Új Magyarország, 1994. június (4. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
IV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ( ) 1994. JÚNIUS 1.,SZERDA tudósítás Szlovákiai magyarság kell a hármas szövetkezés Pozsonyi tudósítónktól Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsának hét végén, Losoncon tartott üléséről elmondta: kedvező döntésnek tartja az Együttélés részéről, hogy elálltak az Unió gondolatától, és hajlanak a hármas magyar koalíció felé. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom érdeke, hogy a három szlovákiai magyar politikai erő egységesen lépjen fel a választások előtti időszakban. Szlovákiában működik még egy magyar politikai csoportosulás, a Magyar Néppárt, melynek tevékenységéről Bugár Béla a következőképpen vélekedett: „Egy olyan párt, mely a választási időszakban semmilyen politikai aktivitást nem fejt ki, számomra nem létezik." Az MKDM elnöke szerint még e héten meg kellene kezdeni a tárgyalásokat az Együttélés, illetve a Magyar Polgári Párt között a hármas koalíció kialakításáról. Egyeztetni kell a politikai erők viszonyulását, az Együttélés által a hét végén szabott feltételrendszerről a koalíció kialakítását illetően. Bugár Béla kifejtette, hogy néhány feltétellel mozgalma nem tud egyetérteni, például azzal, hogy a magyar koalíciónak közös parlamenti frakciója legyen, mert szerinte a két magyar parlamenti frakció csak előnyökkel jár. A magyar kereszténydemokraták szerint a hármas magyar koalíció létfontosságú, mert ha nem jön létre, előfordulhat, hogy az Együtttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciója az őszi parlamenti választásokon nem lesz képes átlépni az országgyűlésbe jutáshoz szükséges hétszázalékos küszöböt. Bugár Béla elismerően,szólt a pozsonyi parlament által múlt héten elfogadott anyakönyvi törvény módosításáról. Reményét fejezte ki, hogy a szlovák törvényhozás hasonlóképpen áll hozzá majd az úgynevezett táblatörvény vitájához, amely a mai nap folyamán, a parlament rendkívüli ülésén kerül a honatyák elé. Kamoncza Márta Alakulóban a föderáció (Folytatás az 1. oldalról) Mahathir Mohamad, Malajzia miniszterelnöke tegnap cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint országa azt tervezi, hogy fegyvereket szállít majd Boszniába a szerbek ellen harcolóknak. A kormányfőre újságírók kérdeztek rá egy CNN-híradás kapcsán, amely arról szólt, hogy Malajzia, Irán és Törökország fegyverekkel látják el a bosnyákokat. A maláj miniszterelnök szavai szerint országa „nem vesz részt a fegyverkereskedelmi üzletben". Elmondta: csak az az 1500 malajziai kéksapkás kapott tőlük fegyvert Boszniában, akik az ENSZ kötelékében teljesítenek szolgálatot. A CNN talán ezeket a fegyverszállításokat értelmezte félre, és úgy vette, mintha azok végcélja a bosnyákok lennének - tette hozzá. Kresimir Zubak horvát vezetőt választották tegnap a boszniai muzulmán-horvát föderáció első elnökévé. A boszniai rádió jelentése szerint a szarajevói törvényhozás muzulmán és horvát küldöttei egyhangúan szavaztak a 46 éves Zubakra. Az új államfő helyettese a muzulmánok képviselője, Ejup Ganic lett. A 48 éves Ganic korábban is alelnöki tisztet töltött be a boszniai szövetségi elnökségben. Zubak és Ganic várhatóan hat hónapig, az országos és helyi választások megtartásáig tölti be tisztét. (MTI) Miért fenyegetőzik Tudjman (ismét) háborúval? Horvát hivatkozás Boszniára Zágrábi tudósítónktól. A horvát államiság negyedik évfordulója kapcsán tartott beszédeiben Franjo Tudjman elnök több ízben is jelezte a szerb felkelőkkel vívott háború felújulásának lehetőségét. .„Horvátország nem hosszabbítja meg az ENSZ-csapatok mandátumát, amennyiben azok nem vetnek véget a szerb lázadásnak" - mondta, hozzátéve: „Ebben az esetben Horvátország a jogállam minden eszközét felhasználja, hogy visszatérhessen a nemzetközileg elismert határaira." Első pillantásra világos, hogy ezzel ahhoz a politikához tér vissza, amelytől a washingtoni szerződéssel elhatárolta magát - és amely kézjegynek hála az ország nemzetközi helyzete az utóbbi két hónapban folyamatosan javulni látszott. Miért tartja hát szükségesnek az elnök az újabb fordulatot? Az egyik lehetséges válasz szerint a pártján, tehát a kormányon levő Horvát Demokrata Közösségen belüli megrázkódtatások és az ennek következtében elszenvedett gyengülés miatt Tudjmannak igencsak megfelelne most egy ismételt nemzeti homogenizálódás. Azaz a remények szerint