Új Magyarország, 1996. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

Egymilliárd dolláros különtámogatás Izraelnek Közös fellépés a terror ellen Fordítás az 1. oldalról Az összeg felét a kongresszus már ki is utalta az idei évre: egy részéből robbanóanyag- és ak­nafelismerő berendezéseket szállítottak Izraelnek, a fennma­radó részt pedig izraeli terrorel­lenes szakértők kiképzésére kí­vánják fordítani. Szó van a hír­szerzési információk rendszere­sebb és részletesebb megosztásá­ról is. Az együttműködési meg­állapodás alapelemeit Warren Christopher külügyminiszter és John Deutch CIA-igazgató egyez­tette az izraeli partnerekkel le­zajlott tárgyalásaik során. Az aláírási ceremónián mind az amerikaai elnök, mind az iz­raeli kormányfő szorgalmazta a nemzetközi együttműködés fo­kozását a terrorcselekmények megfékezésére nemcsak a közel­­keleti térségben, hanem a világ más részeiben is. Ugyanakkor le­szögezték, hogy a közel-keleti rendezés nem valósulhat meg a vérontás beszüntetése és a szél­sőséges szervezetek megfékezé­se nélkül. Az aláírást követően Peresz a kongresszus több veze­tő személyiségével - köztük Newt Gingrich házelnökkel - ta­­lálkozott. Az amerikai elnök és Sim­on Peresz egyébként kedden egy közös operatív bizottság létreho­zásában állapodott meg. A testü­let a két ország közötti stratégiai­­biztonsági együtt­űködés bőví­tését tanulmányozza, s a két kül­ügyminiszter, Warren Christo­pher és Ehud Barak fogja irányí­tani. (MTI) Simon Peresz izraeli kormányfő kedd este, közvetlenül Washing­tonból Párizsba történt elutazása előtt találkozott Ji­sszer Arafat­­tal, a Palesztin Önkormányzati Hatóság elnökével, aki a délután folyamán érkezett e­z amerikai fővárosba. A Wizard Szállodában lezaj­lott rövid eszmecserét magánjellegűnek minősítették. A két vezető találkozója első volt azóta, hogy a Palesztin Nemeti Ta­nács törölte alapokmányából az Izrael elpusztítására vonatkozó kitételt, illetve megszületett a dél-libanoni tűzszüneti megálla­podás. Ezúttal Arafat újabb ígéretet tett a zsidó állammal kötött békemegálapodások tiszteletben tartására. Arafat, aki egyesült államokbeli látogatásának kezdetekor egy nem kormányzati szervezet fórumán szólalt fel Washing­tonban, szenvedélyes hangú felhívásban kért gazdasági segít­séget a palesztinok életkörülményeinek javításához. Egyszer­smind leszögezte, hogy Jeruzsálemet nyolt várossá kell nyilvá­nítani. Az Izraellel kötött átmeneti békemegállapodásokat át­tekintve a palesztin vezető kijelentette, hogy a palesztinok visszafordíthatatlannnak tekintik a békefolyamatot. Rabbit késett egy palesztin Egy palesztin merénylő tegnap a ciszjordániai Hebronban hátba szúrt egy 60 éves Kirjat Arba-i zsidó telepes rabbit, majd elme­nekült. Az áldozatot súlyos álla­potban katonai kórházba szálí­­tották. A merénylet a város köz­ponti piacán történt, ahol szem­tanúk elmondása szerint az áldo­zat éppen bevásárolt. Az izraeli biztonsági erők lezárták a terüle­te­t, és őrizetbe vettek néhány pa­lesztint. Felbőszült zsidó telepe­sek felborították arab kereske­dők zöldségestargoncáit. Heb­ron egyébként az utolsó ciszjor­­dániai város, amelyet át kel adna a palesztinoknak. A megállapo­dás szerint azonban az izraeli ka­tonák nem távoznak abból a vá­rosrészből, ahol mintegy 450 zsi­dó telepes él. (MTI) KÜLFÖLD Heves hangulat a „munka ünnepén" Németországban A kormányzati takarékosság bírálata kölni tudósítónktól: Elszomorító esemény vezette be Németországban május 1-jét. Tegnapra virradó éjjel végletes,, dőlt, hogy a legnagyobb Viazai hajógyárat, a brémai Vurja Rt.