Új Magyarország, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
1997. ÁPRILIS 1., KEDD TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Orosz NATO-ötlet Borisz Jelcin orosz elnök májusban várhatóan Párizsba látogat, ahol a tervek szerint aláírják az Oroszország és a NATO viszonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozón született döntés - jelentette az ITARTASZSZ jól értesült Kreml-beli forrásra hivatkozva. Az orosz hírügynökség hozzátette: Jelcin várhatóan részt vesz a NATO- tagországok államfőinek júliusi madridi csúcsértekezletén is, s ezen időpontra az említett egyezménynek már szabályoznia kell az észak-atlanti szervezet és Oroszország viszonyát. Az AFP érdeklődésére a Kreml sajtószolgálata sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az ITAR-TASZSZ értesülését. Egy Moszkvában dolgozó nyugati diplomata sem tudta megerősíteni a NATO-orosz megállapodás májusi párizsi aláírását, de elismerte: az ötlet „a levegőben van". A diplomata emlékeztetett rá: Clinton amerikai elnöknek május 27-28-án, a Marshallterv ötvenéves évfordulója alkalmából Európába „kell jönnie" az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Meciar baja az egyházakkal Politikai célok motiválják a kormányhű egyetemek létrehozását Tudósítónktól: Michal Kovác államfő épp a húsvéti ünnepek alatt volt kénytelen közzétenni állásfoglalását, amelyben teljes támogatásáról biztosította Rudolf Baláz besztercebányai püspököt, a Szlovák Püspöki Konferencia (SZPK) elnökét. Újabb aláírásgyűjtés is kezdődött a napokban, ezúttal a besztercebányai főpap támogatására: egyetemisták, lelkészek és már több főpap is kinyilvánította: egyetért azzal, amit Rudolf Baláz tett, és elítéli a kormány részéről ellene indított kampányt. Rudolf Baláz március közepén - az egyházi vezetők közül elsőként - nyilvánosan is a támogatásáról biztosította a színészek, diákok és „mindazok törekvéseit, akik azt akarják, hogy a kormány tisztelje az állampolgárt", és felszólította a kabinetet, a kormánykoalíció parlamenti képviselőit a párbeszédre. Ezért Meciarék elfogultsággal, a politikai életbe való beavatkozással vádolják a főpapot. Az egyház és a Meciar-kormány közötti konfliktus tehát újabb fordulójához érkezett. Mint ismeretes, az SZPR elleni csatározások során, konkrétan Baláz püspök ellen is, a hatalom a titkosszolgálatot is bevetette. Meciarék ugyanis nem tudják megbocsátani, hogy a püspökök kiálltak az államfő mellett, majd pedig azért váltak „Szlovákia ellenségeivé", mert szégyenteljesnek nyilvánították a Büntető törvénykönyv kormány által tervezett módosítását. De más is van a háttérben. Tekintettel arra, hogy a diákság követeléseit az egyetemek és főiskolák vezetőinek többsége is támogatja, a kormány nemrégiben új egyetemek létesítéséről döntött. Szakértők szerint ez abszurdum, Szlovákiának nincs szüksége három új egyetemre, mert sem az anyagi, sem a szellemi kapacitások nincsenek meg hozzá. Különösen a Nagyszombati Egyetemen (NE) keltett felháborodást, hogy ugyanebben a városban hozza létre a kabinet a Cirill és Metód Egyetemet is, mondván, hogy az NE nem eléggé keresztény szellemiségű. Ezt az intézmény vezetői kapásból cáfolják, a diákok pedig lázadoznak, hiszen a már befutott egyetem (1500 diákkal) éves költségvetése 45 millió korona, az új egyetem pedig az idei év 4 hónapjára 60 milliót kapott! A diáktanács is úgy véli, a kormányt csöppet sem érdekli a keresztény szellemiség, hanem politikai célokat követ: a hatalom iránt elkötelezett oktatói-hallgatói réteget akar létrehozni, és fokozatosan leépítené a renitenskedő felsőoktatási intézményeket. A Cirill és Metód Egyetem létrehozása ellen a püspöki konferencia - taktikusan - nem lépett fel, de közölte: ragaszkodik korábbi tervéhez, ahhoz, hogy Kassán megalakítsák az új katolikus egyetemet, amely fölött nem a kormány bábáskodna. Tomnay István