Új Magyarország, 1995. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
V. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1995. MÁJUS 2., KEDD tudósítás Nacionalisták fellépése a moldvai csángómagyarok ellen Megakadályozták a gyűlést Folytatás az 1. oldalról A szombati, klézsai „fogadtatáson" mindkét szélsőséges nacionalista párt képviseltette magát, és a hangulatkeltésben nagy szerepük volt a bákói és Csíkszeredai vatrás román lapoknak is, amelyek több cikket közöltek a csángómagyarok ellen, azt hangoztatva, hogy a csángók mindannyian elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük úgymond felháborító. A Moldvai Csángómagyar Szövetségnek valójában a délkelet-erdélyi Sepsiszentgyörgyön van a székhelye, de az utóbbi időben egyre többen szorgalmazták, hogy telepítsék át a moldvai csángómagyarok településeinek (Lészped, Klézsa, Pusztina, Szabófalva, Bogdánfalva, Rekecsény, Forrófalva, stb.) vidékére, vagy legalább alapítsanak egy fiókszervezetet a vidéken. Ilyen és sok más hasonló belső ügyet tárgyaltak volna az erőszakkal megakadályozott közgyűlésen. Az incidenst megelőzően nyilatkozott az Új Magyarországnak Fehér Kati csángó magyar képviselő, aki a Bákó (Bacau) város közelében fekvő Lészped faluban lakik. Szavai szerint minden magyarok közül az egyik legnehezebb sors a moldvai csángómagyaroknak jutott, akiknek a több mint kétszáz évvel ezelőtt alapított moldvai településein már alig pislákol az édes anyanyelv. A tíz-tizenöt év közötti - különben román iskolába járó - csángómagyar gyermekek anyanyelvre való házitanítása miatt Fehér Katinak rendőrségi és helyhatósági zaklatásokat kellett elszenvednie. Próbálták hivatalosítani, tagozatként is a magyar tanítást a faluban, a román tanügyminisztérium a beleegyezését adta, de a lészpedi polgármesteri hivatal vezetői, valamint a helyi és Bákó megyei „illetékesek" megfélemlítették, lebeszélték az igénylő családokat, s azok java része visszavonta az aláírását. Lészpeden különben 1947- től 1959-ig volt magyar iskola, de betiltották. A lészpedi román katolikus pap is teljes erejével hadba szállt a csángómagyarok anyanyelvápolási törekvései ellen, s istentisztelet magyar nyelven egyáltalán nincs a faluban, ezt állítólag nem tűrné el a román katolikus egyház. A csángómagyarok közül sokan egyébként a megfélemlítés és egyházi félrevezetés hatására nem hajlandóak - Fehér Kati nénit idézve - tisztán megvallani magyar származásukat, és sokan az úgynevezett „kavart csángó nyelvet" beszélik, vagyis sűrűn váltogatják a román és magyar szavakat, ragokat. Botos László Román kampányszám A hétvégén újból a „magyar ügy" volt a menü a román politikusok és a sajtó étlapajánlatán. Az immár mágikussá vált SZD1-es európa tanácsi ajánlás strasbourgi megerősítése kiváló alkalmat adott Bukarestnek a magyarellenes szólamok hangoztatására. Az 1201-es szám jelen pillanatban a magyar „hátsó szándékokkal" egyenértékű Romániában. A bukaresti vezetés szerint a sokat emlegetett ET-ajánláson áll vagy bukik a magyar-román alapszerződés megkötése. Ma már régen feledésbe merült a határok megváltoztathatatlanságának kölcsönös elismerése, pedig egy éve még ez volt az alapdokumentum „egyetlen akadálya". Miután Budapest hajlandó volt kielégíteni a román fél határokkal kapcsolatos óhajait, itt az újabb „egyetlen akadály": az 1201-es ajánlás, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek bizonyos autonómiaigényeit. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben a magyar fél mellőzné az 1201-est az alapdokumentum szövegéből, akadnának más román aggályok, az előzőt pótlandó. Egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy a jelenlegi román vezetésből hiányzik a politikai akarat, a valós szándék a szerződés megkötésére. 