a belső megosztottság is eltűnhet a „szent horvát föld" visszaszerzésének feladata előtt. Ugyanakkor Tudjmanra nyilván hatott a nagyhatalmak tétova politikája is, amely a boszniai harcok felújulásához vezetett. Szarajevó környékének ultimátumszerű megtisztíttatása után, az USA és Oroszország gyámkodásával, a horvátországi arcvonalakon is beköszöntött a béke. A horvát államférfiak és a horvátországi szerbek képviselői között a zágrábi orosz követségen aláírt megállapodást a világsajtó a nemzetközi közösség sikerének kiáltotta ki. Aztán jött a gorazsdei fiaskó, és a horvátországi szerbek is azonnal fordítottak egyet a köpönyegükön, szabotálni kezdték a tárgyalások folytatására tett ígéretüket. Kézenfekvő volt: a szerb fegyverek gorazsdei győzelmét annak jeleként értékelték, hogy újra itt a lehetőség a Horvátországtól való elszakadás véghezvitelére. Most hát a hivatalos Zágráb is hasonló álláspontra helyezkedett - Tudjman is a boszniai válság kimenetelével kötötte össze politikáját. A boszniai válság pedig, a dolgok jelenlegi állása szerint, egyes ebedül a fegyvereken múlik. És ezt most már a muzulmánok is kimondták: Rasim Délié tábornok szerint „csak az a föld lesz a miénk, amelyiken a mi katonánk megveti a lábát". Milan Gavrovic Hallgatás a kétoldalú kapcsolatokról újvidéki tudósítónktól: Jugoszláviában nincsen nagy visszhangja a magyarországi választásoknak. A sajtó jobbára az eredmény ismertetésére szorítkozik, legfeljebb ennek okai és a lehetséges koalíció körül bocsátkozik találgatásokba. Viszont egyáltalán nincs alapos elemzés arról, hogy az új erőviszonyok hogyan befolyásolhatják a két ország kapcsolatait. A Tanjug hírügynökség kommentátora kiemeli, hogy Magyarország történelmében első ízben szerezte meg a hatalmat szabadon, belső vagy külső nyomás nélkül egy baloldali párt. Szinte egyöntetűek az értékelések, hogy a polgárok csalódtak a négy éve hatalmon lévő kormánykoalícióban, amely állítólag egy szűk kör érdekeit favorizálta a széles néptömegek kárára. A hírmagyarázók úgy vélik, a szocialisták sokat nyertek azzal, hogy a szociális ígéretekre helyezték a fő hangsúlyt. Ebben a tekintetben nagy jelentőségű volt a számukra az is, hogy sikerült egyezséget kötniük a legnagyobb magyar szakszervezettel. Az értékelések többsége úgy véli, hogy az új magyar kormányfő Horn Gyula, az MSZP elnöke lesz, de eltérőek a vélekedések arról, hogy egypárti vagy koalíciós kabinet alakul-e. Bizonyos vélekedések szerint a szocialisták „túlnyerték" magukat, olyan várakozásokkal néznek szembe, amelyek megingathatják a szocialisták és a szavazók viszonyát. Ilyen értelemben a győztes pártnak tehát megfelelne a koalíció, mert megoszthatná a felelősséget is, s meglenne a kétharmados parlamenti többség. A szabaddemokratákra ezenkívül szükségük van azoknak jó bankkapcsolatai miatt is. Azonban amilyen könnyű a szocialistáknak abszolút többségük tudatában koalíciót kínálniuk, olyan nehéz elfogadni azt a szabaddemokratáknak. Nemcsak az MSZP vezetői egy részének kommunista előélete miatt, hanem azért is, mert nehéz lesz egyeztetni a liberális szellemű gazdasági rendszert a szocialisták szociális irányzatával. Guszton András Választási visszhangok Párizs: A francia vezetés azt reméli, hogy hamarosan létrejönnek a szoros és bizalmas kapcsolatok az új magyar szocialista kormánnyal - jelentette ki kedden a francia külügyminisztérium szóvivője, Richard Duqué. A francia kormányzat részéről ez volt az első nyilvános reagálás a magyar választások vasárnapi második fordulójára, a szocialisták végleges győzelmére. London: A brit kormány tevékenységük és politikájuk alapján ítéli meg a külföldi kormányokat, és nem pedig címkéjük alapján - mondta tegnap a brit külügyminisztérium szóvivője. - Megjegyzendő, hogy a lengyel kormány folytatta a reformpolitikát. Örömmel készülünk az új magyar kormánnyal való együttműködésre - tette hozzá a szóvivő, a brit és a nemzetközi sajtó számára előkészített nyilatkozatában. Pozsony, Jozef Moravcík szlovák miniszterelnök az SME tegnapi számában igen bizakodóan nyilatkozott a magyar szocialisták pragmatikusnak ígérkező politikájáról. A magyar választások győztesei az előző időszakban elegendő tapasztalatot szereztek ahhoz, hogy a magyar-szlovák viszonyban a közeledés pragmatikus módozatait válasszák - mondta Washington. Az utóbbi négy évben bebizonyosodott, hogy a kommunista rendszer összeomlását kísérő közép- és kelet-európai