Pozsony Külpolitikai nemzeti minimumprogramot sürget az MDF Aktivitással az ország javáért Ellenzéki pártként a Magyar Demokrata Fórum nem képes lényegesen befolyásolni a koalíciós külpolitikát s a választások hivatalos időpontjáig is még legalább egy esztendő van hátra, ám feltűnően aktív és látványos külpolitikai tevékenységet folydatott az utóbbi időben Lezsák Sándor, az MDF elnöke. Bába Ivánt, az MDF Országos Választmánya elnökét a Kovács László külügyminiszternek írt minapi levél kapcsán kérdeztük: mi az indoka az ellenzéki pártok között is szokatlan intenzitású külpolitikai tevékenységnek? - Egyetlen párt belpolitikája sem lehet hiteles megfelelő külpolitika nélkül - hangoztatta Bába Iván. - Egyrészt az elmúlt két és fél év külpolitikájának kritikáját is jelenti az MDF aktivitása ezen a téren, másrészt napirenden van a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás, de mindezen túlmenően is beágyazódtunk egy adott politikai környezetbe. Az integrációs politika jegyében a mostani kormány véleményünk szerint alaposan elhanyagolta az előző kormány által kiépített kapcsolatokat, és olyan kudarcokat vallott, amelyeket nem tudunk elfogadni. Elég, ha az orosz államadósság behajtására utalok. Még egy fontos pillére van az élénk külpolitikai tevékenységünknek, ez pedig a határon túli magyarság intézményes szerveivel való szoros kapcsolat megtartása és a lehetőségek szerinti erősítése. A parlamentben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szétválasztása kapcsán elhangzott: remélhetőleg az ellenzék, ezen belül is az MDF bocsánatot kér azért, mert ellenezte a magyar-román alapszerződést, amelyre most hivatkozni lehet. - Nem kérünk bocsánatot, mert nem Horn Gyula vagy Kovács László tehet arról, hogy az aláíró partnerek, azaz Iliescu korábbi elnök és társai megbuktak a demokratikus választásokon. Az alapszerződés egy keret, amelyet megfelelő tartalommal kell megtölteni. Nekünk nem az az álláspontunk,hogy minél roszszabb, annál jobb. Ha Kovács László külügyminiszter képes eredményes, a romániai magyarság helyzetét javító tárgyalásokat folytatni, ennek csak örülünk, mert kormányzó pártnak és ellenzéknek egyaránt az ország javát kell szolgálnia. Éppen ezért sürgetjük a külügyminiszternek írt levélben is a nemzeti minimumprogram létrehozását, ennek magában kell foglalnia - mint a levél tartalmazza - a magyar nemzeti külpolitika legfontosabb törekvéseit, ki kell mondaniuk, hogy az integrációs folyamat mellett a jószomszédi kapcsolatok megerősítését is szem előtt tartjuk. Az itthoni belpolitikai ellentétek nem árthatnak a nemzet külpolitikai érdekeinek, nem veszélyeztethetik a térség stabilitását és biztonságát, nem válhat választási kampány áldozatává a kisebbségi magyarság ügye sem - bár a választások közeledtével nem zárható ki ez a veszély. A levélben javasoljuk: május végéig újítsuk fel az egyeztető tárgyalásokat a magar külpolitika nemzeti minimumprogramjának érdekében. (Kaeffler) Koszovói iskolahuzavona Tudósítónktól: Pontosan hét hónappal ezelőtt írta alá a szerbiai és a koszovói albánok elnöke azt a történelminek kikiáltott megállapodást, amelynek értelmében a tanítás többéves bojkottja után az albán nemzetiségű diákok és tanáraik visszatérnek az állami oktatási intézményekbe. Azonban annak ellenére, hogy már javában tart a második félév, a megállapodás gyakorlati megvalósítása tovább várat magára. Az albánok képviselői arra gyanakszanak, hogy a szerb hatalom nem is akarja a helyzet rendezését ebben a tanévben. Szerintük a szerb tárgyalóküldöttség teljesen felkészületlen, és mellébeszél, amikor azt állítja, hogy még mindig nem mérte föl a helyzetet, ugyanis az albánoknak pontos adataik vannak arról, hogy 391 iskolaépületben semmilyen tevékenység nem folyik, és ezekben akár azonnal meg lehetne kezdeni az albán nyelvű oktatást, de emellett a szerbek nem