Új Magyarország, 1996. április (6. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Vízumdrágító intézkedések A kormány és a Belügyminisztérium döntött úgy, hogy felemeli a külföldiek számára kiadott magyar vízumot - közölte az MTI- vel Bagi László, a Külügyminisztérium útlevél- és vízumrendészeti osztályának vezetője. Hazánknak jelenleg mindössze két európéi országgal, Albániával és Törökországgal nincs vízummentességi egyezménye. A külügyilletékes elmondta, hogy Albánia és Magyarország 191 augusztusában jegyzékváltással állapodott meg arról, hogy a két ország állampolgárai számára díjmentesen adják ki a vízumot. Az európaiak közül egyedül a törököknek kel fizetniük a magyar vízumért. A múlt évben azonban döntés született arról, hogy megkönnyítik számukra a vízum beszerzését. Bagi László jóslásokba nem kívánt bocsátkozni a török átutazóforgalmat iletően. Azt azonban elmondta: a tranzitvízum díja 30 dollárról 38 dollárra emelkedett, és szerinte ez a növekedés nem riasztja el a török vendégmunkásokat attól, hogy Magyarországon keresztül utazzanak haza. Emlékeztetett arra, hogy korábban a török vendégmunkások Jugoszlávián keresztül utaztak, s a délszláv válság miatt tevődött át a forgalom Magyarországra. A szlovákiai Madar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi országos tisztúltó kigyűléséig Galántán isa mozgalom elnökévé. Az eddigi egy alelnök helyett - Csáky Pál, Szigeti László és Farkas Pál szeméyében - három új alelnököt is választottak. Bugárhoz hasonlóan ők is mindhárman parlamenti képviselők. Bogár szerint a küldöttülésen körvonalazódni látszott, hogy óhatatlanul szükség lesz egy olyan hosszú távú politikai koncepció kidolgozására, amely alapvetően meg tudja majd foalmazni a szlovákiai magyar politika távlatait. Elkésett az Atlantis A floridai Kennedy központ körzetében tapasztalható sűrű köd és a szakadó eső miatt az eredeti időpontra, tegnapra halasztották az Atlantis űrrepülőgép szombatra előrehozott leszállását Az űrrepülőgép kiencnapos útról tér vissza, amelynek során összekapcsolódott a orosz űrbázissal. A NASA a hét közepén döntött úgy, hogy a vasárnapra jósolt kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egy nappal előbbre hozza a leszállást. A természet azonban szombaton sem volt nagylelkű az Atlantis legénységéhez, így hát mégis az eredeti időpontban kénytelenek visszaterelni az űrrepülőgépet a földre. Körvonalazódnak Zágráb békepartneri esélyei Perry balkáni körútja - Szponzorálná Horvátországot Horvátországi jelentésünk: Sem Franjo Tudjman horvát elnök, sem William Perry, az USA védelmi minisztere nem említette a szombat esti zágrábi találkozójuk utáni sajtótájékoztatón, hogy szóba kerültek-e azok az európai törekvések is, melyeknek célja visszaterelni Horvátországot valamiféle új balkáni tömörülésekbe. (Perry Zágrábból Tuzlán és Szarajevón át Tiranába utazik, ahol részt vesz a balkáni országok védelmi minisztereinek értekezletén, majd április 4- re tervezett amerikai visszatérése előtt útba ejti még Kairót). Tudjman elnök úgy fogalmazott, hogy egyetértettek a térség pilanatnyi kérdéseire vonatkozó lényeges nézetekben, elsősorban a horvát Duna-mente békés visszacsatolásával és a daytoni egyezmények valóraváltásával, a bosznia-hercegovinai bosnyák-horvát föderáció életképessé tételével kapcsolatban. A kétoldali baráti partnerkapcsolatokról elmondta, hogy azok elsősorban katonai téren fejlődnek, ami gyorsan maga után vonja majd a gazdasági együttműködés terebélyesedését is. Perry mindenekelőtt azt emelte ki, milyen hathatós támogatást nyújt Horvátország az IFOR bosznia-hercegovinai küldetésének maradéktalan teljesítéséhez, ami természetesen nem problémamentes, és ezért is fontos a Horvátországgal való szoros egyyüttműködés. A bosznoai helyzet rendezésében a mozgásszabadság biztosítását, a föderáció életre keltését és a lakhelyükre visszatérni kívánó menekültek hazatelepülésének