Uj Magyarság, 1938. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

22 ­ÖZSBÉL.PIACIM­O fnEB.JJpelléke: , M­oKomqi Romámdt (J\J C__)vtrDOLGOZTAt D.KOLLER ERZSÉBET Pwi'-Sif•*• sz°íü’)ati részvénypiacon Jí d­pii külföldi jelentésekre tovább lanyhult az irányzat. A részvények árveszte­sége mérsékelt maradt. A fixpiac üzletfélen volt. Záróárfolyamok, az előfordult kötések zárójelben. Részvények Bauxit 214.5 (216—210) 213.—, Borsodi szén 14.7 (14.8) 14.6, Kohó 26.— (26.25—25.6) 25.8, Aszfalt 12.8 (12.75) 12.75, Kőszén 419.— (418—413.5) 414.—, Nagybátonyi 50.— (50.5) 50.25, Salgó ex 2 P 41.8 (39.5—40.3) 39.7, Urikányi 48.5 (49.5) 49.—, Fegyver 66.— (66.25—67.25) 66.5, Ganz 23.6 (23.3—23.7) 23.55, Láng 41.5 (39 5) 39.5, Acél 34.5 (—) 34.—, Győri vágón — (25) 25.—, Rima 86.25 (85—86.5) 85.75, Ofa 20.— (20—19.5) 19.5, Nasici 66.­ (64.25—65.5) 65.5, Nova 19 — (19) 18.75, Tröszt 83.7 (83.4—82.6) 83.—, Délcukor 63.5 (63—63.5) 63.—, Magyar cukor 150.5 (150—150.5) 150—, Izzó 192.— (190— 191) 190.5, Dreher-Haggenmacher 170.— (170) 170.—, Polgári sör 130.— (—) 130.—, Gyapjúmosó 5.9 (5.9) 5.9, Pamutipar 48.— (48) 48.—, Chinoin 14.2 (—) 14.1, Flóra — (19) 19.—, Brassói — (35) 35.—, Gumi 83.— (83) 83.—, Fixkamatozású papírok 1938. évi ptjegy 100.— (100) 100.—, Besz­­kár kötv. A. — (5.5) 5.5, 1014. évi főv. 4.5% 310.— (310) 310.—, 1927. évi főv. 6% 86.125 (85.875) 81.875, Gödöllői hév. els. 20.9 (—) 20.9. Külföldi tőzsdék Becs: Wien. Bankverein (303.50) 304, Na­tionalbank (163) 163, Allamvasút (18.65) 18.85, Alpesi (34.15) 34.40, Salgó (32.95) 32.35, Th­railer (24.48) 25.10, Magyar Kőszén­­(275.25) 279, Semperit (79.80) 79.55. Berlin: Hapag 78.5, Nordd. Lloyd 78 öt­nyolcad, Reichsbank 212.5, AEG 11514, B;m­­berg 145, D. Erdöl 142, I. G. Farben 160 és hárcmnyo’cad Verein. Stahl. 112 ötnyolcad, Gesfürel 147 ötnyolcad, Harpencr 169, Laura­­fcütte 19, Mjannesmann 114)4, Siemens 206, Eellstoff-Waldhof 146 háromnyolcad. Zürich: Zárlat: Páris 14.03%, London 21.60%, Newyork 431.12, Brüsszel 73.08, Mi­lánó 22.67%, Amsterdam 240.95, Berlin 174.27 és fél, Bécs 81.47%, osztrák siding 70.50, Stockholm 111.26, Osló 10. 57%, Koperhága 96.43, Prága 15.14, Varsó 81.75, Belgrád 10, Athén 3.95, Istanbul 3.50, Bukarest 3.25, Hel­sinki 9.55%, Buenos Aires 113, Yokohama 125 ütnyolcad. Külföldi pénz ^Sp­it.OCT1­­S 53.80—57.40, cseh korona 11.00—11.70, dán korona 75.00—75.80, dinár 7.15—7.70, USA dollár 334.65—338.65, kanadai dollár 332.00— 337.00, francia frank 10 65—11.15, hollandi forint 187.40—18. 40, lengyel zloty 60.00— 61.40, leu 2.40—2.80 leva 3.00—4.00, lira 16.00­­—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivé­telével), német márka —•—, norvég korona 84.40—85.30, osztrák silling 80.00—80.70, svéd korona 80.50—87.40, svájci frank 77.70— 78.60. Deviza: Amsterdam 187.80—189.40, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 13.