Új Magyarország, 1995. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
Kasszanyelv Kijelöltetett, meghallgattatott és kineveztetett a Bokros-Surányi páros. Végre. Végre-valahára jöhetnek a tettek. Van rá száz nap mínusz, ami eltelt. Jőnek, csordogálnak viszont a nyilatkozatok. Belőlük megtudhattuk, hogy a két pénzügyi szakember egyírású közgazda, egy szakkönyv szerzője. Továbbá együtt katonáskodtak, mi több: egy hálóban húzták a lóbőrt. Megnyilatkozásaikból kihallhattuk, hogy úgyszólván egy nyelvet is beszélnek. Egymástól függetlenül kezdtek például mellékmondatot ezzel a kötőszavas nyelvmonstrummal: „ha és amennyiben". Márpedig ha igaz, hogy nyelvében él a nemzet, akkor joggal merül fel: miben él a pénzügyminiszter meg a bankelnök? Mert ha se nyelvben, se szegénységben nem él, akkor mi végre kell a száz nap? Mindenesetre, talán kifizetődő lenne spórolásra fogni a figurát - például azt mondani: „amennyiben", vagy azt, hogy: „ha". Ha ugyanis a példabeli kötőszómonstrumot megsokallja a szegénységében is nyelvérzékeny nemzet, még azt találja hinni, hogy akik a szavakkal nem tudnak spórolni, azok más dolgokban is hajlamosak a pazarlásra. És még úgy talál ítélkezni, hogy azokra nem lehet kasszát bízni. Pláne államkasszát. (ász) Médiakesztyű „A média helyzete Magyraországon" címmel szervezett beszélgetést hétfőn este a Kossuthklubban a Bajcsy-Zsilinszky Társaság. A vitaindítóra felkért Kulin Ferenc országgyűlési képviselő az elmúlt négy évben lezajlott médiaháborút foglalta össze. Tragikomikusnak nevezte azt a helyzetet, hogy a médiatörvény előkészítésében részt vevő pártok több száz pontban konszenzusra jutottak, és csupán három pontban nem tudtak megegyezni. Szerinte nem is annyira médiaháború, mint inkább politikai csatározás folyt a médiatörvény előkészítése során. „Többször eljutottunk a megoldáshoz, ám transzcendentális erők jelentek meg az utolsó pillanatban, és meghiúsították a törvény létrejöttét. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély, felvettem én is a politika kesztyűjét" - vallotta be önkritikusan és őszintén a vitaindító. Horváth Ádám, a televízió elnöke szerint a demokrácia formálisan létrejött ugyan az utóbbi négy évben, ám az emberi fejekben ez még várat magára. Bevallása szerint az MTV beteg, de a médiatörvény megszületése pillanatáig nem lehet hozzányúlni. A médiaháborúra nem a nagyközönség, csupán a politikusok kíváncsiak. Ismervén a médiatörvény-tervezet kormánypárti, illetve ellenzéki változatát, már nem is igazán érdekli, melyik kerül elfogadásra. Fő, hogy végre valahára legyen már törvény. Pető Tibor, az 58. évfolyamába lépett Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának elnöke ma is érvényesnek tartja azt az alapelvet, amelyet a lap induláskor felvállalt: a Magyar Nemzet küzd, hogy Magyarország magyar maradjon. A lap története során ellenzéki lévén is a közszolgálatot, a nemzet érdekeit vette figyelembe. Kósa Csaba, a MÚK elnöke szerint csak békekötés után lesz vége a médiaháborúnak. Addig is több száz újságíró munka nélkül kénytelen meglenni. A MÚK-tagok úgy érzik, elszívják tőlük a levegőt. Szerinte a médiatörvény nem csodaszer, sőt az újságírók jó része rettegi. Nem sajtótörvény, hanem lapok kellenek. Gittai István V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM I. I 1995. MÁRCIUS 1.,SZERDA Felesküdött a két új miniszter A gátépítés vízvisszafogással