Új Magyarország, 1995. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
Nagy csalódás Rossznyelvek szerint az ÉT egyik, éjszakába nyúló vitáján - amikor a tudósítókat már elszólította a lapzárta - Nagy Sándor imigyen fakadt ki, a szociálisan érzékeny kormány képviselőihez intézve szavait: - Mi segítettünk megbuktatni az előző kormányt, most pedig nem megyünk veletek semmire. Mit mondjunk az embereknek?... Ha Békesi László távozása után „kesztyűs" gazdaságpolitika következik, a szakszervezetek sikerszériának néznek elébe a tárgyalásokon - ámbár ki tudja? Hiszen most éppen az egykori szakszervezetis Kósánéval gyűlt meg a bajuk. Nagy Sándor mindenesetre nem akar pénzügyminiszter lenni. Alighanem tudja: csodákra ő sem lenne képes. És ha a kormánypárti képviselőséget össze is tudja egyeztetni a kritikus szakszervezeti vezető szerepével, népszerűtlen intézkedéseket is hozni kényszerülő miniszterként már ezzel meggyűlne a baja. Ráadásul a pénzügyminiszterek jönnekmennek, az ő MSZOSZ-ben viselt tiszte viszont megingathatatlannak látszik... (k. cs.) Helytöltő Megkérdezte a Fidesz, miért nincs politikai államtitkár a kultuszminisztériumban, s az érdekes kérdésre még érdekesebb választ kerekített a kormányfő képviseletében Kósáné Kovács Magda. Azt találta mondani, hogy két hetet kell már csak várni, s lesz. Ám azt is mondta, hogy nem kell izgulni, mert a poszt betöltetlensége a kulturális tárca működésében semmiféle zavart nem okozott. Ezek szerint Jánosi György csak addig zavarta a magas minisztérium működését, míg le nem mondott; másrészt a feladat adott: olyan embert kell találni erre a posztra, akinek működése tovább javítja a helyzetet -s e helyzet csak úgy javulhat, ha a kinevezett úgy tesz, mintha nem lenne senki. Izgalmas ember lesz. Már csak tizennégyet kell aludjunk, hogy a kormány szerint nem is létező gond magától elaludjon, édesen, mint a tej. A politika hercege jól kijön majd államtitkárával, ám az sem politikával, sem kultúrával, sem őhercegségével nem fog bíbelődni. Szép álom, álomfejtők ínyencfalatjai (api) Válasz nélkül Fájdalom fájdalmat követ. Megint búcsúzunk. Ezúttal egy folyóirattól. Megszűnik a Magyar Élet. Pénzhiány? Igen, első fokon az. No, meg a jóakarat és a segítőkészség hiánya. Búcsúcikkében a főszerkesztő megírja, hogy javasolták a művelődési tárcának: rendelje meg a lapot a közkönyvtáraknak. Körülbelül kétezer példány előfizetése megmenthette volna ezt a tartalmas, szükséges, mindig tárgyilagos és higgadt hangon szóló nemzeti folyóiratot. Válasz sem érkezett. Tudom, a Műcsarnok vagy a Nemzeti Színház gondjabaja sokkal súlyosabb, mint egy ilyen havilap kényszerű megszűnése. Az eset példaértékével erősíti a jelzést, hogy világos irányvétel ez. Ilyenkor jut eszembe, amit évekkel ezelőtt plakátok ezrein olvastam: „Tudjuk, merjük, tesszük!" Hát valóban: merik és teszik - de vajon tudják-e, hogy mit?... (tyás) vár V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFÖLD Parlamenti vita a privatizációról Csak a törvény címe biztos Folytatás az 1. oldalról Békesi László pénzügyminiszter majdnem egyórás beszédben állt ki az Országgyűlés elé, érvelve a törvényjavaslat legfőbb alapelvei, a privatizáció gyorsítása, a készpénzes bevételek előtérbe helyezése mellett. A javaslat a pénzügyminiszter szerint lehetővé teszi a privatizáció háromnégy éven belüli befejezését. Békesi