-70 —136.70, Brüsszel 56.97—57.41, Bukarest 3.41 —3.44, Kopenhága 75.20—75.80, London 16.835 —16.985, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 336.05—338.65, Osló 84.625—85.325, Paris 10.31—11.19, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 86.725—87.425, Varsó 63.75—64.25, Zürich 77.925—78.625, Bécs ■—,—, Bécsi klíringárfolyam 80.454, Istanbul 268—271. f* t A szombati határidőpiac irány-U&lEJOSs«­ zata lanyhuló volt, mert a ten­gerentúli gabonatőzsdék is gyengülést jelen­tettek. A májusi rozs 5, a májusi tengeri 6 fillérrel olcsóbbodott. Rozs májusra: 19.26, 19.20, zárlat 19.22— 19.25. Tengeri májusra: 12.92, 12.93, 12.88, zárlat 12.88—12.89. A készárupiacon szombaton szűk keretek között a búza 10 fillérrel olcsóbbodott. Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.40—20.75, 78 kg-os 20.70—21.05, 79 kg-os 20 95—21.25, 80 kg-os 21.10—21.35, felsőtiszai 71 kg-os 20.40 —20.75, 78 kg-os 20.70—21.05, 79 kg-os 20.95 —21.25, 80 kg-os 2110-21.35, f­e­érmegyei 77 kg-os 20.40—20.70, 78 kg-os 20.70—21.00, 79 kg-os 20.95—21.20, 80 kg-os 21.10—21.30, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.35— 20.65, 78 kg-os 20.65—20.95, 79 kg-os 20.90— 21.15, 80 kg-os 21.00—21.25. Rozs: pestvidéki 18.75—18.85, más szárma­zású 18.80—18.95. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.75, kö­­zépminőségű 15.00—15.50. Sörárpa: kiváló 20.00—20.50, príma 18.50— 19.00, sörárpa 17.00—18.25. Zab: elsőrendű 15.80—16­ 30, középminőségű 15.85—16­00. Tengeri: tiszántúli 12.50—12.60, egyéb áll. 12.45—12.55 Liszt: A budapesti lisztár­jegyző­ bizottság árjegyzései: Búzaliszt: dara 38.00—39.50, Ogy 37.00— 38.50, Og 37.00—38.50, Cf 37.00—38.50, 2eg 36.00—37.50, 2g 36.00—37.50, 2f 36.00— 37.50, 4-es 35.00—36.00, 5-ös 33.50—34.50, 6-os 29.50—31.00, 7-es 21 00—23.00. Rozsliszt: 0-ás 34.00— 36.50, 01-es 32.00—34.50, 1-es 27.50— 30.00, 2-es 22.00—24.00. Takarmányliszt: P­úzakorpa 12.70—12.90, 8-as liszt 14.50—15.00. Külföldi tőzsdék Rotterdam: Bűze márciusra (7025) 6.95, májusra (71.5) 7.705, júliusra (7) 6.90, szep­temberre (6.70) 6.625. Holland forint 100 kilo­grammonként. Tengeri márciusra (103.50) 103, májusra (103 25) 102.50, júliusra (103.25) 102.50, szeptemberre (104.25) 103.50. Holland forint 2000 kg-ként. Chicago: Búza májusra 16.90 (16.92), jú­liusra 15.96 (15.93), szeptemberre 15.98 (16.00). Tengeri májusra 11.80 (11.80), jú­liusra 12.12 (12.10), szeptemberre 12.34 (12.36). Rozs májusra 14.46 (1452), júliusra 13.42 (13.48), szeptemberre 13.15 (13.18). Pengőben, 100 kg-ként. Winnipeg: Búza májusra 22.92 (22.99), jú­liusra 21.42 (21.46), októberre 17.65 (17.65). Pengőben, 100 kg-ként, így A Magyar Magtenyészési Rt. Buda­áritip pest—Monor heti jelentése: A lu­cernamag iránti sürgető kereslet, amely egyes cégek részéről megnyilvánult, az árszínvona­lat rohamosan, néhány nap alatt közel 30 pen­gővel emelte fel. A lóheremag ára ezzel szem­ben, csekély ingadozásoktól eltekintve, nem változott. Bíborheremag iránt is élénk keres­let mutatkozott a német kontingens fedezésé­vel kapcsolatban, ami ugyancsak jelentős ár­emelkedést vont maga után. A készletek ebből a cikkből