Új Magyarország, 1995. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

Megmenekült a fagyhaláltól a horvát vezérkar Zágráb diplomáciai sikere A Horvátország területén állo­másozó ENSZ-erők új elnevezé­sében benne lesz a „Horvátor­szág" szó is, s ez a zágrábi diplo­mácia hatalmas diadala - mond­ta tegnap Zágrábban Miomir Zu­­zul, Horvátország genfi ENSZ- nagykövete. A horvát rádiónak adott nyilatkozatában a diplo­mata elmondta: bár a határozat még nem született meg, s egy ál­lam továbbra is hangoztatja fenntartásait, úgy vélem, hogy a jelenlegi mandátum lejárta, azaz április elseje előtt a Biztonsági Tanács elfogadja az új felhatal­mazásról szóló határozatot. Belgrádi értékelések szerint Horvátország már azzal is poli­tikai győzelmet aratott, hogy a világ országai beleegyeztek abba, hogy a békeerők jelen legyenek a horvát határokon. „A kéksisako­sok jelenléte megerősítése annak, hogy a szerb kézen lévő területek a nemzetközi közösség szemében Horvátországhoz tartoznak, s emiatt nem is igazán lényeges, hogy a külföldi katonák csak meg­figyelik-e vagy ellenőrzik is a ha­tárokat" - vélekedett egy neve mellőzését kérő diplomata. Öt boszniai horvát katona éle­tét vesztette a délnyugat-bosz­niai Tomislavgrad közelében, miután gépkocsioszlopuk hóvi­harba került. A 13 járműből álló konvojt a hó teljesen elzárta a külvilágtól. Zágrábi ENSZ-forrá­­sok szerint hóekékkel felszerelt ENSZ-mentőosztagok fedezték fel s ásták ki a hóból a szeren­csétlenül járt konvojt, így meg­mentették a fagyhaláltól a 76 éves Janko Bobetkót, a horvát had­sereg vezérkari főnökét, Tihomir Blaskic tábornokot, a boszniai hor­vát hadsereg főparancsnokát, va­lamint nyolc horvát főtisztet. Tegnap tovább hullámzottak a harcok a Tuzla iparvárosától északra húzódó Majevica-hegy­­ségben. A bosnyák rádió szerint szerb alakulatok és bosnyák­­muszlim kormánycsapatok el­keseredett küzdelmet vívtak stratégiailag fontos magaslato­kért. Heves harcokat jelentet­tek Velika Kladusa környéké­ről is. (MTI) Göncz Dubajba látogat Pihenő az oázisban Egyelőre csak kecsegtető gazda­sági esélyekről, de a bizalom erő­sítését egyértelműen jól szolgáló politikai és diplomáciai tárgyalá­sokról lehet beszámolni Göncz Árpád Egyesült Arab Emírségek­ben tett látogatása kapcsán. Az ottani média beszámolói a gaz­dasági és kereskedelmi kapcsola­tok lehetőségeiről, a diplomáciai konzultációk konkrét nézetazo­nosságot mutató megállapításai­ról számolnak be. Kiemelt figyel­met szenteltek Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és partnere eszmecseréjének. A köztársasági elnök és kísére­te, valamint a delegációval tartó üzletemberek pénteken - a nagy­ima napján, amely itt és szinte minden arab országban pihenő­nap - elhagyták az Emírségek fővárosát, Abu-Dzabit, és két­órás sivatagi autóút után Al-Ain oázisba érkeztek. A köztársasági elnök a pénteki pihenőnap után ma az Emírsé­gek másik erősségébe, Dubajba látogat. (MTI) V. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT tudósítás Krajinai fenyegetések Újvidéki tudósítónktól­ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az utolsó pillanatra hagyta a volt Ju­goszlávia területén állomásozta­­tott békeerők további sorsával kapcsolatos döntését, és a szem­benálló felek így még egy napot kaptak, hogy különféle követelé­seikkel túllicitálják egymást. Most már nemcsak a horvátok, hanem a krajinai szerbek is azzal fenyegetőznek, hogy ha nem fel­el meg nekik a BT-döntés, akkor megköszönik a kéksisakosok ed­digi közreműködését, és szeren­csés utat kívánnak nekik. Magya­rán kiutasítják őket Krajinából. Ezt