Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

A TV A minap arról értesülhetett a közvélemény, hogy az Országgyűlés európai integrációs bizottsgától a kormányzat megtagadta a csatlakozási kérdőívre adott válaszokkal való megismerkedés lehetőségét, így - nint Orbán Viktor, a bizottság elnöke fogalmazott - teljes egészében a kormányt terheli a felelősség azok valódiságáért. Az ellenzéki pártok vonatkozó nyilatkozatai szerint a dokumentumban közöltek - amelyekről Kovács László külügyminiszter úgy véli: bizalmas jellegűek, és nem célszerű publikálni őket - hosszú távon hatással lehetnek hazánk gazdasági életére. Óhatatlanul hozzágondolható, amihez imigyen az országlakosoknak éppúgy semmi közük, mint a kormány ellenőrzésére hivatott Országgyűlésnek sem. Nemrégiben egy újságírói tanulmányúton Brüsszelben járva e sorok írójának alkolma nyílott feltenni két kérdést James Pond úrnak, az EU-bizottság régiónk új, független államainak integrációs ügyeivel fogllkozó igazgatósága vezetőjének Az egyik arra vonatkozott, hogy miért titkosak a kérdőívek, a másik pedig, hogy a bizottság vajon miképpen tud meggyőződni a kérdésekre adott válaszok hitelességéről. Hiszen a legjobb indulattal is nyilvánvaló: a felvételiző igyekszik majd a lehető legkedvezőbb képet festeni magáról, s alkalmasint nem riad viszsza némi csúsztatásoktól sem. Pond úr szerint a dokumentum valóban bizalmas jellegű volt, ám csak addig, míg át nem adták a magyar partnernek. Innentől fogva nem érti, miért a nagy titkolódzás, holott éz EU minden fórumon hangsúlyozza, hogy a csatlakozási ügyeket csak a maximális nilvánosság lendítheti előre. Utalt az Európai Közösség néhány korábbi tapasztalatára, amikor különböző,égei országok sorsát érintő döntéseket túlságos óvatossággá kezeltek a tárgyalópartnerek, s ennek eredményeként a megszületett határozatok nyilvánosságra hozatalakor a közvélemény gyanakvással és bizalmatlanul viszonyult hozzájuk A Magyarországnak küldött kérdőívre adott válaiszok hitelessége tekintetében az angol eurohivatalnok leszögezte: számos, diplomáciai és egyéb csatornán tudják a közölteket ellenőrizni, leg valódinak fogadják el azokat. Minden jel arra mutat tehát, hogy az EU döntéshozói alapvetően megbíznak a kormány válaszaiban, amelyeket az ország és gyűlése meg sem ismerhet. A kérdőív megválaszolása így tehát valóban a politikai felelősség, s kizárólag a kormányé. Ám, aki titkolódzik, annak nyilván van takargatnivalója, s jelenlegi kományzatunkat ismerve, ez nem is lenne meglepő. Ha pedig az esetlegesen hamis válaszokat elfogadja az EU, akkor osztozik a balliberális kabinet felelősségében. S abban a pártállami beidegződésben is, amely arcátlanul „átnyúl" az ország felett, semmibe véve a nemzeti demokratikusan választott - nem csak ellenzéki - képviselőinek véleményét, veszélybe sodorva magát az integrációs konszenzust is a legnagyobb politikai csoportok között. A fentiek fényében pedig esetleg még Brüsszel is elgondolkozhat azon, kiket tart úriembereknek. It^ Szalai Attila I ^ ^ K / j" N /' --------------------------------------■í'nO Brüsszel és az úri becsületszó KÜLFÖLD Lebegy szívesen lenne alelnök Zjuganov az elnök infarktusairól Elhúzódik Jelcin ,,gyógyulása Pár nappal az orosz elnökválasztás második fordulója (július 3.) előtt a hét végén továbbra sem volt teljesen rendben Borisz Jelcin egészsége; az elnöknek - hivatalos közlések szerint - elment a hangja. Jelcin tanácsadói azt mondják, hogy két-három nap kell még teljes felépüléshez. Az államfő kommunista ellenfele viszont máris igyekezett politikai hasznot húzni Jelcin gyengélkedéséből, és szombati sajtóértekezletén azt állította: betegeskedő elnök nem képes az ország irányítására. Lebegy tábornok eközben bejelentette: szívesen lenne az ország alelnöke, vagy öt hónapig volt kórházban, és „bármely körorvos megmondja: 66 évesen, két szívinfarktus után nem lehet jó egészségről beszélni". Alekszandr Lebegy tábornok közben felhívást intézett az orosz választókhoz, jelezve, hogy a Jelcin elnökkel kötött szövetsége után változatlanul számít támogatásukra. Lebegy szerint a régi és az új társadalom között lehet választani szerdán. Közölte: nem hisz a kommunista nómenklatúra igazságosságában, sem pedig a kommunisták hazafiságában. (MTI) Lebegy tábornok egy televíziós nyilatkozatban felvetette annak a lehetőségét, hogy Oroszországban állítsák vissza az alelnöki posztot, amelyet ő szívesen ellátna -jelentette az AFP. A tábornok az RTR tv-állomásnak nyilatkozva ugyancsak előállt azzal a indítvánnyal is, hogy az elnökválasztás után koalíciós kormányt hozzanak létre, amelybe bevennék a kommunistákat is. Ugyanakkor „kevéssé valószínűnek" tartotta azt, hogy ő legyen a miniszterelnök. Georgij Szatarov, Jelcin belpolitikai tanácsadója közölte: két-három napra van még szüksége az államfőnek ahhoz, hogy teljesen rendbe jöjjön, miután múlt heti ,kalinyingrádi látogatása során, illetve az elmúlt napokban adott tévé- és rádióinterjúi miatt allaposan berekedt. Szergej Filatov, Jelcin választási stábjának vezetője szintén igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, mondván: minden rendben lesz, a szerdai második forduló előtt jó formában lesz az államfő. Ezt hangoztatta Lyonban, a legfejlettebb államok csúcsértekezletén a Jelcint helyettesítő Viscsor Csernomirgyin kormányfő is. Maga Jelcin szombaton a Kremlben találkozott vezető tanácsadójával, Viktor Iljusinnal, aki tájékoztatta: átemelték az elnöki programba az első fordulóban alulmaradt liberális Grigorij Javlinszkij, a nacionalista Alekszandr Lebegy tábornok, iletve a centrumpárti Szvjatoszlav Fjodorov választási programjának egyes elemeit. Gennagyij Zjuganov, Jelcin kommunista ellenfele szombati moszkvai sajtóértekezletén igyekezett kihasználni az elnök gyengélkedését. - Jelcin betegen nem képes az országot irányítani és felelni szavaiért - vélekedett Zjuganov és emlékeztetett arra, hogy Jelcin az elmúlt két évben 8-10 alkalommal gyógykezeltette magát Szocsiban. ta Nyugtatgatnak a török iszlámisták Törökország múlt pénteken kinevezett iszlám irányzatú miniszterelnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani a köztársaság világi jelegét. Necmettin Erbakan fenntartásokkal kötelezte el magát az országa által kötött nemzetközi szerződések betartása mellett. Azt mondta: tiszteletben fogja tartani Törökország stratégiai megállapodásait. Fenntartásait hangoztatta viszont az olyan egyezményekkel kapcsolatban, amelyek ellentétesek a nemzetbiztonsági érdekekkel. Konkrétan nem közölte, mely szerződéseket tekint ilyesnnek - jegyezte meg az AFP. A Reuter beszámolója ugyanakkor idézte Erbakan szombaton elhangzott sajtóértekezetéből azt a kijelentést, hogy a kormány meg kívánja változtatni az Európai Unióval idén életbe lépett vámuniót. Az MTI jelentése szerint Törökország arab szomszédait erősen aggasztja az a katonai megállapodás, amelyet Ankara Izraellel kötött, és amely közös hadgyakorlatok tartását is magában foglalja a zsidó állam és az iszlám ország katonáinak részvételével. Erbakan (az első sorban középen) és munkatársai Allah segítségét is kérik a tartós és sikeres kormányzáshoz FOTÓ: MTI/AP: MTI/AP A NAP HÍREI • Izland volt pénzügyminiszterét, Olafur Ragnar Grimssont választották meg a szigetország polgárai elnöküknek a szombati elnökválasztáson - jelentette az AFP és a Reuter. A szavazatok több mint felének az összeszámlálása alapján az 53 éves baloldali beállítottságú politikus a voksok 42,3 százalékát szerezte meg, míg a