszédok irányába. Magyarország mindössze annyit vár el például Szlovákiától és Romániától, hogy tartsa tiszteletben az Európa Tanács nem is olyan túlzó, sőt nagyon is enyhe és visszafogott elvárásait - mondta Csóti György. A politikus megerősítette, hogy Magyarország várhatólag két héten belül írja alá a békepartnerségről szóló szerződést. (j. i. b.) Göncz Árpád eszmecseréi Davosban Támogatás a magyar átalakuláshoz (Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy szükség van a rendezésre azért is, hogy a Magyarországra érkezett menekültek visszatérhessenek hazájukba. Demirel elnök kifejezte Törökország készségét arra, hogy minden, a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésben részt vegyen. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni a konfliktus továbbterjedését Koszovóba, a Szandzsákba, Macedóniába vagy a Vajdaságba. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását és a közeljövő kilátásait. Arafat bízik abban, hogy a Davosban folytatott tárgyalásai alapján is mielőbb sikerül megállapodásra jutni, ami azért is fontos, mert minden késedelem csökkenti a békefolyamat hitelét. A megbeszélésen áttekintették a magyarpalesztin kapcsolatokat és szó esett az újjáépítés programjáról is. E kérdéseket megvitatják majd Arafat magyarországi látogatásán; az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerősítette. Birkavs lett miniszterelnök jelezte Göncz Árpádnak, hogy szorosabb együttműködésre törekednek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggésben új lett-magyar megállapodások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Lettországról szólva a miniszterelnök az ország első számú prioritásának a biztonság kérdését nevezte. Göncz Árpád üdvözölte a magyar-lett kapcsolatok bővítésére irányuló törekvést és megerősítette: hazánk kész az együttműködésre és támogatja Lettország közeledését az európai integrációs szervezetekhez. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Árpád kérte a teljes tagságra irányuló magyar törekvés támogatását, hogy mielőbb megszülethessen a tagsági tárgyalásokat elindító politikai döntés. Page igen pozitívan értékelte az eddigiekben Magyarország és az OECD számos bizottsága között kialakult együttműködést. Véleménye szerint Magyarország az eddigi sikeres együttműködéssel jól előkészítette a talajt a továbblépéshez. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Kádár Béla miniszter társaságában áttekintette az EBRD által a magyar gazdasági átalakuláshoz, privatizációhoz, a magánszektor fejlődéséhez és az infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatást, amely eddig közel 200 millió ECU konkrét támogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezettséget jelentett. Szintén áttekintettek néhány olyan területet, amelyen az EBRD további támogatást nyújthat Magyarországnak, különös tekintettel a bankszektorra és a nagyvállalati privatizációra. Reagálás egy román párt levelére Kik azok a „realista erők"? in Az Oliviu Gherman, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának elnöke által a Magyar Szocialista Párthoz küldött üzenetére reagálva Oberfrank Ferenc, a külügymiszter kabinetfőnöke tegnap kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, amelyeket nem kíván megválaszolni, de a hírből kiolvasható, hogy a Horn Gyula által képviselt politika eltér a magyar kormány politikájától. Ez azonban aligha meglepetés. A Ion Donca budapesti román nagykövet által átadott üzenet „Románia és Magyarország realista erőiről" beszél, amelyek sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását. Vajon kiket tekinthetünk Magyarország realista erőinek, akik garantálhatják egymásnak a levélben említett sikert? Vajon megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és hogy kommentálja azt? Vajon a két országnak szerződésre van-e szüksége, hogy rendezze kapcsolatait, vagy megelégedett, jogokkal rendelkező állampolgárokra, kisebbségekre, legyenek azok kisebbségben vagy többségben élők? Vajon a határkérdést miért tartja aktuálisnak mindkét fél? - hangzottak a kabinetfőnök kérdései. (MTI) Felül kell vizsgálni az embargót (Folytatás az 1. oldalról) Ha eredményes lenne az embargó, akkor könnyebb szívvel lehetne ezt a kárt elviselni, de lévén eredménytelen, és semmiféle ellentételezést nem kapunk, ezért a nemzetközi szervezeteknek felül kellene vizsgálni az embargós politikát, és esetleg új szankciórendszert kialakítani azokkal a délszláv utódállamokkal szemben, amelyek háborúban állnak egymással, illetve amelyek agressziót követtek el. Az államférfi az Új Magyarország kérdésére cáfolta, hogy az embargó felülvizsgálatát szorgalmazó álláspont összefüggésben lenne Jeszenszky Géza külügyminiszter hét végi belgrádi útjával. Véleménye szerint Magyarországnak nincs mit tárgyalnia Szerbiával az embargóról, és annak feloldását nem egymagának Budapestnek kell kezdeményeznie - mondta sajtótájékoztatóján Csóti György.