1996 az általános választások éve Romániában. Mint ahogyan azt az öt, illetve a három évvel ezelőtti választásokat megelőző időszakok is bizonyították, a „magyar kártya" megjátszása „bevett" módszer, akár győzelmet is lehet aratni vele, ha ügyes a játékos. A vezető román kormánypárt a „jól bevált módszereken nem ajánlatos változtatni" elvéből kiindulva máris megkezdte magyarellenes választási kampányát. Egy esetleges szerződésaláírás esetén, a párizsi kézfogások, pár napos reflektorfény kétségtelenül plusz szavazatokat jelentett volna a jelenlegi román hatalomnak, csakhogy utána eléggé üresen hangzottak volna a nacionalista jelszavak. Mi több, rövid időn belül a kormánykoalíció két kisebb, szélsőséges pártja akár nemzetárulást is kiálthatott volna, így azonban Budapest a bűnbak, nem akar engedni az 1201-ből, az RMDSZ pedig az autonómián túl már egyenesen a moldvai románok elmagyarosítására törekszik... (Lásd a klézsai incidenst.) A nacionalista kártya kijátszásának történelmi hagyományai vannak Romániában, és ez alól a jövő évi választási kampány sem lesz kivétel. Egyelőre két ellenzéki párt, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt, illetve a Liberális Párt nem szállt be a 1201-es ajánlást ellenzők csoportjába. Kérdés persze, megtérül-e realista politikájuk a román voksok összeszámlálásánál. Pataky István Magyarországnak is érdeke a szankciók feloldása Az elismerés hiánya Vladiszlav Jovanovics jugoszláv és Stevo Crvenkovski macedón külügyminiszter Budapesten tegnap délután - külön-külön - Kovács László magyar külügyminiszterrel tárgyalt. Jovanovics külügyminiszter a Bem rakparti eszmecsere után a régebben példaértékű magyarjugoszláv együttműködésre utalva úgy fogalmazott, hogy a szakértőknek gyorsítani kéne az intézményes keretek kidolgozását, különösen az embargó feloldása utáni időszakban. Jovanovics többször is hangsúlyozta, hogy a szankciók feloldása az egyetlen kivezető út a háborús helyzetből. A nemzeti kisebbségek jogait Jovanovics fontosnak tartotta aláhúzni, ezt szerinte a szerb állam az embargós körülmények között is biztosítja. Jovanovics a tárgyalások során tájékoztatta kollégáját, hogyan látják a jugoszláv válságban kialakult „jelenlegi aggasztó helyzetet" és miben látják „radikális megoldásának lehetőségét". Kovács László kiemelte Jugoszlávia kulcsszerepét a válság megoldásában. Hozzátette: a Vajdaságban élő több százezer magyar sorsa sem közömbös számunkra. A magyar diplomácia vezetője egyetértett abban, hogy szükséges újabb államközi szerződések előkészítése a szankciók feloldásának esetére. Az embargó feloldásához közös érdekek fűződnek, a szankciókat viszont éppen a háború következtében vezették be. A magyar álláspont szerint az jelentene elmozdulást, ha Jugoszlávia kölcsönösen elismerné az egykori Jugoszlávia keretein belül megalakult, a nemzetközi közösség által is elismert államok határait - mondta Kovács László, aki felvetette a Vajdaságban és a Szandzsákban működő EBESZ-missziók működtetésének újbóli engedélyezését is. (udvardy) Meciar pártja a révkomáromi gyűlés állásfoglalásairól Megvádolt magyarok Pozsonyi tudósítónktól. A legnagyobb szlovák kormánypárt, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői hétvégi tanácskozásukon állásfoglalást adtak ki a szlovákiai magyarság április 22-én Révkomáromban tartott művelődésügyi nagygyűlésével kapcsolatban. Ebben a mozgalom csúcsvezetése leszögezi: a szlovákiai magyar politikusok azzal, hogy az ország területén élő magyarokat polgári engedetlenségre biztatják, az összeférhetetlenséget szítják a szlovák és a magyar polgárok között. A kiadott nyilatkozat szerint a szlovákiai magyarság politikai vezetői veszélyeztetik a szlovákok és a magyarok közötti jó viszony kialakulását. Az állásfoglalásban a DSZM vezetői nehezményezik, hogy mindezt éppen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti ratifikálása előtt teszik. A