Űj Magyarország, 1995. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 281. szám (282. szám)

1995. DECEMBER 1., FENTEK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD A határőr élete a legolcsóbb Nem kell a mézesmadzag Folytatás az 1. oldalról Érezhető volt az is, hogy a hon­védelmi tárca és a Magyar Hon­védség vezetői között nincs teljes összhang, nem véletlenül jelen­tette ki Deák Ján­os vezérezredes: a katonáknak elegük van az ol­csó ígérgetésekből és a mézes­madzagból. A jelen lévő érdek-képviseleti szervek vezetői többek között megerősítették, hogy az átalaku­lás nem oka, csupán következ­ménye mindannak az áldatlan helyzetnek, amely ma a legtöbb helyőrségben tapasztalható. A parlament által engedélyezett NATO-békefenntartók állomá­­soztatása ugyancsak felemás helyzetet teremtett, a taszári, ka­posvári objektumok átadása mi­att a tisztek is kénytelenek sátor­ban étkezni, kiszorultak saját épületeikből. Erre jegyezte meg a szakszervezet képviselője: a második világháborúban nem bántak úgy­el a magyar katonák­kal, mint most. A határőrség helyzetéről szól­va Cipiricza Béla (Fidesz) többek között kiemelte: ma a határra küldött katonák élete a legol­csóbb, hiszen még csak golyóálló mellényt sem biztosítanak szá­mukra, holott különösen a déli határszakasznál ez kötelező vol­ A beterjesztett jelentést a szó­beli kiegészítőkkel hatórás vita után fogadta el a testület Juhász Ferenc (MSZP) képviselő kiegé­szítőjével: a testület köszönetét és nagyrabecsülését fejezi ki a fegyveres erők személyi állomá­nyának. A vita lezárultával az ellenzék véleményét Póda Jenő (MDF) összegezte. Szerintük a honvé­delmi bizottság nem merte vál­lalni, hogy a kormánynál kezde­ményezzék a haderő-átalakítás­ra vonatkozó számok felülvizs­gálatát, holott ezzel további sú­lyos gondokat előzhetnének meg. A jelentés kitételei visszaiga­zolják az ellenzék hónapokkal ezelőtti felvetéseit, hogy a civil irányítás és az ellenőrzés nem sajátja ennek a honvédelmi ve­zetésnek, s különböző katonai lobbyk érdekei határozzák meg, hiszen az írásos anyag is ki­mondja: a személyes kapcsola­tokon alapuló lobbyzás a hon­védségnél is előtérbe került. Túl kevés a harcoló alakulat, s továbbra sem csökkent kellő mértékben a „vízfej", a honvé­delem politikai vezetése,elveszí­tette a bizalmat a Magyar Hon­védségen belül, amely a bizott­sági meghallgatáson is kitűnt, s ez nagyon súlyos gond. (rozgics) Szlovénia elismerte Jugoszláviát Szlovénia tegnap elismerte Jugo­szláviát, s felajánlotta Belgrád­­nak a diplomáciai kapcsolatok felvételét - jelentette a Tanjug, Zoran Thaler szlovén külügymi­niszter ljubljanai bejelentésére hivatkozva. „Szlovénia arra számít, hogy hamarosan megnyílik a belgrádi szlovén, illetve a ljubljanai jugo­szláv külképviselet" - mondta Thaler. A politikus azzal magya­rázta a Szerbiából és Monteneg­róból álló államszövetség elis­merését, hogy a daytoni megál­lapodás következtében a világ megváltoztatta Jugoszlávia-poli­­tikáját, s elismerte: Belgrád hoz­zájárul a balkáni béke megte­remtéséhez. A szlovén kormány arról is döntött, hogy elfogadja a két or­szág közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felújítá­sát lehetővé tevő törvényterve­zetet. A végső döntést a parla­ment hozza majd meg, azonban nem valószínű, hogy a törvény­­hozás elutasítaná az ENSZ BT határozatával összhangban álló törvénytervezetet. Jugoszlávia 1992-ben - Milan Panic miniszterelnöksége idején - elismerte Szlovénia államisá­gát, akkor azonban Ljubljana nem tartott igényt a belgrádi gesztusra. (MTI) pNehezen alakulhat ki hatvárti konsze.