-t nem lehet megmer,az össze­omlástól, miután­ a hitelezőkkel folytatott tár­gyalások ered­­ményd­elenek maradtak. A meg­indított cs­ődeljárás több mint há­­romezer munkahelyet fenyeget. A vulkán Résztvénytársaság összeomlása további olajat ön­tött arra a tűzre, amely a „munka napjá"-nak eseményeit külön­ben is felhevítette. A szakszerve­zetek a hagyományos tünte­­ések fő témájaként a kormány, takaré­kossági csomagjának kíméletlen kritikáját tűzték műsorra. Ennek során egyre többször hangzott el a sztrájkkal való fenyegetés.­­ A kormány terveinek két súlyponti javaslatára, a felmon­dás elleni védelemre és a beteg­ség során folyósítandó fizetésre vonatkozó megszorításokra a leghatmozottabba­l fogunk vá­laszolni. _ hangoztatta Dieter ^f^Utte, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke. Theo Waigel szövetségi pénzügyminiszter bejelentése szerint Bonnak egy éven belül 25 milliárd mártát kel megtakarítania. E cél érde­kében a kereszténydemokrata­­szabaddemokrata koalíció a szo­ciális juttatások és birtokigények jelentős megnyirbálását tervezi, és döntéseit mindenekelőtt a több mint négymillió személyt érintő t m munkanélküliség fokoza­tos csökkentésének szükséges­ségével magyarázza. A Ko­il-kabinet elképzelései a közvélemény-kutató intézetek legutóbbi jelentései alapján el­utasításra találtak a lakosság kö­rében. A Forsa Intézet által meg­kérdezett személyek 72 százalé­ka igazságtalannak tartja a ter­vezett megszorításokat, 63 szá­zaléka pedig egyenesen az ellen­állás, tehát a sztrájk mellett fog­lalt állást. A kormánykoalíció számára különleges figyelmez­tetésként szolgálhat az a jelen­ség, hogy ilyen értelemben nyi­latkozott a CDU-választók 40 és az FDP-támogatók 47 százaléka. Az ellenzék szociáldemokra­­ták osztják ugyan a kormány vé­leményét a nehéz gazdasági hel­zet megítélésében, ugyan­akkor azonban bírálják a tar­é­­kossági csomag kiegyensúlyo­zatlanságát. A program a háború után kialakult társadalmi rend, a szociáls állam és az igazságos­ság ellen irányad - hangoztatta Oskar Lafontaine SPD-pártelnök. Egyben kétségbe vonta, hogy a jelenlegi kormány valóban ké­pes lenne mélyreható refor­mokra. A koalciós elképzeléseket más irányból is veszély fenyege­ti. A szövetségi államhoz hason­lóan szintén komoly anyagi ne­hézségekkel küzd­ő tartomá­nyok szervezete - a Bundesrat - egyre gyakrabban lép túl párt­­politikai határain és foglal állást közösen a borzó tervek ellen. A csökkenő adóbevételek és az emelkedő munkanélküliség nyomására a tartQ^h^y, mi­isz­­tereln.okok eltávolodnak a haj­dani ideológiai nézeteltérésektől abból kiindulva, hogy a gondok egyformán nyomják a „feketé­ket" éppen úgy, mint a „vörö­­sök"-et.