Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

ti'iM. koiK)(AMA) Cct_ cW&ixt 4 A2^-'32/1 IV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1994. OKTÓBER 1., SZOMBAT BELFÖLD­ I PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE • PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE A kivonulók mondták Alkotmányos diktatúra fenyeget Tegnap délután háromnegyed háromk­or féloldalra dőlt a parla­menti hajó. Az önkormányzati törvénycsomag határozathoza­talai előtt az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből. Csak a baloldal maradt színültig tele. Megkérdeztük az ellenzéki képviselőket, miért vonultak ki. Mindnyájuknak ugyanazt a két kérdést tettük fel. 1. Egyeztették-e előre a kivonu­lást? 2. Végül is miért szánták el ma­gukat erre a lépésre? ■ Kónya Imre JMPp: ^^Természetesen, hogy a dön­tés előtt éreztettünk az ellenzé­ki pártok képviselőivel. Féltjük a parlamenti demokráciát és sze­retnénk, ha a jövőben megtarta­ná mindenki a parlamentariz­mus szabályait. _Torgyán József (FKgP): - Természetesen volt egyezte­­tés, úgyhogy Kuncze miniszter úr éppúgy, mint az én felszóla­lásom alatti bólogatásommal kapcsolatban, tévedett. Nem akartam a törvényalkotás mene­tét megzavarni, de ha már Kunc­ze Gábor az én biccentésemre úgy gondolta, hogy ő tudja, mi­re vonatkozik, akkor hadd árul­jam el, valójában mire is vonat­kozott. Valaki megegyezte, saj­nos, színvonal alatti a miniszter úr beszámolója. Hát erre bólo­gattam én helyeslőleg, s nem az­zal értettem egyet, amit ő mon­dott. Gondolom, ha tudja, mire vonatkozik a bólogatásom, talán ország-világ előtt nem hivatko­zott volna rá.­­ Azért vonultunk ki, mert példátlan dolognak tartjuk, hogy két hónappal a választások előtt ilyen alapvető változtatáso­kat kíván tenni a kormánykoalí­ció. A többpárti parlamenti de­mokráciát sérti, hogy nem lesz részvételi küszöb. A köztársasá­­g elnök már jelezte, hogy hétfőn a parlamenti frakciók elnökeivel szeretne tárgyalni a választások kitűzendő időpontjáról, ugyan­akkor Szekeres Imre egyik leg­utóbbi nyilatkozatában arra utalt, hogy ez a választás decem­ber 4-én lesz. Ők tehát már tud­ják. Ezek a tények önmagukért beszélnek. A hatpárti konszen­zussal létrejött önkormányzati és választási törvényen jogálla­mi körülmények között egyol­dalúan változtatni nem lehetsé­ges. Mivel itt ez történik, ezt a parlamenti demokrácia elleni lé­pésnek tekintjük, segédkezni nem akarunk hozzá. Surján László (KDNP): - Spontán módon ekkora tár­saság nem szokott kivonulni. Ez vészjelzés, ami szól ennek a tör­­vénynek, de szól a koalíciónak is a tekintetben, hogy formális jog erejével mindent megehet, er­kölcsileg azonban ennek vannak határai. A történet tulajdonkép­pen arról szól, hogy alkotmá­nyos diktatúra lesz-e Magyaror­szágon, vagy nem. Hallatlan ön­mérsékletet kívánna ez a kor­mánypártoktól, erre számos ígé­retet tettek, de a gyakorlat ezt nem igazolja.­­ A nyári, még működő egyeztetések sorozata az utóbbi időben leállt. A kormányerők közül az egyik megegyezési készséget mutatott, a másik „be­fékezett". Színjáték tanúi vol­tunk, s mindemellett egy olyan szándék tanúi is, amely alkot­mánymódosítást ellentéte egyet­értés nélkül akar megvalósítani. Akkor tegyék... Áder János |Fidesz! - A kivonulás kérdésében a Fi­­desz-frakció már ideiglenesen állást fogalt a hét elején, de a döntést csak most, közvetlenül Röviden Mi a véleménye az ellenzék kivonulásáról? - tettük fel a kérdést Kuncze Gábornak. - Progamjuk volt.. Pén­tek délután progamjuk volt... - válaszolta az SZDSZ-es belügyminiszter. az ülés előtt erősítettük meg. Mindvégy abban bíztunk, hogy a tárgyalások eredményre vezet­nek, s nem következik be ez a lé­pés. Az említett frakcióülés után tájékoztattuk állásfoglalásunk­ról a többi ellenzéki pártot, s egyúttal tudakozódtunk szán­dékaik felől is.