jár Folytatás az 1. oldalról Korábbi ellenzéki kérésre a külügyminiszter a képviselők rendelkezésére bocsátotta a január 25-ei magyar-szlovák kormányfői tárgyalásokról készült emlékeztető magyar és szlovák változatának idevágó passzusait. Hasznos Miklós (KDNP) figyelmeztetett arra, hogy a szlovák anyagból hiányzik az esetleges szankciók említése. Salamon László (MDF) azt indítványozta, hogy az Országgyűlés csak olyan szerződés megkötésére hatalmazza fel a kormányt, amelyben rögzítik, a fenékgát lebontását a magyar fél - akár szlovák területen is - egyoldalúan elrendelheti. Javaslatát azonban a kormánypárti képviselők nem támogatták. Az ellenzék szerette volna elérni, hogy a határozat részletes vitáját egyelőre ne zárják le, mivel az emlékeztető szlovák és magyar változata ellentmondásos, ám próbálkozásai hiábavalónak bizonyultak. A privatizációs törvény általános vitájában mind az ellenzék, mind a kormánypárti felszólalók számos kritikával illették a törvényjavaslatot, illetve a kormány privatizációs gyakorlatát. Győriványi Sándor (FKgP) másodszor interpellált az Erdélyből áttelepültek lakáshelyzetének megoldása érdekében. Szerinte a belügyminiszter ígérete ellenére nem javult a budapesti Kassák Lajos utca 76. szám alatti lakosok helyzete, lakbérüket azóta is emelték. Kuncze Gábr belügyminiszter elmondta, hogy a végleges elhelyezés folyamatban van. A határozathozatalok sorában részletes vitára bocsátották az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról rendelkező módosító törvényjavaslatot. A T. Ház egyhangú szavazással jóváhagyta hazánknak Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával és Svájccal kötött toloncegyezményeit. A parlament sürgősséggel napirendre vette Salamon László (MDF) önálló indítványát, amely lehetővé teszi, hogy a bérlők március 31. helyett november 30-ig jelenthessék be igényüket bérlakásuk megvásárlására. ti.Tízmilló forintos kártérítő Kapronczy Mihályt (FKgP) frakció jelentett, mert nem lehet hozzá PETŐ IVÁN (SZDST) Kapronczy Mihályt (FKgP) óta felszólította, hogy mondjon le képviselői mandátumáról. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy Kapronczy előzetesen aláírt egy olyan megállapodást a párttal, amely szerint egyetért visszahívásával, ha megromlik a frakció és a személye közötti viszony. Lapunk munkatársai kérdéssel fordultak a többi parlamenti párt politikusaihoz, azt tudakolván, pártjukban mennyire szabályozott ez a kérdés. TÓTH TIHAMÉR (MDF): - A Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjei a választást megelőzően semmiféle nyilatkozatot nem írtak alá. Ha egy képviselőt az MDF frakciójából felszólítanának arra, hogy mondjon le, csak a saját belátáson múlna, hogy eleget tegyen ennek a felszólításnak. Különbséget sem lehet tenni az egyéni választókerületből, vagy a megyei és országos listáról bekerültek között, mert az egyéni képviselők esetében nem lehet pontosan tudni, hányan szavaztak a személyére és hányan szavaztak rá azért, mert az MDF színeiben indult. Jánosi György (MSZP): - Ez a kérdés már régebben is gondot jelentett, jogi alapot biztosítani. Az egyik lehetőség az, amivel most úgy tűnik, teljes csődöt mondott az FKgP. Az előre megállapodás, illetve a lemondó nyilatkozat aláíratása nem elég jó megoldás. Mind morálisan, mind politikailag megkérdőjelezhető. Aki egyéni képviselőként jut be a parlamentbe, az elmozdíthatatlan, hiszen a választópolgároktól kapta mandátumát. Talán kezelhetőbb a kérdés, ha listáról bejutott képviselőről van szó, mert e mögött testületi döntés áll, és ez lehetőséget teremt a lemondást szorgalmazó felszólításra. Jelen pillanatban kezelhetetlen a probléma. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - A frakció semmit nem tehet, ha egy listán mandátumhoz jutott képviselője a függetlenek közé akar ülni. Az elmúlt parlamenti ciklusban több példa volt erre pártunkban. A normális eset persze az volna, ha a távozó képviselő visszaadná a mandátumát pártjának, hogy helyére új jelöltet állíthassunk. Erkölcsileg tehát feltétlenül elítélendő az a magatartás, ha a képviselő megtartja mandátumát. A Független Kisgazdapárt nem veszi jó néven, ha listán mandátumhoz jutott országgyűlési képviselője elhagyja frakcióját. Információink szerint még a választások előtt magánjogi szerződést kötöttek jelöltjeikkel. Ennek értelmében ha egy képviselőjük a függetlenek közé, vagy később más frakcióba kíván ülni, tízmillió forint kártérítést köteles fizetni a pártjának. Ezt azzal indokolják, hogy a pártnak legalább ennyibe került a jelöltállítás, illetve a kampányhadjárat. A kárigényt polgári peres úton érvényesíthetnék. Kapronczy Mihály esetében viszont más a helyzet, hiszen nem önként távozna, hanem a frakciója akarja kizárni. Ellene ezért nem érvényesíthető a kárigény. Mandátuma visszaadására sem kényszeríthetik, de erkölcsileg elvárják tőle ezt a lépést. (SZDSZ)A kisgazdapártban történtekről én is csak annyit tudok, amennyi a sajtóban megjelent és amit itt a Parlamentben hallottam. Valószínűleg előre aláírattak a képviselőkkel egy lemondónyilatkoztatot - ez bevett módszer más országokban is -, és ezt a megfelelő vezetők kezébe helyezték, hogy amikor úgy ítéli meg a párt vagy a frakció, akkor le lehessen mondatni a képviselőt. Az SZDSZ-ben ilyen módszer nincs. Nem írt alá senki ilyen nyilatkozatot, tehát nincs ilyen eszköz a kezünkben. Nálunk a képviselők olyan nyilatkozatot írtak alá, hogy ha elhagynák a frakciót vagy ha a frakció mondjuk ezt javasolná nekik, lemondanak a képviselőségről. De ez nem egy biankó aláírás, hanem egy saját kezűleg írt nyilatkozat. Ez azért nagy különbség. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Az a megoldás, hogy a képviselők írjanak alá egy dátum nélküli nyilatkozatot mandátumuk lemondásáról, nem a magyar politikai gyakorlatban született, hanem máshol Európában. És másként is, hiszen az ottani politikai kultúra van olyan fejlett - az úriemberek azért írják alá ezt a nyilatkozatot -, hogy ne vonják később kétségbe annak hitelességét. A Fideszben nem volt ilyen gyakorlat sem az előző időszakban, sem most. Véleményünk szerint, ha valaki nem ért egyet a Fidesz politikájával, és a frakciójából távozni kíván, az megteheti ezt a lépést, de erre semmilyen kötelező erejű nyilatkozat nem kényszeríti. A Fidesztagok ehhez az íratlan szabályhoz tartják magukat. Jövőre burgonyahiány? Ahogyan csökken a kormány népszerűsége, úgy nő a burgonya ára. Vagyis feltartóztathatatlanul... - mondta az azonnali kérdések órájában Gyimóthy Géza, az FKgP képviselője. Kérte, módosítsák a decemberi kormányrendeletet, tehát ne csak a gabonaféléket támogassák, hanem a vetőburgonyát is, hiszen a nép mindennapi eledele már olyan drága, hogy megfizethetetlen. Lakos László földművelésügyi miniszter erre azt felelte, hogy