Új Magyarország, 1994. december (4. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

ARA: 19,50 Ft Ki a tégla? Az ügynöktörvényből eredő fel­adatok végrehajtására szervező­dött, az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bi­zottság már munkája kezdetén méltán nyeri el a közvélemény fi­gyelmét. Fellebbenőben a sötét titkok fátyla, ugyanis Eigner Jó­zsef, a testület soros elnöke nyil­vánosságra hozta, hogy az or­szággyűlési képviselők betűren­des névsorának elején szereplő mintegy negyven képviselő átvi­lágítása már lezajlott, és a rendel­kezésre álló adatok szerint fenn­­akadt a hálón egy személy, aki kol­­laboráns volt, hálózati feladatot vállalt, jelentéstevője volt az ál­lambiztonsági hatóságnak. A bi­zottság soros elnöke készséggel válaszolt kérdéseinkre. - Milyen módszerek alapján dön­tik el, hogy éppen kiket „világíta­nak" át, és az illetőknek van-e tudo­másuk erről? - A törvény pontosan meg­szabja, hogy a parlamenti képvi­selőkkel kell kezdeni a vizsgáló­dást, mégpedig ábécérendben ha­ladva végig a listán. Mint soros elnök magam döntöm el, hány személyt értesítek ki egy-egy napra. OV (Folytatása a 4. oldalon/^ fi­nt­al hazánk folyó Rt. Kínyai fizetési mér­legének hiánya augusztusban 2,5 milliárd dollárra növekedett, az év nyolcadik hónapjában ke­letkezett deficit azonban már ki­sebb volt, mint a júniusi és júli­usi. A nyolc hónap alatt kiala­kult hiány 90 százaléka az áru-, deviza­forgalomban keletkezett. OWA IlíXa Boszniai éke-erőfeszítésekJ DUöifi #fa/ U/CöZ/ICövA | f / lÉlutrosz Gáli felemás r­leziojli Tegnap Szarajevóba érkezett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár (ké­pünkön), h­ogy, megpróbálja rá­venni a boszniai szerbeket és muzulmánokat a tűzszüneti egyezmény elfogadására és a bé­ketárgyalások folytatására. A fő­titkár nyomban megérkezése után megkezdte a tárgyalásokat Alija Izetbegovic boszniai elnök­kel, aki később úgy nyilatkozott, hogy a főtitkár nem hozott sem­miféle új javaslatot. Gáli találkoz­ni akart Radovan Karadzsics bosz­niai szerb elnökkel is, erre azon­ban nem kerülhetett sor, mert a szerbek ragaszkodtak ahhoz, hogy a tárgyalásokra szerb kézen lévő területen kerüljön sor, míg Gáli a szarajevói repülőteret ja­vasolta helyszínként. Gálit elkísérte útjára Akasi Ja­­szusi ENSZ-különmegbízott és Bertrand de Lapresle, az egykori Jugoszlávia területén állomáso­zó ENSZ-erők főparancsnoka is. A boszniai fővárosban nem fo­gadták kitörő lelkesedéssel Gáli látogatását: a rádióban és televí­zióban megszólaltatott járókelők azzal vádolták a világszerveze­tet, hogy a szerbek kezére játssza Bosznia muzulmánok lakta terü­leteit. (Folytatása a 3. oldalon). Betegek tüntetése a minisztérium előtt Feljutottak a nyolcadik emeletre Az ország különböző részeiről nyolcvan beteg, hozzátartozó és dolgozó tiltakozott tegnap a Népjóléti Minisztérium előtt, majd annak a Vil­. emeletén, mert - mint lapunk többször is beszámolt róla - Mátraházán de­cemberben be akarják zárni a fő­városi baleseti kórház szeptikus osztályát, az osztály főorvosát. Kárpáti Vilmost pedig, főorvosi tisztétől megfosztva, a budapesti balesetiben alkalmazzák orvos­ként. A tiltakozást és a petíció­átadást követően a tiltakozók ki­jelentették: ügyükben az őket fo­gadó minisztériumi képviselők tájékozatlanságot tanúsítottak, számukra megnyugtató választ nem adtak, ezért szerda estétől Mátraházán a szeptikus osztály kezeltjei betegbarikádot emelve küzdenek tovább igazukért. Ha megteszik, ezzel a hazai egész­ségügyben eleddig példátlan be­tegsztrájk kezdődik. (Folytatása az 5. oldalon) 11 UC" IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM , 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK.­ / POLGÁRI NAPILAP isőlég Kohl német kancellár a jövő hét szombatjára meg­hívta Essenbe a közép- és kelet-európai társult álla­mok vezetőit, hogy az EU-csúcsértekezlet hivatalos tárgyalásainak befejeztével tájékoztatást adjon a tanácskozás eredményéről, főleg arról a határozat­ról, amely az EU és a társult Hatok jövőbeni viszo­nyának alakításáról szól majd. A német-francia csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten Kohl hang­súlyozta: a meghívással jelezni kívánják a közép- és kelet-európai társult államoknak, hogy az EU nem zárt klub és érdekelt a Hatok majdani csatlakozásá­ban. (Az elmúlt másfél hétben napvilágot látott ér­tesülések szerint elsősorban a franciák ellenezték, hogy németek a kelet-európaiakat meghívják a csúcsértekezletre, s ezután született a kompro­misszumos megoldás a csúcstalálkozó hivatalos be­fejezése utáni vacsoráról.) Kölni tudósítónktól: Németország és Franciaország eltökélt szándéka, hogy továbbra is lendületesen szolgálja az európai egyesülés ügyét. Ebben az értelemben nyilatko­zott francois Mifferra­ ír államfő és Helmut Kohl kan­cellár a 64. német-francia konzultáció befejeztével Bonnban, s ennek szellemében mégiscsak meghív­ják az Európai Unió társult kelet-közép-európai tagállamainak - közöttük hazánknak - a vezető államférfiait a küszöbön álló esseni csúcsértekezletre. A kétnapos megbeszélés mindenekelőtt a de­cember 9-én és 10-én Essenben sorra kerülő EU- csúcstalálkozó előkészítését szolgálta. A felek egyetértettek abban, hogy elsődleges fontosságú Európának mint gazdasági központnak a meg­erősítése, azaz a transzeurópai közlekedési és kommunikációs hálózat további kiépítése, (f), (Folytatása a 3. oldalon) /B Kohl és Mitterrand csúcstalálkozója nyomán is Ott leszünk Essenben i 'jM, cFn—-----------­/ Vasutasszakszervezetel^Of..., Sztrájkprogram ^ két lépcsőben „Immár ötödik alkalommal kényszerülünk a legkeményebb eszközhöz, a sztrájkhoz nyúlni a felelőtlen vasútpolitika, a kiszá­míthatatlan személyzetpolitika, a kollektív szerződés veszélyez­tetése és a még az inflációt sem követő béremelési javaslatok mi­att. Mindezekért 1994. december 8-án 5 és 7 óra között és decem­ber 12-én 22 órától december 14- én 10 óráig sztrájkolunk!" - hangzik a Mozdonyvezetők Szak­zervezetének sztrájkfelhí­vása. A három reprezentatív vas­utas szakszervezet nem elége­dett meg a közlekedési miniszter hozzávetőlegesen 6 százalékos béremelést tartalmazó javaslatá­val, így a Vasutasok Szakszerve­zetének választmányi ülésén, il­letve a Mozdonyvezetők Szak­­szervezetének küldöttközgyűlé­sén határoztak a kétórás figyel­meztető sztrájk és a 36 órás álta­lános munkabeszüntetés idő­pontjáról (a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete csak ma ülésezik, de várhatóan csatlakoz­nak a felhíváshoz). Komolytalannak, sőt, megalá­zónak tartják a kormány ajánla­tát a szakszervezetek, s elma­rasztalták azt a magatartást, amellyel - a mozdonyvezetők viszonylag magasabb bérét em­legetve - a társadalmat a vasuta­sok ellen próbálják hangolni. Mint mondták, az elmúlt négy évben 10-15 százalékos reálbér­­csökkenés ment végbe náluk is, mivel pedig 1995-re 20-21 száza­lékos infláció várható, tíz száza­lék alatti bérfejlesztésről nem hajlandóak tárgyalni. (­ (Folytatása az 5. oldalon) ) Szájíz Essenben a legjobb hírek szerint ott leszünk. Végül is a nyugati­aknak megesett a szíve Kelet-Európán. Fölemelő érzés. Jelenlétünk fölér egy üzenettel: nem vagyunk kiebrudalva az általuk elképzelt Európából. Abból az Európából, amelyből a minapában Norvégia egyszerűen nem kért. Persze Norvégia gazdag ország, s a gazdag­ság bizonyos fajta szabadsággal jár. A visegrádiak egyáltalán nem gazdagok, egyelőre azonban azt hiszik, szabadságuk nekik is van. Már amelyik azt hiszi. A lengyelek például fölöttébb hiszik, vissza is utasították a magyar miniszterelnök legújabb ötletét, hogy kuncsorogjanak Moszkvánál támogatásért (engedélyért?) a NATO-tagsághoz. Ezt azért mégse - mondta az ugyancsak balol­dali Pawlak­­, aki - mint minden lengyel - elsősorban lengyel, és csak azután még valami. A lengyelek képtelenek ilyen sebesen megfeledkezni a velük megesett történelem azon szakaszáról, amelynek az oroszok aktív részesei voltak. Sajnos, erre minden okuk megvan. Egyébként nekünk is. Olybá tűnik föl, a szólamok­ban reálpolitikusként tetszelgő miniszterelnök még nem vette ész­re, hogy megszabadultunk szovjet kötelezettségeinktől. Még min­dig azt gondolja, a „nagy testvér" beleegyezésére van szükség min­den lépésünkhöz. Annyiban persze igaza van, hogy mások is igye­keznek olykor ezt a látszatot kelteni. Az amerikaiak például ak­kor, amikor a szétzüllött birodalom nagyhatalmi státusát próbál­ják támogatni. Magyarán: túl nagy bizalommal nem tekinthe­tünk semmilyen nyugati kezdeményezés felé, tény viszont, hogy ezeket figyelmen kívül sem hagyhatjuk. Valamiképpen azonban rá kellene ébreszteni őket felelősségükre az iránt, ami ebben a tér­ségben történik, akkor talán a mérvadó amerikai politikusok sem nyafognának, hogy Kelet-Európában a jobbközép erőket támogat­ni kell, hanem tennének is ezért valamit. A vacsora Essenben lehet, hogy ízletes lesz, de hogy a visegrádiakban rossz szájíz marad utána, az bizonyos. Fábián László A harmadik piacokért Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtit­kára tegnap este hazaérkezett franciaországi tárgyalásairól. A megbeszéléseken elsősorban a tejiparban, illetve a szőlészet-bo­rászat területén lehetséges közös együttműködési lehetőségeket vitatták meg az ottani mező­­gazdsági szakemberekkel. A franciák örömmel állapították meg a magyar eredetvédelem színvonalának javulását és közös együttműködést ajánlottak fel harmadik piacok megszerzése érdekében. A tárgyalások ered­ményeként ismét lehetőség nyí­lik mintegy 550 fő franciaországi továbbképzésére. Francia-Ma­gyar Kezdeményezés néven új alapítványt is létrehoztak, amelyben a francia kormány 10 millió frank erejéig nyújt támo­gatást hazánknak. A pénz nem­csak agrárfinanszírozás céljából vehető igénybe, azonban a mi­nisztérium a ráeső részt elsősor­ban más segélyekből már beindí­tott, de még nem működőképes projektek további megsegítésére szánja. Roman Herzog szövetségi elnök Csóti Györgynek a német-ma­­gyar kapcsolatok építésében szerzett érdemeiért a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagy Érdemkereszt­jét adományozta. A kitüntetést tegnap Budapesten Dr. Otto-Ra­­ban Heinichen nagykövet adta át FOTÓ: KÖRMENDI IVÁN Az URH-n is foghatja! Hallgassa a Reggel 6-tól rádióit 24 óráig AmSZOKHz (középhullám) Fifl 89,5 és 93,9 Mh­z (ultrarövidhullám)

Next