Milan Martics krajinai el­nök Kninben közölte Thorvald Stoltenberggel, a jugoszláviai érte­kezlet társelnökével, aki az utol­só pillanatig a helyszínen ma­radt és magyarázta a horvátok­­nak és a szerbeknek az új man­dátum lényegét. A legutóbbi vál­tozattal viszont a szerbek rop­pant elégedetlenek, mert úgy vélik, hogy a békeerők megbíza­tásának módosítása a horvátok­­nak kedvez és ellentétben áll a Vance-tervvel. A társelnök ugyanakkor azt bizonygatta, hogy a BT döntése lényegében nem sérti az említett tervet, és ezenkívül elősegíti az egy évvel ezelőtti horvát-szerb megálla­podás végrehajtását, beleértve a gazdasági tárgyalások folytatá­sát is. Közben katonai téren is kiéle­ződött a horvát-szerb viszony. A békeerők képviselője több ízben megerősítette, hogy bosnyák te­rületről horvát erők hatoltak be a krajinai szerbek kezén lévő te­rületre és 25 kilométerre közelí­tették meg Knint, a szerbek székhelyét. A krajinai kormány Zágráb provokációjának tartja a behatolást, de egyelőre fegyver­rel még nem válaszolt. A jugoszláv hivatalos szervek nemigen bocsátkoznak találga­tásokba a Biztonsági Tanács ese­dékes döntése előtt, viszont csakúgy, mint a krajinai szerbek­nek, az az álláspontjuk, hogy a békeerők esetleges új megbíza­tása nem befolyásolhatja a Vance­­terv továbbvitelét, valamint hogy a horvátországi szerbek helyzetét Knin és Zágráb köz­vetlen tárgyalásaival kell ren­dezni. Guszton András A NATO nem vállal „kemény" akciót Brüsszeli tudósítónktól. Fordított világ - mondják Brüsszelben. A politikusok hall­gatnak, a katonák beszélnek. A délszláv válság újabb fejlemé­nyeire várva az Európai Unió brüsszeli bizottsága - ha halkan is - elismeri, hogy politikája álta­lában kudarcot vallott. E beisme­réssel egy időben a NATO-köz­­pont világosan kimondta, hogy a béke „keményebb eszközöket" igénybe vevő helyreállítása sok­sok millió dollárba kerülne, s a ka­tonai szervezet a költségek fedezé­sét még egy esetleges ENSZ-hatá­­rozat esetében sem vállalja. Ami a Biztonsági Tanács vár­ható döntéseit illeti, Brüsszel már előre tudja, hogy azok java­részben csak formaságokat tar­talmazhatnak, anélkül, hogy a bajok lényegét orvosolni tud­nák. Az ENSZ-egységek létszá­mának csökkentése, nevének megváltoztatása, területileg tör­ténő áthelyezése a helyben szen­vedő milliók sorsán édeskeveset változtathat. A béke helyreállítá­sa, de legalábbis a jelenlegi vál­sággóc kiterjedésének megaka­dályozása csakis a NATO déli szárnyán állomásozó egységek egy részének a volt Jugoszlávia területére történő áthelyezésé­vel képzelhető el. Ehhez pedig bátor, határozott politikai dön­tésre és nem utolsósorban pénz­re van szükség. Brüsszelben ugyanakkor az utolsó napokban arra is fény de­rült, hogy a NATO igenis felké­szült a fejlemények esetleges ke­zelésére, s annak anyagi vonat­kozását az Észak-atlanti Tanács közzé is tette. Az Észak-atlanti Tanács a minimum negyvenezer jól felszerelt katona „mozgatási költségét" - csak kezdetben - több mint 800 millió dollárban állapította meg, így viszont már érthető a nemzetközi politiku­sok szűkszavúsága. Mécs László A jövő század biztonsága EBESZ-tanácskozás Prágában A 21. század európai biztonsági gyár tudósítóknak nyilatkozva képes legyen alkalmazkodni - ismertette az új európai bizton­modelljének kidolgozásáról foly­tatott vitát tegnap Prágában az Európai Biztonság és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) vezető tisztségviselőinek tanácsa, ülésé­nek befejező napján. A tanács csütörtökön a soros elnök, Ma­gyarország külügyminiszteré­nek beszámolóját vitatta meg a legfontosabb