a burgonya ára néhány forinttal csökkent az utóbbi napokban. Köszönhető ez annak is, hogy engedélyezték az importot. Adatai szerint 60-88 forint egy kiló. Tehát nincs is olyan nagy baj. A kormány pedig az idén biztosan nem támogatja a vetést. Gyimóthy Géza lapunk érdeklődésére közölte, hogy a választ azért sem tudja elfogadni, mert a kormányt súlyos felelősség terheli a burgonyaspekulációért. Ráadásul nem igaz a 60-88 forintos ár, hiszen helyenként a 100 forintot is eléri. Nem az importot kellene szorgalmazni, hanem a hazai termelést segíteni. Ha ez így folytatódik, jövőre burgonyahiány lesz, vagy pedig az ideinél is többe kerül majd. Ez volna az MSZP-SZDSZ kormány szociális érzékenysége burgonyaügyben... BELFÖLD Harcias, következetes és pártatlan volt tegnap Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke az azonnali kérdések és válaszok órájában. A szószátyár minisztereket és országgyűlési képviselőket azzal büntette, hogy kikapcsolta mikrofonjukat. És láss csodát, a Tisztelt Ház tapssal jutalmazta pulpitusi döntését. A kutya vacsorája Szöllőssy Istvánná (MSZP) nemes egyszerűséggel kérdezte meg Kuncze Gábor belügyminisztert, van-e arról tudomása, hogy Bakonyszegen a közalkalmazottak immár harmadik hónapja nem kapják meg az önkormányzattól a munkájuk után járó pénzt. A belügyminiszter a bérek kifizetésének késését azzal magyarázta, hogy az önkormányzat erőn felüli vállalkozásba kezdett, amikor panzió építését határozta el, és az állami támogatásként rendszeresen kiutalt összegek a hitelezők zsebébe vándoroltak. Kuncze Gábor megígérte, hogy a kormány három tizenkettednyi támogatást nyújt az amúgy már hónapok óta ingyen dolgozó pedagógusoknak és a többi közalkalmazottnak, de a kifizetést az önkormányzat jóakaratára bízta. A belügyminiszter azt is megígérte, hogy az Állami Számvevőszék kivizsgálja a bakonyszegi önkormányzat gazdálkodását. Csupán egy kérdést engedünk meg: vajon ettől boldogabbak lesznek-e a bakonyszegi közalkalmazottak? Tudósítóink: Csarnai Attila, Korompay Csilla, Mátyássy Andrea, Papp János Drágább a a közmű és Folytatás az 1. oldalról A patikák egy része már a múlt héten elkezdte a leltározást és az átárazást, vannak azonban, amelyek ezután zárnak be néhány napra, hogy a szükséges korrekciókat elvégezzék. Az utóbbi napok zsúfoltsága után mától valószínűleg nyugalmasabb időszak köszönt a nyitva tartó gyógyszertárakra is. A felvásárlási láz hevében kiürített polcokat a patikusok újra feltölthetik, s elrendezgethetik fiókjaikban, s a hűtőszekrényben a kimerítő sorbanállás gyümölcseit azok, akik tömött reklámszatyrokkal távoztak a gyógyszertárakból. Nem valószínű viszont, hogy rövidülnek a sorok a budapesti önkormányzatoknál, március 20-ig lehet ugyais a közműdíjemeléssel kapcsolatos támogatást igényelni a kerületi polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodáiban. Azok a rászorultak kérhetik a kompenzációt, akik eddig is rendszeres szociális, nevelési, közgyógyellátási, vagy ápolási segélyt, illetve jövedelempótló támogatást kaptak. A távfűtési támogatás azoknak a családoknak jár, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a tizenkétezer forintot. A „kompenzáció" mértéke háztartásonként 400 forint havonta, de csak azok vehetik igénybe, akik rendszeresen fizetik a közműszámlákat. A BKV-vonaljegy ára mától 35 forint, a dolgozók villamosbérlete 1260, kombinált bérlete 1500 