második helyen álló konzervatív Peter Hafsteien csak 29 és fél százalékot. • Európai körútja keretében Romániában tárgyalt Csiang Cö-min kínai elnök. A politikus álamfői minőségben először látogat Bukarestbe, de a hetvenes évek elején már több mint egy éven át dolgozott az országban egy szakértői csoport keretében - amely az 1970. évi árvizek után nyújtott segítséget -, és románul is jól megtanult Mindkét fél a hagyományos román-kínai barátság jegyében méltatta jó előre a vizitet, amelynek során Ion Ilescu elnökkel az élen a román állam legfőbb vezetői fogadják a vendéget • Iraknak az ENSZ tudta nélkül lehetnek még tömegpusztító fegyverei -jelentette ki a hét végén Rolf Ekeus. Az iraki leszerelés ellenőrzésével megbízott ENSZ-különbizottság vezetője Ankarában tartott sajtóértekezletén leszögezte: az Irak elleni szankciókat mindaddig nem törlik el, amíg a nemzetközi közösség meg nem bizonyosodik arról, hogy Bagdad minden tömegpusztító fegyverét megsemmisítette. • Észtország és Lettország képviselői Stockholmban aláírták azt a szerződést, amely véget vetett többéves tengeri határvitájuknak - jelentette az AFP. A két ország mostanáig nem tudott megegyezni abban, hogy a Rigaiöbölben hol húzzák meg a területi vizek határát. A francia hírügynökség szerint a svéd közvetítéssel megkezdett tárgyalások végül is ez észt fél némi engedménye eredményeként zárultak sikeresen. 1996. JÚLIUS 1., HÉTFŐ ülföldön támadott az IRA Németországi brit támaszpont volt a célpont A német hatóságok feltételezése szerint a szélsőséges Ír Köztársasági Hadasereg (IH) követte el a merényletet pénteken este Osnabrückben a brit támaszpont ellen. Ismeretlen tettesek aknavetővel több lövést adtak le az észak-németországi város szélén található brit támaszpont üzemanyagraktárára, de szerencsére a benzintartályokat nem érte találat. Személyi sérülés sem történt, de az épület jelentősen megrongálódott. Az egyik kilőtt akna nem robbant fel, és a tűzszerészek szombaton reggel hatástalanították. A nyomozás eddigi megállapításai szerint a támadók a brit hadsereg legnagyobb külföldi támaszpontjának kerítésénél leállított zártszekrényű kisteherautóból néhány perccel 19 óra előtt adták le a lövéseket. Nagy valószínűséggel az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervezet felelős az Osnabrück brit laktanya ezerd támadásért - vélekedett John Major is. A brit kormányfő a BBC rádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy amennyiben ez bebizonyosodik, akkor az IRA gerillái és politikai szövetségesei csik még jobban elszigetelik magukat az észak-írországi békefolyamattól - közölte a Reuterre hivatkozva az MTI. Major szerint az IRA által végrehajtott pokolgéprobbantások számának növekedésével arányosan csökken az esélye annak, hogy a párt politikai szárnyának, a Siim Feinnek képviselői ismét tárgyalóasztalhoz üljenek, hogy rendezzék Ulster jövőjét. Osnabrückben található a legnagyobb németországi brit katonai helyőrség. Az itt szolgáló katonák száma 4900, de az objektum területén összesen mintegy 10 700 ember él. Londoni értékelések szerint elsősorban a brit-amerikai viszonyban várhatók érdekes fejlemények a nem annyira fizikai következményeiben, mint politikai kihatásaiban súlyos németországi merénylet után. John Major hangoztatta például: „az Egyesült Államokban is teljes fordulat figyelhető meg" az északír katolikus gerillamozgalom (IRA) és androk politikai szervezete, a Sinn Fein iránt eddig táplált rokonszenvben. Anglikán hátra arc Az anglikán egyház, amelyet Londonban eddig a kormányzó Konzervatív Párt „templomi szekciójának" tartottak, hátat fordít a toryknak, s mindinkább a liberális ellenzék vezető erejének számító Munkáspárt mögött sorakozik fel - ez derül ki a The Sunday Times