nyilatkozatra reagált a Magyar Koalíció részét képező Magyar Polgári Párt elnöke. A. Nagy László szerint a jelenlegi szlovákiai belpolitikai helyzetért a kormányt terheli a felelősség. - A szlovákiai magyarság elégedetlensége abból ered, hogy a kabinet programnyilatkozata és az állami költségvetés igazságtalanul bánik az ország területén élő kisebbségek kultúrájával, sajtójával és oktatásügyével. Lényegesen csökkenne a feszültség, ha a törvényhozás által a kisebbségi célokra jóváhagyott költségvetési tételt a kormány felszabadítaná - véli a Magyar Polgári Párt elnöke. (Kamoncza) Horn Gyula Japánba utazik Folytatás az 1. oldalról A magyar kormányfő arról biztosította Konót, hogy a kormány március 12-i szigorító intézkedései a piacgazdaság kialakítását szolgálják, és kedvező feltételeket teremtenek a külföldi tőkebefektetések számára. Somogyi Ferenc közölte: a magyar és a japán fél megegyezett abban, hogy Horn Gyula még az idén ősszel Tokióba látogat. A megbeszélésekből nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, a délszláv válság ügyében Japán tervezi-e valamilyen konkrét rendezési javaslat bejelentését a G-7, a világ hét iparilag legfejlettebb államának júniusi, halifaxi csúcstalálkozóján. Az eszmecseréből mindenesetre világossá vált, hogy Japán eddigi jelentős térségbeli érdeklődése és szerepvállalása mellett újabb erőfeszítést tesz a volt Jugoszlávia területén kialakult válság alaposabb megismerésére. Az érintett felekkel való közvetlen kapcsolat felvétele és folytatása eredményeképpen nem kizárt, hogy a jövőben Tokió valamilyen rendezési kezdeményezést tesz. A találkozón arról sem esett szó, vajon Tokió tervezi-e békefenntartók küldését a térségbe. A Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a japán külügyminiszter régóta érvényes Magyarországra szóló meghívás alapján érkezett Budapestre, a mostani időzítés és az egyidejű délszláv közvetítéskísérlet azonban Tokióból indult ki. Várjuk a Suzuki követőit Magyarország támogatja Tokió BT Kono Yohei japán külügyminiszter, aki a miniszterelnök-helyettesi tisztet is betölti, a legmagasabb rangú japán politikus, aki 1990 óta hazánkba látogatott. Ezt vendéglátója, Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta a vasárnap délután folytatott tárgyalásaikat követő sajtótájékoztatón, ahol elhangzott: a miniszterek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelem meglehetősen szerény, hiszen még a félmilliárd dolláros értéket sem éri el. A magyar deficit még így is 300 millió dollár. Kovács külügyminiszter ezért kérte japán kollégáját, javuljanak a magyar áruk piacra jutási feltételei. - A japán tőkebefektetés Magyarországon viszonylag szerény, szeretnénk, ha többen követnék a Suzuki példáját, és ha a japán tőke aktívan részt venne a magyarországi privatizációs folyamatban - tette hozzá Kovács László. Kono Yohei pozitívan reagált, amikor a strukturális és környezetvédelmi célokra fordítandó kedvezményes hitel kérdését vetették fel a tárgyalásokon. A Japán Export-Import Bank 13 milliárd jen exporthitel-támogatást hagyott jóvá - emlékeztetett a japán külügyminiszter. Nemzetközi kérdéseket érintve Kovács László tájékoztatta Kono Yoheit az EBESZ csecsenföldi válságban játszott szerepéről. A japán külpolitika aktív szerepet játszik a délszláv válság rendezésében. A magyar és a japán diplomácia vezetője egyetértett abban, hogy az előrelépés legfontosabb eleme a délszláv utódállamok közötti kölcsönös elismerés. (A bejelentések szerint a japán külügyminiszter Budapesten találkozót tervezett a jugoszláv és a macedón külügyminiszterrel.) Magyarország támogatja Ja -tagságát pán tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában - hangzott el a tájékoztatón. Kono Yohei, aki tizenegy éve tagja, s jelenleg elnöke a Japán-Magyar Baráti Társaságnak, a márciusban