­­ A kivonulás indoka lényegé­ben a parlamenti vita során el­hangzott. Öt évvel ezelőtt elkez­dődött az átalakulás, amit békés rendszerváltásnak szoktak ne­vezni. Ennek legontosabb is­mérve az volt, hogy az ország politikai intézményrendszeré­nek az átalakítása konszenzussal születik meg, s ezeknek a dönté­seknek a módosítására vagy az ellenzék teljes egyetértésével, vagy valamelyik (illetőleg több) ellenzéki párt konszenzusával kerül sor. A négy évvel ezelőtti választások előtt és azt követően ez így is történt, lényegében eszerint zajlott az átalakítás és a reform. Ez az első eset, amikor megölik ez a folyamat. Mindez nagyon komoly alkotmányos és politikai aggályokat vet fel. Mi­ről van szó tulajdonképpen? A jelenleg kormánykoalíciónak 278 parlamenti mandátuma van, az alkotmány módosításához pedig 258 szavazatra van szük­ség, azaz, mint már kezdettől fogva, a kormányprogam vitá­jában is félelemként, kritikaként megogalmazódott: az ellenzék konszenzusa nélkül is az alkot­mányos intézményrendszert meg lehet változtatni, most iga­zolódni látszik. Attól félünk, hogy ez precedens lesz. Ezért került sor erre a parlamenti gya­korlatban nem szokatlan, de ta­lán rendkívüli, tehát kivételes eszköznek, figyelemfelkeltő de­monstrációnak az alkalmazásá­ra. Azért aggályos a törvényja­vaslat ilyetén tárgyalása és elfo­gadása, mert a kormányprog­ram vitájánál különösen az SZDSZ, de az MSZP is fogadko­­zott, erőfölényét nem foga fel­használni arra, hogy ilyen súlyú kérdésekben az ellenzék kon­szenzusa nélkül döntést csikar­jon ki. Reagálások a kironulásm Feltűnést akartak kelteni Csintalan Sándm MSZP.4 el­­nöks^ tag, országgyűlési képviselő: “ Gondolom v ^ villanha­tott fel az elenzék agyában: valamikor a Magyar Socia­­lista Párt politii^ feltáma­dása is azzal kapcsolódott össze, hogy e^zere^ sza­vazásról tovontilb­­é azt gondolom, ho­gy kétszer utánabba a s­óba nem lehet belépni. Megértem, hogy rossz dolog végigülni egy olyan szavazást, ahol sorozatnon nem az történik, amit az emberek szeretné­nek, azért mégis kimon­dom: nem tartom a dolgot demokratikusnak és kultu­ráltnak. Horn Gyula miniszterel­nök: " - Az kölönyebben nem foglalkoztak hogy kivonul­tak, bizonyára feltűnést akartak kelteni, de hát a többi képviselő nem hagyta magát zavartatni Kuncze Gál mindent elmondott a zárszavában, ami az ellen­zéki áláspontokat ileti, ez a válasz is bizonyította, s megítélésem szerint sem volt szükség arra, hogy ilyen, feltűnést keltő lépést tehen az ellenzék. (Papp) Négypárti is Kónya Imre, a Magyar Demokra­­ta Fórum frakcióvezető-helyet­tese a tegnap esti sajtótájékozta­tón hangsúlyozta, hogy a koalí­ció túlsúlyos hatalmát annak to­vábbi növelésére használja fel. A számára legkedvezőbb erdmé­­nyeket ígérő szabályok szerinti önkormányzati választásokat akar tartani, a számára legked­vezőbb időpontban, és az önkor­mányzati rendszert is a saját szá­ja íze szerint akarja módosítani, az érdemi változtatásokat a vá­lasztási eredmények birtokában teszi majd meg. Ilyen helyzetben az ellenzék egyet tehet: tiltakozik és felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció súlyosan megsérti a demokráci­ákban általánosan elfogadott szabályokat. Tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a demokratikus választásokon győztes pártok antidemokratikus eszközökkel­­­ek saját hatalmukat még be tenni. Az ellen is tilta­kozását fejezte ki, hogy a hatal­mon lévők a választási szabályo­kat - közvetlenül a választások előtt - az ellenzék egyetértése nélkül, saját érdeküknek mege­­lelően igyekeznek megváltoztat­ni. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoport­ja tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az érvényesség és ered­­­mnyesség küszöb eltörlésével megszüntetik annak törvényi biztosítékát, hog a helyi közös­ségek képviselőit ne egy­ elenyé­sző kisebbség válassza meg. To­vábbá tiltakoznak az ellen is, hogy a jelölési rendszer szigorí­tásával korlátozzák a jelöltek egyenlőségét és azt,­ hogy a vá­lasztópolgárok megelelő számú jelölt közül válasszanak. A kétfordulós rendszer eltör­lésével mindenképpen csökken­tik a választási szabadságot, a megválasztott képviselők támo­gatottságát és az egymáshoz kö­zel álló politikai erők együttmű­ködésének esélyét - mondotta Kónya Imre. Füzessy Tibor, a KDNP frakció­­vezetője teljes egyetértését fejez­te ki a Kónya Imre által elmon­dottakkal, és emlékeztetett arra, hogy az 1989-ben keletkezett törvények konszenzus alapján jöttek létre. Amennyiben meg akarják változtatni őket, akkor ez ellentétes a nemzeti egyetért­éssel. A kereszténydemokrata politikus véleménye szerint nem obstrukció történt, és hozzátette, pártja úgy gondolta, hogy foko­zatosan kell elérni addig az idő­pontig, amikor az önkormány­zati választásokat az országgyű­lési választások félidejében meg lehet tartani. A koalíció most ki akarja használni a „jó széljárást", abban reménykedve, hogy to­vábbi sikereket ér el. A sjtótájékoztatón bejelen­tették, hogy az ellenzéki pártok képviselői levéllel fordultak Göncz Árpádhoz, a Magyar Köz­társaság elnökéhez. Ebben han­goztattak, hogy a kormánykoalí­ció az ellenzék tiltakozása elle­nére egyoldalúan megváltoztat­ta a Magyar Köztársaság alkot­mányát és a választójog rend­szerét, valamint változtatásokat eszközölt az önkormányzati tör­vényben. Az ellenzéki pártok vé­leménye szerint ez az eljárás sú­lyosan veszélyezteti a demokra­tikus intézményrendszer stabili­tását, ezért képviselőcsoportjaik nevében kérték, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 26. §-a 2. §kezdésében foglalt jogával élve, Göncz kapta az al­kotmánymódosításról, a helyi önkormányzatok képviselőinek és a polgármesterek megválasz­tásáról szóló törvényt, valamint az önkormányzati törvény mó­dosításáról az Országgyűlés által a tegnapi napon megszavazott javaslatokat megfontolás végett az Országgyűlésnek visszakül­deni szíveskedjék. Papp János Jegyzőkönyv­ ­ Őszi ülésszakának 12. ülésszakát kezdte meg teg­nap délelőtt az Országgyű­lés. A délelőtt folyamán pót­költségvetésről szóló tör­vényjavaslat általános vitája szerepelt a programban.­­ Az ebédszünetet követő­en az önkormányzati tör­vénycsomaggal kapcsolatos határozathozatalra került sor.­­ A szavazást Kuncze Gábor beszéde előzte meg. A bel­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy a parlamenti vita során olyan ellenzéki vélemények­kel ismerkedhettek meg, amelyekkel a nyári, ötpárti egyeztetések során nem talál­koztak. Kuncze Gábor sajná­latosnak nevezte, hogy nem jött létre kompromisszum, annak ellenére sem, hogy a koalíció nyitott volt ez ügy­ben. A lefolytatott vitát nem szakmainak, hanem politikai jellegűnek minősítette a tör­vénycsomag előterjesztője. Kuncze Gábor elismerte: a politikai felelősséget a jövő­ben a koalíció pártjainak kell vállalniuk, tanulságként pe­dig azt vonta le, hogy a jövő­ben sokkal komolyaban kell venni az egyeztetést, s igen fontos, hogy a történtek ele­­nére is szülessenek kompro­misszumos megoldások az ellenzékkel.