európai konfliktu­sokról - Karabahról, Jugoszláviá­ról és a csecsen válságról - vala­mint az EBESZ rendezésükben vállalt szerepéről. Kovács László miniszter ma­sági modellel kapcsolatos ma­gyar álláspontot, miszerint „an­nak a meglévő szervezetekre kell épülnie - alá- és fölérendelt­ség nélkül -, ugyanakkor bizto­sítania kell, hogy tevékenységük összekapcsolódjon. A leendő biztonsági struktúrának ki kell fejeznie azt - hangsúlyozta -, hogy a biztonság nem csupán katonai elemekből, de politikai, gazdasági és humanitárius, em­beri jogi és kisebbségi jogi ele­mekből is áll. Végül fontos, hogy A csecsenföldi orosz csapatok pénteken délután elfoglalták Dzsohar Dudajev csecsen elnök fegyvereseinek utolsó erőssé­gét, a Groznijtól délre fekvő Sáli városát. Ezt az orosz erők moz­­doki parancsnokságának sajtóközpontja jelentette be. Koráb­ban az orosz erők már bevették Gudermeszt, egy hete pedig Argun került a kezükre. Csecsen, illetve független forrásból nem erősítették meg Sáli elfoglalalását. Előzőleg Aszlan Masz­­hadov, a csecsen vezérkar főnöke nem zárta ki,hogy amennyi­ben az utolsó csecsen erősségnek számító Sáli feladására kény­szerülnek, úgy a déli hegyek­be visszavonulva partizánháborút kezdenek majd a Dudajev elnököt támogató erők, gyorsan változó európai viszo­nyokhoz." A magyar-román alapszerző­désről hamarosan folytatódó tárgyalásai kapcsán ugyanakkor kifejtette: nem tűnik kedvező jelnek, hogy a román szenátus most fogadta el azt az európai normákkal teljesen ellenkező törvényt, amely megtiltja más nemzetek szimbólumainak és himnuszának használatát. Gyarmati István nagykövet, a testület magyar elnöke szerint egyetértés volt annak megítélé­sében, hogy a biztonság nem csupán katonai kérdés, és meg­teremtésében fontos szerepet játszanak más tényezők, így pél­dául a kisebbségi jogok biztosí­tása. Gyarmati szerint a jelenlé­vők egyetértettek abban is, hogy az európai biztonsági szerveze­tek, így például a NATO, az Eu­rópai Unió vagy az Európa Ta­nács jövőjét a szervezeteknek maguk­nak kell tisztázniuk. (MTI) Meciar közigazgat Pozsonyi tudósítónktól. A szlovák fővárosban megbeszé­léseket folytattak a kormány és az önkormányzatok képviselői. Vladimír Meciar miniszterelnök a tanácskozást követően elmond­ta: ez év végéig elkészül Szlová­kia új közigazgatási elrendezésé­nek tervezete. Mint ismeretes, az előző Meciar-kabinet által kidol­gozott közigazgatási tervezet, azaz az észak-déli fekvésű járá­sok tervezete ellen élesen tilta­koztak a szlovákiai magyar pár­tok azzal érvelve: így egyetlen­egy járásban sem haladná meg a magyarajkú lakosság a járás la­kóinak húsz százalékát. E héten ismét a sajtó figyelmé­nek középpontjába került a mo­hi atomerőmű befejezésének kérdése, minthogy Meciar kor­mányfő határozottan leszögez­te: a kormány mindenképpen befejezi az építkezést. Megfigye­lők szerint lehetséges, hogy a londoni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank dönté­se a mohi atomerőmű befejezé­sére folyósítandó hitel ügyében elutasító lesz. A szlovák minisz­terelnök kijelentését egyébként valószínűleg arra alapozta - amint erről tegnapi számunk­ban is beszámoltunk -, hogy az utóbbi időben mind több olyan információ lát napvilágot, me­lyek szerint az atomerőmű befe­jezésének finanszírozására egy­re több érdeklődő jelentkezik. Kamoncza Márta Konzervatív pártok az európai integrációról Kölcsönös érdek a bővítés Folytatás az 1. oldalról A megbeszélés alaphangját a holland Van Velzen adta meg, aki két alapvető kérdést feszegetett. Az egyik az optimista, a másik a pesszimista változat. Az előbbi