­­ A szövetségi állam po­litikáját nem kizárólag Bonnban fektetik le, a tartomány^ kor­mányfőket is felelősség terheli az ország jövőjéért - hangoztat­ta Edmund Stoiber bajor minisz­terelnök, és ravaszul hozzátette: - Nem mint a szövetségi kor­mány konkurense, hanem mint kiegészítő tényező. A tizenhat tartomány megerő­södött szövetségének tényét Bonn is látja. Alig 48 órával a március végén lezajlott három tartomány a választás után (Ba­den-Württemberg, Rajna-vidék- Pfalz, Schleswig-Holstein) Peter Hinze, a CDU főtitkára kijelen­tette:­­ A bonni koalíció komoly ellenállásra készül a Bundesrat­­tal szemben. Stefan Lázár Jelképesen kislányát emeli a magasba Újdelhiben egy férfi, hogy kö­zelebb lehessen az Istenhez, s talán hogy jobban lássa a muzulmánok vallási ünnepe, az Id Al-Adha alkalmából egybegyűlteket .A mohame­dán hívők arra a bibliai történetre emlékeztek, amelyben Ábrahám - a Korán szerint Ibrahim­­ az Urnák akarta feláldozni fiát fotó: mtvap Bosznia sorsának felelősei Az európai és amerikai politikai szalonok ele­gáns csendjében nagy nehezen körvonalazó­dott, majd a megvalósulás szakaszába léptetett délszláv békeszerződések rendelkezéseiből egy­re több marad papíron, mindenekelőtt ami a do­kumentumokban szereplő határidőket ületi. Úgy tűnik, a döntéshozók - bármennyit is utaz­gattak szakértőik az érintett területeken - elszá­mították magukat. Mint az elmúlt hét végén a montenegrói Rotorban szervezett menekült­­ügyi konferencia résztvevői is megállapították, meglehetősen lassan halad a mintegy 2,6 millió­nyi boszniai s a több százezer horvátországi me­nekült hazatelepítése. Kérdés, hogy lesz-e hová érkezniük - s ez nemcsak az egykori otthon meglétét vagy nemlétét érinti, hanem végső so­ron azt is, hogy milyen és melyik állam polgárai­vá lesznek. Amikor a bosnyák föderáció képviselői Wa­shingtonban aláírták a megegyezést, az Egye­sült Államok a nyilvánosság előtt úgy igyeke­zett beállítani az eseményy, mintha azzal végle­gesen pont került volna a muzulmán probléma végére Boszniában. Nem szívesen hallgatta a bí­rálatokat, amelyek rámutattak: az egyezmény gyakorlatilag Bosznia etnaka, kulturális és poli­tikai megosztásához vezet, így aztán a da­ltoni döntések változatlan szellemben születtek, im­már végrehajtandó határozatokként. Mint ismeretes, közel két évig húzódó ered­ménytelen huzavona és személyi vetekedés után csak a közelmúltban sikerült megteremte­ni a föderációs vezetést. Továbbra sem világos azonban, hogy ez az egyes köztársasági kor­mányzatok felé-, alá- vagy mellérendelt testü­letnek számít-e, milyenek a valós függőségi, il­letve függetlenségi viszonyok a szervezetek kö­zött. A közös katári struktúrák építése nagyon lassam fakad. A Világbankkal és néhány nyugati állammal nemrégen folytatott tárgyalásai után a föderációs vezetés megenyegette a fegyelme­zetlen kantonokat és enklávékat, hogy egy árva garast sem kapnak a központi költségvetésből, ha bojkottálják a washingtoni egyezményeket. Egyelőre nem tudható, mennyire lesznek hatá­sosak ezek a belső szankciók, amelyekkel az egyébként egymással is kutya-macska barátság­ban élő föderációs politikusokna­k sikerült né­miképp előnyösebbre sminkelniük magukat a nemzetközi közvélemény szemében. Pedig nem a külföldnek kellene elfogadható arcot mutatniuk, hanem Bosznia-Hercegovina lako­sainak, elsősorban velük együtt igyekezve a problémák megoldásán, hiszen mindarmim­uk bőrére megy a játék. A föderáció működésének jelenlegi gyakorla­ta nem felel meg a washingtoni egyezményben lefektetett elveknek, melyek szerint többnem­zetiségű