Új Magyarország, 1995. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
Megmenekült a fagyhaláltól a horvát vezérkar Zágráb diplomáciai sikere A Horvátország területén állomásozó ENSZ-erők új elnevezésében benne lesz a „Horvátország" szó is, s ez a zágrábi diplomácia hatalmas diadala - mondta tegnap Zágrábban Miomir Zuzul, Horvátország genfi ENSZ- nagykövete. A horvát rádiónak adott nyilatkozatában a diplomata elmondta: bár a határozat még nem született meg, s egy állam továbbra is hangoztatja fenntartásait, úgy vélem, hogy a jelenlegi mandátum lejárta, azaz április elseje előtt a Biztonsági Tanács elfogadja az új felhatalmazásról szóló határozatot. Belgrádi értékelések szerint Horvátország már azzal is politikai győzelmet aratott, hogy a világ országai beleegyeztek abba, hogy a békeerők jelen legyenek a horvát határokon. „A kéksisakosok jelenléte megerősítése annak, hogy a szerb kézen lévő területek a nemzetközi közösség szemében Horvátországhoz tartoznak, s emiatt nem is igazán lényeges, hogy a külföldi katonák csak megfigyelik-e vagy ellenőrzik is a határokat" - vélekedett egy neve mellőzését kérő diplomata. Öt boszniai horvát katona életét vesztette a délnyugat-boszniai Tomislavgrad közelében, miután gépkocsioszlopuk hóviharba került. A 13 járműből álló konvojt a hó teljesen elzárta a külvilágtól. Zágrábi ENSZ-források szerint hóekékkel felszerelt ENSZ-mentőosztagok fedezték fel s ásták ki a hóból a szerencsétlenül járt konvojt, így megmentették a fagyhaláltól a 76 éves Janko Bobetkót, a horvát hadsereg vezérkari főnökét, Tihomir Blaskic tábornokot, a boszniai horvát hadsereg főparancsnokát, valamint nyolc horvát főtisztet. Tegnap tovább hullámzottak a harcok a Tuzla iparvárosától északra húzódó Majevica-hegységben. A bosnyák rádió szerint szerb alakulatok és bosnyákmuszlim kormánycsapatok elkeseredett küzdelmet vívtak stratégiailag fontos magaslatokért. Heves harcokat jelentettek Velika Kladusa környékéről is. (MTI) Göncz Dubajba látogat Pihenő az oázisban Egyelőre csak kecsegtető gazdasági esélyekről, de a bizalom erősítését egyértelműen jól szolgáló politikai és diplomáciai tárgyalásokról lehet beszámolni Göncz Árpád Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása kapcsán. Az ottani média beszámolói a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről, a diplomáciai konzultációk konkrét nézetazonosságot mutató megállapításairól számolnak be. Kiemelt figyelmet szenteltek Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és partnere eszmecseréjének. A köztársasági elnök és kísérete, valamint a delegációval tartó üzletemberek pénteken - a nagyima napján, amely itt és szinte minden arab országban pihenőnap - elhagyták az Emírségek fővárosát, Abu-Dzabit, és kétórás sivatagi autóút után Al-Ain oázisba érkeztek. A köztársasági elnök a pénteki pihenőnap után ma az Emírségek másik erősségébe, Dubajba látogat. (MTI) V. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT tudósítás Krajinai fenyegetések Újvidéki tudósítónktól Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az utolsó pillanatra hagyta a volt Jugoszlávia területén állomásoztatott békeerők további sorsával kapcsolatos döntését, és a szembenálló felek így még egy napot kaptak, hogy különféle követeléseikkel túllicitálják egymást. Most már nemcsak a horvátok, hanem a krajinai szerbek is azzal fenyegetőznek, hogy ha nem felel meg nekik a BT-döntés, akkor megköszönik a kéksisakosok eddigi közreműködését, és szerencsés utat kívánnak