az integrációba való folyamatos be­tagolódást vázolta föl, míg a má­sik az új tagállamok részére önál­ló titkársághoz való huzamos tartozás tervét javasolta. Elsősor­ban német részről kapott jelen­tős támogatást az a gondolat, hogy az Európai Unió ne csak a visegrádi országokkal, hanem a balti államokkal is bővüljön. Sza­bó Iván is erről a témáról beszélt felszólalásában. Véleménye sze­rint az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy mikor vállal na­gyobb rizikót: ha felveszik a szó­ba vehető új tagállamokat az Unióba, vagy pedig ha a szerve­zet jelenlegi határai megmere­vednek, ami Kelet-Európában akár gazdasági összeomláshoz is vezethet. Csóti György felszólalásában megállapította, hogy az Unió bő­vítése kölcsönös érdek. Hogyha a kelet-európai államok nem tudnak csatlakozni az integráció­hoz, bizonytalanság lesz úrrá a térségben, ami alól a kontinens fejlettebbik fele sem mentesül­het. Hogyha a közeljövőben az Unió nem bővül ki, az igen sok­ba fog kerülni Európa mindkét felének. Ez anyagiakban és egyéb más áldozatokban is kife­jezhető lesz. Az ülést levezető bajor Ingo Friedrich, aki a német frakció társelnöke az Európai Néppártban, megállapította - mondta Csóti György -, hogy a kibővítés kérdése eldőlt, most már csak arról van szó, hogy mi­kor és hogyan bonyolódjék. Csóti György megismételte több éve hangoztatott javaslatát, hogy Magyarország, illetve a ha­zánkhoz hasonló helyzetben lé­vő államok úgy érzik: politikai­lag éretté váltak a teljes jogú tag­ságra. Ezekben az országokban parlamentáris demokrácia, jog­­államiság van. Ezért kölcsönös érdek, hogy ezek az országok szerepet vállaljanak az Európai Unió politikai munkájában. Csó­ti György megismételte kezde­ményezését, hogy az MDF-et és a KDNP-t vegyék be az Európai Néppártba társult tagként. A brüsszeli tanácskozáson be­számoló előadást tartott Surján László is. A KDNP alelnöke vá­zolta azokat a veszélyeket, ame­lyek akkor jelentkeznének, ha nem bővítenék ki az Európai Uniót. Ezenkívül felhívta a fi­gyelmet a magyar gazdaságba való befektetési lehetőségekre és a fogadókészségre. Nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy az EU bővítése kölcsönös érdek Kelet­nek és Nyugatnak egyaránt. Borbély Imre, az RMDSZ Har­gita megyei képviselője felszóla­lásában kiemelte, hogy Románia két egyenlő részre oszlik a kü­lönböző kultúrák határa men­tén, amely a Kárpátok vonalát követi. A kultúrhatár egyben a mentalitások közti választóvo­nal is. A gondolkodásmódok kö­zötti különbségeket az alapérté­kek közötti eltérésre lehet visz­­szavezetni. A nyugati kultúrkör alapvető értéke az igazság, míg a keleti, ortodox-bizánci kultúr­kör alapvető pozitívuma a jóság. Senki sem teheti meg, hogy a két gondolkodásmód között érték­­különbséget tegyen. Nem lehet sem letagadni, sem elvárni, hogy ezek a különbözőségek meg­szűnjenek. (g. fehér) z SZDSZ-delegáció tárgyait Bonnban­­­­ ti Jo lenne a svájci modell Tudósítónktól. Az Európai Unióhoz és a NATO- hoz való közeledés menetrend­jében az Észak-atlanti Szövetség Magy­arország számára priori­tást élvez. Ilyen értelemben fog­lalt állást a Németországba láto­gató SZDSZ-küldöttség, élén Pe­tő Iván elnökkel, azon a munka­ebéden, amelyen német és­­ma­gyar médiumok képviselői vet­tek részt a bonni Sajtóklubban. A magyar szabaddemokraták mindenekelőtt a testvárpárt - az FDP - képviselőivel találkoztak, így Klaus Kinkel pártelnökkel és szövetségi külügyminiszterrel. Megbeszéléseik tapasztalata: Magyarország megítélése javult, különösen a Szlovákiával meg­kötött alapszerződés óta. Megér­tést és helyeslést