Új Magyarország, 1997. december (7. évfolyam, 279-280. szám)
1997-12-01 / 279. szám
1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ Románia csatlakozott a kisebbségügyi okmányhoz KeK-tanácskozás: lépések az intézményesülés felé A Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállamainak kormányfői által a tanácskozás eredményeképpen aláírt szarajevói nyilatkozatot a KeK több tagállama úgy értékelte, mint az együttműködési szervezet eddigi egyik legfontosabb dokumentumát, amely új irányt adhat a szervezet jövőbeli tevékenységének. A szarajevói repülőtér térségét borító sűrű köd miatt Horn Gyula magyar miniszterelnök nem utazhatott szombat délelőtt a boszniai fővárosba, hogy részt vegyen a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) kormányfői szintű találkozóján. A kormányfőt a már péntek óta Szarajevóban tartózkodó Kovács László külügyminiszter helyettesítette. A külügyminiszter arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország támogatja-e Jugoszlávia felvételét a szervezetbe, a közölte: „A résztvevők között vita volt arról, hogy Jugoszlávia tagságot kapjon-e a szervezetben, vagy egyelőre a párbeszédet alakítsuk-e ki. Magyarországnak elfogadható a fokozatosság, tehát az, hogy előbb párbeszéd, intenzív együttműködés alakuljon ki, s a felvételre csak akkor kerüljön sor, amikor erre megértek a feltételek" A horvát külügyminiszterrel, Mate Graniccsal folytatott kétoldalú megbeszélésről szólva Kovács László elmondta, hogy a találkozón Kelet-Szlavónia, Nyugat-Szerémség és Baranya Horvátországhoz való reintegrálásának folyamata került napirendre. A szarajevói nyilatkozat aláírói hangsúlyozták, hogy együtt kívánnak működni az egységes és megosztottság nélküli Európa megteremtésében, s a közösen elfogadott értékek terjesztésében. Románia is csatlakozott a KeK kisebbségügyi okmányához, és Bukarest döntését valamennyi résztvevő üdvözölte, és az olasz felszólalók hangsúlyozták: a lépés azt jelenti, hogy Románia elfogadja a szervezet kisebbségi jogokkal kapcsolatos álláspontját. A tagállamok között egyetértés alakult ki abban, hogy erősíteni kell az együttműködési rendszer szervezett kereteit, ami azt jelenti, hogy a tájékoztatási és a dokumentációs központot átalakítják állandó titkárságra, amelynek a központhoz hasonlóan az olaszországi Triesztben lesz majd a központja. A szervezeti átalakítást csak a cseh miniszterelnök, Václav Klaus ellenezte, aki úgy vélekedett, hogy nincs szükség olyan büroraatikus és önigazoló szervekre, amelyek csak elviszik az adófizetők pénzét. A résztvevők Jugoszlávia vissza-, illetve felvételének ügyében sem jutottak teljes egyetértésre, míg Csehország és Olaszország a szerb-montenegrói államszövetség felvételét szorgalmazta, addig Horvátország ezt elutasította. A kialakult kompromisszum szerint a tagállamok napirenden tartják Jugoszlávia tagságának ügyét, és kapcsolatot tartanak majd Belgráddal. Fórum Magyarország felemelkedéséért Május ugyan még messze van, de már szinte minden rendezvény napirendjén szerepel a közelgő választás határainkon innen és túl. Nem volt ez másképp Clevelandben sem, ahol az ottani magyarok tartották háromnapos találkozójukat. A rendezvényen többek között megtárgyalták és elfogadták a Nemzeti Demokrata Párt javaslatát. Mint Vincze János pártelnök lapunknak elmondta a konferenciára küldött üzenetében felvetette, hogy az emigrációban élő magyarok tartsanak jövő március 12-13-án Budapesten egy fórumot Magyarország felemelkedéséért elnevezéssel. A fórum legfontosabb célja a parlamenti és parlamenten kívüli nemzeti elkötelezettségű pártok választási kampányának támogatása lenne. Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Angliából, Svájcból, Argentínából, Kanadából és az USA-ból is már többen jelezték, hogy szívesen vennének részt ezen a rendezvényen, amelynek megszervezését a Nemzeti Demokrata Párt magára vállalja. Mint Vincze János - aki egyúttal az 56-os Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja - jelezte: csak az emigrációban élő magyarokra gondoltak, a határon túliakra nem, mert a szomszédos országok magyar lakói számára sajátos helyzetük miatt nem biztos, hogy előnyös lenne a részvétel. (Kaeffler) KÜLPOLITIKA ili□□ŰÜOD MAGYARORSZAG Kenyértörés az Egységpártban - Funar kolozsváriszakadár Cornea a magyarok mellett Daim Cornea, az ismert román emberi jogi harcos az oktatási törvényt a kisebbségek javára módosító sürgősségi kormányrendeletet hevesen ellenző George Pruteanu parasztpárti szenátorhoz intézett nyílt levélben cáfolta, hogy a román közvélemény nyomást gyakorolna a törvényhozásra Románia történelmének és földrajzának kisebbségi iskolában használt tanítási nyelvével kapcsolatban. Cornea asszony „meglepőnek, sértőnek" nevezi Pruteanu magatartását a sürgősségi kormányrendelettel szemben. Különösen alaptalannak tekinti a szenátor álláspontját a történelem és a földrajz tanítási nyelvével kapcsolatban a kisebbségi, kiváltképpen pedig a magyar tannyelvű iskolák esetében. A levélíró emlékeztette a szenátort, hogy „Románia jószomszédsági szerződést kötött Magyarországgal", s az alapszerződésben „szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint megválasztott parlamenti képviselőinek hitelét." Emil Constantinescu román államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit. A székely megyékkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államfő kizárta a „kollektív jogokat", az „etnikai alapú területi autonómiát". Gheorghe Funar volt és Valeriu Tabara jelenlegi egységpárti elnök szombatonkülön-külön Kolozsváron, illetve Bukarestben gyűjtötte össze híveit. A Kolozsváron ülésező pártkonvenciót - kongresszust - a megyei szervezet kezdeményezte, miután nem fogadta el Funar kolozsvári polgármester kizárását a pártból. A rendkívüli konvenciót a bukaresti pártvezetés nem ismeri el. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az „eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak álást. Közben a kolozsvári pártkonvenció az „Egységpárt elnökévé" választotta Funart. Magyarország kihívásai finn szemmel Mindenki a saját hibáiból tanul A finnek a napokban ünnepelték függetlenségük 80. évfordulóját, legnagyobb zeneszerzőjük, Jean Sibelius pedig éppen 40 éve hunyt el. Ebből az alkalomból rendezett hangversenyt és ünnepséget a Magyar-Finn Baráti Kör Szegeden. Ilkka Tolinnal, a szervezet támogatójával, a Helkama cég magyarországi képviselőjével az esemény kapcsán beszélgettünk, nem csak a közös gyökerekről. - Hazánkban egyesek még mindig kételkednek a finnugor rokonságban. Önök at általánosan elfogadott a magyar-finn származás tudata? - Ez nálunk egyáttalán nem okoz problémát. Ha egyszer a tudósok úgy döntöttek, hogy a finnek és a magyarok rokonok, akkor ez így is van, ezt elfogadjuk, és ezen nem is gondolkodunk. Igaz, a magyarok megismerése utáni vágyat erősnek igazán nem lehetne mondani. - Minden jel arra mutat, hogy hazánk nemsokára a NATO tagja lesz. Ezzel szemben Finnország semleges. Az emberek többsége mindkét országban ugyanattól a nagyhatalomtól tart. Ön szerint Oroszország jelenthet-e még veszélyt a két állam számára? - Nem hiszem, de okosan kell politizálni velük. Ha ugyanolyan helyzetben lennénk, mint most Magyarország, tehát egy fejlődő állapotban, akkor talán nekünk is csatlakoznunk kellene a NATO-hoz. Finnország azonban ötven éve semleges, ezért nagy felelőtlenség lenne, ha lemondanánk erről Az rendkívül fontos, hogy függetlenségünket elismerték és szavatolták a nagyhatalmak, így Finnország sokkal előnyösebben tud együttműködni a tömörülésekkel - Egy szabad ország állampolgáraként mit tud ajánlani a friss demokrácia útjára lépett Magyarországnak ? - Magyarország könnyű helyzetben van. Semmi mást nem kell tennie, mint figyelemmel kísérni, hogy a nyugati, úgymond demokratikus országok mi mindent tettek az elmúlt ötven évben. A legnagyobb probléma ebben az, hogy ezeket az évtizedeket nem lehet átugrani, és hirtelen a „végzős osztályba" kerülni. Rengeteg türelmet kíván az emberektől, hogy ide eljussanak. Toroczkay Tóth László A kormányfőnek kapóra jött a költségvetési vita