^-.^ . u i­* Nem mindenta»«19«^' küldene katonákatoi oldalon csak horvátok vannak-e, visz-e fegyverzetet és milyet. A magyar katonák délszláv tér­ségbe küldésének ügye egyre in­kább türelmetlenséggel kezd el­tölteni - mondta lapunk érdeklő­désére Németh Zsolt (Fidesz- MPP), az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja - hiszen a cseh kormány már szerdán beje­lentette, hogy elfogadja a NATO felkérését. Rendkívül jelentős eseményről van szó, a NATO ugyanis azzal, hogy fölkérte a négy visegrádi országot: vegye­nek részt ebben a katonai misz­­szióban (Magyarországot csu­pán egy műszaki alakulat kikül­désére kérték föl), most már egy komoly program esetében diffe­renciál a közép-európai államok között és emeli ki a visegrádia­kat, mint a szoros, elmélyült együttműködésre alkalmas or­szágokat. Az, hogy a Magyar Köztársaság már egy hete hezitál ebben a kérdésben, megítélésem szerint árt az országnak. Azt pe­dig, ha a döntés esetleg nemleges lenne, hosszú távon egyenesen katasztrofálisnak tartanám a ma­gyar NATO-csatlakozás vonatko­zásában. . A külügyi bizottság szocialista párti tagja. Kocsi László az Új Ma­gyarország érdeklődésére úgy fogalmazott: ahhoz, hogy erről magunkat is megnyugatóan döntést hozhassunk, tisztázód­nia kell olyan részleteknek, hogy az önkéntesekből összeálló ma­gyar csapatot pontosan hová ve­zényelnék, és ahol hidat épít - például a Száván - ott mindkét mekkora lenne mindennek a költsége. Mivel nem minden fel­vetett kérdésre van válasz, ezért vetődnek föl olyan javaslatok, miszerint keressünk olyan meg­oldást, amikor ez a magyar egy­ség például a Dráván biztosítja bizonyos műszaki feladatok ellá­tását, mert akkor az egyik oldal Magyarországon van, a másik pedig Horvátországban. A politikus tudomása szerint a hatpárti konszenzus kialakítását célzó egyeztetésnek a jövő héten meg kell történnie. Lapunk kér­désére, várhatóan a kiküldés mellett vagy ellen foglal-e majd állást az MSZP, Kocsi László el­mondta: nyilvánvaló, hogy kü­lönböző aggályok fölvetődnek majd a vitában, ám valószínű, hogy pártja támogatását adja az akcióhoz. Bár az MDF az emberi szem­pontok alapján ítéli meg elsősor­ban a délszláv válságot, mégsem lenne célszerű békefenntartói te­vékenységünk keretén belül műszaki alakulatokat küldeni a magyar parlament felhatalma­zása alapján a válságövezetbe - hangoztatta tegnap Pusztai Er­zsébet, a párt alelnöke. Hozzátet­te, az MDF azt szeretné, ha a ma­gyar békefenntartók­­ szomszédos országról lévén szó - maximum humanitárius szerepet vállalnának a délszláv rendezésben. (Jódai-császár) ádak a hazai hatóságok ellen Folytatás az 1. oldalról Sabine Zimmer, az Európa Tanács információs igaz­gatóságának munkatársa az Új Magyarországnak elmondta: már számos esetben előfordult, hogy az érintett kormány engedélyével nyilvánosságra hozták az embertelen bánásmóddal, kínzással kapcsolatos ET-jelentést, de kizárólag azután, hogy a jelentésben szereplő ország kormánya vé­leményezte, megjegyzéseivel kiegészítette azt. Franciaország és Svájc - a véleményezés melléklé­sével - például már lehetővé tette a bizottság jelen­tésének közlését. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára az MTI-nek tegnap el­mondta: a kormány december 20-ig megküldi a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az ET- nek és egyben kérni fogja a bizottság hozzá­járulását a dokumentumok nyilvánosságra hozatalához. (udvardy) Kaposvári találgatás Tudósítónktól: Hivatalos bejelentés az egybe­gyűlt kéttucat hazai és külföldi újságíró feszült várakozása elle­nére sem hangzott el a NATO boszniai békebiztosító csapatai­nak magyarországi telepítéséről tegnap a kaposvári városháza dísztermében megrendezett saj­tóbeszélgetésen, ám a helyszín és a bonyolult körülírások arra en­­gedtek következtetni: nem téved nagyon nagyot, aki arra tippel, hogy az amerikai katonák né­hány héten belül megérkeznek Somogyba és bázisuk a megye­­székhelyen, illetve Taszáron lesz. A Szentiványi Gábor külügyi és Erdélyi Lajos honvédelmi minisz­tériumi szóvivő, valamint Szita Károly polgármester részvételé­vel lezajlott eszmecserén az ér­deklődők megtudhatták, hogy épp azért nem lehet tényként kezelni bizonyos híreket, mert előbb meg kell például történnie a daytoni dokumentumok ün­nepélyes párizsi aláírásának. Nem titok ugyanakkor, hogy egy változó létszámú - 50-150 fős - amerikai katonai szakértő­­csoport folyamatosan végzi a helyzetfelmérést a Dél-Dunán­­túlon. Nem csupán Magyaror­szágon számítanak sokan a ka­posvári IFOR-településre, hi­szen már tartósan beszállásolta magát a városba többek között az amerikai CNN és az angol NBC televízió stábja, s szobákat foglalt itt a Reuter hírügynökség is, az Antenna Hungária pedig a külföldieket is kiszolgáló alkalmi tévéadót telepített a város főte­rére. (futhor) A pénzügyminisztérium képviselője ellenezte Gesztus a határon túliakért Az Országgyűlés külügyi bizott­sága tegnap egyhangúlag támo­gatásáról biztosította a költség­­vetési törvényjavaslathoz be­nyújtott azon módosító javasla­tokat, amelyek nyomán növel­nék a határon túli magyarok se­gítését biztosító alapítványok tá­mogatását. A Pénzügyminiszté­rium ülésen jelenlevő képviselő­je nem támogatta a javaslatokat. A határon túli magyarok tá­mogatásának alapját három ala­pítvány képezi: a Illyés, az Új Kézfogás, valamint a Segítő Jobb. Az első kettő kulturális il­letve gazdasági, a harmadik egészségügyi támogatást nyújt. A költségvetési vita kezdete óta bő tucatnyi módosító javaslat ér­kezett be mind az ellenzék, mind a kormánykoalíció, mind pedig közös módosító indítvá­nyok formájában mindhárom alapítvány pénzeinek a költség­­vetési törvényjavaslatban terve­zett összeghez képest történő, csupán az előző évi támogatás reálértékét megőrző növelésére - mondta lapunknak Németh Zsolt (Fidesz). A fideszes politikus elmondta: nagyon érdekes az a mozzanat, amelyről a bizottság tagjait tájé­koztatta az egyik kormánypárti képviselő, nevezetesen, hogy egy kormánypárti képviselő­duó módosító javaslata a három alapítványt összesen 150 millió forinttal kívánta növelni, ám­­ tudomása szerint egy szűkkörű és magas szintű minapi egyezte­tésen, ahol az említett két képvi­selő összes többi javaslatát elfo­gadták, ezt nem, mondván - ál­lítólag - hogy nem kell gesztust tenni a határon túli magyarság­nak... • „Készek vagyunk megbékélni a Magyar Köztársasággal" - je­lentette ki a Slovenská Republika tegnapi számában megjelent in­terjúban Mihai Dinicu, Románia pozsonyi nagykövete, aki a ro­mán állami ünnep alkalmából nyilatkozott. i­:u■^u%x i«LO­ ­AIMFogytán a levegő utóbbi másfél évben sajátos továbbképzésben részesült az ország. Ami azelőtt homályos volt, most megvilágosodott előttünk, s a szocialista-szabaddemokrata kormány okítása nyo­­­­mán új alapokon próbálunk építkezni. Tudjuk például, hogy a jövőnket Bokros úr csomagjából bontogathajuk ki. De megértet­ték velünk azt is, hogy a növekedés-párti gazdaságfilozófia olyan zsákutca, amelyből még visszafelé sincs kijárat. Szemünk sem rebben, amikor az Alkotmánybíróság kifogáso­kat emel a „bölcseletek" ellen, mert eleget hallottuk: e testület gazdaságpolitizálni kezdett Tehát tudjuk, amit tudni kell, már­mint hogy ez a kormány elvezet a jólét kapujához. Az esztendő fordulója előtt másodpercekkel nem tudjuk vi­szont, miként fogunk adózni jövőre. Mert a koalíciós páros ismét kötélhúzásba kezdett, s képtelen megegyezésre jutni a jövő évi személyijövedelemadó-tábláról. A szocialisták nem engednek a negyvennyolcból, a szabaddemokraták viszont kötik magukat a negyvennégyhez. Mármost bennünk az a kérdés feszül leginkább, vajon nekünk, átlagos életű és átlagos keresetű állampolgárok­nak mi lenne a jó? A szabaddemokraták azzal dobogtatják meg szívünket, hogy az általuk beterjesztett javaslat a középosztályoknak lenne elő­nyösebb. Ez a varázsige eddig még mindig hatott, s az ország­mentő szerepben tetszelgő SZDSZ-nek igencsak jól jött, hogy po­litikai tőkét kovácsoljon hangzatosnál hangzatosabb kiállásá­ból. Pedig a dolgok ennél kuszábbak. Hiszen a szabaddemokrata tervezet végső soron - legfeljebb - a havi 35 ezer forint alatti fi­zetésűeket hozná jobb helyzetbe, viszont határozottan kedvezne az évi 900 ezer forintot megközelítő, magas jövedelműeknek. Vagy­is annak a pénzes elitnek a pozícióját erősítené, amely összefo­nódásai révén egyre nagyobb szerepet kér - és kap - a gazdasági hatalomból. A szocialisták még hadakoznak, s baloldali „rigolyáikhoz" ra­gaszkodva élénken ágálnak az igazságosabb közteherviselés, azaz a gazdagabbakat jobban sújtó adótábla mellett, kérdés azonban: meddig bírják szusszal? Merthogy azt is tudjuk: ha fogytán a levegő, hiába az akarat. Vasvári Éva iíiiC tjCUu^^ Cnic Ain" Gyásztávírat Lex Loir. M­iközben a vajdasági magyarok autonómia-igényét Kovács László külügyminiszter fontos kérdésnek nevezi, a Vajda­sági Magyarok Közösségének elnökét, Csubela Ferencet szülőfa­lujában, Ómoravicán örök nyugalomra helyezik. A tragikus kö­rülmények közt elhunyt politikust sokszázan kísérték el utolsó útjára, ott voltak barátai, földijei a szabadkai városházán meg­tartott gyászünnepségen és a református templomban megtartott gyászistentiszteleten is. Szerencsésen megérkezett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Kovács László külügyminiszter részvétről és együttér­zésről tanúskodó távirata is. Csak épp személyük nem találtatott a helyszínen. A külügyminiszter úr távolmaradása talán érthető, neki valóban akadhattak napi feladatai is, neki tárcája tevékeny­ségéről kellett beszámolnia az Országgyűlés emberi jogi, kisebb­ségi és vallásügyi bizottságának. Az azonban valószínűtlen, hogy a Magyar Köztársaság elnöke visszariadt volna a párszáz kilométeres, néhányórás autóúttól, miután épségben megérkezett Veronából, Mongóliából, Szófiából, New Yorkból, Washington­ból, Frankfurtból és Hollandiából, hogy csak félévi programjából idézzek föl néhány külföldi látogatást. Magyarországot sok év­tizede magyarok által lakott területek övezik. Elnökünk jelenléte bizonyíthatta volna: a Magyar Köztársaság nem csupán postai úton érintkezik a határon túl élő magyarokkkal a közös gyász sötét óráiban. Apáti Miklós LaJUk'­­P­'fAA' Szerb menekülés északra A boszniai parlament tegnap egyhangú szavazással támogatá­sáról biztosította a délszláv vál­ság rendezését célzó daytoni egyezményt - jelentette a szara­jevói rádió. Ugyanakkor a bos­­nyák főváros szerb negyedéből, Ilidzsából keltezett tegnapi jelen­tésében az AFP azt írta, hogy a felháborodott és elkeseredett, de a helyzet megváltoztatására kép­telen szerbek egyre nagyobb számban készülődnek az elköl­tözésre. William Perry védelmi miniszter közlése szerint a bosz­niai küldetésben részt vevő ame­rikai csapatok vasúti kocsikon ér­keznek majd Németországból a dél-magyarországi logisztikai­­hadtápbázisra, onnan azonban MIA-1 harckocsikon, páncélo­zott járműveken és teherautó­kon mennek majd tovább az ál­lomáshelyükként kijelölt tuzlai körzetbe. Mint mondta, a húszezres köteléken kívül további tizenkétezer katona fog állomásozni a térségben támogató csapatok keretében: ötez­ren Horvátországban, hétezren Ma­gyarországon. (MTI) ITört (1)0,}'­ 97 2 1 X Imanappal a törvény ellen Az RMVSZ bíróság­i eljárást kezdeményez Ci­­AcSiskj-i.^ VI lO'iA U.J. 0 ni'ni'nCrAc^'iQJé­­k/c-Tudósítónktól: Csíkszereda vendége volt teg­nap az erdélyi körúton lévő Lá­­body László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hiva­talának vezetője. Csíkszeredá­ban az államtitkár találkozott az RMDSZ csíki és gyergyói területi szervezeteinek vezetőségi tagjai­val, az RMDSZ Ügyvezető El­nöksége Gazdasági Főosztályá­nak vezetőségével és Hargita me­gye Tanácsának vezetőségével. A HTMH vezetője egy nappal ko­rábban Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel tárgyalt. Ugyancsak tegnap Sepsi­­szentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezetének elnöksége és a­ helyi tanács. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés nyomán ki­alakult helyzetet, a rendőrség ál­tal kirótt pénzbírság körülmé­nyeit. A két iskolaigazgatóra ki­szabott pénzbírságot, az ellenük indított rendőrségi eljárás követ­kezményeit az RMDSZ városi és megyei szervezete magára vál­lalta. A 150-150 ezer lejes pénz­bírságot az érintettek kifizették, mert ellenkező esetben a két összeg egymillió lejre növeke­dett volna! Az RMDSZ ezek után bírósági eljárást kezdemé­nyez, mert a két igazgatót jogta­lanul büntették meg, nem ők voltak a tüntetés szervezői, és különben sem egy vagy két sze­rvil,­­mely akciója, hanem két iskoláé, egy egész városé, megyéé és az egész erdélyi magyarságé volt - szögezték le az ülésen. Ma Lábody László Sepsiszent­­györgyre látogat, ahol közvetle­nül tudomást szerezhet a fent vázolt esetről, illetve a Három­széken e napokban kibontako­zóban lévő nagyszabású, békés tiltakozó akciókról. A román tanügyi törvény elle­ni tiltakozásokhoz kapcsolódik még, hogy vasárnap, december 3-án lesz a romániai magyarok nemzeti böjt- és imanapja. Ezt az RMDSZ Szövetségi Képviselői­nek Tanácsa kezdeményezte a legutóbbi ülésére! Lf.Botos László

Next