László expozéjában elmondta, hogy nem változik a magyar privatizáció eddigi alapelve, amely szerint nem az állami vagyon szétosztása, hanem értékesítése a magánosítás útja, sőt ez még inkább érvényesül majd. Hasonló módon megerősödik az az alapelv is, hogy a privatizáció bevételeivel elsősorban az államadósság törlesztését kell szolgálni. Ugyanakkor a privatizációt gyorsítani kell, ami azonban nem jelenthet kapkodó értékesítést. A gyorsítás egyik oka, hogy a magántőke ötször hatékonyabb az állami tulajdonnál. A privatizáció tavaly nem stagnált, hanem rossz irányba haladt - mondta Békési, utalva arra, hogy a készpénzes devizabevételek az 1993- as összegnek a 10 százalékát érték csak el 1994-ben. A törvényjavaslat rögzíti a kárpótlás jogfolytonosságát és a társadalombiztosításnak történő ingyenes vagyonjuttatás folytatását, így a kárpótlás ez év végére befejeződhet, azonban a társadalombiztosításnak teljesítendő 300 milliárd forint értékű vagyonátadást Békési irreálisnak nevezte, mert szerinte legfeljebb 120-130 milliárd forintnyi vagyon adható át így a tb-nek. Technikai okokból a részvénytársasági formában működő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytásaság (ÁPV Rt.) kezében összpontosul az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítése, vagyis az ÁV Rt. átalakulásával jön létre az egységes privatizációs szervezet. Tardos Márton, az SZDSZ ve--------zérszónoka meggyőződésének adott hangot, hogy Békesi László beszámolója sikeres tulajdonátalakítási rendszer létrehozását jelzi. Szabó Iván (MDF) kifogásolta, hogy a privatizációs törvény és a kormány gazdaságpolitikai elképzelései mögött nincs erkölcsiség, hiányzik belőlük a gazdasági és társadalompolitikai jövőkép. Szerinte a vezetői kivásárlás új rendszere kizárja a versenyt, és arra ösztönzi az állami cégek vezetőit, hogy minél gyorsabban értékeljék le a vállalatokat. Ez a rendszer a kliensrendszer kiépítésének forrása lehet. A privatizációnak a hatékonyság és a technikai fejlődés mellett a magyar polgárosodást kellene szolgálnia, de ehelyett a készpénzbevételek előtérbe helyezésével csak a társadalom további polarizációjának irányába hat. Karl Imre (MSZP) szerint a törvény elfogadásával lehetővé válik a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása. Az MSZP-frakció kiáll a kormányprogramban foglaltak mellett, azonban több módosítást is szükségesnek tart, főként a privatizációs szervezet jogállására vonatkozóan. Torgyán József (FKgP) szerint a nemzeti vagyon megmaradt részének szétosztásáról, a hatalom- és vagyonátmentésről szól a kormány privatizációs törvényjavaslata. Véleménye szerint nem a külföldi tőkétől várható a magyar gazdaság talpra állítása, hanem a magyar kormánynak és parlamentnek kell gondoskodnia erről. Csépe Béla (KDNP) szerint a kormány csődöt mondott a privatizációban. A KDNP vezérszónoka hiányolta a törvényjavaslat hatáselemzését, és szorgalmazta a munkavállalók nagyobb mértékű beleszólási jogát a privatizációba. Orbán Viktor (Fidesz) arra utalt, hogy 200 nap után már nem a szövegből, hanem a valóságból lehet következtetni a kormány privatizációs elképzeléseire. A privatizáció pedig az utóbbi hónapokban nem gyorsult, hanem elhalt. A Fidesz szerint a törvény legnagyobb hiányossága, hogy nincs olyan gazdaságpolitikai elképzelés, amelybe beleágyazódhatna. FOTÓ: KÖRMENDI IVÁN Torgyán: Nem