Új Magyarország, 1994. október (4. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
ti'iM. koiK)(AMA) Cct_ cW&ixt 4 A2^-'32/1 IV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1994. OKTÓBER 1., SZOMBAT BELFÖLD I PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE • PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE A kivonulók mondták Alkotmányos diktatúra fenyeget Tegnap délután háromnegyed háromkor féloldalra dőlt a parlamenti hajó. Az önkormányzati törvénycsomag határozathozatalai előtt az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből. Csak a baloldal maradt színültig tele. Megkérdeztük az ellenzéki képviselőket, miért vonultak ki. Mindnyájuknak ugyanazt a két kérdést tettük fel. 1. Egyeztették-e előre a kivonulást? 2. Végül is miért szánták el magukat erre a lépésre? ■ Kónya Imre JMPp: ^^Természetesen, hogy a döntés előtt éreztettünk az ellenzéki pártok képviselőivel. Féltjük a parlamenti demokráciát és szeretnénk, ha a jövőben megtartaná mindenki a parlamentarizmus szabályait. _Torgyán József (FKgP): - Természetesen volt egyeztetés, úgyhogy Kuncze miniszter úr éppúgy, mint az én felszólalásom alatti bólogatásommal kapcsolatban, tévedett. Nem akartam a törvényalkotás menetét megzavarni, de ha már Kuncze Gábor az én biccentésemre úgy gondolta, hogy ő tudja, mire vonatkozik, akkor hadd áruljam el, valójában mire is vonatkozott. Valaki megegyezte, sajnos, színvonal alatti a miniszter úr beszámolója. Hát erre bólogattam én helyeslőleg, s nem azzal értettem egyet, amit ő mondott. Gondolom, ha tudja, mire vonatkozik a bólogatásom, talán ország-világ előtt nem hivatkozott volna rá. Azért vonultunk ki, mert példátlan dolognak tartjuk, hogy két hónappal a választások előtt ilyen alapvető változtatásokat kíván tenni a kormánykoalíció. A többpárti parlamenti demokráciát sérti, hogy nem lesz részvételi küszöb. A köztársaság elnök már jelezte, hogy hétfőn a parlamenti frakciók elnökeivel szeretne tárgyalni a választások kitűzendő időpontjáról, ugyanakkor Szekeres Imre egyik legutóbbi nyilatkozatában arra utalt, hogy ez a választás december 4-én lesz. Ők tehát már tudják. Ezek a tények önmagukért beszélnek. A hatpárti konszenzussal létrejött önkormányzati és választási törvényen jogállami körülmények között egyoldalúan változtatni nem lehetséges. Mivel itt ez történik, ezt a parlamenti demokrácia elleni lépésnek tekintjük, segédkezni nem akarunk hozzá. Surján László (KDNP): - Spontán módon ekkora társaság nem szokott kivonulni. Ez vészjelzés, ami szól ennek a törvénynek, de szól a koalíciónak is a tekintetben, hogy formális jog erejével mindent megehet, erkölcsileg azonban ennek vannak határai. A történet tulajdonképpen arról szól, hogy alkotmányos diktatúra lesz-e Magyarországon, vagy nem. Hallatlan önmérsékletet kívánna ez a kormánypártoktól, erre számos ígéretet tettek, de a gyakorlat ezt nem igazolja. A nyári, még működő egyeztetések sorozata az utóbbi időben leállt. A kormányerők közül az egyik megegyezési készséget mutatott, a másik „befékezett". Színjáték tanúi voltunk, s mindemellett egy olyan szándék tanúi is, amely alkotmánymódosítást ellentéte egyetértés nélkül akar megvalósítani. Akkor tegyék... Áder János |Fidesz! - A kivonulás kérdésében a Fidesz-frakció már ideiglenesen állást fogalt a hét elején, de a döntést csak most, közvetlenül Röviden Mi a véleménye az ellenzék kivonulásáról? - tettük fel a kérdést Kuncze Gábornak. - Progamjuk volt.. Péntek délután progamjuk volt... - válaszolta az SZDSZ-es belügyminiszter. az ülés előtt erősítettük meg. Mindvégy abban