kantonoknak kellene felállniuk, és nem etnikailag elkülönülő szervezeteknek. Ezért is nagy szükség volna a menekültek tö­megeinek visszatérésére: általuk megerősöd­hetne a bizalom a horvátok és a muzulmánok között, amit egyébként a legjobban átgondolt föderációs törvényekkel sem lehet hatóságilag elérni. S ha a bizalom légköre nem születik meg, akkor sajnos beválhat Alija Izetbegovic amerikai tanácsadójának, a nemzetközi jogász Francis Boyle-nak jóslata - az egymást követő rossz megoldások végül az izraelihez hasonló konf­liktusok felbukkanásához vezethetnek. A day­­tori megállapodás talán legfőbb motorjának számító Richard Holbrooke is nyugtalanságát fe­jezte ki nemrégiben: nem tartja ugyanis kizárt­nak, hogy az IFOR-erők visszavonása után Szerbia és Horvátország a boszniai szerbeknek, illetve horvátoknak odaítélt területeket megkí­sérlik magukhoz csatolna, s így Boszniából pusztán egy muzulmán kisállam maradna. Mindezek tükrében talán nem alaptalanul merül fel a gyanú, hogy valójában sem az Egye­sült Államok, sem Oroszország, sem pedig Nyuigat-Európa nem is akarnak mást, de rafi­nált módon a helybeliekre hárítják a további eseményekért a felelősséget. Szalai Attila Tévényilatkozat Jandarbijev és El Zelimhan Jandarbijev, a csecsen felkelők új vezetője. Dzsohar Du­­dajev meggyilkolt csecsen elnök utódja kedden este a szeparatis­­ták televíziójában kijelentette: fegyveresei az utolsó emberig folytatják a küzdelmet. Hozzá­tette: a halálával kapcsolatos hí­reszteléseket a Moszkva-barát cse­csen vezetés és Oroszország ter­jeszti önös céljai elérése érdekében, megosztottnak próbálva feltüntet­­tk fügetlenségi mozgalmukat . - Moszkva összetévesztette vágyait a valósággal, amikor ha­­­lálhíremet keltette - jelentette ki Jandarbijev ismételten, amikor titokban találkozott újságírók­­kal, akiket egy meg nem neve­zett dél-csecsenföldi faluban fo­gadott tegnap reggel. Egyúttal kérte a jelenlévőket, hogy tartsák titokban a találkozó helyszínét A szakadár csecsenek vezetője megerősítette: csak az után kez­dődhetnek tárgyalások Moszk­vával, hogy az utolsó orosz ka­tona is elhagyta Csecsenföldet. (MTI) • A tagországok feltalmazódott tartozása miatt az ENSZ kifo­gyott a készpénzből, és minden­napi tevékenységének folytatásá­hoz a­zokból az alapokból kényte­len livenni, amelyekből a béke­­fennntartási műv­etekben részt vevő országokat kellene kárpótol­­n­a. Joseph Connor főtitkár-he­­lyettes közölte, hogy a világszerve­zet kasszája teljesen kiürült, ,s nem maradt egy árva vasa sem". 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK A Hezbollah elismerné a zsidó államot? A Hezbollah nevű libanoni síita szervezet - amellyel Izrael az el­múlt hetekben véres különhábo­­rút vívott - kész elismerni a zsidó államot, ha e­z visszavonja erőit Dél-Libanonból - erősítette meg a The Timesnak adott nyilatko­­zatában az iszlám csoport egyik vezetője. Kudar Nurdin sejka lon­­doni napnap hasábjain kifejtette: a Hezbolah nem felejti ugyan el az izraeli hadműveletet, tagjai azonban realisták, és békét akt­nak, ennek záloga az, hogy a szer­vezet visszakaphassa területeit. A lap szerint egyelőre kérdés ugyan, hogy a Hezbollah példát­lan ajánlata Izrael hivatalos elis­­merésére utal-e, mindenképpen tartalmazza azonban valamely formáját