felméréséből. A vezető konzervatív vasárnapi lap ötven anglikán püspököt kérdezett meg véleményéről, s közülük mindössze ketten gondolták úgy, hogy a konzervatív politika megfelelően tükrözi a kereszténység elveit. Huszonketten ugyanakkor egyértelműen közölték, hogy szerintük a Labour szociális elképzelései vannak igazán összhangban a keresztény előírásokkal, sőt, tizenheten arnak kijelentésére is vállalkoztak, hogy a modern konzervatívizmus egyenesen összeegyeztethetetlen a keresztényi hittel - jelentette az MTI. A konzervatívok egyik vezető parlamenti képviselője a The Sunday Timesnak kijelentette: az anglikán püspöki kar „a jelek szerint átalakult szociáldemokrata párttá, és elfeledkezett Istenről". Maradnak a veteránok Do Muoi, a Vietnami Kommunista Párt 79 éves főtitkára tegnap kijelentette, hogy már megfáradt, de kész maradni, ha az ország népe ezt kéri tőle. A kommunista főtitkár ezt pártja kongresszusán jelentette bi. Eo Muoit - egyes várakozásokkal ellentétben - újra jelölik a pártfőtitkári posztra. Hasonlóan helyén marad a „párthumvirátus" ugyancsak 70-es éveiben járó másik két tagja. Le Duc Anh áremfő és Vo Van Kiel miniszterelnök Külföldi elemzők szerint Do Muoi „híd" a pártban jelen lévő, a reformok gyorsítását szorgalmazók frakciója és a régiek, a fékezést követelők gárdája között. Do Muoi a pártkongresszuson kijelentette, hogy gyökerestül kiirtják a korrupciót, és az ebben vétkeseket igen szigorúan megbüntetik, akár agyonlövetéssel is, a személy által betöltött funkciótól függetlenül. Amint az MTI közölte, a kongresszus jóváhagyásra váró határozattervezetében a párt az ország egyik legnagyobb problémájának a korrupciót jelölte meg. Nem lesz elátás a párizsi polgtomester lakásügyébőL Bár beigazolódik hogy Jem Tibor sajátjának utaltatott id egy „szociális", azaz olcsó bérű lakást a francia főváros egyik leglőkelőbt kerületében, s azt közpénzből, hatalmas összegekért fel is újították, a párizsi főídész a hétvégén úgy döntött, hogy ez nem minősül a szabályok megszegésének, s még csak vizsgálatot sem kel indítani az ügyre. A döntés várható volt, hiszen a francia ügyészsg az igazság'üg minisztériumnak alárendelve működik, márpedig a legtöbb megfigyelő szerint ez utóbbi eddig is mindent megtett a kormánypárti politikusokat érintő vádak eltussolásáért A „hivatalos körök" nyomása nyilván szerepet játszott abban, hogy tavaly minden hivatalos vizsgálat nélkül zárult le Alain Juppé miniszterelnök hasonló lakásügye. A döntés mégis rendkdvül heves reakciókat váltott fe az ellenzék köreiben - adta hírül az MTI. Kommunista miniszterek az indiai kormányban Elutasított atomsorompó Indradzsit Guptát, India Kommunista Pártjának főtitkárát nevezte ki szombaton belügyminiszternek Deve Gauda kormányfő - adta hírül az AFP a helti UNI hírirodára hivatkozva. Előző nap vált ismeretessé, hogy Gupta és Csaturanan Misra személyében két kommunista tagja lett az újdelhi kabinetnek. Ezzel először kerültek kommunista miniszterek az indiai kormányba 1947 óta, amikor az ország elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától - emlékeztetett a Reuter. Misra a várakozások szerint a mezőgazdasági tárcát kapja meg - írta az MTI. Deve Gauda június 1-jén lépett hivatalba kisebbségben lévő kormánykoalíció élén. Eközben India szombaton ismét elutasította, hogy csatlakozzon a kísérleti atomrobbantások teljes tilalmáról szóló egyezményhez. A közlés egy nappal azután hangzott el, hogy pénteken nem sikerült aláírni az egyezményt az ENSZ genfi leszerelési konferenciáján. Az indiai külügyminiszter a Reuter hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte, a dokumentum aláírása azt jelentené, hogy fennmarad azoknak a monopóliuma, akik már rendelkeznek ezekkel a fegyverekkel.