a külföldi tőkétől várható a gazdaság talpra állítása ív Az RMDSZ védelmében Torgyán József, az FKgP elnöke napirend előtti felszólalásában az RMDSZ elleni támadások ügyében fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy hiábavalónak bizonyult a hat magyar parlamenti párt közös januári nyilatkozata, mert továbbra is „boszorkányüldözés" folyik a romániai magyarság politikai szervezete ellen. A kisgazda politikus javasolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is emeljen szót az RMDSZ védelmében, majd pedig felszólította Kovács László külügyminisztert, kérjen magyarázatot a román kormánytól. Kovács László egyetértett a Torgyán József által megfogalmazott aggodalmakkal és azzal, hogy az EBESZ alapelveibe ütköző cselekményekről van szó, majd pedig hangsúlyozta, hogy a magyar kormány élt külpolitikai lehetőségeivel, kifejezte tiltakozását, és módosította Viorel Hrebenciuc román kormányfőtitkár magyarországi programját. Strasbourgban Kovács László találkozik a román külügyminiszterrel, ismertetni fogja a hat parlamenti párt aggodalmát s fenntartását. Kovács László kijelentette: egyetért azzal, hogy hazánknak ki kell használnia az EBESZ nyújtotta lehetőségeket, de jelezte: nem egyszerűen magyar ügy ez, hanem a kisebbségi jogok megsértése forog fenn, s az veszélyezteti a térség stabilitását. AV Wulf ,121S I Axwul puc- Adok-kapok A parlamentben azonnali kérdések és válaszok órája a neve. Kétkét perc, meg egy-egy perc. Sok idő, kevés idő. De két percbe és egy percbe is belefér atomnyi indulat. Az indulat: öl is, meg nem is. Játéknak is tekinthetjük, véresen komolynak is. Tegnap délután sem volt másképp. Hogy mi maradt meg mégis egyetlen jegyzetlapon? Mindenekelőtt talán az, hogy az indulatos ember milyen gyakran megsérti a magyar nyelv törvényeit, hát még a stílust: „Neme..., nem-e volna..." Meg hogy ugyanabban a mondatban van ön is meg maga is. Az ön szúr és talál, a maga fejbe vágni szeretne. Nemcsak a kitűnő sakkozó, Kluger Gyula volt örökös időzavarban, a képviselők egy része sem gazdálkodik jól a percekkel. Nemrégiben szívkongresszust tartottak Spanyolországban, s a hozzászólók öt percben fejthették ki álláspontjukat a szóban forgó kérdésben. Aki pedig tovább beszélt, annak a hangját túlharsogta egy ismert szimfónia. Ajánlunk a magyar parlamentnek is valami hasonlót. Véleményünk az egyik adokkapokról: Fodor Gábor nem tartozott azzal, hogy pénteken 11 és 15 óra között elmenjen a Nemzeti Színház épületébe, ahol Sík Ferencet felravatalozták. De Fodor Gábor kulturális miniszternek igenis ott lett volna a helyes Azonnali kérdések és válaszok órája. A kerékpársportban van igazság órája, amikor a versenyzőknek egyenkénti indítással csak az óra az ellenfelük. A parlamenti adok-kapok még messze van ettől. De a szorítóbeli adok-kapoktól is. Mindenesetre jó volna látni, hallani, amikor valakit a magyar parlamentben kiszámolnak! Találkozó Horn Gyula miniszterelnök hatpárti tárgyalást tart ma kora délután a Parlament delegációs termében. A találkozón a privatizációs törvénytervezetről folytatnak eszmecserét a hat parlamenti párt elnökei és frakcióvezetői információink szerint valamennyi párt elfogadta a meghívást, az SZDS-t viszont nem elnöki szinten képviselik, hanem Gaál Gyula ismerteti a szabaddemokraták nézeteit. Sértődöttség Ha minden így folytatódik, akkor már senki sem fog