használják ki teljes egészében a 279 épületet sem, és ezekben is legalább egy váltásban lehetne albánul tanítani. Az olasz közvetítők állítása szerint várhatóan erről a kérdésről a héten folytatódhatnak a tárgyalások. Egy hét múlva New Yorkban az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó amerikai intézet szervezésében négynapos kerekasztal-beszélgetés kezdődik a szerb-albán viszonyokról. A rendelkezésre álló információk szerint ezen részt vesznek a szerbiai hatalmi párt, tehát a szocialisták, az Együtt ellenzéki koalíció, a koszovói szerbek és természetesen a koszovói albánok képviselői is. A szerb fél egyvalamiben ért egyet: szóba sem kerülhet a szerb, illetve a jugoszláv állam határainak módosítása, vagyis Koszovó nem lehet a jugoszláv föderáció harmadik tagköztársasága, még kevésbé az önállósulása. Az uralkodó szocialisták csak enynyire szorítkoznak, ugyanakkor a jelentős ellenzéki pártok képviselői arra intenek, hogy meg kell szívlelni az Európai Uniónak a Koszovóval kapcsolatos álláspontját, és magas fokú autonómiát adni a több mint 90 százalékos albán többségű tartománynak. Emellett az ellenzék szorgalmazza az egységes szerb állásfaont kialakítását, mert szerintük a kosztovói kérdés elsősorban nem párt-, hanem állami és nemzeti jelentőségű. Guszton András Újvidék Bukaresti szemle Április 1-3. között az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel újabb ellenőrző látogatást tesz Romániában, amelynek során megvizsgálja, milyen változások álltak be a tavalyi romániai választások után a kisebbségi kérdés ottani kezelésében - jelentette be a román külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva a bukaresti Rompres. Bukaresti tartózkodása idején a főbiztost fogadja Emil Constantinescu államfő, Victor Ciorbea miniszterelnök és a román parlament két házelnöke. Max van der Stoel ugyanakkor megbeszéléseket folytat az oktatásügyi, a külügyi és a művelődési tárca vezetőivel, felkeresi a Tokay György miniszter vezette kisebbségügyi főhivatalt, és találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. • A boszniai katolikus egyház vezetője, Vinko Puljic bíboros húsvét alkalmából arra kérte az ország népét, hogy vessen véget a vallási türelmetlenségnek. A főpap a szarajevói székesegyházban vasárnap celebrált misén kijelentette: „Belefáradtunk a gyűlöletbe, belefáradtunk az igazságtalanságba, a provokációkba, a templomok és mecsetek lerombolásába, a vallási jelképek meggyalázásába, elegünk van mindebből, élni akarunk, elég a gyűlöletből." A cirkusz kenyeret tunk-e ünnepelni? Képesek vagyunk-e kiszakadni hétköznapjainkból? Hegyektől, vizektől távol élve a főváros egyik kertvárosából nem érdemes átsétálni a másikba, hacsak nem baráti szóra. Lehet-e naphosszat gubbasztani? Szabad-e sonkán, tojáson, vágybeteljesítő jólszavakon élni? Húsvétkor végül cirkuszba mentünk, veszélyes üzem, akrobaták a megmondhatói, hogy számukra létezési mód az elrontott gyakorlat megismétlése, a produkció feltámadásának mutatványa. Az öt esztendeje önlábon élő Eötvös Cirkuszt választottuk, már napok óta szemeztem a lakókocsikkal, a sátorral, hallgatóztam, hallom-e az oroszlán bődülését, a medvék brummogását. Oroszlán nem volt, csak medvék. Voltak habfehér cicák, kutyások, majmok. Volt brazil karnevál, voltak ifjú artisták, s látható-hallható volt az eleven legenda: EÖTVÖS GÁBOR, így, csupa nagybetűvel. Ez az aprócska, szeretni való zenebohóc a lehetetlent próbálja estéről estére: úgy akar szólni a gyerekekhez, a gyermekségüket még így-úgy őrző felnőttekhez, hogy a megszólítástól jobbak legyünk, tisztábbak, boldogabbak, alkalmasabbak a játékra, a komédiázásra, az élet elviselésére. A társulata is a lehetetlent próbálja, hiszen állami támogatás nélkül kell megélnie, úgy járja az országot, hogy senki másra, csak saját közönségére számíthat. Ám ez a közönség szegény. Hol