Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)
1997-10-24 / 247. szám
1997. OKTOBER 24., FENTEK Október 23-i kitüntetések a példamutató helytállásért Göncz Árpád államfő az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolásában és a forradalom szellemiségének folyamatos érvényesülése érdekében kifejtett kimagasló munkássága elismeréseként a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem személyes elismerésben részesítette Cserépy Gyula nyugalmazott alezredest. Dudás Györgyöt, dr. Farkas Györgyöt, dr. Fejér Dénest, Kádái Lászlót, Lévai Istvánt, Priska József Tamást, Szendrődi Miklóst, Tirczka Kolosnét, Uhlár Ottót, Varga Jánost, V. Bazsó Károlyt és Zágon Sándort. A kitüntetéseket az államfő szerdán nyújtotta át a Parlamentben. A köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a nemzet sorsát és történelmét meghatározó dicsőséges forradalmunk alatti példamutató helytállásuk elismeréseként 1956-os Emlékérmet adományozott Albert Mihálynak, Balog Sipos Mihálynak, Bencze Józsefnek, Barki Mihálynak, Csiki Sándornak, Erzse Istvánnak, Fazekas Sándornak, Fülöp G. Dénesnek, Gyertyánosi Gábornak, Jancsó Csabának, Kántor Gyulának, Kertész Gyulának, Kiss Bélának, Kisgyörgy Olivérnek, Molnár Bélának, Mózes Árpádnak, Papp Bálint Mihálynak, Péter Miklósnak, Simon Mártonnak, Török Istvánnak, Török Józsefnek, Varga Sándornak, Veres Károlynak és Veress Zoltánnak. Az 1956-os Emlékérmet posztumusz adományozta Ambrus Jánosnak, Dohi M. Árpádnak, Erzse Imrének, Opra Benedeknek, Ravasz Győző Viktornak és Szikszai Jenőnek. A Magyar Köztársaság elnöke eddigi kimagasló tevékenységük elismeréseként október 23-i hatállyal - a honvédelmi miniszter előterjesztésére-altábornagggyá léptette elő Kositzky Attila vezérőrnagyot és Preininger Ambrus vezérőrnagyot. A belügyminiszter javaslatára rendőr dandártábornokká nevezte ki dr. Bély László rendőr ezredest, Gergényi Péter rendőr ezredest és dr. Komáromi István rendőr ezredest, továbbá határőr dandártábornokká Fonyódi György határőr ezredest. Magyarország nagyszerű lehetőség előtt áll: önként, minden kényszer nélkül csatlakozhatunk egy olyan szervezethez, amely hosszú időre valódi békét és biztonságot jelenthet számunkra. A NATO-csatlakozás olyan esély, amely révén hazánk évszázadok óta először a győztesek oldalára állhat. Mindannyiunk felelőssége, hogy 1956 hőseihez hasonló összefogással félretegyük kicsinyes és önző politikai érdekeinket, és ne szalasszuk el az alkalmat - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter, a tárca szerdai ünnepségén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 41. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a miniszter 139 kitüntetést adott át belügyi és közigazgatási szakembereknek. A Magyar Köztársaság elnöke által adományozott Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Katonai Tagozat kitüntetésben hatan részesültek, 14-en pedig a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Polgári Tagozat kitüntetést vették át. Ugyanezen kitüntetések ezüst és bronz fokozatait 85-en kapták meg. Harmincnégy személy munkáját emléktárggyal, dicsérettel és jutalommal ismerték el. Ugyancsak nemzeti ünnepünk alkalmából tegnap a Parlament Kupola-csarnokában a Magyar Köztársaság elnöke kitüntetéseket adott át. Újabb történelemhamisítás 1956 nem etnikai konfliktus volt! A magyar közelmúlt egyik legfájóbb történetét, az 1956- os forradalom és szabadságharc utáni szovjet deportálások körülményeinek okait kutatva a Deportálások Tényfeltáró Bizottsa egy dokumentumfilm ekészítésérl döntött A több mint egy éve folyó kutatásokról a nyers videofelvételek elkészültek, így Deportálások a Szovjetunióba - 190 címmel tavaly a 40. évforduló tiszteletére ősbemutatót is hirdettek. A Gulyás János, Iványi Péter, Szerdahelyi Szabolcs szerzőhármas kölcsönösen megállapodott arról, hogy a filmen rögzített anyag felhasználásáról közösen döntenek. Ennek ellenére legnagyobb megrökönyödésükre Gulyás János rendező-operatőr idén februárban a 28. Magyar Filmszemlén már mint a Videográfia Egyesület produkcióját Semmisnek kell tekinteni címmel saját alkotásaként nevezte be az eredetileg más címmel és más alkalomra készített alkotást. Ezért a DEPORT '56 szerzői jogi és személyiségi jogi pereket indítottak Gulyás János ellen. Emiatt a televízióban történő bemutatás is késlekedik. Ennél is nagyobb baj az, hogy - az eredetileg tervezett céltól eltérően - Gulyás János a filmet egy 1996-os, a Magyar Televízió Híradó műsorában lejátszott tudósítással kezdi: itt izraeli katonák ütlegelnek civil arabokat. Ezzel a burkolt rasszista felhanggal a filmben megszólaló személyek azt érzik: a magyar forradalmat és szabadságharcot is etnikai konfliktusok szintjére akarta Gulyás János lesüllyeszteni, ezért elhatárolják magukat a Gulyás nevével fémjelzett produkciótól. Richter József, a filmben megszólaló hajdani deportált külön levélben hívta fel a figyelmet arra: '56-ban ha voltak is bármilyen etnikai konfliktusok, azok éppen a szabadságharc eszméitől vezérelve szűntek meg. A híradó izraeli eseményének bejátszása ezért az egykori szabadságharcosok és a deportáltak emlékét is súlyosan sérti. Richter József külön kitért arra is: a Szovjetunióba elhurcoltak között a katolikus vallásútól a zsidó emberig, cigánytól az ateistáig mindenkol megtalálható, ám deportálásuk idején valamennyien bajtársakként segítették egymást. A DEPORT rendezőgárdája, valamint a filmben szereplő tanúk: Szlama Árpád, Bak János, Richter József s a filmzene szerzője, Kajkó Félix ezért közös nyilatkozatban is felhívták Gulyás János figyelmét arra, hogy nem járulnak hozzá az általa átdolgozott film forgalmazásához. Richter József arra is kitért, hogy felesége - így értelemszerűen családja is - zsidó származású, ezért számára még inkább bántó, személyiségi jogot sértő a történelmi események durva elferdítése. A vitás kérdés eldöntése jelenleg még a bíróságra vár, ám a DEPORT '56 ennek ellenére tovább folytatja a kutatást, s hamarosan újabb expedíciót indítanak útnak. Ezúttal a Kaukázus-környéki településeken kutatják fel az esetleges magyar elhurcoltak sorsát. A további filmforgatás sikere érdekében szívesen fogadnak bármilyen segítséget. R. M. A Göncz Árpád: Magyarország a múltak csatatere Arccal a NATO felé Folytatás az 1. oldalról Göncz Árpád felidézte, hogy egyetlen nagyhatalom sem erősítette meg azt a semleges státust, amit Imre nyilvánított ki 56-ban, utolsó kétségbeesett kísérletként, hogy megmentse az országot az újabb megszállástól és vérontástól. Véleménye szerint hazánk biztonságának és belső békéjének akkor meghiúsult célja ma a megvalósulás küszöbéhez ért: az Észak-Atlanti Szövetség meghívta Magyarországot tagjai közé. Az államfő arra kért mindenkit: a leendő tagság költségvonzatánál ne a beszerzendő fegyverek árát mérlegelje - ami egyébként alig egyharmada annak, amit semleges államként kellene fegyverkezésre fordítanunk -, hanem azt, hogy a NATO leendő tagjaként a Magyar Honvédség összlétszáma harmadát sem teszi ki a II. világháború idején, a Don-kanyarnál elszenvedett magyar veszteségnek - Ha a NATO betölti békefenntartó feladatát, a magyar népnek nem kell jövendő hadiözvegyek, árvák hadirokkantak vakok és bénák tömegeivel számolnia - szögezte le Göncz Árpád. A köztársasági elnök fontosnak nevezte egyben azt is, hogy a szomszédos országok - amelyeknek kisebbségei élnek hazánkban, miközben náluk is él magyar kisebbség - szintén tagjai legyenek a NATO-nak. Göncz Árpád megemlítette, hogy 1956 célkitűzései közül ma a munkástulajdon ál a legtávolabb a megvalósulástól. Hozzátette: ha a formális munkavállalói tulajdonról időszerűtlen is beszélni, a munkavállalók hatékony érdekvédelméről, a szakszervezeti munka korszerűsítéséről, az intézményes érdekegyeztetésről és különösen a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának lehetőségéről nem lehet lemondani Az államfő végetvül arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország - különösen most, a választások előtt - a múltak csatatere. Ezért arra figyelmeztetett: tiszteljük, szeressük ami volt, hiszen letagadhatatlanul a miénk Ám ne próbáljuk kölöncül akasztani nemcsak a jelen, de a jövő nyakába. (MTI) BELFÖLD f Rabparlament a Sportcsarnokban Október 22. délután a Nemzeti Sportcsarnokbban rendezte meg ez évi világtalálkozóját az '56-os Felkelők Rabparlamente Hornyák Tibor elnök beszédében elmondta, hogy a forradalmat követő megtorlásokban 16 ezer 798 szabadságharcos kapott tíz év feletti börtönbüntetést, és mintegy 400 felkelőt végeztek ki a forradalom vérbefojtása után, nem számítva bele azokat, akiket a szovjet statáriális, rögtönítélő katonai tanácsok ítéltek halálra. Az egyszerű emberekből hősökké vált mártírokra emlékezve egyperces néma felállással adóztak az ünnepségen részt vevő, ma is élő egykori bajtársak. Hornyák Tibor szabadságharcos kijelentette: „a kommunisták rémuralmából csak szörnyű erkölcsi, politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi romok maradtak ránk", amelyeknek megváltoztatásához nemzeti összefogásra és megbékélésre lenne szükség. De lehet-e addig összefogásról és valódi megbékélésről beszélni, ameddig nem történik meg a felelősségre vonás, az elszámoltatás - tette fel a kérdést. Az ünnepségen felszólalt Giczy György, a JGTNP elnöke is, aki az ötvenhatos magyar forradalmat „a világ számára a szabadság elpusztíthatatlan tanúságtételeinek" nevezte. Utalt arra, hogy a nemzethez tartozásunk elképzelhetetlen anélkül, hogy ne éreznénk át a letűnt nemzedékek küzdelmeinek értelmét, az államalapítás nagyszerűségét, a 48-as szabadságharc eszméinek igazságait, s még inkább az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc céljait, eredményeit. A nemzet szégyenének nevezte, hogy „a velünk maradt tanúknak és hősöknek nagyon keveset törlesztettünk." Kijelentette: „ez az ország a forradalom és szabadságharc hőseinek nemcsak az eszméit és üzenetét felejtette el - mert el akarják vele feledtetni -, hanem még arra sem volt igazán gondja, hogy ezeknek a hősöknek méltó erekört biztosítson." Nekünk, kereszténydemokratáknak, nem a bűnösök megelégedésére kell élnünk és dolgoznunk, hanem az áldozatok és a kisemmizettek megelégedésére - mondta a pártelnök Lassan György - a jelenleg Amerikában élő -, a Práter utca egykori szabadságharcos parancsnoka a múltat idézte: - Ötvenhatban mindnyájan készen voltunk meghalva a hazánkért. A bátorság, a hősiesség, a magyar becsület, a magyar haza iránt való szeretet volt minden pesti srácnak a szívében. Fegyverrel harcoltunk a hazáért az utolsó pillanatig - fogalmazott. Lassan György kifejezte csalódását a rendszerváltás elmaradása miatt, majd kifejtette a nyugati magyarság azon óhaját és fájdalmát, hogy mind a mai napig nem élhetnek a legfőbb állampolgári jogukkal, a választásokon való részvétellel. Az egykori szabadságharcos abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az egykori kommunisták ma is a régi módon próbálják meg az ellenzéket bomlasztani, szétverni, azaz mind az ellenzéki pártokba, mind az ötvenhatos szervezetekbe bomlasztó, áruló elemeket küldenek, építenek be. Beszédének végén összefogásra szólította fel a nemzeti pártokat. Barabás Géza Ne érjük be kevesebbel 1956. október 23-a számunkra egyszerre több és kevesebb is, mint egyszerű nemzeti ünnep, az '56-os polgári forradalom ugyanis időben túl közel van hozzánk ahhoz, hogy ünneppé merevedjék - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője szerdán a Vas megyei Csákánydoroszlón tartott megemlékezésen. Ma még, amikor együtt élnek 1956 áldozatai és az egykori gyilkosok, a bebörtönzöttek és a börtönőrök, a közelmúlt történelmének ezt a néhány napját többféle módon magyarázzák, értelmezik. Megbocsátást azonban csak azok hirdethetnek, akik vérüket hullatva küzdöttek a szabadságért, nem pedig azok, akik számára november 4-e hozott boldogulást - jelentette ki a szónok. '56 céljaiból még korántsem valósítottunk meg mindent, erkölcsi kötelességüink - mutatott rá -, hogy azottól ne engedjünk el semmit, ne érjük be kevesebbel. Sikeres Magyarországot kell felépítenünk, ahol érdemes megszületni, jól élni, ahol erény gyermeket vállalni, érdem tisztességesen dolgozni és megbecsülés nyugdíjba menni - hangoztatta. Kaposvár Nagy Imréje Kaposvár belvárosában tegnap megemlékeztek a város szülöttéről, Nagy Imréről. Szülőházához szinte egész nap megállás nélkül érkeztek a város és a környező települések polgárai, hogy letegyék virágaikat, s néhány percre felidézzék a mártír miniszterelnök alakját, tetteit. Többen örömüknek adtak hangot, hogy az idén már nem volt állami szónok, nem voltak üres, sablonos beszédek, amelyek nemcsak Nagy Imréhez, de a forradalomhoz és szabadságharchoz is méltatlan volt. -bár- Torgyán József erősítené '56 eszméjét Elfogadhatatlan, hogy azok koszorúznak Nagy Imre és más 56- os hősök sírjánál és azok vezetnek bennünket a NATO-ba és az Európai Unióba, akik a szovjet blokk védelméért sortüzeket irányítottak a magyar szabadságharc résztvevőire - hangoztatta Torgyán József az FKGP elnöke a nemzeti ünnep alkalmából mondott beszédeiben. Az ellenzéki pártvezető szerda este a szabolcsi Demecser község újonnan épült iskoláját avatta fel és koszorúzott a helyi emlékműnél, továbbá tárgyalásokat folytatott a megyei MDF- és Fidesz-elnökökkel Tegnap szintén egy falusi iskolában, Vecsésen tartott ünnepi nagygyűlést. A kisgazda elnök szónoklatainak eg alapgondolata az volt, hogy 1956-nak a gazdasági függetlenség kivívása is célja volt, ellentétben a mai kormányéval, amely különösen a vidéki Magyarország lakosságát hozza hátrányos helyzetbe. Felemelte szavát az esélyegyenlőtlenség ellen, melyyek jellemzője a falusi fiatalok továbbtanulásának lehetetlensége és az áfának becézett állami sarccal megterhelt lakásépítés. A kisgazda elnök hallgatósága előtt újra-újra visszatért arra a megállapításra, hogy hazánkban még nem történt meg a teljes rendszerváltozás, a kommunizmust még csak a posztkommunizmus váltotta föl. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés kisgazda alelnöke, tegnap délelőtt a Corvin közben Pongrátz Gergely egykori parancsnok személyes felkérésére mondott beszédet. A forradalom és szabadságharc a zsarnokság elleni lázadás volt, a magyarság egyetemes méltóságáért folyt - mondta. „Nem a kommunizmus hibáit akarták megreformálni, hiszen ki hallott már olyat, hogy megreformálják a fasizmust?" - tette föl a költői kérdést. Hozzáfűzte: nem azért folyt a küzdelem, hogy az összes kommunista ma a vadkapitalisták álarcában nyomja el a nemzetet. 1956 a világ első harmadik utas forradalma volt, sem kommunista, sem kapitalista. A leverettetésről szólva megkérdezte az őt hallgatókat, tudnának-e egyetlen olyan példát is mondani, mikor a hazánkban állomásozó idegen szövetségesek a nép mellé áltak. Maczó Ágnes ismertette az országos földügyi sztrájkbizottság felhívását, majd egységre szólította fel a nemzetet. 56-os emlékműavatás Szegeden A karhatalmisták ideje lejár Szegeden Melocco Miklós, Kossuth-díjas "szobrászművész alkotásának, az 1956-os emlékműnek a felavatása volt tegnap nemzeti ünnepünk egyik fénypontát Miután dr. Ványai Éva alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, a Kossuth-díjas Makovecz Imre építész drámai hangú avatóbeszéde következett. Emlékeztetett a nemzet szomorú múltjára, s csöppet sem irigylésre méltó jelenére is felhívta a figyelmet. Külön hangsúlyt helyezett az orosz megszállásra, az '56-os forradalom és szabadságharc előzményeire. Mint mondta: a bosszúszomjas 19-esek, Rákosi, Rajk, Gerő, Farkas, miután hatalomra kerültek, elvégezték azt, amit 1919-ben nem sikerült a Moszkvában kiképzetteknek. Elvették a földet, a műhelyt, elhajtották az állatokat, a részeg, cselédagyú, szívtelen csőcselékkel móresre akarták tanítani az általuk bűnösnek tartott nemzetet. Az összeomlás szélére jutott az ország, s 1956-ra már tarthatatlanná vált a helyzet. Moszkva szívesen leváltotta volna a pribékeket, ám ehhez megfelelő alkalom kellett. A Petőfi-kör előkészítő munkája után október 22- én délelőtt a műegyetemi DISZ- bizottság pontokba foglalta a hallgatók követeléseit, és estére az aulában nagygyűlést hirdettek. Ott már az oroszok távozását követelték. Lefoglalták a stendlező gépeket, s másnap kitört a forradalom. Miután azt a szovjet hadsereg leverte, a régi recept szerint következtek a leszámolások. Azok a lövések, szájbarúgások sokakat érintettek a kiüresedő és homályba vesző Magyarországon. Később is. Mert ahogyan Makovecz fogalmazott: csak a magasban hitt haza képe szorította viszsza azt a tudást, hogy nemcsak a szovjet birodalom, az utódállamok, hanem az atlanti Nyugat is úgy akarja, ne emeljék még egyszer föl a szabadság színes pillangóját. Ám akit szabadnak szültek, annak szabadságfoka magasabb a többiekénél, akkor is, ha a héttoronyba, a tajgábál vagy a fogházba van zárva. Hiába váltja fel az internacionalizmust a globális világkép, a Szabad Nép-félórát az Internet, s haha lesz karhatalmistából miniszterelnök, az ő idejük lejár, a haji$ a magasban felragyog, és millió^' feltartott karjával szárny Ta karé szabadság. " ‘ Makovecz végül arra figyemeztetett, hogy újra választanunk kell, és azokat kell követ-' nünk, akik a mi kisemmizett éreltünket, a szabadságunkat képviselik. Az 1956-os szabadságharc legyen az útmutatónk! - mondta. Aki akkor velünk tartott,velünk van ma is. Aki akkor ellenünk volt, ellenség az ma is. Az ünnepi műsor végeztével az emlékművet megáldotta és megszentelte Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, Bartha Tibor református, valamint Tóth Attila evangélikus lelkész. _______________________ IV