szólni képviselőtársához a parlamentben, mert bármiről legyen szó, ízléstelenséggel fogják vádolni. Fodor Gábor kultuszminiszter lányos zavarában mást sem hajtogatott tegnap, mint azt, hogy mindenki ízléstelen, aki kérdést mer hozzá intézni. Válaszolgatott is a hozzá intézett kérdésekre, ám újból bebizonyosodott: igaza volt Horn Gyulának, amikor a szocialisták siófoki találkozóján kifogásolta a művelődési tárca tevékenységét. Tudósítóink: T. Békés Sándor, Papp János Ők^ d'ai^^-bcK Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy az öt gyilkossággal gyanúsított Balogh Lajos ennél is több emberölést követett el. Az ország közvéleményét megdöbbentő esetről lapunkban megírtuk, hogy a százhalombattai Balogh Lajos beismerte: édesapján kívül négy fiatal lányt is brutálisan megölt, majd megerőszakolt. - Elképzelhető-e, hogy Balogh Lajos rovására további gyilkosságok írhatók! - kérdeztük Fuér Angélát, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét. - Egyelőre semmiféle bizonyítékunk nincs arra nézve, hogy ennél több gyilkosság terhelné. - Lehettek-e tettestársai a gyanúsítottnak? - Ez csak feltételezés, de a nyomozás erre is kiterjed. Balogh Lajos egyébként külön élt a feleségétől, de kapcsolatban álltak egymással. A felesége elmondta, hogy férjét normálisnak ismerte, és sejtése sem volt másik énjéről. Az ügyről megkérdeztük dr. Révy Eszter kriminálpszichológust, aki a rituális gyilkosságok témájáról számos könyvet írt. - Ön szerint mi állhat a gyilkosságsorozat hátterében? - A brutalitás, a szexuális erőszak azt bizonyítja, hogy rituális gyilkosságokat hajtottak végre. A háttérben a legkülönfélébb babonás hiedelmek húzódhatnak meg. Konkrétan az, hogy a vér (s különösen szűz lányok vére) által valamiképpen „megtisztulhat" az ember. Különösen akkor és ott sokasodnak a rituális gyilkosságok, ahol és amikor a társadalmat összetartó erkölcsi erők bomlásnak indulnak. - Vajon miért ölhette meg az apját? - Nem tartotta magát egyenrangúnak vele, s lelkileg ezt nem bírta elviselni. - Kikre jellemző ez a magatartás? - Szinte kizárólag primitív emberekre, olyanokra, akiknek az ösztönélete megrekedt alacsony, mondhatnám, állati szinten. - Ön szerint gyógyíthatók vagy megváltoztathatók az ilyen emberek? - Véleményem szerint nem... Cs. A. 75-----Rituális gyilkosságok -iVi. Erkölcsi bomlás hasadt lelkeket sokasít Soproni bérrablók A szegedi rendőrkapitányságon tartott tegnapi sajtótájékoztatón olyan bűncselekmények előzményeiről és részleteiről számoltak be, amelyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt. Szőke Péter városi rendőrkapitány mindenekelőtt arról a rablásról beszélt, amely január 24-én a délutáni órákban történt Szeged belvárosában. Egy szíriai állampolgárt raboltak ki. A kárvallott úgy vélte, hogy biztonságosabb, ha a megtakarított pénzét mindig magával hordja. Erről az élettársán kívül csupán E. U. M. D. egyiptomi egyetemista tudott, aki Szegeden tanul. Ez utóbbi szemet vetett a szíriai pénzére. Tervébe beavatta P. M. büntetett előéletű, foglalkozás nélküli szegedi lakost. Mindketten jobbnak látták, ha az ötlet realizálását keményebb fiúkra bízzák. Összeköttetésbe léptek azzal a négytagú soproni különítménnyel, melynek tagjai bizonyos összeg fejében vállalták a megbízatást. Január 24-én Szegedre érkeztek, s megbízóikkal a Gödör étteremben tárgyalták meg a részleteket. Délután fél 4- kor, miközben közülük az egyik a bejárati ajtónál őrködött, hárman bementek a szíriai állampolgár irodájába és egykettőre elragadták tőle azt a táskát, melyben 3,5 millió forint 7 ezer német márka és 10 ezer amerikai dollár volt. Megbízóiknak azt állították, hogy mindössze másfél millió forintot találtak a táskában. Tény, hogy a nyomozók 840 ezer forintot foglalhattak le P. M.