kenyérre nem telik neki, hol meg cirkuszra, s van úgy, hogy egyikre sem. Mi, a lakosság boldogabbik fele képesek voltunk annyi pénzt kivonni a háztartásból, hogy megválthassuk jegyeinket; láthattuk: kevesen vagyunk. A pestszentlőrinci lakótelep tőszomszédságában felütött alkalmi táborhelyre sok száz kisgyerek hiába ácsingózott, szüleik gázszámlákkal, fűtési díjak kifizetésével bajlódnak, nem a jegyelővétellel. Áprilisban a cirkusz elmegy majd Csepelre, Újpestre, Békásmegyerre, de ott se lesz vajasabb a cirkusz kenyere. Bevált diktátori szokás, hogy kenyeret és cirkuszt löknek a népnek, ettől biztonságérzete támad a diktatúráknak, az elnyomás fokozódhat, ha a jónép megkapja kenyér- és cirkuszadagját. Mai felemás, álságos demokráciánk csak hitvány színvonalon előadott parlamenti cirkuszokkal szolgál, kenyeret még a cirkuszművészek kezébe sem ad. Eötvös Gábor estéről estére bizonyítja: élhetnénk másképp. A család lehetne vállalkozás is akár. Az Eötvös Cirkusz egy leányunoka tehetségére s egy nagyapó világhírére alapozva járja az országot; elsőként mindig a tavaszodó főváros tizennyolcadik kerületének szélén üti föl sátrát, állítja le lakókocsijait, évadnyitó előadását a sérült gyermekeknek ajándékozza. Ha Budapest valódi világváros volna, megjutalmazná ezt a társulatot, legalább utólag. Mi lehet az oka annak, hogy a városmagban fészkelődő pártközpontok is csak a hatalmat akarják a külső kerületek fölött? Se kenyér, se cirkusz? Nem lesz jó vége ennek. Apáti Miklós Nem csillapodó arab tiltakozás Palesztinok ezrei tiltakoztak vasárnap Izraelben és a palesztin önkormányzati területeken az izraeli telepítési politika ellen. A sokak által várt vérfürdőt a palesztin rendőri fellépés és az izraeli hadsereggel való együttműködés révén sikerült elkerülni. Mint az AFP beszámolt róla, a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai övezetben élő palesztinok, valamint az izraeli arabok közösségei a Föld napjára emlékeztek - 1976-ban e napon az izraeli hadsereg hat palesztint megölt, akik a földelkobzások ellen tiltakoztak. Március 30. azóta az arab területek kisajátítása miatti tiltakozás hagyományos napja. Az izraeli hadsereg nagy erőkkel vonult fel. A hangulatot rontotta, hogy a katonák szombaton lelőttek egy palesztin tüntetőt. Az idei Föld Napjának pedig külön jelentőséget ad az a feszültség, amelyet a kelet-jeruzsálemi zsidó lakótelep építése váltott ki a palesztinok körében, a március 18-án kezdett munkálatok ellen naponta tiltakoznak. Az építkezés a közel-keleti békefolyamatot is komoly válságba juttatta. A palesztin rendőröknek azonban többnyire sikerült meggátolniuk, hogy a tüntetők elérjék az izraeli vonalakat, elejét véve az erőszak elszabadulásának: az AFP szerint Náblusz városánál a rendőrök nem haboztak a levegőbe lőni, Hebronban, Betlehemben, Ramallahban és a Gázai övezetben pedig néha meg is ütötték a tüntetőket. Bár a palesztinok azt állítják, hogy megszakították a biztonsági együttműködést Izraellel, amely pedig az erőszakra való buzdítással vádolja a palesztinokat, vasárnap nyilvánvaló volt a felek együttműködése. Az első izraeli reagálások kedvezően értékelték a történteket. Az Arab Liga külügyminiszterei kairói tanácskozásukon vasárnap az Izraellel való kapcsolatnormalizálás befagyasztására szólították fel a pánarab szervezet tagállamait, és arra, hogy közülük azok, amelyeknek érdekképviseletük van a zsidó államban, zárják azt be. A Liga miniszteri tanácsa ajánlásában az Izrael elleni bojkott felújítását és a regionális kérdéseket taglaló többoldalú tárgyalásokon való arab részvétel beszüntetését irányozta elő. Egyiptomra és Jordániára a két arab országra, amely békeszerződést kötött a zsidó állammal - nem vonatkozik a határozat. FOTÓ:Mn/EPA Palesztin kőhajigálók Betlehemben. Egyre magasabbra csapnak az indulatok Izrael kelet-jeruzsálemi építkezése miatt