lehetővé tételét tartja a legfontosabbnak. Perry tegnap Tuzlában az IFOR északkeleti parancsnokságán, majd Szarajevóban tárgyalt. Az amerikai védelmi miniszterrel együt érkezett haza amerikai gyógykezeléséről a vele baráti viszonyban levő Gojco Susak horvát védelmi miniszter. Mindjárt hazatérte után betöltötte a vendéglátó szerepét a horvátamerikai védelmi tárgyalásokon, melyek után elmondta, hogy Ailam Perry májusban személyesen javasolja majd Horvátország felvételét a NATO Békepartnerségébe. Amerikai kollégája ezt azzal erősítette meg, hogy - mint mondta - személyes szponzora lesz a felvételnek. A tegnapi zágrábi újságok ezalatt tájékoztattak a horvát Páneurópai Unió zágrábi díszüléséről is, amelyen Habsburg Ottó a magyar, szlovén, szlovák, német, osztrák vendégek előtt a Páneurópai Unió legfontosabb feladatának mondta Horvátország külső biztonságának kérdését Bencze Lajos Perry feltételeket is szab - csak nyelvi nehézségek? TV-FOTÓ CNN Vuk Draskovics vádoló levelet írt a nagyhatalmakhoz Diktátorból Szerbiában sem lesz demokrata újvidéki tudósítónktól. Amióta Párizsban aláírták a boszniai békeszerződést, a szerbiai ellenzék egy része folyamatosan azt hangoztatja, hogy Szlobodan Milosevics szerb elnök, engedékenysége fejében, a nemzetközi közösségtől szabad kezet kapott a szerbiai állapotok rendezésére. Azt ugyan nem lehet tudni, Milosevics kapott-e ilyen engedélyt, az viszont tény, hogy a hatalom az ellenzéket és a másképp gondolkodókat szinte semmibe veszi. Az ellenzék már hónapok óta bojkottálja a szerbiai parlament üléseit a tévéközvetítések megszüntetése miatt, de a hatalmat ez nem zavarja. Állami tulajdonba kényszerítették az egyetlen független, politikai híreket is sugárzó televíziót, az állami média botrányosan tudósít az ellenzéki megmozdulásokról. „Az országban teljes az információs sötétség, a szerbiai elnök terrorizálja a demokratikus ellenzéket, akadályozza a gazdaság magánosítását és fokozza a rendőrségi erőszakot" - írja egyebek között abban a levélben, amelyet a legerősebb szerbiai ellenzéki párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke, Vuk Draskovics intézett a vitág nagyhatalmainak külügyminisztereihez. A levél részletezi azt is, hogy Szerbiában a katonaság, a rendőrség, a sajtó, a bankok, a vállalatok, sőt még a maffia is az elnök és felesége ellenőrzése alatt áll. Draskovics kéri a vág vezető országaitól, hogy lépjenek fel a független sajtószervek, az alapvető emberi jogok és az ellenzék politikai jogainak védelmében. Draskovics leszögezi, hogy a nemzetközi közösség csak az időt veszíti, ha azoktól várja a tartós béke megalapozását, akik a háborút kirobbantották, és ha azt hiszi, hogy a diktátorokból demokraták lehetnek. A szocialisták befolyása alatt áló sajtó a levél tartalmának kitudódása után régen nem tapasztalt kampányt indított az ellenzéki politikus és pártja ellen. Azzal vádolják, hogy külföldi intervenciót sürget országa ellen, és ismét emlegetik a háborús évek alatt sokszor hallott nemzetközi összeesküvést Szerbia ellen. Ennek alapja egy tévéfelvétel, amelyen Draskovics a német nagykövetség ügyvivőjével látható. A botrány ismét aktualizálta a Szerb Megújhodási Mozgalom esetleges betiltását, ugyanis egy ilyen követelés már évek óta az Alkotmánybíróság előtt porosodik. Guszton András Moszkvában is tanácskoztak a NATO-bővítésről Nem félünk, csak belépnénk Moszkvában szombaton véget ért az a kétnapos találkozó, amelyen a közép-európai térség és Oroszország kapcsolatainak javításáról és megerősítéséről, valamint a NATO-bővítésről tanácskoztak a meghívottak. A befolyásos orosz és közép-európai, iletve amerikai döntéshozók és szakértők konferenciáján Magyarország képviseletében Szent-Iványi István, a külügyminisztérium politikai államtitkára és Wachster Tamás, a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője vett részt. A NATO-bővítés ügyében Szentiványi kifejtette a magyar álláspontot, amelynek lényege, hogy Magyarország nem azért akar a NATO tagjává válni, mert közvetlen fenyegetettséget érezne valamely irányból, hanem mert egy átfogó integrációs stratégiát követ, és részese akar lenni valamennyi jelentős európai integrációs intézménynek, így a NATO-nak és az EU-nak is. A politikai államtitkár elmondta: a többi közép-európai ország képviselői szintén úgy vélkedtek, hogy a NATO tervezett bővítése nem érinti Oroszország legitim biztonsági érdekeit, és a belépési szándékot nem hozták összefüggésbe valamiféle orosz veszéllyel. Az orosz résztvevők nem vitatták, hogy a NATO bővítésére sor kerül, de annak ütemével kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak meg. Több orosz résztvevő is megfogalmazta, hogy azért tartanak a NATO-bővítéstől, mert Oroszország így kiszorulhat a közép-európai fegyverpiacokról. A magyar politikusok benyomása szerint a jelen volt orosz politikusok és elemzők abból indultak ki, hogy a bővítés meg fog valósulni. Érzékelhető volt viszont az a törekvés, hogy ennek „árát" magasabbra srófolják, illetve fékezzék a folyamatot. (MTI) Játék a fegyverekkel Aleksander Kwasniewski lengyel elnök szombaton a fehéroszországi Viszkusban visszautasította a lengyel NATO-csatlakozással kapcsolatos fehérorosz bírálatokat. Ez Lengyelország ügye - hangsúlyozta Kwasniewski fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval folytatott tárgyalásain. Lukasenko kijelentette, hogy „a lengyel NATO-csatlakozás nem lehet kierőszakolt jellegű". Ha Lengyelország hozzájárul az észak-atlanti szövetség atomfegyvereinek területén történő állomásoztatásához, akkor Fehéroroszország is felfüggesztheti az utolsó nukleáris rakéták kivonását Oroszországba - idézte a fehérorosz államfőt a dpa. A király arcaiÖsszezárt a kongresszus. A szocialisták háromnapos országos összejövetelükön pártjukon belül még a halvány kérdőjeleket is kiradírozták. Újfent tiszta tehát a magyar hatalmi kép, amelyen a szocioliberális uralmi színt már alig árnyalja piros. Horn Gyula elsöprő fölénnyel győzött. Diadalútját a lehetséges pártbeli ellenfeleire is politikai K. O.-t jelentő elnökválasztási voksok cövekelték ki. Ráadásként maga alá gyűrte a nemzeti értékeket is megjelenítő hajósiakat, a Vitányi nevével fémjelzett liberó-kulturálisokat, s a legfőképp gazdaságpolitikai kritikát felmutató munkás-baloldaliakat. Személyügyi sikerként Vitányi Iván mellett Csintalan Sándort is sikerült Hornnak az MSZP legfelsőbb elitjéből kigolyóztatnia. A szellemi szuverénség ilyenolyan jegyeit felmutatók tehát eltávolíttatták a szocialisták mai uralkodnának trónterméből. Megmaradtak viszont a közvélemény szemében egyenarcú apparatcsikok, akik már hosszú ideje hűséges pillantásokkal lesik feljebbvalójuk kívánságait. A pártelnök-miniszterelnök a változatlanság kongresszusi kacskaringóit a párt következetességeként, realitásérzékének és felelősségérzetének bizonyságaként aposztrofálta zárszavában. Láthatóan és hallhatóan elégedett volt a király. Jelképesen a küldöttek buksiját is megsimogató büszkélkedésében még Suchman kilépése sem ingatta meg Horn Gyulát. Pedig a néhány hónappal ezelőtt még kormányzati pajzsra emelt privatizációs miniszter nem csak az MSZP Köztársaság téri székházának kapuját csapta be maga mögött. Elvi elégedetlenségét nyomatékosítva lemondott a törvényhozás szocialista frakciójának tagságáról is. Kétfrontosan lépett ki. Távozásakor a kongresszust hibáztatta, mondván, a szocialisták legfelsőbb fóruma nem a felvállalt értékek alapján hozta meg döntéseit... Felelhetik a győztesek, Suchman csak egyetlen ember. Sértett politikus, mert nem került be a pártelnökségbe. A privatizációs miniszter kilépését amúgy jelentéktelenítő Gál Zoltán az elmenő emberi gyengeségét próbálta bizonygatni. Horn arca az eset kommentálásakor rezzenéstelennek látszott. A király már holnapi ellenlábasaira készül. Mélykúti Attila Magyar forradalom - angolul Ötvenhatos olvasókönyv Londonban Tudósítónktól. A közelmúltban megjelent a brit könyvpiacon a Tankönyvkiadó által Budapesten öt éve kiadott mű: „Az 1956-os magyar forradalom: Reform - felkelés - szabadságharc - megtorlás. Olvasókönyv". Az eredeti művet Bak János, Kozák Gyula, Litván György és Rainer M. János írta. Német nyelvű kiadása után most Bak János és Lyman Letters fordításában és a Longman Kiadó gondozásában jelent meg, kiegészítve Schöppin György bevezető fejezetével és Kende Péter utószavával. Az angol nyelvű kiadás konzultánsa Hegedűs B. András professzor volt. A könyvet hivatalosan Bak János és Hegedűs B. András jelenlétében, a londoni magyar nagykövetségen bocsátotta útjára a Longman Kiadó. Alföldy Tádé nagykövet rövid beszédében köszönetet mondott a két professzor megjelenéséért, s egyben mind személy szerint, mind korosztályuk más megjelent vagy távollevő tagjainak, akik annak idején részt vettek a nemzeti felkelésben és rövid szabadságharcban, s ezzel mint történelmet alkotók tették lehetővé a történészek munkáját. Hegedűs professzor beszélt a budapesti 56-os Intézet munkájáról, a magyar nyelvű kiadvány megjelenésének történetéről. Bak János pedig az angol nyelvű kiadás előzményeit foglalta össze. E kiadvány jelentősége, hogy angol nyelven jelent meg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, s így sokkal nagyobb olvasótáborra számíthat, mint nem csak a magyar eredeti, de még annak német változata is. A Longman akadémiai jellegű munkák rangos gondozója, amey igen sok tankönyvet és tudományos művet fémjelez nevével. Az angol kiadást előkészítő szerkesztői és fordítói munka finanszírozásához hozzájárult a Soros Alapítvány is. Az új mű számos eredeti kutatási eredménnyel, új nézőpontokkal gazdagíta az 1956-os magyar forradalom már eddig is terebélyes angol nyelvű irodalmát (totisciky) Válságban az észak-atlanti szervezet Kelet-európai szereposztás A NATO-t nem szabad csak ezért bővíteni, mert ezt a közép-európaiak kívánják, de az sem megengedhető, hogy a NATO csak azért őrizze meg a mai formáját, mert ez Moszkva akarata - véli kommentárjában a legolvasottabb cseh naplap, a Mladá Fronta Dnes hétvégi kiadása. A lap rámutat: az észak-atlanti szövetség bővítésének folyamata olyan időszakban indul, amikor még nincs teljes mértékben tisztázva, hogy milyen szerepet fog a NATO a jövőben játszani, pedig „az egész ügynnek ez a kulcskérdése". Amennyiben ez nincs tisztázva, kérdéses az, hogy valóban a szövetség bővítése-e a lehető legjobb kivezető út a NATO jelenlegi koncepciós válságából. Ezért szükség van arra, hogy a NATO haladéktalanul meghatározza önmagát és szerepét a megváltozott körülmények között, ezt a jövőbeni szerepet ugyanis eddig még nem sikerült pontosan meghatározni. Nyugati elképzelések szerint az egyik legfontosabb jövőbeni szerepe minden bizonnyal az lesz, hogy tompítsa a lehetséges konfliktusokat a tagországok között. Például a görög-török konfliktus a hetvenes években vitathatatlanul jóval élesebbé vált volna, ha ez a két ország történetesen nem tagja a szövetségnek. Ugyanakkor a NATO fontos eszköze lehet a jövőben a térségen kívüli konfliktusok megoldásának, ahogy azt jelenleg az Egyesült Államok hangoztatja, és ahogy ezt a gyakorlatban az IFOR-erők boszniai tevékenysége bizonyítja. Mindezek a szerepek a mai főszerep jövőbeni alternatívái. Azonban bármilyen nagyra is becsüljük őket, vitathatatlan, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország igyekezetét a NATO-ba elsősorban az orosz expanziótól való félelem motiválja. A gyakorlatban tehát a jelenlegi tagok, illetve a tagsági státust elérni kívánó országok elképzelései a NATO jövőbeni szerepéről lényegesen különböznek egymástól. Bár ezek a szerepek automatikusan nem zárják ki egymást, a jövőben mégis a NATO meggyengítéséhez vezethetnek, s a legkevésbé valószínű, hogy a mai tagországok ezt kívánnák - jegyzi meg a lap.