az elismerésnek, hiszen az ellenséggel csak úgy lehet tár­­gyalni, hogy a felek elismerik a másik jogát a hivatalos megála­­podás megkötésére. A Hezbol­­lah-vezető javaslata érmék alap­ján jelzi, hogy a suta szervezet elfogadja Izraelt Iránt olyan tár­gyalópartnert, am­elyel jogi ér­vényű egyezmény köthető. Izraelben óvatosan fogadják a Hezbolah békejobbját, de azt el­ismerik, hogy Nurdin magas rangú személyiség a szervezeten belül, s nyivánvalóan nem be­szél saját szokágára, a felső pa­rancsnokság jóváhagyása nél­kül. Jeruzsálemben és Washing­tonban most azt próbálják kiele­­mezni, hogy a javaslat valós for­dulatként értékelhető-e, vagy pedig csak taktikai húzás, amelynek célja a Hezbollahra nehezedő nemzetközi nyomás enyhítése - írta tegnapi elemzé­sében a The Times. (MTI) Összetűzések Lengyelországban Füstbombák a baloldalra Lengyelországban zavargások kíséretében zajlottak le a május elsejei ünnepségek. A baloldal felvonulását a varsói egyetem előtt a jobboldali Republikánus Liga tagjai éles antikommunista jel­szavak közbekiabálásával pró­bálták megzavarni: a kordont át­törve petárdákat és füstbombá­kat dobáltak a menetelők közé. A rendőrség végül gumibotokkal távolította el a tüntetőket, többe­ket őrizetbe vettek. Józef Oleksy, a lengyel szociáldemokraták ve­zetője az összegyűltek előtt mon­dott beszédében élesen bírálta a jobboldal részéről megnyilvá­­nuló indulatokat. Krakkóban ugyancsak füst­bombákkal zavarták meg a bal­­oldalak felvonulását a jobboldal­i tüntetők. Katowicében egyete­mi halgatók antikommunista jelszavak skandálásával kísérték a szociáldemokrata párt felvo­nulását, Czestochowában pedig a Radikális Nemzeti Tömörülés­hez tartozó fiatalok „Le a kom­­munistákkal!" - kiáltások kísére­tében provokálták a baloldal ál­tal szervezett ünnepség résztve­vőit. (MTI) Kommunista tüntetés és szovjet himnusz Békés ünnep Moszkvában Az előzetes híresztelésekkel el­lentétben békésen zajlottak a május 1-jei megmozdulások Moszkvában. A szakszervezetek, iletve a kommunista és baloldal szervezetek külön ünnepeltek. Az előbbi megmozduláson Borisz Jelcin elnök saját magát népsze­rűsítette, és arról beszélt, hogy a választók jól fognak dönteni, mert ettől az ország sorsa függ. A kom­muncista tüntetés szónokai pedig Gennagyij Zjuganov elnök­jelöltségét támogatták. A szovjet hiu­musz elhangzása után a moszkvai Marx-szobornál a kommunisták vezetője mint­egy húszezer ember jelenlété­ben egyebek közt erra figyel­meztetett, hogy elhalaszthatják, iletve meghamisíthatják a vá­lasztások eredményét. Zjuganov azzal vádolta Jelcint, hogy telje­sen az ellenőrzése alá vonta az elektronikus médiát, és agyon­hallgatják a kampányát. Érvek ellenére azt állította, hogy kortes­útjai során széles támogatást ta­­pasztalt. Mindem­elett moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek: a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint Jelcin népszerű­ség tekintetében megelőzte Zju­­ganovot. A tüntetésről nem hiányoztak a már megszokott színfoltok. Mintha csak a mauzóleumból lé­pett volna elő, ott volt Lenin pöttyös nyakkendős hasonmá­sa, akivel fényképezkedtek a tüntetők. Kaphatók voltak kom­­muniista szamizdatok, köztük a Bolsevik igazság, de árulták az orosz fasiszták lapját, az Orosz Egységet is. (MTI)

Next