nekik. Magyarán kiutasítják őket Krajinából. Ezt Milan Martics krajinai elnök Kninben közölte Thorvald Stoltenberggel, a jugoszláviai értekezlet társelnökével, aki az utolsó pillanatig a helyszínen maradt és magyarázta a horvátoknak és a szerbeknek az új mandátum lényegét. A legutóbbi változattal viszont a szerbek roppant elégedetlenek, mert úgy vélik, hogy a békeerők megbízatásának módosítása a horvátoknak kedvez és ellentétben áll a Vance-tervvel. A társelnök ugyanakkor azt bizonygatta, hogy a BT döntése lényegében nem sérti az említett tervet, és ezenkívül elősegíti az egy évvel ezelőtti horvát-szerb megállapodás végrehajtását, beleértve a gazdasági tárgyalások folytatását is. Közben katonai téren is kiéleződött a horvát-szerb viszony. A békeerők képviselője több ízben megerősítette, hogy bosnyák területről horvát erők hatoltak be a krajinai szerbek kezén lévő területre és 25 kilométerre közelítették meg Knint, a szerbek székhelyét. A krajinai kormány Zágráb provokációjának tartja a behatolást, de egyelőre fegyverrel még nem válaszolt. A jugoszláv hivatalos szervek nemigen bocsátkoznak találgatásokba a Biztonsági Tanács esedékes döntése előtt, viszont csakúgy, mint a krajinai szerbeknek, az az álláspontjuk, hogy a békeerők esetleges új megbízatása nem befolyásolhatja a Vanceterv továbbvitelét, valamint hogy a horvátországi szerbek helyzetét Knin és Zágráb közvetlen tárgyalásaival kell rendezni. Guszton András A NATO nem vállal „kemény" akciót Brüsszeli tudósítónktól. Fordított világ - mondják Brüsszelben. A politikusok hallgatnak, a katonák beszélnek. A délszláv válság újabb fejleményeire várva az Európai Unió brüsszeli bizottsága - ha halkan is - elismeri, hogy politikája általában kudarcot vallott. E beismeréssel egy időben a NATO-központ világosan kimondta, hogy a béke „keményebb eszközöket" igénybe vevő helyreállítása soksok millió dollárba kerülne, s a katonai szervezet a költségek fedezését még egy esetleges ENSZ-határozat esetében sem vállalja. Ami a Biztonsági Tanács várható döntéseit illeti, Brüsszel már előre tudja, hogy azok javarészben csak formaságokat tartalmazhatnak, anélkül, hogy a bajok lényegét orvosolni tudnák. Az ENSZ-egységek létszámának csökkentése, nevének megváltoztatása, területileg történő áthelyezése a helyben szenvedő milliók sorsán édeskeveset változtathat. A béke helyreállítása, de legalábbis a jelenlegi válsággóc kiterjedésének megakadályozása csakis a NATO déli szárnyán állomásozó egységek egy részének a volt Jugoszlávia területére történő áthelyezésével képzelhető el. Ehhez pedig bátor, határozott politikai döntésre és nem utolsósorban pénzre van szükség. Brüsszelben ugyanakkor az utolsó napokban arra is fény derült, hogy a NATO igenis felkészült a fejlemények esetleges kezelésére, s annak anyagi vonatkozását az Észak-atlanti Tanács közzé is tette. Az Észak-atlanti Tanács a minimum negyvenezer jól felszerelt katona „mozgatási költségét" - csak kezdetben - több mint 800 millió dollárban állapította meg, így viszont már érthető a nemzetközi politikusok szűkszavúsága. Mécs László A jövő század biztonsága EBESZ-tanácskozás Prágában A 21. század európai biztonsági gyár tudósítóknak nyilatkozva képes legyen alkalmazkodni - ismertette az új európai biztonmodelljének kidolgozásáról folytatott vitát tegnap Prágában az Európai Biztonság és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezető tisztségviselőinek tanácsa, ülésének befejező napján. A tanács csütörtökön a soros elnök, Magyarország