Meciar egy pohár vízben Folytatás az 1. oldalról Jó egy hete a kormánykoalícióban uralkodó nézeteltérések miatt idő előtt kellett befejezni a parlament 35. ülését. És Vladimír Meciar e héten, egyes hírek szerint már holnap visszatér, hogy ismét rendet teremtsen. Mert megint megcsipkedték: az ellenzék a két kis kormánypárt segítségével megakadályozta Meciarnak azt a törvénymódosítását, hogy a honvédelmi államtitkár töltse be a vezérkari főnök posztját is, hiszen ezzel a hadsereg közvetlenül kormánypárti irányítás alá került volna. A napilapok áfájának emeléséhez a kormány 10 százalékos reklámküszöböt javasolt,ezt a honatyák 50 százalékra emelték. Három ellenzéki honatyát beválasztottak a titkosszolgálatot és a katonai hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottságokba, ezzel mintha megkezdték volna az Európai Bizottság egyik ajánlásának a teljesítését is, de a dolgot mégsem vitték végig. És végül a két legfontosabb kérdés: a kis szövetségesek nem támogatták a kormány jövő évi költségvetési tervezetét, valamint a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Ami a büdzsét illeti, a nemzetiek plusz 1 miliárdot követeltek az oktatási és a védelmi tárcának, s a hétvégére az egyeztető tárgyalásokon a pénzügyminiszter látszólag engedett is nekik. Keményebb dió a jegybank kérdése. Meciar például bővítené a banktanács tagjainak számát, természetesen a saját embereivel, ami megszüntetné e pénzintézet függetlenségét. A Nemzetközi Valutaalap máris bírálta a Meciar-féle javaslatot, a jegybank nemzetközileg elismert elnöke Vladimír Masár pedig arra figyelmeztetett, hogy a kormánybeavatkozás következményeként ugrásszerűen nőhet az infláció, összeomolhat a szlovák korona. A képhez hozzátartozik, hogy Masár az idén sorozatosan és nagyon keményen bírálta a kabinet összes gazdasági csomagját. Többen úgy vélik, Meciarnak kapóra jön a viszály a partnereivel, mert idő előtti választásokat szeretne. Ez aligha valószínű, ő nem vállalna ekyuora kockázatot akkor, amikor az ellenzéki pártszövetség népszerűsége felfelé ível. Az már valószínűbb, hogy a költségvetési vita jön neki kapóra, hiszen akkora lesz a tényleges deficit, hogy azt már új számítási módszere sem tudja leplezni, és szívesen vágna neki az 1998-as választási évnek egy ideiglenes költségvetéssel, amit el tud fogadtatni partnereivel. Ezért beszélhetünk inkább egy előre megrendezett látszatviharról, mert a három kormánypártot gazdasági és köztörvényes bűntetteik joban összekötik, mint az ország tényleges érdekei. Tornai István Nem egészen világos az üzenete annak, hogy az utóbbi napokban ennyire megszaporodtak a bírósági eljárások. Pontosabban: kimutatásra került a szándék (?), miszerint ez a kormány a tiszta közélet híve. Csakhát... Csakhát hirtelen beláthatatlanná vált az egész. Nem a Tocsik-ügy takarta le, hiszen az alól még kilóg a Simsa-, a Boldvai-, a Polgári Bank ügye, amely még mind-mind csak a jéghegy csúcsa. Alant meg az olyasmik, mint a Fővárosi Önkormányzat dolgai. Mint egyéb önkormányzatok dolgai. Mint a korrupt rendőrök titkolhatatlan ügyletei. Ki győzne mindent fölsorolni? Ki győzné azokat is elővenni, akiket valamilyen módon mentegetni kell, hiszen még szükség lehet rájuk - teszem azt - képviselőjelöltekként a következő választáson. Kétségünk sem lehet felőle: lesz elég bolond, akik rájuk fognak voksolni. Védendő a... Mit is? Finoman szólva: a mundér foltjait. A „nagytakarítás" látszatát keltik. Látszatát, hiszen aligha lesz alapos ez a takarítás. Nem Liszkai és nem Tocsik az, aki az egész Tocsik-botrányért felelős. Mégcsak nem is csupán Szokai. A privatizációt miniszter fölügyelte, az önkormányzatokat ugyancsak. Hát a konzekvenciák? És most miként fogja megvédeni - mondjuk - Boldvait, elvtársát a miniszterelnök, miként azt annak idején fennhéjázva ígérte? Vagy már ejtette a kérdést belátva, hogy a derék elvtárs menthetetlen? Netán akadt helyébe másik mentegetnivaló, akinek meg éppen vodkagyártás lett a hobbija, szabadidős elfoglaltsága a miniszterség mellett? Bizony, még ez is