forint, a tanuló és nyugdíjas villamosbérlet 315, a kombinált 375 forint. A napijegy 280, a villamos hetijegy 630, a kombinált hetijegy 750 forintra emelkedett. gyógyszer, a buszjegy Keltai István, a menetdíj-bevételi főosztály vezetője szerint egyelőre nem érzékelhető, hogy kevesebb bérlet fogyna. A legtöbben 4-6-án veszik meg a havi bérletet, így ilyenkor különben sem nagy a forgalom. A februári bérletek március 8-ig érvényesek, nyolcadika után az eddiginél több ellenőr vizsgálja majd az utasok jegyeit és bérleteit. Emelkedik a pótdíj összege is. Babay Károly, a jegy- és bérletellenőrzési szolgálat vezetője elmondta: nagyságrendjét sem ismerik a BKV büntetéshátralékának, hiszen van, hogy csak évtizedek múlva sikerül behajtani a pénzt. A helyszíni büntetés ezentúl 500 forint lesz, ha valaki nem a helyszínen fizet, 30 napon belül már 1000 forint a pótdíj, ha pedig a következő felszólításnak sem tesz eleget, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a területileg illetékes bírósághoz kerül az ügy. A bírság évente 10 százalékos kamattal nő, ezt tetézi a bírósági illeték díja, a postaköltség, az ügygondnoki díj. Előfordul azonban, hogy valakinek nincs lefoglalható ingósága, s a fizetéséből sem lehet letiltani. Ilyenkor a BKV-nak várnia kell. Három buszjárat változik mától. A Gazdagrét-Déli pályaudvar vonalon közlekedő fekete és piros 139-es helyett csuklós környezetbarát buszok járnak ezentúl, 3 percenként. A városhatáron túl járó 188-as és 140-es buszokat ezentúl a BKV nem közlekedteti, szerepüket helyközi Volán-járatok veszik át, amelyek valószínűleg ritkábban indulnak. A Magyar Orvoskamara szerint korrekcióra szorul a ma bevezetett gyógyszer-alaplista (vagyis a legnagyobb mértékben támogatott szerek listája). Álláspontjuk szerint erre azért van szükség, mert nem kerültek rá a fájdalomcsillapítók, a nyugtatók és az antibiotikumok. Úgy vélik, hogy a legdrágább készítmények még 90 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulás mellett is megfizethetetlenek lesznek. Kifogásolják, hogy az orvosoknak és gyógyszerészeknek nem volt elég idejük felkészülni a változásokra. (Korompay) FOTÓ: VAJDA JÓZSEF A kombinált bérlet már 1500 forintba kerül Maléter élettörténetéhez Az 1956-os Intézet és a Századvég Osiris Kft. gondozásában megjelent Horváth Miklós könyve, amely a Maléter Pál címet viseli. A könyv sajtóbemutatóját tegnap tartották. A sajtóbeszélgetést követően Litván György, az 1956-os Intézet igazgatója lapunknak nyilatkozva az idei esztendő terveiről szólva többek között elmondta: - Régi hiányt pótolt a most megjelent Maléter Pál-könyv, amelyet remélhetőleg a könyvhétre követhet Bibó István életút dokumentumokban című kiadványunk. Folytatjuk az Intézet Évkönyv sorozatot, melynek a negyedik kötetét készítjük elő. Ennek központi témája a korai Kádár-korszakot mutatja be. Szó lesz benne az 1960-as, váci börtönben történt éhségsztrájkról, amelyről ez idáig nem nagyon lehetett olvasni. Természetesen sok más tervünk is van, tovább szeretnénk folytatni az életrajzi kiadványokat is. - A történelmi hűségre törekedve milyen lehetőségük nyílik a kutatásokra, a levéltári anyagok tanulmányozására. - Néhány napon belül dől el, hogy az új levéltári törvény milyen lesz, ezért most nem tudom pontosan, de reméljük és küzdünk érte, hogy végre megoldja ezeket a kérdéseket, s bizalmat szavaz a kutatóknak. (rozgics)