várakozások túlságosan is derűlátóak voltak, miközben a kapitalizmus megjelenését elégedetlenség és gyanú kezdi körülvenni, az új vezetők helyébe ismét a régiek lépnek, igaz, átalakulva és más arculattal - vélekedett a magyarországi választások kapcsán írt kommentárjában Jane Perlez, a The New York Times közép-európai tudósítója a lap tegnapi számában. Moszkva: Oroszország számára nagy jelentőséggel bír a magyarországi választások eredménye - jelentette rá az MTI kérdésére válaszolva Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő tegnapi moszkvai sajtóértekezletén. Karaszin hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja a magyar választópolgárok döntését. Tokió: Japán a jövőben is támogatja a magyarországi reformokat - ezt közölte Amae Kisicsiro külügyi szóvivő a választási eredmények kapcsán, az MTI kérdéseire válaszolva. Mint tegnapi sajtóértekezletén közölte, Tokió eddig is segítette az országot, hogy az embereknek a piacgazdaság és a demokrácia kiépüléséhez fűződő várakozásai teljesüljenek, és ezt a politikát folytatja a jövőben is. W.YARD1LSZlf, lapszemle Az inga hatalmas kilengése A svájci Neue Zürcher Zeitung tegnapi száma Andreas Oplatka „Az inga hatalmas kilengése Magyarországon" című kommentárját közli. A választók kimondottan pártokra adták szavazatukat, nem személyekre. Ezzel magyarázható az a tény, hogy sok ismert, ellenzéki és kormánypárti politikus vesztett, nemegyszer teljesen ismeretlen MSZP-s jelöltekkel szemben. Az MSZP győzelmének egyértelműsége és mértéke két dolgot igazol. Egyrészt, hogy a magyar közvélemény már nem foglalkozik a szocialisták kommunista múltjával, másrészt pedig, hogy mint egyetlen baloldali pártban, benne látják a rendszerváltozás nehézségei következtében nehéz helyzetbe került tömegek védelmezőjét. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy az acélipar válsága által különösen sújtott Északkelet- Magyarországon volt a legnagyobb arányú az MSZP győzelme, az országos átlagnál jobban prosperáló nyugati területeken pedig az SZDSZ szerepelt jól. A szocialisták győzelme összefügg az emberek csalódottságával, várakozásaival és bizonnyára illúzióval is. Az inga hatalmas kilengése elégedetlenséget és türelmetlenséget mutat. Nagyon kérdéses, hogy a győztesek meg tudnak-e felelni ezeknek a várakozásoknak. Az esedékes népszerűtlen intézkedések természetszerűen nem nagyon illenek a választási ígéretekhez. Ezzel magyarázható az is, hogy az MSZP abszolút többsége ellenére koalíciós partnert keres, amellyel megoszthatja a terheket és a felelősséget. Magyarországon ma már nem lehetséges a totalitárius kommunista körülmények visszahozása. Ezt Horn Gyula pártelnök is nagyon jól tudja. Csakhogy az MSZP nem egységes. A paletta a Békesi László nevével fémjelzett liberális szárnytól egészen az elosztási politikát hangsúlyozó, hatalmas szakszervezeti szárnyig terjed. Az SZDSZ koalíciós részvétele erősíthetné az MSZP liberális szárnyát. Az SZDSZ nehéz helyzetben van. A koalícióban a „kocsi ötödik kerekeként" való részvétele nem sok jót ígér, inkább nagy károkat okozhat neki. Nem különösebben csábító az újabb négy évi ellenzéki szerep sem a jelenlegi kormánykoalíció pártjaival, amelyekkel elkeseredett harcban állt. Ezzel ismét elérkeztünk az 1990 óta újjáéledt, kiengesztelhetetlen népi-urbánus ellentéthez, amelynek „szenvedélyes gyakorlása" szétforgácsolta a polgári tábort, és lehetővé tette a szocialisták ilyen arányú győzelmét. A választások további elgondolkodtató eleme, hogy a fenti vitát történelmileg túlhaladottnak deklaráló Fideszt nem nagyon jutalmazták a választók ezért a korszerűségért, és ez a párt is a vesztesek közé tartozik. A 63. német-francia csúcs A franciaországi Mulhouse városában tárgyalt Francois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár. A kétnapos megbeszéléssorozat középpontjában az Európai Unió júniusi csúcsértekezlete, a világ hét legfejlettebb tőkés országának júliusi találkozója illetve a júliussal kezdődő, egymást követő német és francia EU-elnökségi periódus állt. Egyúttal Kohl kancellár jelképes gesztusként átadott a francia elnöknek egy Claude Monet-képet, hogy juttassa vissza ahhoz a francia zsidó családhoz, ahonnan a háború alatt a megszálló náci csapatok eltulajdonították FOTÓ: DPA-ROLD HArp '" MINDENRE VÁLLALKOZUNK, AMI ÜZLET, AMIHEZ ÉRTÜNK, ÉS EZ NEM KEVÉS . SELEKTRO Győzddjön meg róla* Várjuk az Industrial 94 A pavilonjában a 305/a standon.