elfogadott magyar „reform kormánycsomagról" elmondta, hogy szerinte rövid távon nem túl kedvező a hatása, de később sikeres eredményeket hozhat. A japán gazdaság nagyobb figyelmet szeretne fordítani Magyarországra - tette hozzá Kono. Kono Yohei a két ország közötti vízumkényszer esetleges feloldásával kapcsolatban elmondta, hogy megvizsgálják a kérdést, de az a japán kormányzati szerv, amely döntést hozhat a kérdésben (az igazságügy-minisztérium - a szerk.), némiképp merev álláspontot foglal el. U. Z. FOTÓ: NAGY BÉLA Kovács László és Kono Yohei tárgyalásainak középpontjában a gazdasági együttműködés bővítésének lehetősége állt Összeomlott a boszniai tűzszünet Horvát támadás Szlavóniában Folytatás az 1. oldalról A horvát rádió szerint a terveknek megfelelően halad a tegnap indított „korlátozott" katonai akció. A rádió jelentése szerint egyébként tegnap újabb horvát gépkocsit támadtak meg a krajinai szerbek, s Horvátország azért döntött a katonai akció mellett, mert szavatolni akarja az autópálya forgalmának biztonságát, elejét akja venni az újabb terrortámadásoknak. Nyugat-Szlavóniában péntek este vált feszültté a helyzet, miután egy horvát férfi agyonszúrt egy krajinai szerb fiatalembert, s az áldozat családtagjai megtorlásként agyonlőttek legalább négy horvátot. A boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzsics tegnap este közölte, hogy a boszniai és a krajinai szerbek közös akciót indítanak a horvát támadás megállítására. A két „szerb állam" közötti egyezmények értelmében a boszniai szerb hadsereg köteles segítséget nyújtani a krajinai szerbeknek. Mate Granic horvát külügyminiszter tegnap délután fogadta a Zágrábban akkreditált vezető beosztású külföldi diplomatákat, és közölte velük: a horvátok azért indítottak korlátozott akciót a Belgrádot és Zágrábot öszszekötő autópálya nyugat-szlavóniai szakasza ellen, hogy megadályozzák a szerbek újabb terrorista akcióit. Granic ugyanakkor hangsúlyozta: a támadás nem jelenti azt, hogy Zágráb katonai eszközökkel kívánja rendezni a krajinai válságot. Tegnap délben anélkül járt le a január elsején életbe lépett, négy hónapos boszniai tűzszüneti egyezmény érvénye, hogy valamivel is sikerült volna közelebb jutni a már több mint három éve tartó háború végleges lezárásához. A szembenálló felek semmit sem hajtottak végre a Jimrhy Carter volt amerikai elnök közvetítésével tető alá hozott egyezményből: elmaradt a teljes körű fogolycsere, az ENSZ-katonákat nem vezényelhették a frontvonalakra, s szinte egyetlen olyan pillanat sem volt, amikor valamennyi fronton hallgattak volna a fegyverek. Az inkább csak papíron létező tűzszünet a tárgyalások helyett az erőgyűjtés időszaka volt: a boszniai kormányhadsereg január óta jelentős mennyiségű fegyverre tett szert, s a négy hónap alatt mind a hat hadtestet három-három hadosztállyal bővítette, és jelenleg 170-180 ezres hadsereg fölött rendelkezik. Katonai elemzők szerint a felszállóágban lévő kormányhadsereg a jelenlegi erőviszonyok mellett sem képes döntő győzelmet elérni a boszniai szerbek ellen. Kevés esély van arra, hogy valamilyen formában sor kerüljön a tegnap délben lejárt boszniai tűzszünet meghosszabbítására - jelentette be tegnap Szarajevóban Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes különképviselője. A boszniai muzulmán vezetőkkel folytatott tárgyalások után nyilatkozó japán diplomata elmondta: a muzulmán vezetők csak arra voltak hajlandóak, hogy ígéretet tegyenek a támadó hadműveletek leállítására. Akasi Szarajevóból Faléba, a boszniai szerbek központjába utazott, hogy a szerbeket is rávegye a hadműveletek leállítására. Közben Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár annak a reményének adott hangot, hogy a szembenálló felek a tűzszünet lejárta után is tiszteletben fognak tartani vajmiféle de facto tűzszünet-"