bíztunk, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek, s nem következik be ez a lépés. Az említett frakcióülés után tájékoztattuk állásfoglalásunkról a többi ellenzéki pártot, s egyúttal tudakozódtunk szándékaik felől is. A kivonulás indoka lényegében a parlamenti vita során elhangzott. Öt évvel ezelőtt elkezdődött az átalakulás, amit békés rendszerváltásnak szoktak nevezni. Ennek legontosabb ismérve az volt, hogy az ország politikai intézményrendszerének az átalakítása konszenzussal születik meg, s ezeknek a döntéseknek a módosítására vagy az ellenzék teljes egyetértésével, vagy valamelyik (illetőleg több) ellenzéki párt konszenzusával kerül sor. A négy évvel ezelőtti választások előtt és azt követően ez így is történt, lényegében eszerint zajlott az átalakítás és a reform. Ez az első eset, amikor megölik ez a folyamat. Mindez nagyon komoly alkotmányos és politikai aggályokat vet fel. Miről van szó tulajdonképpen? A jelenleg kormánykoalíciónak 278 parlamenti mandátuma van, az alkotmány módosításához pedig 258 szavazatra van szükség, azaz, mint már kezdettől fogva, a kormányprogam vitájában is félelemként, kritikaként megogalmazódott: az ellenzék konszenzusa nélkül is az alkotmányos intézményrendszert meg lehet változtatni, most igazolódni látszik. Attól félünk, hogy ez precedens lesz. Ezért került sor erre a parlamenti gyakorlatban nem szokatlan, de talán rendkívüli, tehát kivételes eszköznek, figyelemfelkeltő demonstrációnak az alkalmazására. Azért aggályos a törvényjavaslat ilyetén tárgyalása és elfogadása, mert a kormányprogram vitájánál különösen az SZDSZ, de az MSZP is fogadkozott, erőfölényét nem foga felhasználni arra, hogy ilyen súlyú kérdésekben az ellenzék konszenzusa nélkül döntést csikarjon ki. Reagálások a kironulásm Feltűnést akartak kelteni Csintalan Sándm MSZP.4 elnöks^ tag, országgyűlési képviselő: “ Gondolom v ^ villanhatott fel az elenzék agyában: valamikor a Magyar Socialista Párt politii^ feltámadása is azzal kapcsolódott össze, hogy e^zere^ szavazásról tovontilbé azt gondolom, hogy kétszer utánabba a sóba nem lehet belépni. Megértem, hogy rossz dolog végigülni egy olyan szavazást, ahol sorozatnon nem az történik, amit az emberek szeretnének, azért mégis kimondom: nem tartom a dolgot demokratikusnak és kulturáltnak. Horn Gyula miniszterelnök: " - Az kölönyebben nem foglalkoztak hogy kivonultak, bizonyára feltűnést akartak kelteni, de hát a többi képviselő nem hagyta magát zavartatni Kuncze Gál mindent elmondott a zárszavában, ami az ellenzéki áláspontokat ileti, ez a válasz is bizonyította, s megítélésem szerint sem volt szükség arra, hogy ilyen, feltűnést keltő lépést tehen az ellenzék. (Papp) Négypárti is Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese a tegnap esti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a koalíció túlsúlyos hatalmát annak további növelésére használja fel. A számára legkedvezőbb erdményeket ígérő szabályok szerinti önkormányzati választásokat akar tartani, a számára legkedvezőbb időpontban, és az önkormányzati rendszert is a saját szája íze szerint akarja módosítani, az érdemi változtatásokat a választási eredmények birtokában teszi majd meg. Ilyen helyzetben az ellenzék egyet tehet: tiltakozik és felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció súlyosan megsérti a demokráciákban általánosan elfogadott szabályokat. Tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a demokratikus választásokon győztes pártok antidemokratikus eszközökkelek saját hatalmukat még be tenni. Az ellen is tiltakozását fejezte ki, hogy a hatalmon lévők a választási szabályokat - közvetlenül a választások előtt - az ellenzék egyetértése nélkül, saját érdeküknek megelelően igyekeznek megváltoztatni. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az érvényesség és eredmnyesség küszöb eltörlésével megszüntetik annak törvényi biztosítékát, hog a helyi közösségek képviselőit ne egy elenyésző kisebbség válassza meg. Továbbá tiltakoznak az ellen is, hogy a jelölési rendszer szigorításával korlátozzák a jelöltek egyenlőségét és azt, hogy a választópolgárok megelelő számú jelölt közül válasszanak. A kétfordulós rendszer eltörlésével mindenképpen csökkentik a választási szabadságot, a megválasztott képviselők támogatottságát és az egymáshoz közel álló politikai erők együttműködésének esélyét - mondotta Kónya Imre. Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője teljes egyetértését fejezte ki a Kónya Imre által elmondottakkal, és emlékeztetett arra, hogy az 1989-ben keletkezett törvények konszenzus alapján jöttek létre. Amennyiben meg akarják változtatni őket, akkor ez ellentétes a nemzeti egyetértéssel. A kereszténydemokrata politikus véleménye szerint nem obstrukció történt, és hozzátette, pártja úgy gondolta, hogy fokozatosan kell elérni addig az időpontig, amikor az önkormányzati választásokat az országgyűlési választások félidejében meg lehet tartani. A koalíció most ki akarja használni a „jó széljárást", abban reménykedve, hogy további sikereket ér el. A sjtótájékoztatón bejelentették, hogy az ellenzéki pártok képviselői levéllel fordultak Göncz Árpádhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez. Ebben hangoztattak, hogy a kormánykoalíció az ellenzék tiltakozása ellenére egyoldalúan megváltoztatta a Magyar Köztársaság alkotmányát és a választójog rendszerét, valamint változtatásokat eszközölt az önkormányzati törvényben. Az ellenzéki pártok véleménye szerint ez az eljárás súlyosan veszélyezteti a demokratikus intézményrendszer stabilitását, ezért képviselőcsoportjaik nevében kérték, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 26. §-a 2. §kezdésében foglalt jogával élve, Göncz kapta az alkotmánymódosításról, a helyi önkormányzatok képviselőinek és a polgármesterek megválasztásáról szóló törvényt, valamint az önkormányzati törvény módosításáról az Országgyűlés által a tegnapi napon megszavazott javaslatokat megfontolás végett az Országgyűlésnek visszaküldeni szíveskedjék. Papp János Jegyzőkönyv Őszi ülésszakának 12. ülésszakát kezdte meg tegnap délelőtt az Országgyűlés. A délelőtt folyamán pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája szerepelt a programban. Az ebédszünetet követően az önkormányzati törvénycsomaggal kapcsolatos határozathozatalra került sor. A szavazást Kuncze Gábor beszéde előzte meg. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a parlamenti vita során olyan ellenzéki véleményekkel ismerkedhettek meg, amelyekkel a nyári, ötpárti egyeztetések során nem találkoztak. Kuncze Gábor sajnálatosnak nevezte, hogy nem jött létre kompromisszum, annak ellenére sem, hogy a koalíció nyitott volt ez ügyben. A lefolytatott vitát nem szakmainak, hanem politikai jellegűnek minősítette a törvénycsomag előterjesztője. Kuncze Gábor elismerte: a politikai felelősséget a jövőben a koalíció pártjainak kell vállalniuk, tanulságként pedig azt vonta le, hogy a jövőben sokkal komolyaban kell venni az egyeztetést, s igen fontos, hogy a történtek elenére is szülessenek kompromisszumos megoldások az ellenzékkel. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot 261 igen és 1 nem, míg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot 224 igen 1 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Tisztelt Ház. (Nemmel mindkét alkalommal az SZDSZ-es Tölgyessy Péter szavazott, a két tartózkodás pedig egy szabaddemokrata és egy szocialista honatya nevéhez fűződik.) Fedővállalkozások a veszélyes szférákban Rendőrségi törvény (Folytatás az 1. oldalról) - Milyen szabályokra gondol elsősorban? - Amelyek olyan szorosan kapcsolódnak a törvény hatályba lépéséhez, hogy nélkülük bizonytalanság keletkezhet a végrehajtásban. Ilyen elsősorban a titkos eszközök alkalmazására vonatkozó rendelet, amit a legfőbb ügyésszel egyetértésben ad ki a belügyminiszter. Ez a rendelet aláírás előtt áll, remélem, hamar megjelenik. Nehezen indul meg az élet a rendőrség szolgálati szabályzata nélkül. Sajnos, ennek szakmai koncepciója későn és elég hiányosan alakult ki, most egy különbizottságot kellett létrehoznunk. Gőzerővel folyik a munka a magyar jogrendbe illeszkedő, korrekt szabályozást tartalmazó szolgálati szabályzat kidolgozására. Egyhetes csúszásra számítok. Bizonytalanságot okozhat, ha késedelemmel jelenik meg a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozásról szóló kormányrendelet is... A törvény szerint a rendőrség ad előzetes hatósági engedélyt az ilyen tevékenység végzéséhez, és csak ezt követően lehet cégbírósági bejegyzéshez fordulni. Van bizonyos türelmi idő, amíg az ilyen vállalkozások az előírt feltételeknek megfelelve újra legalizálják tevékenységüket. Ez a kormányrendelettervezet hallatlan érdeklődést váltott ki, nagy munka volt a sokszor egymásnak ellentmondó vélemények ütköztetése. Remélem, október végére megjelenik. - A törvény egyes rendelkezéseivel új jogintézmények jönnek létre. Milyen gondokkal járhat például fedővállalkozások alakítása ? - A szabályok jogi egyeztetése folyik, hogy fedővállalkozások létrehozása milyen formában oldható meg törvényi szabályok módosítása nélkül. Törvény által legalizált tevékenységnek valóságos vállalkozásként kell működnie a gazdasági életben. Noha a mögöttes célnak, az információszerzésnek rejtve kell maradnia, egyéb érdekek ezt megnehezíthetik. Mert el kell dönteni például, mi legyen a vállalkozást fenntartó rendőrtiszt szolgálati viszonyával, az adófizetéssel, a társadalombiztosítással. Ha ezt a munkát nem a rendőrséggel szolgálati viszonyban álló személy látja el, hanem olyan, aki szerződést köt a rendőrséggel, akkor a pénzeszközök ellenőrzése körül is lehetnek eldöntendő kérdések. A vállalkozások körét nem szűkítettük a törvényben: utazási irodák, veszélyes anyagok közelében folytatott vállalkozások, szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenység egyaránt szóba jöhetnek. Vannak-e olyan elképzelések, amelyek a rendőrségi törvény módosítását célozzák? - Nem tudok ilyen elképzelésekről - mondta befejezésül Nagy Károly. - Más kérdés, hogy itt most is folynak szakmai viták. Dilemma például, hogy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével a rendőrség hogyan állapodjon meg a bűncselekmény elkövetőjével úgy, hogy a törvényesség mellett a szakmai érdekek is érvényesüljenek. Dand József JUBILEUMI KAMATEMELÉS! 5 ÉVES A REALLÍZING KÖTVÉN Bizonyítottan az Ön legmegbízhatóbb értékpapírja. Már az első 3 hónapra is évi 22%, majd minden 90 nap után újabb 1-1% BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ! A kötvényt állandóan forgalmazzák: Realbank Budapest VI., Andrássy út 124. Tatabánya, Mártírok u. 81/B Pécs, Király u. 75. Budapest V., Semmelweis u. 4. Eger, Széchenyi u. 34. Debrecen, Piac u. 18. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁK!