Új Magyarország, 1996. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

­ Kinél józan az ész?­­ A szélsőségesek után az elnök is bírál Ion Iliescu román államfő a Me­­diafax hírügynökségnek nyilat­kozva kijelentette: jobb lett vol­na, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatko­zatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés. Mint arról tegnap több román lap is beszámolt, az elnök hozzá­fűzte, hogy szélsőségesek a poli­tikai élet minden szegmentumá­ban találhatók. Az amerikai nagykövet a múlt héten a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen mondott beszédé­ben hangsúlyozta: a szélsőséges pártok nélküli kormány a vá­lasztások után előmozdítaná Ro­mánia NATO-csatlalkozásának ügyét. A nagykövet a beszédben nem nevezett meg konkrét pár­tokat, és Sorin Ducaru, a külügy­minisztérium szóvivője ennek alapján azt mondta, hogy a dip­lomata szavai „megfelelnek a jó­zan észnek". Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egység­párt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munka­párt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyek­­be való beavatkozásnak minősí­tették, sőt elhangzott olyan n­­il­­vános állásfoglalás is, amely ki­utasítását követelte. Az ellenzék viszont egyetértett a diplomata megállapításaival. (MTI) 1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK A TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD ' , ^­^MDSZ-vélekedés az Iliescu-féle történelmi_nj^^^ Szemfényvesztés i­kon Folytatás az 1. oldalról Hogyha őszinte a román-ma­gyar történelmi megbékélés, ak­kor hadd soroljam ennek a főbb feltételeit. Mindenekelőtt jogi garanciákra van szükség a romá­niai magyar közösség követelé­seinek, jogainak tiszteletben tar­tására - hangoztatta a székelyföl­di RMDSZ-poltikus. Hetvenhét éve, hogy a mindenkori román hatalom állandóan ígér, de vajmi keveset tartanak meg ebből. A megbékélés azonnal létrejöhet­ne, ha visszaadnák a romániai magyarságnak az elkobzott isko­lákat, az egyházi javakat; ha le­hetővé tennék az anyanyelvű oktatást minden szinten, úgy, ahogyan valamikor volt; ha visszaállítanák a Bolyai Egyete­met, illetve az egykori magyar karokat. Továbbá ha biztosíta­nák a szakiskolai és szakközépis­kolai oktatást anyanyelven, ha lehetővé tennék az anyanyelv használatát az állami adminiszt­rációban, az igazságszolgáltatás­ban, önigazgatásban - legalább ott, ahol a magyarság részaránya elér egy bizonyos százalékot, nem is beszélve arról, ahol több­ségben van. Alkalmazzanak a hadseregben, a rendőrségi állo­mányban, a biztonsági szervek­nél is magyar anyanyelvű polgá­rokat, tegyék lehetővé, hogy ma­gyarok is elérhessék a tiszti ran­gok legfelső fokát... Nos, ha a fel­soroltai lehetővé válnak, akkor nagyon rövid időn belül kész az igazi megbékélés.­­ Lát-e olyan veszélyt, hogy mind a magyar kormány, mind a román kormány igyekszik telje­sen megkerülni az RMDSZ-t, il­letve a romániai magyarságot a megbékélési tárgyalások folya­­matában?­­ Van ilyen veszély. Nem ért­hetek egyet olyan megegyezés­sel és olyan román-magyar megbékélési tárgyalással, amely­ből kizárják a romániai magyar­ság képviselőit, az RMDSZ-t. Ugyanúgy nem tudok egyetér­teni azzl, hogy paritásos alapon emlegetik a romániai magyarsá­got és a magya­rországi román­ságot. Hiszen az utóbbiaknak teljesen más problémáik van­nak, eléggé kis létszámban és szétszórtan élnek. Nem hason­lítható a helyzetük a székelyföl­di magyarságéhoz. És nem is éri őket annyi nacionalista támadás, mint a romániai magyarokat. Én a gyulai román képzőiskolában látta­m kitűzve a román nemzeti zászlót, de az nem sértette a ma­gyarokat... Megvan a reális veszélye an­nak, és félek is tőle, hogy Iliescu szemlénem­jesztő, a világot félre­vezető megbékélési javaslata ré­vén a magyar kormány is besétál a csapdába - mondta az Új Ma­gyarországnak adott interjúja végén Nemes Antal.­ ­ Botos László ______________­__________ tét vesztette egy brit katona. Az SFOR-esnk csütörtöki közleménye szerint a béke­fenntartó halálát valószínű­fegyver okozta. Az IFOR cidlenshez nincs köze egyez­ségnek sem. A békefenntar­tók nem közölték, hogy hol következett be a baleset és az áldozat nevét sem. Embertelen körülmények között a szerb lakosság Mintegy ötvenezren kényszerülnek távozásra Tegnap reggel a boszniai muzul­­mán-horvát föderáció rendőrsé­ge bevonult az eddig szerb kézen lévő Dijasba, Szarajevó egyik elő­városába. Helyszíni jelentések szerint a daytoni egyezmény ál­tal előírt hatalomátvételnél jelen volt Avdo Habib, a föderáció bel­­ügyminisztere is. Az első jelenté­sek szerint a hivatalos szervek rendőrei nem ütköztek ellenál­lásba, a szerbek nem tettek kísér­letet a hatalomátvétel meghiúsí­tására. Díjast - csakúgy, mint a múlt héten átadott Vogoscát­­ a szerbek jelentős része elhagyta, az előváros mintegy 17 ezer lakó­jából alig háromezren maradtak lakhelyükön. A Szarajevóból kiköltöztetett szerbek jelentős részét Kelet- Boszniába telepítették át. Az ideiglenes szállásokon emberte­len körülmények uralkodnak, 10-12 ember lakik egy-egy 14 négyzetméteres helyiségben, és sokaknak csak a földön jut háló­hely. A menekültek többsége a palei vezetést és a szarajevói szerb iletékeseket hibáztatja szenvedéseiért, azt állítja, hogy a helyi szerb vezetők elsősorban az ipari berendezések és saját in­góságaik kimentésével foglal­kozta, s nem törődtek a lakos­ság gondjaival Ennek következ­ménye az volt, hogy nem maradt elegendő idő a kitelepülés meg­szervezésére, s a legtöbb család csak legfontosabb ingóságait vi­hette magával új lakóhelyére. A föderáció hatóságai március 19-ig még három szerb kézen lé­vő negyedet vesznek át, s a nem­zetközi szervezetek becslései szerint összesen mintegy 50 ezer szerb hagyyja majd el a boszniai fővárost és környékét. (MTI) Japán jó példával kedvező légkört teremt Ötszázmillió dolláros segély Boszniának Japán 500 millió dollár körüli összeget szán a háború sújtot­ta Bosznia újjáépítésére - kö­zölték a tokiói kormány illeté­kesei. A segítséget a szigetor­szág négy év alatt utalja ki, és ezzel Japán Bosznia-Hercego­vina mintegy 5,1 milliárd dol­lárra becsült segélyszükségle­tének 10 százalékát vállalja magára. A japán vezetés a boszniai se­gélycsomaghoz való hozzájáru­lásának részleteit április 10-11- én Brüsszelben, a Világbank és az Európai Unió szervezte újjá­építési tanácskozáson ismerteti majd. Lehetséges, hogy Tokió a fejlesztési időszak első évére vál­lal most csak konkrét kötelezett­séget, de - mint hangsúlyozták - a rövid időre szóló ajánlatot is a teljes időszakra szóló 500 millió dolláros segítség figyelembevé­telével teszik majd meg. Japán szakértők február elején felmérték Boszniában a szükség­leteket, ennek alapján dolgozták ki javaslatukat. Tokió a boszniai békemegállapodás aláírása után 20, majd 50 millió dolláros azon­nali humanitárius segélyt aján­lott föl. Az Európai Unió eredeti el­képzelése szerint az EU-nak, az Egyesült Államoknak és a vitág többi részének egyharmad-egy­­harmad arányban kellene válal­­nia a boszniai újjáépítés 5,1 mi­­llárd dolláros terhét. A japán kormányban viták vannak a ki­adásokat korlátozni szándékozó pénzügyi, iletve a Japán globális elkötelezettségét hangsúlyozó külügyi vezetés között. A pénz­ügyminisztériumban csak 8 szá­zaléknyit akarnak vállalni, a kül­ügyminisztériumban viszont el­sősorban Japán stratégiai szem­pontjait mérlegelik. Ha Japán határozott elkötele­zettséget mutat Bosznia ügyé­ben, az kedvező légkört teremt Clinton elnök áprilisi japán láto­gatására. A japán-amerikai csúcstalálkozón a felek globális együttműködésüket akarják megerősíteni - közölték a tokiói külügyminisztériumban. A nagyobb méretű japán te­hervállalás mellett szól az is, hogy - főként japán kezdemé­nyezésre - az EU is 6,3 millió dollárral hozzájárul Észak-Ko­­rea olajbehozatalának finanszí­rozásához, eleget tesz tehát a ja­pán Bosznia-segítség egyik felté­telének A japán vezetés már egy ideje azzal érvel, hogy Bosznia újjáépítése fejében az európai országok is vállaljanak nagyobb részt az ázsiai biztonságot veszé­lyeztetető koreai feszültség eny­hítésében. (MTI) ^‘j^-Baloldali hatalomátvétel, avagy Haider vé^apjai? Rágalmazás után számonkérés Bécsi tudósítónktól: „Lopakodó méreg" pusztítja Ausztriát, amelyben „a baloldal erői vették át a hatalmat". Orszá­gának állapotáról kiállított leg­újabb diagnózisában a Szabad­ságpárt vezére egyértelműen egy kalap alá veszi, s baloldali zsarnokoknak és árulóknak ki­áltja ki Vranitzky szociáldemok­ratáit és Schüssel Néppártját. A koalíciós kormány megalakításá­ra készülő két párt verítékkel tető alá hozott takarékossági prog­ramját „adóvandalizmusként", a választások előtt a népnek tett ígéretek sárba tiprásaként ítéli el. A „baloldali hatalomátvétel" az ország kiárusítását, a rádió és a tévé megkaparintását, a sajtó szubvenciók útján való „megvá­sárlását" is magában foglalja Ha­ider szerint, aki, mint a bécsi Standard kommentátora írta, „világvége-hangudatot igyekszik kelteni, jóllehet csak saját végét érzi közeledni". A következtetés természete­sen elsietett is lehet. A Haidert közvetlenül fenyegető veszély, mentelmi jogának küszöbönálló felfüggesztése a parlamentben, még nem kell hogy politikai kar­rierjének végét jelentse. Amúgy is kétes tekintélyének minden­esetre nem tesz jót a nem kevés­bé kétes dicsőség, hogy szemé­lyében az első képviselő lesz kénytelen bíróság előtt szembe­nézni a politikai intrika és rágal­mazás vádjaival. Effajta eszkö­zökhöz korábban is számos eset­ben nénilt arnnak tudatában, hogy felelősségre nem vonhat­ják érte. Legutóbb egyik fő poli­tikai elenfelét, a szociáldemok­rata Einem belügyminisztert vet­te célba, azt állítva, hogy a mi­niszter korábban kábítószerüzle­teiért börtönben ült. Einem be­perelte, s a bíróság kérését Hai­der mentelmi jogának felfüg­gesztésére a parlament szoc­­dem-néppárti többsége teljesíte­ni kívánja. Precedense lesz ez egy éppen most életbe lépő, új parlamenti eljárási rendnek, amely a képviselőház falain kívül elkövetett vétségekre nem érvé­nyesíti többé a mentelmi jogot Az új eljárási rend bevezetését Hai­der pártja is támogatta, akkor még nem sejtve, hogy azt éppen saját vezérén fogják „kipróbálni". A bírósági meghurcoltatáson túl politikai kudarcai is indokol­hatják Haider „világvége-pszi­­chózisát". A decemberi választá­sokon hosszú évek óta első íz­ben nem nyert, hanem veszített szavazatokat. Legfőbb törekvé­se, a Néppárt eltántorítása az újabb nagykoalíciótól meghiú­sult, mi több: a két nagy, Haider által akcióképtelennek kikiáltott párt képesnek bizonyult a vál­ságból kivezető koncepció kidol­gozására. Ezzel Haider populista stratégiája alól kihúzták a talajt. „Vranitzkyék és Schüsselék segít­hetik hozzá", véli a Kurier, „amennyiben régi hibáikba esnek, hogy ismét magára találjon".­­­­ Berény György Más a látszat,­ás ez a szerelem, más ez az ölelés - csendül a polgár fülébe az ismert dallam, miközben próbálja feldolgozni a híreket az új pénzügyminiszter-jelölt, Medgyessy Péter szándékairól, óhatatlanul összehasonlítva azokat az előd, a valószínűleg min­den idők - eddig legalábbis - legnépszerűtlenebb tárcavezetőjé­nek tetteivel. A másságot már azért is hinnünk kellene, mert Medgyessy Pé­ter például nem jelentette meg szakmai elképzeléseiről összeállí­tott 25 pontját a Népszabadságban, így valószínűleg a hivatalba lépése utáni napokban nem is lesz szükség az indító magyaráz­kodásokra, ha egyik-másik megállapítás mégsem válik be. Meg aztán nem járt egyetemre Panamában... Életrajza szerint Buda­pesten végezte egyetemi tanulmányait, amit eddig senki nem cáfolt, így vélhetően nem bontakozik ki ksőbb parlamenti vita arról, van-e a pénzügyminiszternek diplomája vagy sem, s a televízió sem kény­szerül őt összehasonlítani John Major brit miniszterelnökkel, mond­ván, neki sincs, mégis milyen jól elboldogul nélküle. Az is teljesen új, hogy - bár járt volna neki - mégsem vett föl régi munkahelyéről végkielégítést. Sem tizenhatmilliót, sem ket­tőt, sem egyet. Az eddigi pénzügyminiszteri értékrendet követve arra a megállapításra juthatunk, hogy a jelöltnek még egy nyo­morult családi vállalkozásban létrehozott alapítványa sincs, hiába szólítja kisunokája nagypapának Csupán egyet kért, munkavi­szonyának várhatóan két év múlva elkövetkező megszűnése után visszamehessen jelenlegi munkahelyére, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankba elnök-vezérigazgatónak. Medgyessynek talán még ez is sikerülhet. Arra azért valószínűleg ő sem venne mérget, hogy a ciklus végéig kihúzza a pénzügyminiszteri bársonyszék­ben. Persze a jó ég tudja, a valóságban mikor is lesz vége a cik­lusnak A másságvizsgálódás vége felé megállapítható, hogy amit a személyi jövedelemadó kulcsairól mondott, az kifejezetten a bok­rosi belügyekbe való beavatkozásnak minősíthető. Medgyessy ugyanis csökkenteni akarja az állampolgárokra rakódó terheket. Furcsa még hallani is efféle kijelentéseket, csaknem két évvel a választások után, amikor kórusban ígértek hasonlókat a vörös szekták árnyékában. Bár az is lehet, hogy a legutóbbi fizetésnél egyszerűen neki is többet vontak le a számítottnál. Mindezek után - a gazdasági stabilizáció folytatása mellett - még a növekedés elősegítése, a vállalkozói réteg erősítése is fontos számára. Túl szép a menyasszony, mondhatnánk, ha egy jó kiállású fér­fiúra illene e megjelölés. Mielőtt ismertté vált volna az új pénzügyminiszter-jelölt sze­mélye, Mellár Tamás, a kitűnő makroközgazdász azt nyilatkozta lapunkban: Bokrosn­ak azért kellett mennie, hogy Horn Gyula pozíciói megerősödjenek az MSZP küszöbönálló kongresszusán. Az új pénzügyminiszter egy ideig nem kellemetlenkedik, újabb megszorításokra csak ősszel számíthatunk. Nem tudni, mennyi valósul meg e prognózisból. Az idő eldönti. Annyit azonban máris rögzíthetünk: az utód másnak látszik. Horváth K. József Világrészek első csúcstalálkozója A japán kormányfő reményének adott hangot, hogy az első ázsiai-európai csúcstalálkozót nem zavarják meg feszültséget keltő viták Hasimito Rjutaro teg­nap utazott el Bangkokba, ahol ma kezdődik az Európai Unió 15 tagországának és 10 ázsiai or­szágnak, köztük Japán, Kína és Dél-Korea vezetőinek tanácsko­zása, az EU-ASEAN csúcs. Az ázsiai-európai dialógus megindításána­k kezdeményezői a két régiót összekötő témákra, a kereskedelmi, beruházási együttműködés fokozására és a biztonság terén kialakítandó együttműködés témakörére kí­vánnak összpontosítani, nem pedig az egymás közti ellenté­tekre. (MTI) Primakov bekeményített „Viharos" eszmecsere a NATO-ról Az orosz külügyminiszter szerint hazája „változatlan határozott­sággal ellenzi" a NATO határai­nak keleti kiterjesztését. Jevgenyij Primakov ezt Strasbourgban, az Európa T­anács székhelyén fej­tet­te ki, miután végleges pecsét ke­rült Oroszország ET-felvételi do­kumentumára. A politikus Mal­colm Rifkind brit külügyminisz­terrel tartott háromórás - a Fi­nancial Times diplomáciai forrá­sokat idéző csütörtöki beszámo­lója szerint „viharos" - megbe­szélésén közölte: Moszkva az at­lanti szövetség kelet-európai ter­­j­eszkedésének terveiben látj­a an­nak okát, hogy a térségben „is­mét magasra csap az oroszelle­nes érzelmek hulláma". A vezető brit gazdasági-politi­kai napilap értesülései szerint Rifkind megerősítette a NATO- bővítés melletti londoni elkötele­zettséget, s értésre adta: az új ta­gok felvétele nem Moszkva ellen irányuló lépés, és semmiképpen sem fenyegeti Oroszországot. Az orosz külügyek irányítója eközben Strasbo­u­gból hivatalos útra tegnap Pozsonyba érkezett, és rövidesen Varsóba majd Bud­­­ap­estre is ellátogat. (MTI) Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár telefonon konzultált egymás­sal az orosz politikai helyzet­ről és Borisz Jelcin orosz elnök újjáválasztási esélyeiről. A két nyugati vezető összehasonlí­totta a Jelcinnel nemrég kü­­lön-külön folytatott megbe­szélésének részleteit, s egyet­értett abban, hogy Jelcinbe új erőt öntöttek az orosz elnök­­választási kampány kilátásai - mondta Michael McCurry fe­hér házi szóvivő. Az AFP hí­rügynökség a hír kapcsán azt írta: a 65 éves Jelcin népsze­rűsége elnöki újrajelölésének február közepi bejelentése óta folyamatosan nő. Titkos Horn-levél Peresznek Az Izraelben hivatalos látogatá­son ta­rtózkodó Keleti György honvédelmi miniszter látogatá­sának negyedik napján a kora reggeli órákban találkozott ven­déglátójával, Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel és védelmi miniszterrel. A megbeszélésen mindkét országot érintő nemzet­közi politikai kérdésekről esett szó. A magyar honvédelmi mi­niszter Peresznek átadta Horn Gyula levelét is, de ennek tartal­máról a felek nem nyilatkoztak. A megbeszélések után a ma­gyar honvédelmi tárca vezetője a zdedovi katonai repülőtérről a hadsereg helikopterén egy észa­ki katonai körzet megtekintésére indult, ahol vendéglátói a geo­­stratégiai helyzetről és az izrae­li-szír tárgyalásokról, többek kö­zött a Golan-fennsík problémái­ról adtak tájékoztatót. Ezek után Keleti György a haifai Elbit kon­szernhez látogatott el. A Ma­gyarországon elsősorban diag­nosztikai központjairól ismert cég hadiipari elektronikai beren­dezéseket is gyárt. (MTI) Vízum nélkül Nagy-Britanniába A brit kormány azt fontolgatja, hogy vízummentes belépési enge­dély ad a hongkongiaktnak, ami­kor a koronagyarmat jövőre visz­­szakerül Peking fennhatósága alá. A Sing Tao Daily hok­kongi napilap szerint 1997. július 1-jé­­től a Különleges Adminisztratív Terület (SAR) lakosai két évig ví­zum nélkül léphetnek Nagy-Bri­­tannia területére. Egyelőre nem tudni, hogy a 3,5 millió lakosú Hongkongban hányan folyamodnak vízum­mentes beutazási engedélyért. A britek attól tartanak, hogy eset­leg nem hongkongi kínaiak is hozzájutnak a SAR-útlevélhez, s visszaélnek vele. (MTI)

Next