­­ Az alkotmány módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot 261 igen és 1 nem, míg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásá­ról szóló törvényjavaslatot 224 igen 1 nem és 2 tartózko­dás mellett fogadta el a Tisz­telt Ház. (Nemmel mindkét alkalommal az SZDSZ-es Tölgyessy Péter szavazott, a két tartózkodás pedig egy szabaddemokrata és egy szocialista honatya nevéhez fűződik.) Fedővállalkozások a veszélyes szférákban Rendőrségi törvény (Folytatás az 1. oldalról) - Milyen szabályokra gondol első­sorban? - Amelyek olyan szorosan kapcsolódnak a törvény hatály­ba lépéséhez, hogy nélkülük bi­zonytalanság keletkezhet a vég­rehajtásban. Ilyen elsősorban a titkos eszközök alkalmazására vonatkozó rendelet, amit a leg­főbb ügyésszel egyetértésben ad ki a belügyminiszter. Ez a rende­let aláírás előtt áll, remélem, ha­mar megjelenik. Nehezen indul meg az élet a rendőrség szolgá­lati szabályzata nélkül. Sajnos, ennek szakmai koncepciója ké­sőn és elég hiányosan alakult ki, most egy különbizottságot kel­lett létrehoznunk. Gőzerővel fo­lyik a munka a magyar jogrend­be illeszkedő, korrekt szabályo­zást tartalmazó szolgálati sza­bályzat kidolgozására. Egyhetes csúszásra számítok.­­ Bizonytalanságot okozhat, ha késedelemmel jelenik meg a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozásról szóló kormány­­rendelet is...­­ A törvény szerint a rendőr­ség ad előzetes hatósági enge­délyt az ilyen tevékenység vég­zéséhez, és csak ezt követően le­het cégbírósági bejegyzéshez fordulni. Van bizonyos türelmi idő, amíg az ilyen vállalkozások az előírt feltételeknek megfelel­ve újra legalizálják tevékenysé­güket. Ez a kormányrendelet­tervezet hallatlan érdeklődést váltott ki, nagy munka volt a sokszor egymásnak ellentmon­dó vélemények ütköztetése. Re­mélem, október végére megjele­nik. - A törvény egyes rendelkezései­vel új jogintézmények jönnek létre. Milyen gondokkal járhat például fe­dővállalkozások alakítása ? - A szabályok jogi egyeztetése folyik, hogy fedővállalkozások létrehozása milyen formában oldható meg törvényi szabályok módosítása nélkül. Törvény által legalizált tevékenységnek való­ságos vállalkozásként kell mű­ködnie a gazdasági életben. No­ha a mögöttes célnak, az infor­mációszerzésnek rejtve kell ma­radnia, egyéb érdekek ezt meg­nehezíthetik. Mert el kell dönte­ni például, mi legyen a vállalko­zást fenntartó rendőrtiszt szol­gálati viszonyával, az adófizetés­sel, a társadalombiztosítással. Ha ezt a munkát nem a rendőrség­gel szolgálati viszonyban álló személy látja el, hanem olyan, aki szerződést köt a rendőrség­gel, akkor a pénzeszközök ellen­őrzése körül is lehetnek eldön­tendő kérdések. A vállalkozások körét nem szűkítettük a tör­vényben: utazási irodák, veszé­lyes anyagok közelében folyta­tott vállalkozások, szerencsejáté­kokkal kapcsolatos tevékenység egyaránt szóba jöhetnek.­­ Vannak-e olyan elképzelések, amelyek a rendőrségi törvény módo­sítását célozzák? - Nem tudok ilyen elképzelé­sekről - mondta befejezésül Nagy Károly. - Más kérdés, hogy itt most is folynak szakmai viták. Dilemma például, hogy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével a rendőr­ség hogyan állapodjon meg a bűncselekmény elkövetőjével úgy, hogy a törvényesség mel­lett a szakmai érdekek is érvé­nyesüljenek. Dan­d József JUBILEUMI KAMATEMELÉS! 5 ÉVES A REALLÍZING KÖTVÉN Bizonyítottan az Ön legmegbízhatóbb értékpapírja. Már az első 3 hónapra is évi 22%, majd minden 90 nap után újabb 1-1% BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ! A kötvényt állandóan forgalmazzák: R­ealbank Budapest VI., Andrássy út 124. Tatabánya, Mártírok u. 81/B Pécs, Király u. 75. Budapest V., Semmelweis u. 4. Eger, Széchenyi u. 34. Debrecen, Piac u. 18. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁK!

Next