külügyminiszterének beszámolóját vitatta meg a legfontosabb európai konfliktusokról - Karabahról, Jugoszláviáról és a csecsen válságról - valamint az EBESZ rendezésükben vállalt szerepéről. Kovács László miniszter masági modellel kapcsolatos magyar álláspontot, miszerint „annak a meglévő szervezetekre kell épülnie - alá- és fölérendeltség nélkül -, ugyanakkor biztosítania kell, hogy tevékenységük összekapcsolódjon. A leendő biztonsági struktúrának ki kell fejeznie azt - hangsúlyozta -, hogy a biztonság nem csupán katonai elemekből, de politikai, gazdasági és humanitárius, emberi jogi és kisebbségi jogi elemekből is áll. Végül fontos, hogy A csecsenföldi orosz csapatok pénteken délután elfoglalták Dzsohar Dudajev csecsen elnök fegyvereseinek utolsó erősségét, a Groznijtól délre fekvő Sáli városát. Ezt az orosz erők mozdoki parancsnokságának sajtóközpontja jelentette be. Korábban az orosz erők már bevették Gudermeszt, egy hete pedig Argun került a kezükre. Csecsen, illetve független forrásból nem erősítették meg Sáli elfoglalalását. Előzőleg Aszlan Maszhadov, a csecsen vezérkar főnöke nem zárta ki,hogy amennyiben az utolsó csecsen erősségnek számító Sáli feladására kényszerülnek, úgy a déli hegyekbe visszavonulva partizánháborút kezdenek majd a Dudajev elnököt támogató erők, gyorsan változó európai viszonyokhoz." A magyar-román alapszerződésről hamarosan folytatódó tárgyalásai kapcsán ugyanakkor kifejtette: nem tűnik kedvező jelnek, hogy a román szenátus most fogadta el azt az európai normákkal teljesen ellenkező törvényt, amely megtiltja más nemzetek szimbólumainak és himnuszának használatát. Gyarmati István nagykövet, a testület magyar elnöke szerint egyetértés volt annak megítélésében, hogy a biztonság nem csupán katonai kérdés, és megteremtésében fontos szerepet játszanak más tényezők, így például a kisebbségi jogok biztosítása. Gyarmati szerint a jelenlévők egyetértettek abban is, hogy az európai biztonsági szervezetek, így például a NATO, az Európai Unió vagy az Európa Tanács jövőjét a szervezeteknek maguknak kell tisztázniuk. (MTI) Meciar közigazgat Pozsonyi tudósítónktól. A szlovák fővárosban megbeszéléseket folytattak a kormány és az önkormányzatok képviselői. Vladimír Meciar miniszterelnök a tanácskozást követően elmondta: ez év végéig elkészül Szlovákia új közigazgatási elrendezésének tervezete. Mint ismeretes, az előző Meciar-kabinet által kidolgozott közigazgatási tervezet, azaz az észak-déli fekvésű járások tervezete ellen élesen tiltakoztak a szlovákiai magyar pártok azzal érvelve: így egyetlenegy járásban sem haladná meg a magyarajkú lakosság a járás lakóinak húsz százalékát. E héten ismét a sajtó figyelmének középpontjába került a mohi atomerőmű befejezésének kérdése, minthogy Meciar kormányfő határozottan leszögezte: a kormány mindenképpen befejezi az építkezést. Megfigyelők szerint lehetséges, hogy a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank döntése a mohi atomerőmű befejezésére folyósítandó hitel ügyében elutasító lesz. A szlovák miniszterelnök kijelentését egyébként valószínűleg arra alapozta - amint erről tegnapi számunkban is beszámoltunk -, hogy az utóbbi időben mind több olyan információ lát napvilágot, melyek szerint az atomerőmű befejezésének finanszírozására egyre több érdeklődő jelentkezik. Kamoncza Márta Konzervatív pártok az európai integrációról Kölcsönös érdek a bővítés Folytatás az 1. oldalról A megbeszélés alaphangját a holland Van Velzen adta meg, aki két alapvető