Új Magyarország, 1996. szeptember (6. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

S’ Katonás pénzek vitája Keleti György a hadsereg költségvetéséről•­­ A honvédelmi miniszter megen­gedhetetlennek nevezte a múlt héten, hogy a katonák megala­­p­ozatlanul bírálják a hadsereg költségvetését. Keleti György a honvédség Budapesten tartott vezetői értekezletén rámutatott arra, hogy a hadsereg nem sza­kadhat el a nemzetgazdaság gondjaitól, az oktatásban, az egészségügyben, a nyu­gellátás­­ban meglévő feszültségektől. A honvédelmi tárca vezetője cáfol­ta, hogy akár az idén októberben vagy már jövő júniusben elfogy­na a hadsereg pénze. Szerinte az ilyen nyilatkozatok csa­k károkat okoznak a hadseregnek. Egyút­tal közölte, hogy a korábban napvilágot látott jövő évi költ­ségvetési számok már közel sem igazak, és remélhetőleg a terve­zettnél több pénz jut 1997-ben a hadseregnek. Erről jelenleg is fo­lyamatben vannak az egyezteté­sek a Pénzügyminisztériummal. A miniszter közölte azt is, hogy jövőre már nem csökken a kato­nák fizetésének vásárlóereje. Keleti György kitért arra, hogy pazarlás is tapasztalható a hadseregnél. Növekedtek a lo­pások, egy év alatt átlagosan annyi üzemanyagot tulajdoníta­nak el illetéktelenek, amennyi egy dandár szükséglete. A va-Nem szeretnénk, ha bárki po­litikai síkra terelné a Honvéd­szakszervezet pénzügyekre vo­natkozó kijelentéseit, az azon­ban tény, hogy nem légből ka­pott kijelentések voltak a tárca költségvetésére vonatkozó ész­revételeink- hangsúlyozta Borka István, a Hosz titkára. A honvé­delmi miniszter bírálatára, mi­szerint a szakszervezet szerepet tévesztett, amikor a tárca anyagi helyzetét véleményezte, kijelen­tette: csak a tábornokok, a felső vezetés által elmondottakat is­mételték meg. Hozzátette, hogy a katonák érdekeinek érvényesí­tése a szakszervezet feladata, s a hivatásos állományt a jövőben még keménye­b eszközökkel sze­retnék képviselni Példaként emlí­tette a szolnoki és a tököli repülő­söket, akik már a b­rósághoz és az ügyészséghez fordultak ki nem fi­zetett járandóságukért. - Nem tartom p­ilitizálásnak azt, ha időben szólunk a költség­­vetés gondjairól, hiszen ez a fel­adatunk- tette hozzá. Végezetül megjegyezte, a miniszter koráb­ban is hangsúlyozta, hogy part­nernek tekinti a szakszervezetet. gyonvédelem megerősítését , ennek ellenére nem kapták meg­­parancsnokok feladatává tette a miniszter, hívást az állománygyűlésre. Mindezek ellenére a Hosz szere­tettel várja Keleti Györgyöt is a szeptember 14-i ötéves évfordu­lójukra.­­ Igaza van a miniszternek, ta­lán nem a szakszervezetnek kell felvetnie a honvédség nehéz anyagi helyzetét, ennek ellenére a nehézségeket mi magunk is ta­pasztaljuk, tehát szó nélkül nem mehetünk el mellette - hangsú­lyozta Zsiga Imre, a Honvédelmi Dolgozók Szakszervezetének tit­kára. leszögezte, hogy a tárca költségvetésének ismerete, a jö­vő évi gazdálkodás előkészületei nem tekinthetők p­olitikai kér­désnek, ezért úgy gondolja, en­nek véleményezése a Hodosz feladata is, ezért nem érti, a mi­niszter mire alapozta a szerepté­vesztés hangoztatását.­­ Feltételezem, egy központi költségvetési szervnél az nem fordulhat elő, hogy fizetésképte­lenné váljon, elvégre ha a ban­kokat lehetett konszolidálni, ak­kor a honvédségnél ez még in­kább megoldható, ennek ellené­re fontos, hogy a munkavállaló­­inknak reális képe legyen a hely­zetünkről - tette hozzá. M . R.M. 4 BELFÖLD 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Tölgyessy új úton Szókimondó levél a szabaddemokratáknak Folytatás az 1. oldalról Emlékeztetett rá:­ a Világbankba még Kádár János lépett be, a ma­­gyar kapitalizmus kialakulásá­nak meghatározó törvényeit p pe­dig a Grósz-kormány idején hoz­ták meg. Az MSZP egyik irányza­ta az utóbbi egy-két évtizedben mindig is technokrata jellegű volt, képviselőik újabban kiegé­szültek a hazai nagytőkésekkel. Mindezekből következően a ha­zai nagytőke pártja elsődlegesen nem e­z SZDSZ, hanem az MSZT­, amelynek természetesen egé­szen más irányzatai is léteznek. A politikustól érdeklődtü­ne az iránt is, miként értékeli a ki­lépésével fogla­lkozó eddigi véle­ményeket. Válasza szerint egy érték­elendő nyilatkozattal talál­­kozott, mégpedig Pető Ivánéval, akinek ő tartalmi kérdéseket ve­tett fel, s erre személyes választ adott a mandátum visszaadásá­ra vonatkozó célzással. Ismét hangsúlyozta: azért lép­ett ki a pártból, mert álláspontja szerint a szabaddemokraták beszorul­tak a koalícióba, elvesztették önálló politikai pólusképző ere­jüket. Saját jövőjét illetően Tölgyessy Péter a­nnyit jegyzett meg: még nem dőlt el véglegesen, hogy be­fejezi vagy folytatja politikusi pályafutását.* Tölgyessy Péter k­épzésének okait a párt Országos Tanácsá­nak ülésn élő szóban ismertet­te, az indokait írásban is rögzí­tette. A szabaddemokratákna­k címzett leveléből kitűnik, hogy szerinte bár „A Horn-kormány nem hozott államszocialista res­taurációt, de új lendületet sem adott a magyar polgárosodás­nak... A kormány politizálását alapvetően a szocialisták belső erőviszonyait kilakítják. Az SZDSZ már régóta elsősorban a piacképes késő kádári technok­rata értelmiségi csoportok érde­kében tevékenykedik. A párt megingathatatlan szövetségé­nek alig néhány szociallista sze­mélyiség tekinthető. A minisz­terelnök taktikai fölénye nem kis részben a szabaddemokraták sú­lyos elszigeteltségéből szárma­zik. Az SZDSZ vezetői láthatóan érzékelik helyzetük veszélyessé­gét, mozgásterületük azonban egyre kisebb. Nem is egyszerűen azért, mert a koalíción kívül csak engesztelhetetlen ellenfelei lé­teznek, hanem mert irányadó tá­mogatóik - a kettős kötődésű szocialistákkal rokonszenvező elitek - nemigen lábaik más le­hetőséget, mint a jelenlegi koalí­ciós felállás fenntartását. Az SZDSZ lényegileg nem változta­tott a kormány a haladása irá­nyán, ám feltehetőleg ténylege­sen elveszítette önálló politik pólusképző erejét." Tölgyessy Péter egyútal el­hagyja az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportját is. Bár a füg­getlenek padsorát választotta, levelében kijelenti: „A kormány minden gyengesége ellenére a Fidesz, a KDNP és az MDF köz­vélemény-kutatásokban mért együttes támogatottsága alig ha­ladja meg a 94-es választási eredmény­et... Két évvel a vá­lasztások előtt azonban nem sza­bad kizárnom, hogy bekapcso­lódjak egy versenyképesebb el­lenzék megformálásán­ak aligha­­nem még jó néhány esztendeig tartó munkájába." Pető Iván pártelnök szerint senkinek sem okozott meglepe­tést a két esztendeje fokozatosan háttérbe vonult korábbi pártel­nök, Tölgyessy Péter kilép­ése, bár az időzítés kétséges, hiszen a koalícióba való - általa ellenzett - belépés időp­ontja érthetőbb lett volna. Az OT ülése utáni saj­tótájékoztatón kifejtette, hogy nem ért egyet Tölgyessy helyze­telemzésével. Megjegyezte, hogy egy korábban minden S­­DSZ-es képviselő által aláírt kötelezvény szerint Tölgyessy­­nek most le kellene mondania mandátumáról, még akkor is, ha ő egy zárójeles megjegyzéssel ír­ta is azt alá. Pető emlékeztetett rá, hogy a k­épső képviselő sem az alkotmány, sem a költségve­tés kérdésében nem szavaizott együtt a frakciójával, s kívülállá­sát publicisztikáival is demonst­rálta. Szerinte Tölgyessy távozá­­sávall nem várható kilép­ési hul­lám az SZDSZ-ből A testület - mint megtudtuk - megdöbbent azon, hogy az MSZP az MSZOSZ-szel kiöltve új adótábla kidolgozásán mun­kálkodik. Bár a középrétegek adóterhei csökkentésének elvé­vel egyetértenek, azt a jelenlegi helyzetben népszerűséghajhá­­szó szándékna­k tartják. _________(bertők -^ha ffler) 57/ Alkotmányos szezonkezdet Ma és holnap teljes ülést tart az Alkotmánybíróság a nyári szü­netet követően. Ma megk­ezdi a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész közös indítvá­nyának tárgyalását, amely sze­rint az úgynevezett igazságtételi törvény a genfi egyezménybe üt­közik, iletve ellentétes a nemzet­közi jog általánosan elismert sza­bályaival, így az alkotmánnyal is. Az alkotmán­­bírák megvitat­ják e­zt az indítványt, am­ely sze­rint a kormány alkotmányelle­nesen nem teljesítette azt a vál­lalt kötelezettségét, hogy kárta­lanítja azokat a magyar állam­polgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján elfoglad­­ták, visszatartották. Kedden a testület megvitatja azt az indít­ványt, a­mely azt sérelmezte, hogy a parlament mindeddig nem hozott törvényt e­z érdek­­képviseletről. Egy másik indítvá­nyozó azt a szerinte túl általános rendelkezést kifogásolta, amely értelmében felmondással meg­szüntethető a mun­kaviszony, ha az egyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A teljes ülés napirendjén szere­pel az az indítvány is, amely sze­rint alkotmányellenes, hogy a gépjárműadót az fizeti, aki az adott év elején a kocsi tulajdo­nosa volt, a­kkor is, ha az eszten­dő során az autót eladta. Alkotmányosan­­ „szájhagyomány" helyett Érdekek ha összecsapnak Folytatás ai Orstettról A megbeszélés után Vadász János, a KKDSZ elnöke és a SZEF ügy­vivője nyilatkozott lapunknak.­­ Ami talán a legfontosabb, a kormány is deklarálta, hogy e­z alkotmánynak rögzítenie kell minden ÉT-vel kap­csolatos sza­bályozási kérdést és komp­eten­­ciát. Az egyeztetési folya­matnak ez a kitétele eddig nem volt eredményes. - Milyen kérdésekben sikerült megállapodni? - Fontos előrelépés történt e­z érdekegyeztetés státusát és struktúráját illetően. Döntés született arról, hogy az ÉT-nek önálló jogi személyiséget kell biztosítani, első lépésként azon­ban csak a testület titkársága kaphatja meg ezt a státust. A tes­tület bizottságai a plenáris ülés­nek legyenek odarendelve, amelynek fő feladata a megálla­podások előkészítés. Ehhez meg kell alkotni e­z ÉT „házsza­bályát". További új elem, hogy az ÉT titkársága, bizottságaii és az ága­zati minisztériumok érdek­egyeztető fórumai között intéz­ményesíteni kell az információ­­árasítást. - Miben nem volt egyetértés a tárgyalófelek között? - Varnnak még tisztázandó kérdések a finanszírozás terüle­tén. A munkaadói, illetve a mun­kavállalói oldal úgy véli, hogy ez költségvetési keretből megold­ható, a kormány szerint a mun­­kaerő-piaci alapot is igénybe kell ve­ni. - Sikerült-e tartalmi kérdések­ben is előbbre lépni? - A kormány eredeti állás­pontja az volt, hogy az ÉT kon­­zultációs fórum, a munkaválla­lók p­edig azt mondták, hogy meglapodási fórumnak kel­lennie. Most a tárgyalások in­kább az utóbbi felé mozdultak el, a kormány ugya­nis elfogadta, hogy e­z ő döntési hatáskörét érintő ügyekben több egyetérté­si jogot biztosít a tárgyalófelek­nek. Eznnek a konkrét formája egy úgynevezett megállapodási rendszer (Nyugat-Európában régóta bevett gyakorlat), amely megteremti a lehetőségét annak, hogy már a kabinet döntése, te­hát a parlamenti előterjesztések előtt létrejöjjenek az érdek­egyeztető tárgyalások, s ha sike­rül megállapo­dni, úgy a kor­mány a pa­rlamenti magatartásá­­bón önkorlátozást tanúsít. - Mikor ülnek le legközelebb a tárgyalóasztalhoz? - Újabb egyeztetésre szeptem­ber 9-én kerül sor, addigra mindhárom fél elkészíti a maga listáját az általa fontosne­k vélt törvénytervezetekkel vagy kez­deményezésekkel, amelyekről már az előbbiekben vázolt me­chanizmus szerint lehet tárgyel­­ni. Lapunk az egyeztető tárgya­lás előtti napon tette fel a kérdést Palotás Jánosnak, kinek nevéhez az emlékezetes taxisblokád ide­jén az érdekegyeztető fórum lét­rejötte fűződik: lesz-e megála­­p­odás? - Szerintem nem az a fő aka­dály, hogy az alkotmány rögzí­­ti-e vagy sem az érdekegyeztetés jogosítványait, hanem a szán­dék. A tradicionális alkotmá­nyokkal rendelkező országok­ban, mint Amerikában például nincs benne, de a dolog enélkül is nagyon jól működik. Termé­szetesen a modern kor elvárása, hogy az új alkotmányok rögzít­sék ezt. Én azonban abban nem vagyok biztos, hogy egy átala­kuló társadalomnak, amilyen Magyarország is, rögtön új al­kotmányt kel csinálni, mert a­z az átmenet pozícióit fogja erősí­teni. Én örülök, hogy megsza­kadt az alkotmányozási folya­mat, az új dokumentum semmi pluszt nem nyújtott volna. A megálap­odás ugyanis úgy szólt, hogy ha bármely kérdésben nincs hatpárti egyetértés, marad a régi megfog­lmo­zás, avagy ki­marad belőle, ha előzőleg nem jutalmazta azt. A világon min­denütt egyszerű többséggel szokták elfogadni az olkot­­mányt, ellenben a módosításhoz kétharmados többség kell. A kü­lönbség csak annyi, hogy a 70 százalékos többégi szavazat csak százszázalékos részvétel mellett érvényes. Palkovics Imre, a Munkástaná­csok Országos Szövetségének elnöke:" - Az ÉT, mint szervezet műkö­désének emyagi, személyi és technikai feltételein érdemes volna változtatni, és főleg az ott kötött megállapodások sorsának jogi újrafogalamzásáról illene gondoskodni. Szükséges lenne rendezni az ÉT-megállapodások megszegésének következmé­nyeit, kiala­kítani a szankció meg­felelő formáit. A mi javaslataink olt, hogy e­z ÉT valamennyi részt­vevőjének képviselőiből álló bi­zottság dolgozza ki mindezt, az alkotmányosság szintjén is meg­jelenítve az érdekegyeztetés tár­sadalmi fontosságát.­­ Ezzel szemben az ÉT olyasfaj­ta átalakítása, amelynek egyik célja a munkavállalói oldal szű­kítése, ráadásul úgy, hogy ezt a „munkát" némely szakszerveze­ti szövetség végezze el az új szakszervezeti konföderációk rovására, csak arra jó, hogy gyengítse a munkavállalók pozí­cióját a kollektív alkufolyama­tokban. Az MSZOSZ és a SZEF, talán kormánysugadlatra mégis e­zt mondogatja, hogy ősz őszi forró ÉT-tárgyalásokon már csak azok képviseljék a munkaválla­lókat, akik az évekkel ezelőtti üzemi tanácsi választásokon a legsikeresebbek voltak. Ez azért is tarthatatlan, mert a heleti szintű üzemi tanácsi vá­lasztások nem fedték le az összes munakhelyet, s azon a dolgozók valójában nem szakszervezetek­re, hanem személyekre szavaz­tak. Ráadásul az új, de mégis­csak reprezentativitást szerzett szakszervezetek továbbra is for­málódnak, míg a régiek a ko­rábbról örökölt vagyon és tagság birtokában helyzeti előnnyel rendelkeznek. A szervezkedési szabadság elvével az vágna egy­be, hogy a későbbiek folya­mán egy országos szintű szakszerve­zeti választás teremtse meg az évekkel későbbi reprezentativi­tás erőviszonyait. (halász - soó) Átadták Egerben a rendőr-főkapitányság új tevékenységirányító köz­pontját FOTÓ: MTVH. SZABÓ SÁNDOR Kistermelők szűkös éve Lezsák Sándor: Sokba kerül az EU-társulás 7. MDF-ben meg­kezdődött az a nőkének véleménye szerint a tej­munka, amellyel felülvizsgálják a­z EU-tagság elnyeréséhez szük­séges, kérdőíveken adott kor­­­­mányzati válaszokat-mondta el­­ lezsák Sándor, a Magyar Demok­rata Fórum elnöke Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján. El­mondta, hogy a kistermelők nem értik, miért akarják őket tönkre­tenni a tervezett adózással. Le­zsák Sándor kijelentette: a költ­ségvetési tervezet szerint a me­zőgazdaság 50 milliárd forinttal kevesebbet kap a jövő évben, mint a­mennyi a szinten tairtás­­hoz szükséges volna. Az MDF él­­vezeti adózás elsősorban a ős­termelőket sújtja, mivel olyan in­dulatot gerjesztenek az ország­ban, amey egyrészt a kormány­zat ellen, másrészt az EU-társulás ellen irányu­l, hiszen éppen az Európa Unióra hivatkozva kí­vánják megadóztatni a mező­­gazdasági letermelőket, ötszáz­ezer forintról leviszik az adó­­mentesség határát százezer fo­rintra - hangsúlyozta Lezsák Sándor. Hozzátette: a költségve­tési vitában megvalósítható programokkal, javaslatokkal akarnak érvelni. Bányászemlék úgynevezett „hatajtós", azaz ti­pikus század eleji bányászházat avattak fel Tatabányán, az or­szág egyetlen ipari skanzenje, a Szabadtéri Bányászati Múzeum udvarán. A Tatabányai Múzeum évekkel ezelőtt lebontott három ház anyagából építtette fel a má­ra már eltűnt bányá­szkolóniára emlékeztető épületet. A Tatabányai Múzeum ebben az évben ünnnepli felmálásának 25. évfordulóját. Ebből az alka­lomból megrendezte például a millecentenáriumot köszöntő, s a Káma-vidékről - azaz az ősma­gyarok egykori lakóhelyéről - származó régészeti szállítást. Pécs ünnepén Millecentenáriumi díjat is adományozott a hagyomá­nyos városi kitüntetések mellett legjelesebb polgárai­nak Pécs önkormányzata. A díjakat a város hivatalos ün­nep­én - e­z első középkori magyar egyetem alapításá­nak 529. évfordulóján - teg­nap adták át a képviselő-tes­tület Nemzeti Színházban rendezett nyilvános ülésén, amelyen Pécs finn, horvát, német, osztrák és egyesült államokbeli testvérvárosai­nak vezetői is megjelentek. Pécs díszpolgárává avat­ták Ormos Mária akadémi­kust, a Janus Palnnonius Tu­dományegyetem volt rekto­rát, az ismert történészt a tu­domány és az oktatás terüle­tén végzett kimagasló mun­kásságának elismeréséül. Az ü­nnepi közgyűlésen Pécs megújította a filnnor­­szági Loihtival negyven, s a németországi Felbach váro­­sávall tíz éve kötött testvér­­városi együttműködési szer­ződését. • Folytatódnak a kedvezmé­nyes akciók a budapesti Natur Expón. A tanévkezdésre tekin­­tettel a diákokat csoportos belé­­p­őjegyekkel várják délelőtt 11- től 18 óráig. A kedvezmények iránt a 262-2644-es telefonszá­mon lehet érdeklődni. Szomba­ton „Xénia-láz" hevítheti az év­kezdőket a kiállítás területén.

Next