-től. A rendőrség először az egyiptomi egyetemistát vette őrizetbe, majd P. M. is gyorsan kézre került. Tőlük tudták meg, hogy a soproniak közül Cz. Cs. volt a főkolompos, míg a banda többi tagjáról csak részleges információkkal rendelkeznek. Cz. Cs. ellen elfogatási parancsot adtak ki. Imolya Imre, a Csongrád Megyei Főügyészség Nyomozó Hivatalának vezetője szükségesnek tartotta, hogy sajtótájékoztatón cáfolja egyes lapokban megjelent újságírói feltételezéseket, miszerint a rendőr-főkapitányságon „tisztet áldoztak" volna. Az eddigi nyomozás eredményeként fel sem merült a gyanú, hogy a szálak még magasabbra nyúlnának. Tény, hogy vámdeviza-kezelési és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt három rendőrt - köztük az igazgatásrendészeti osztály volt vezetőjét - előzetes letartóztatásba helyeztek, de szó sincs áldozati bárányról. Akik gyanúba keveredtek, azokra vonatkozóan bizonyítékokkal szolgálhatnak. Bálint József Bevonulók kérhetik Ami néhány éve még bizonyára utópiának számított volna, az mára valóság lett. Egy 18 esztendős fiatalember, ha jártas a jogszabályokban vagy legalább figyelmesen olvassa a számára kiküldött tájékoztatót, rájöhet arra, hogy módja van megválasztani, mikor és hová vonuljon be katonának... Az elmúlt napokban több mint 85 ezer nagykorúvá cseperedett fiatal kapott levelet a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságoktól. A tájékoztató mellé adatlapot is mellékeltek, melyet két héten belül vissza kell küldenie a feladónak. - Mire kell figyelni a kitöltésnél? - érdeklődtünk Békési Zoltán ezredestől, a Honvéd Vezérkar hadkiegészítő osztályának veze- Elsősorban arra hívom fel a leendő sorkatonák figyelmét, hogy most, az adatlap kitöltésekor valóban beírhatják egyéni kívánságaikat: mikor és hol szeretnének katonák lenni, milyen alakulathoz akarnak kerülni. Természetesen ezt a 21. életév betöltése előtt méltányoljuk. Ha valaki addig jelentkezik sorkatonai szolgálatra, megválaszthatja a helyet és időpontot. Ha tehát valaki történetesen azt mondja, hogy ő két év múlva, májusban és lehetőleg Ceglédre akar bevonulni, akkor teljesülhet a kívánsága? - Igen, hogyha a fiatal a sorozáson való részvétel előtt jelezte ezt. Ilyenkor arra is van lehetőség, hogy egyéb kívánságokat is figyelembe vegyünk. Azért hangsúlyozom a sorozáson való megjelenés előtti időpontot, mert bizonyos előzetes ütemterv alapján kell kiküldenünk a későbbi behívókat. - Az említett adatlapot nem csak a 13 évesek kapták meg. Kiknek küldtek még ilyet? - Tavaly csaknem 18 ezer fiút vettek fel valamilyen felsőoktatási intézménybe. Ők kérték a sorkatonai szolgálatuk halasztását. Aki október 15-ig elmulasztotta beküldeni a szükséges igazolását a területi hadkiegészítő parancsnokságra, annak postáztuk ki ezt az adatkérő lapot. Erről sajnos a fiatalok zöme megfeledkezik, holott ha külön kérelem nélkül beküldenék az igazolást, évente jelentős adminisztrációs munkától tehermentesítenének bennünket is. (rozgics)