kérdést feszegetett. Az egyik az optimista, a másik a pesszimista változat. Az előbbi az integrációba való folyamatos betagolódást vázolta föl, míg a másik az új tagállamok részére önálló titkársághoz való huzamos tartozás tervét javasolta. Elsősorban német részről kapott jelentős támogatást az a gondolat, hogy az Európai Unió ne csak a visegrádi országokkal, hanem a balti államokkal is bővüljön. Szabó Iván is erről a témáról beszélt felszólalásában. Véleménye szerint az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy mikor vállal nagyobb rizikót: ha felveszik a szóba vehető új tagállamokat az Unióba, vagy pedig ha a szervezet jelenlegi határai megmerevednek, ami Kelet-Európában akár gazdasági összeomláshoz is vezethet. Csóti György felszólalásában megállapította, hogy az Unió bővítése kölcsönös érdek. Hogyha a kelet-európai államok nem tudnak csatlakozni az integrációhoz, bizonytalanság lesz úrrá a térségben, ami alól a kontinens fejlettebbik fele sem mentesülhet. Hogyha a közeljövőben az Unió nem bővül ki, az igen sokba fog kerülni Európa mindkét felének. Ez anyagiakban és egyéb más áldozatokban is kifejezhető lesz. Az ülést levezető bajor Ingo Friedrich, aki a német frakció társelnöke az Európai Néppártban, megállapította - mondta Csóti György -, hogy a kibővítés kérdése eldőlt, most már csak arról van szó, hogy mikor és hogyan bonyolódjék. Csóti György megismételte több éve hangoztatott javaslatát, hogy Magyarország, illetve a hazánkhoz hasonló helyzetben lévő államok úgy érzik: politikailag éretté váltak a teljes jogú tagságra. Ezekben az országokban parlamentáris demokrácia, jogállamiság van. Ezért kölcsönös érdek, hogy ezek az országok szerepet vállaljanak az Európai Unió politikai munkájában. Csóti György megismételte kezdeményezését, hogy az MDF-et és a KDNP-t vegyék be az Európai Néppártba társult tagként. A brüsszeli tanácskozáson beszámoló előadást tartott Surján László is. A KDNP alelnöke vázolta azokat a veszélyeket, amelyek akkor jelentkeznének, ha nem bővítenék ki az Európai Uniót. Ezenkívül felhívta a figyelmet a magyar gazdaságba való befektetési lehetőségekre és a fogadókészségre. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EU bővítése kölcsönös érdek Keletnek és Nyugatnak egyaránt. Borbély Imre, az RMDSZ Hargita megyei képviselője felszólalásában kiemelte, hogy Románia két egyenlő részre oszlik a különböző kultúrák határa mentén, amely a Kárpátok vonalát követi. A kultúrhatár egyben a mentalitások közti választóvonal is. A gondolkodásmódok közötti különbségeket az alapértékek közötti eltérésre lehet viszszavezetni. A nyugati kultúrkör alapvető értéke az igazság, míg a keleti, ortodox-bizánci kultúrkör alapvető pozitívuma a jóság. Senki sem teheti meg, hogy a két gondolkodásmód között értékkülönbséget tegyen. Nem lehet sem letagadni, sem elvárni, hogy ezek a különbözőségek megszűnjenek. (g. fehér) z SZDSZ-delegáció tárgyait Bonnban ti Jo lenne a svájci modell Tudósítónktól. Az Európai Unióhoz és a NATO- hoz való közeledés menetrendjében az Észak-atlanti Szövetség Magyarország számára prioritást élvez. Ilyen értelemben foglalt állást a Németországba látogató SZDSZ-küldöttség, élén Pető Iván elnökkel, azon a munkaebéden, amelyen német ésmagyar médiumok képviselői vettek részt a bonni Sajtóklubban. A magyar szabaddemokraták mindenekelőtt a testvárpárt - az FDP - képviselőivel találkoztak, így Klaus Kinkel pártelnökkel és szövetségi külügyminiszterrel. Megbeszéléseik tapasztalata: Magyarország megítélése javult, különösen a Szlovákiával megkötött alapszerződés óta. Megértést és helyeslést váltottak ki a kormány kemény gazdasági döntései is. Német részről viszszatérő témának bizonyult a magyar-román alapszerződés esélye is. Az SZDSZ-küldöttség válaszában megállapította, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, de rövid távon nem születhet siker, hiszen Romániában számtalan nacionalista párt nem hajlandó megegyezésre. A budapesti kormánykoalíció jövőjét érintő kérdésekre Pető Iván így válaszolt: „Komoly probléma a gazdasági rendelkezések elfogadtatása nem is annyira a saját választóinkkal szemben, hiszen az SZDSZ már előzőleg jelezte, hogy elkerülhetetlennek tartja ezeket a döntéseket. A szocialistáknak a magyarázat sokkal nagyobb nehézséget okoz. A külpolitikával kapcsolatosan viszont egyhangúan valljuk: sikeres!" A schengeni egyezmény hatása nem váltott ki különösebb lelkesedést a magyar szabaddemokraták körében. „Magyarország tudná teljesíteni a megegyezéssel járó kötelezettségeket... Olyasfajta megoldásra törekszünk, mint Svájc, amely nem tagja az EU-nak, de polgárait mégis úgy kezelik, mintha rájuk is vonatkozna a schengeni szerződés!" - hangoztatta Szent- Iványi István külügyi államtitkár. S. L. Határon túliak gazdasági felkarolása túl Hitekket a földművelésre - Ca'. A határon túl élő magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről, a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak két napon keresztül a budapesti Volga Szállóban tegnap délután véget ért konferencia résztvevői. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által szervezett eszmecseréken számos, határon inneni és túli képviselő és gazdasági szakember vett részt. A tegnapi nap folyamán Lábody László, a HTMH elnöke, Veress Péter nyugalmazott miniszter, Kopátsy Sándor közgazdász és Berényi Imrés nyugalmazott államtitkár tartottak előadást. Több mint féléves munkával, elméleti szakemberek, vállalkozók bevonásával hoztuk létre a gazdasági együttműködéssel foglalkozó munkacsoportot, most megérett a helyzet, hogy felhívjuk erre a közvélemény és a vállalkozók figyelmét - mondta a HTMH elnöke. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljanak a szomszédos országok magyarságának életkörülményei. Ez elkerülhetetlen szükségszerűség - fogalmazott Lábody. Mint mondotta, a HTMH kormány-előterjesztést dolgoz ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. Lapunk kérdésére válaszolva Lábody László elmondta, hogy a visszalépott földet eszközök híján megművelni nem, vagy csak hiányosan képes kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Más kérdésekre reagálva hozzátette, hogy a támogatásokat ellenőrizhetővé kell tenni. Nem népcsoportokat, de egész régiókat kell támogatni - fejtette ki a HTMH elnöke -, hovatartozás nélkül, bárki egyenlő eséllyel pályázhat. Csakhogy az egyik országból beterjesztett projektek a finanszírozó mércéjével mérve a másik országban nem mindig találnak pozitív fogadtatásra, többnyire a gazdaságilag alátámasztott koncepciók hiánya miatt - egészítette ki egy kérdésre válaszolva Veress Péter. Gyakran előfordul, hogy a kezdeményezés és az elvárás mint az olló két szára, mennek el egymás mellett. A konferencia záróvitája előtti sajtótájékoztatón megfogalmazódott a „dirigens" hatalmak, a nemzetállamok kialakulásának és további fejlődésének veszélye, hiszen ezek az államalakulatok nem a demokrácia kibontakozását, a gazdaság fellendülését tartják szem előtt. (udvardy)