Új Magyarország, 1997. június (7. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD 11j 3 Albright asszony körútja a délszláv térségben a daytoni elvek érvényesüléséért Markáns figyelmeztető Belgrádnak Tudósítónktól: Másfél évvel a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó daytoni békeszerződés aláírása után mindenki számára világos, hogy a megbékélés korántsem halad olyan ütemben, mint azt a nemzetközi színtéren szeretnék. Az Egyesült Államok, amelynek döntő szerepe volt a megállapodás tető alá hozásában, szeretne lendületet adni a békefolyamatnak. Ezt a célt szolgálta Madeleine Albright külügyminiszter hétvégi délszláv körútja. Az amerikai politikus szombaton Belgrádban Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt. A szerb államfő nagyon nyitottnak nevezte a mebeszélést, és ez a diplomáciai megfogalmazás általáním a komoly ellentéteket fedi. Ezt nem titkolta Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő sem, aki az eddigi legnehezebbnek nevezte Albright és Milosevics tárgyalásait. A megbeszélések utáni sajtótájékoztatón az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a szerb elnöknek világosan a tudtára adta: Jugoszlávia nem számíthat státusának rendezésére a nemzetközi szervezetekben, ha nem teljesíti a daydoni szerződésben vállalt minden kötelezettségét. Albright ezek közül külön is kiemelte a háborús bűnösök felett ítélkező hágai nemzetközi bírósággal való együttműködést, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina diplomáciai kapcsolatainak teljes rendezését, a boszniai szerb katonaság segélyezésének beszüntetését, a koszovói helyzet rendezését és a volt jugoszláv álam jogutódlási problémáinak a megoldását Elmondta azt is, hogy a szerb elnök azt szeretné, ha a háborús bűnösök felett Szerbiában ítélkezhetnének. Az amerikai külügyminiszter rövid belgrádi látogatása során találkozott az ellenzék, a független média és az emberjogi szervezetek képviselőivel is. Azt ígérte, hogy az USA csaknem megkétszerezi a szerbiai demokratizáció és a független sajtó támogatására fordított eddigi összeget és az idén ötmillió dollárt fordít erre a célra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy még ha más néven is, de meg kell őrizni az Együtt ellenzéki koalíciót. Guszton András Újvidéki George Pataki, New York állam kormányzójának és aMagyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke június 3-án ötnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. A magyar delegáció, melyyek tagja Kádár Béla országgyűlési képviselő, volt külgazdasági miniszter és Petróczki Ferenc, az MDF elnökségi tagja, Nyírbátor polgármestere, szenátorokkal, parlamenti képviselőkkel, az amerikai üzleti élet jeles képviselőivel találkozik és megbeszéléseket folytat a tengeren túl magyarság szervezeteivel is. Zágrábban egy helyben jártak Tudósítónktól. Szemtanúk állítása szerint a szombati mintegy kétórás Tudjman-Albright-talélkozó hangulata olyan volt, mint az utóbbi időben lezajlott többi amerikai-horvát tárgyalásoké. Az USA nem enged atból az eltökélt szándékából, hogy a daytoni megállapodások alapján mindenképpen rendezi a dészláv térség állapotát. Általánosságban nincsenek is amerikai-horvát nézetkülönbségek ezen a téren, a gyakorlati megvalósításban azonban annál több. Albright asszony Kostajnica környéki látogatásán a május 19-én felperzselt szerb házak láttán azzá fordult a kíséretében levő néhány horvát kormánytaghoz: „Miniszter urak, meg kell mondjam, felháborítanak a látottak. Amennyire elleneztem annak idején a horvátok feletti állati kegyetlenségeket, ugyanolyan erélyesen tiltakozom most a szerbek elleni kegyetlenkedések miatt." Tudjman elnök a megbeszélések utáni sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy az újságírók egyoldalúan tájékoztatják a vitágot a történéseiről, elhallgatva azt, hogy - ahogyan ő fogalmazott - a horvátországi szerb felkelők, a szerb lakosság annak idején 143 ezer horvát házat, otthont, templomot, kórházat és mündent, ami horvát volt, felperzselt Horvát részről nagyjából csak az UNTAES-ellenőrzés alatti területeken élő, horvát állampolgárságukat vállalt szerbek hazatérésére vagy kártalanítására gondolnak, de nem a Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába menekültekére is, amit az USA követel. Márpedig Horvátország helyzete a nemzetközi közösségben éppen a menekültek hazatérésétől és a felszabadított területeken való együttélési lehetőségeitől függ - mondta Albright asszony. Mindennek ellenére Tudjman elnök Horvátország és az USA baráti jó viszonyának bizonyítékaként értékelte a látogatást, és úgy vélte: a nézetkülönbségek nem lényegesek a további kapcsolatokra vonatkozóan. Bencze Lajos A NATO-bővítés az USA nemzetbiztonsági érdeke Bátor lépések a közös célért . Bill Clinton elnök szombaton hangsúlyozta, hogy a békés, demorratikus és egységes Európa megteremtésében nélkülözhetetlen szerep hárul a megújult és kibővített NATO-ra. A West Point-i katonai akadémia végzős hallgatói előtt elhangzott beszédében az észak-atlanti szövetség kiszélesítését az Egyesült Állatok nemzetbiztonsági érdekének nevezte. Példaként említette, hogy Magyarország segítsége a taszári bázis igénybevétele - eélkül az amerikei csapatok nemudtak volna olyan simán, bizonságosan és gyorsan bekap■ csalódni a boszniai békefenntartó műveletbe, mint az együttműködés révén. Utalva a NATO-orosz megállapodásra és az Ukrajnával parafárt egyezményre, az elnök leszögezte, Európa biztonsága többé már nem két ellenséges tábor „döntetlenre törekvő" vetélkedésének eredőjéből fakad, hanem közös célként jelenik meg. Aláhúzta azt is, hogy az európai földrész sorsa óhatatlanul összefonódik az Egyesült Államokéval: bátor lépések megtételével, a biztonság közös erővel történő megteremtésével kiküszöbölhetők a múlt hibái, és a megosztottság felszámolásával lehetővé válik az együttes, összefogáson alapuló fellépés a jövő kihívásaival szemben. Canton elismerte, hogy a bővítés kétségkívül terhekkel fog járni, emlékeztetett arra, hogy a védelmi minisztérium tanulmánya alapján az Egyesült Államoknak évi 150-200 milió dolláros többletköltséget kell majd magára vállalnia. - Azonban mindent mérlegre téve, arra a következtetésre jutottam, hogy az új tagországok felvételéből származó előnyök jóval felülmúlják a folyamattal együtt járó terheket - hangoztatta az MTI jelentése szerint az elnök. Legalább négy közép-európai állam felvételét javasolja a NATO-ba William Roth szenátor, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke. A NATO- tagországok törvényhozásának és a közgyűléshez társult államok parlamentjeinek képviselőit tömörítő szervezet vezetője a tegnapi luxembourgi ülésen azt fejtegette, hogy Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát mindenképpen meg kellene hívni a szövetségbe a madridi csúcstalálkozón. Roth javaslata mintegy középutat jelent a NATO-tagországok vitájában, amely a három és az öt ország meghívása körül folyik. Havel óv a pániktól Václav Havel tegnap délután felszólította a cseheket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és ne essenek pánikba, mert a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet nem indokolja a reménytelenség és a mindennapi munka, illetve a bankbetétek elvesztése iránti félelmet. Szokásos rádiónyilatkozatában a cseh államfő úgy vélekedett, hogy Csehországban az élet napjainkban feleslegesen túl van politizálva, s ezért olyan politikai csatározások kerülnek a figyelem középpontjába, amelyeket a stabil demokráciákban az emberek figyelemre sem méltattak volna. Üdvözölte, hogy Václav Klaus kormányfő pénteken határozottan kiállt az elfogadott gazdasági intézkedések megvalósítása mellett, de ugyanakkor kitérően válaszolt arra: fenntartások nélkül támogatja-e Klaust. Gyűrűzik a csereháti ügy Tudósítónktól: A román kormány úgy határozott, hogy bizottságot jelöl ki, amely kivizsgálja a székelyudvarhelyi Csereháton történt esetet, „a bukaresti görög katolikus apácák kilakoltatását". A román kormány szóvivője szerint az RMDSZ miniszterei teljesen elhatárolták magukat bármiféle erőszakos cselekménytől, rámutatva arra is, hogy a csereháti épület kilakoltatását, lezárását elrendelő székelyudvarhelyi polgármester nem az RMDSZ színeiben, hanem függetlenként nyerte meg a választást, és most sem tartozik az RMDSZ-hez. Mint az várható volt, a román sajtókiadványok némelyike „a magyarok újabb erőszakos cselekményeként" állítja be a csereháti esetet, a bukaresti Adevarul például „a görög katolikus apácák magyarok általi bántalmazásáról" tudósít, és a történteket erőltetett módon kapcsolatba hozza Göncz Árpád múlt heti erdélyi látogatásával is. Igaz, a tudósító nem más, mint az a Dorin Suciu, aki az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események napjaiban is kitűnt magyarellenes gyűlöletet keltő „helyszíni tudósításaival", s aki a „hőstettei" után fél évtizedig budapesti sajtótudósítóként mérgezte a romániai (és magyarországi) közvéleményt, közhangulatot. Szombati sajtóközleményében, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester révén sajnálatát fejezi ki a görög katolikus apácákkal történtek miatt, de figyelmeztetnek arra, hogy a csereháti kérdés megoldása csakis a törvényesség határain belül lehetséges. Botos László Vasárnapi újságLegközelebbi rokonaim között van két idős úr; az egyik hatvannyolc, a másik hetvenegy éves. Végiglétezték a szocializmust itthon, s nem gazdagodtak meg sem belőle, sem utána. Egyikük meggyőződéses szocialistának, másikuk vehemens MIÉP- és kisgazda-szimpatizánsnak vallja magát; van hát okuk vitára bőven, s élnek is a lehetőséggel, mint negyven év óta mindig legyen szó akár a téeszpolitikáról, akár arról, hogy - rajtam keresztül - hogyan lettek rokonok. E két idős úr egyvalamiben egyezik (meg nélkül): abban, hogy 1989 óta, a Vasárnapi újság eddig ötszáz adásába mindketten végighallgattak legalább - hogy ne túlozzak - négyszázklencvenet. Lehetetlen - pedig sokan szeretnék letagadni: a magyar elektronikus média legsikeresebb műsora ez a Vasárnapi újság. Lehet egyetérteni minden szavával, lehet pokolra kívánni riporterestül, csak egyvalamit nem: figyelmen kívül hagyni. Mert az esetlen olyan műsor, amelyik meg meri tenni, hogy nem fúj egy követ a médiát ma uralókkal. Amelyik vállalni meri a másságot - mondanám, ha e kifejezés mára nem egészen mást jelentene, mint amit én gondolok a Vasárnapi újságról. Ettől azonban épphogy nem kéne sikeresnek lennie - pláne, ha hiszünk a közvélemény-kutatóknak. Akkor mégis, mitől e siker? Hasonló áruban utazva tanúsíthatom: nem attól, hogy bankárok és hatalmasságok adják életüket és vérüket érte, a pénzről, paripáról, fegyverről már nem is beszélve. Bárki ellenőrizheti: nem attól, hogy zsigerekre hat Nem is attól, hogy főműsoridőben, előtteutána kétannyi önreklámmal nyomatják, mint Sanyit, akinek showját akkor is kénytelen vagyok részletekben végigélvezni, ha az adás idején még a konnektorból is kihúzom a tévét. Ellenkezőleg: a Vasárnapi újságot olyan időpontban adják, amikor az aktív magyar dolgozó egyszer egy héten kialhatná magát, s csak rádió mellett megöregedett, hajnalban kelve elsőnek a gomb után nyúló nyugdíjasok vannak biztosan ébren. Hát akkor mitől? Talán attól, hon az egyetlen. S aki most azt hiszi, ezzel lebecsültem, az téved: ki becsülné le Dobót, kétezer katonájával, csak azért, mert magukra maradtak?! A döntő, amit tesznek. S a kockázat is az. Mert az emberek - lehet, nem is tudják - nem az igazra éhesek, hanem a teljes igazsága. S míg annak egyik felét is jel-nappal harsogják a plükbe, addig a másikat csak vasárnap reggel hallhatják meg ha fölébrednek időkért S fölébrednek, és hallgatják, akár érte dühösek, akár tőle. Kívánjuk, legyen hatszázadik és ezredik Vasárnapi újság is. Mert - és de - csak a teljes igazság az igazság. Magyar Bertalan Talpon marad a pozsonyi Új Szó Folytatás az 1. oldalról - Ha a hatalom kemény retorziókra szánná el magát, az Új Szó például gazdaságilag talpon tudna maradni? - Azt elméletileg megtehetné a hatalom, hogy a monopólumot élvező állami lapterjesztő az elkövetkező negyedévre szóló szerződésben hátrányosabb feltételeket diktálna, ily módon például áremelésre kényszerítene bennlünket. De bízom abban, hogy ez nem következik be, mert ha gazdasági szempontból nézzük, a példányszámcsökkenés a lapterjesztőnek sem jó, jövedelemkiesést jelentene neki is. Maradnak a sajtóperek. Ezeket véleményem szerint megnyernénk, mi is csak azt mondtuk, amit az egész nemzetközi demokratikus közvélemény. Az Új Szó véleménye ugyanaz volt, amit a múlt csütörtökön például Hans van den Broek EU-főbiztos is mondott a szlovák kormányról. - A rendszerváltozás előtt az Új Szó példányszátam kilencvenezer, a vasárnapi mellékleté közel százötvenezer volt. A visszaesés jelentős, sokan úgy vélik, az Új Szó csak a német partnernek köszönheti, hogy nem jutott más szlovákiai magyar sajtótermékek sorsára. Elsősorban olvasóinknak köszönhetjük fennmaradásunkat, és ez annál is becsesebb, mert az Új Szót a kispénzű emberek vásárolják. A német partner segítsége jelentős, de látni kel: a németeknek mi csak addig vagyunk üzlet, amíg látnak esélyt arra, hogy belátható időn belül ismét nyereségessé válunk. Hangsúlyozni kell: nagyon fontos számunkra az a támogatás is, amelyet a magyarországi Illyés Közalapítványtól kapunk. Ami a példányszámot illeti: a napilapé 43 ezer körüli, hétvégi magazinunké pedig 81 ezer. Ezt mindenképpen növelnünk kell. (tomag) Morális rend nélkül meghal a szabadság Lengyelországban a pápa Meglepődtek az elnök katolikus „hangvételén" Folydatás az 1. oldalról Mintha nem ugyanazt a Kwasniewski urat látták volna, akit kezdettől fogva - a régi kommunista kormányban betöltött szerepe óta - megszoktak, és aki a most „megnépszavazott" új alkotmánnyal, a parlamentben ratifikált, majd az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített abortusztörvénnyel, a Szentszék és a kormány között kötendő és mindig elhalasztgatott konkordátummal és még megannyi konkrét intézkedésével egyértelműen kimutatta „igazi érzelmeit", azzal a lengyel egyházzal szemben, melyet most épp azért magasztal, mert segítette a régi rezsim bukását és a „lengyel föld színének megújulását". A katolikus egyházfő és a lengyel államfő első találkozójára ez év áprilisában a Vatikában került sor, ahol a búcsúzás során a pápa megemlítette Kwasniewski államfőnek: „Lengyelországban bizonyára nehézséget okozok Önnek." A pápa ellenben repülőtéri köszöntő beszédében „szeretett anyaföldjére lépő zarándoknak" nevezte magát, aki noha távol él, úgy tér vissza Lengyelországba, mint az „atyai ház fedele alá, ahol minden kis tárgy arra emlékeztet, ami a legkedvesebb a szívnek és legközelebb áll hozzá". Apostoli látogatásának célját három állomáshoz kötötte: a Wroclaw46. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz, az ősi Gniezna Szent Adalbert-ünnepségeihez - ahol „együtt ünnepüik a lengyelekkel a csehek, magyarok, szlovákok és németek a millenáris évforduló európai dimenzióját" - és a krakkói Jagelló Egyetem alapításának 600 éves évfordulójához. (Ennek az egyetemnek volt Karol Wojtila bölcsész- és teológiahallgatója, majd éveken át teológiaprofesszora. A pápa Wroclawban Lengyelország negyedik legnagyobb, 700 ezer lakosú városában az érseki székesegyházban szentségimádás keretében imádkozott a kihelyezett Oltáriszentség előtt a teljes lengyel püspöki karral (115 tagból áll) és ötven vendégpüspökkel, köztük Paskai László esztergom-budapesti bíboros érsekkel és mintegy ezer pappal. Az „élet kenyere" evangéliumi képhez fűzött beszédében kijelentette: a szabadságot hozó Krisztus kezdettől fogva Mieszko fejedelem és Vitéz Boleszláv megkeresztelkedése óta jelen van a nép történelmében, amikor püspökök és papok elkezdték és folytatták e földön hitünk szent tízist ünnepelni, ami egységbe fonta mindazokat, akik „az örök életet adó élet kenyerét" éhezik. A pápa a délután során a wroclawi városházán udvariassági látogatást tett Aleksander Kwasniewski államfőnél. E találkozó magánjellegű volt, hivatalos beszédek nélkül. A szombati - első nap - záróprogramjaként a pápa az egy hete kezdődött Eucharisztikus Kongresszus eseményeinek helyet adó „Hala Ludowa" kongresszusi központban ökumenikus imatalálkozó keretében találkozott a lengyel és a szomszédos országok keresztény felekezeteinek képviselőivel és híveivel. Az imatalálkozó során a pápa beszédében az immáron „visszavonhatatlan ökumenikus párbeszédről" szólt, mely egyszerre „ajándék és feladat" a Krisztus által kért „...hogy egyek legyenek!" kérés alapján. Elsőként a keresztényeknek kell elfogadniuk Istentől a Krisztus megszerezte kiengesztelődést, majd ezt kel egymás felé s azáltal a világnak nyújtana, mert „Krisztus az egység látható jelét, közös tanúságtételt vár tőlünk". Vértesaljai László