előfordulhat. Az elvtársaknak gondolniuk kell a jövőjükre. És ők gondolnak rá. Ha nem éppen csak arra gondolnak! Ha időben és jól gondolnak, szinte minden lehetséges. Példaképpen előttük egykori alelnökük, akit ugyan a tagság követelésére le kellett váltani ebből a pozícióból, mert étvágya még párttársainak is szemet szúrt, a vagyon azonban nem szenvedett csorbát. Egyelőre nem tudunk svájci titkosszámlákról, svájci villáról sem, mint ahogy azt Vaclav Klausról ellenfelei tudni vélik. Arrafelé - úgy tetszik - már a gyanú is elégséges ahhoz, hogy egy kormányfő bedobja a törülközőt. Igaz, államfői követelésre. Nálunk hasonló esetekben nem ilyen agilis az államfő. Klaus pöttyösnek értékelte becsületét. A mi politikusaink nagyobb foltokra sem kényesek. Úgy jó a folt, ahogy van! Igaz, becsület sem igen esett a folton! Fábián László Tisztulás, tisztogatás? RÖVIDEN Az algériai katonaság helikopterekkel támogatva támadást intézett a hétvégén iszlám szélsőséges fegyveresek tábora ellen a főváros, Algír közelében. A katonai műveletben megöltek 26 iszlám fegyverest. Algériai sajtójeletések szerint a katonák annál a településnél csaptak le a terroristák egy táborára, ahol a hét közepén egy útellenőrző pontnak álcázott csapdánál a szélsőségesek kegyetlenül legyilkoltak 25 utazót. A kormányerők tegnap körbezárva tartották a tábor térségét, feltételezvén, hogy további fegyveresek rejtőzködnek ott. Az algériai kormányerők mostani akciója a harmadik nagyszabású támadás volt a szélsőséges iszlám fegyveresek ellen nyár óta, amikor az Algír közeli Blida városánál sikerült 150 fegyverest ártalmatalanná tenni. Határozottan cáfolta Irán boszniai nagykövete, hogy több mint 200 iráni kém dolgozna Bosznia-Hercegovinában, és Teherán felderítői már beszivárogtak volna a Washington által irányított bosnyák-horvát fegyverkezési és kiképzési programba. A Boszniában dolgozó iráni kémekről legutóbb néhány nappal ezelőtt a The New York Times adott hírt amerikai hírszerző forrásokra hivatkozva. Az iráni kémek ügye az utóbbi időben különös figyelmet kapott a térség sajtójában. Az elemzésekben emlékeztettek arra, hogy a boszniai szerbek katonai fölényének mérséklésére indított 400 millió dolláros amerikai program elindítása előtt Washington ragaszkodott ahhoz, hogy távolítsák el tisztségéből Hasan Cengic bosnyák védelmi miniszter-helyettest, aki - az amerikaiak szerint - a Teherán és Szarajevó közötti titkos együttműködés hálóját szövögette. □Ű D PV DAGYARORSZAG POLGÁRI NAPILAP Főszerkesztő: Varga Domokos György Főszerkesztő-helyettes: Dippola Pál L^szerkesztők: Apáti Miklós, Jenik Péter Rovatvezetők: Daróczi László (katolitika), Németh Zsolt (gazdaság), Fábián László (kultúra), Salánki Miklós (port), Tatum A^a (foto) Főmunkatársak: Kiss Gy. János, Lovas István, Pilhál György, Sándor György Kiadja az Entertypo Kft. 1107 Budapest, Mázsa tér 3-5. Szerkesztőig: 1107 Budapest, Mázsa tér 3-5. Levélcím: 1410 Budapest, Pf. 199. Telefonszámok: 262-4434 (központ), 262-4434 (fax), 260-1881 (titkárság), 260-1881 (fax), 261-6282, 262-1909 (belpolitika), 261-0603 (külpoltika), 262-7989 (gazdaság), 20-6165 (sport). Hirdetésfelvétel: 1107 Budpest, Mázsa tér 3-5. Telefon: 261-0905. Tenesztés: 261-0905 (telyfax). Előfizetésben teneszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: HÍRKER Rt, NH Rt, regionális részvénytársaságok, Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalosan, közvetlenül van postautalványon, illetve átutalással a Postabank Rt. 219-98636/021-02809 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj két hétre 363 Ft, egy hónapra 725 Ft, negyedévre 2175 Ft, fél évre 430 ft, egy évre 8700 Ft. Külföldre előfizethető: BatthyányCultur-Press Kft. 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6. Telefon/fax: (36-1)-201-8891. Mobil telefon: (36-20)-524-522. E-mail: batthyanw @ kultur-press.hu Hírlapüzletági Igazgatóság HELIR 1089 Budapest, Orczy tér 1. Telefon: 303-3441, 303-30. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató ISSN 1215-0185 Bp. - ISSN 1215-TV vidék