váltottak ki a kormány kemény gazdasági döntései is. Német részről visz­­szatérő témának bizonyult a ma­gyar-román alapszerződés esé­lye is. Az SZDSZ-küldöttség vá­laszában megállapította, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg, de rövid távon nem születhet si­ker, hiszen Romániában számta­lan nacionalista párt nem hajlan­dó megegyezésre. A budapesti kormánykoalíció jövőjét érintő kérdésekre Pető Iván így válaszolt: „Komoly probléma a gazdasági rendelke­zések elfogadtatása­­ nem is annyira a saját választóinkkal szemben, hiszen az SZDSZ már előzőleg jelezte, hogy elkerülhe­tetlennek tartja ezeket a dönté­seket. A szocialistáknak a ma­gyarázat sokkal nagyobb nehéz­séget okoz. A külp­olitikával kap­csolatosan viszont egyhangúan valljuk: sikeres!" A schengeni egyezmény hatá­sa nem váltott ki különösebb lel­kesedést a magyar szabadde­mokraták körében. „Magyaror­szág tudná teljesíteni a meg­egyezéssel járó kötelezettsége­ket... Olyasfajta megoldásra tö­rekszünk, mint Svájc, amely nem tagja az EU-nak, de polgá­rait mégis úgy kezelik, mintha rájuk is vonatkozna a schengeni szerződés!" - hangoztatta Szent- Iványi István külügyi államtitkár. S. L. Határon túliak gazdasági felkarolása túl Hitekket a földművelésre - Ca'. A határon túl élő magyarság élet­­körülményeiről, a térség gazda­sági felemelkedéséről, a szom­szédos országokkal történő gaz­dasági együttműködés lehetősé­geiről tárgyaltak két napon ke­resztül a budapesti Volga Szálló­ban tegnap délután véget ért konferencia résztvevői. A Hatá­ron Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által szervezett eszme­cseréken számos, határon inneni és túli képviselő és gazdasági szakember vett részt. A tegnapi nap folyamán Lá­­body László, a HTMH elnöke, Ve­ress Péter nyugalmazott minisz­ter, Kopátsy Sándor közgazdász és Berényi Imrés nyugalmazott ál­lamtitkár tartottak előadást. Több mint féléves munkával, elméleti szakemberek, vállalko­zók bevonásával hoztuk létre a gazdasági együttműködéssel foglalkozó munkacsoportot, most megérett a helyzet, hogy felhívjuk erre a közvélemény és a vállalkozók figyelmét - mond­ta a HTMH elnöke. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani arra, hogy javuljanak a szomszédos országok magyarsá­gának életkörülményei. Ez elke­rülhetetlen szükségszerűség - fogalmazott Lábody. Mint mon­dotta, a HTMH kormány-előter­jesztést dolgoz ki a határon át­nyúló regionális együttműködé­si program megvalósítása érde­kében. Lapunk kérdésére válaszolva Lábody László elmondta, hogy a visszalépott földet eszközök hí­ján megművelni nem, vagy csak hiányosan képes kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozás­sal tudnának segíteni. Más kérdésekre reagálva hoz­zátette, hogy a támogatásokat ellenőrizhetővé kell tenni. Nem népcsoportokat, de egész régió­kat kell támogatni - fejtette ki a HTMH elnöke -, hovatartozás nélkül, bárki egyenlő eséllyel pá­lyázhat. Csakhogy az egyik országból beterjesztett projektek a finan­szírozó mércéjével mérve a má­sik országban nem mindig talál­nak pozitív fogadtatásra, több­nyire a gazdaságilag alátámasz­tott koncepciók hiánya miatt - egészítette ki egy kérdésre vála­szolva Veress Péter. Gyakran elő­fordul, hogy a kezdeményezés és az elvárás mint az olló két szá­ra, mennek el egymás mellett. A konferencia záróvitája előtti sajtótájékoztatón megfogalma­zódott a „dirigens" hatalmak, a nemzetállamok kialakulásának és további fejlődésének veszé­lye, hiszen ezek az államalakula­tok nem a demokrácia kibonta­kozását, a gazdaság fellendülé­sét tartják szem előtt. (udvardy)

Next