fogytán vannak. Szöszcs­­bü­kköny iránt az érdeklődés még mindig minimális, üzletkötésre csak elvétve kerül sor. Tavaszbükköny­ből sok áru van még gazda­­kézen és exportlehetőség hijján e cikkre nem gén akad vevő. A tökmagpiac csendes. A napraforgómag ára nem változott. A német boreókontingens fedezésére további vásárlá­sok történtek nyomott árak mellett. A mák­­ némileg ellanyhult. Hivatalos nyersáruárak: 1 per 100 kg, ob állomás: Köles, fehér 16—18,­­ vörös 13—14, egyéb 11.50—12, napraforgó , fehér 20—21, tökmag, nagyszemü 30—31.50 | kisszemü 25—25.50, dohos 23.50—24, mák, g kék 112—115, Viktória-borsó 17.50—19, expr.- B borsó 17.50—19, lucernamag, nyers 200—240, B ólamzárolt 320—340, lóhercmag, nyers 110—­ 125, ólomzárolt 145—155, bíborheremag 60—8­63, tavaszi bükköny 14.50—15.50, szöszös fetik-g köny 41—47, csillagfürt 13.50—14.50, fehér-1 heremag 200—220, é’laliveTair Tovább drdgul­t zöldség- g felDilfejtSír Sí féle. A szombati nagypia-­­con a felhozatal kevésnek bizonyult. A bn-1 romfifélék közül drágult a vágott tyúk, a­­ csirke, a ruca és a pulyka, de a többi minő-­­­ségek is szilárdultak. Csak a tojáspiacon mut­ tatkozott kisebb lanyhulás, ahol az árakat­ további 2—3 fillérrel méríékelték. A zöldség-1 félék közül jelentősebb mértékben drágult a­­ paraj, a sóska, a melegágyi tej-,­saláta, a kar­­g fiol, a makói hagyma és a káposzta. Először szerepelt a piacon jóminőségű idei karalábé, amelyet 80—90 fillérért árusítottak darabon­ként. A gyümölcspiacon az osztrák alma az erős kínálat következtében olcsóbbodott, a ki­fogyófülben lévő mandarin pedig nagyobb mértékben drágult. A szombati piacra a következő szálk­má­­nyok érkeztek: 33 vágón (darabáru 17, bur­gonya 11, narancs 2, zöldség 1, sárgarépa 1, cékla 1­vágón), őstermelő­ kocsi 15. Rendelt áru 29 kocsi, 9 autó. Kertész-kocsi 5. Élő baromfi 256 ketrec, vágott 231 mm. Tojás­­ 152 láda. A felhozatal tartózkodó, a forgalom élén­ a külé volt. Az alábbi, zárójelben lévő számok a nagy-­­ vásártelepi, a többiek a vásárcsarnoki árakat jelentik: Baromfi: Elő: tyúk 1 drb 250—400 (130— 140), csirke, rántanivaló 1 drb (180—200), sütnivaló 1 drb 150—300 (160—180), csirke, újdonság 1 drb (160), ruca, hízott 1 kg (150 —160), lúd, hízott 1 kg (145—155), pulyka, hízott 1 kg (120—535). Vágott: tyúk, la 1 kg 150—190 (145—160). Ha 1 kg (130—141), csirke, rántanivaló, la 1 kg 180—300 (180— 235). Ha 1 kg (120—160), csirke, újdonság 1 kg (310—320), ruca, hízott. la 1 kg (155— 170), na 1 kg 140—170 (140), lúd, hízott. la 1 kg 150—200 (145—160), na 1 kg 140—160 (130—145), pulyka. la 160—200 (160—170), Ila 140 (125—140), hűtőházi (120). Tojás: Teatojás, válogatott drb 7—8 kg 130—140, ládaáru, eredeti (105—108), kosár­áru, eredeti (108), főző- és aprótojás, eredeti drb 5,5—7, kg 120—130 (103—108). Friss főzelék, zöldség: Főzeléktök 18—401 (8—is), hónaposretek (12—55), paraj, tisztí­tott 40—60 (34—52), gyökeres (20—22), sóska, melegágyi 240—280 (180—290), közön­séges (120—130), petrezselyem, la (54—58), Ila (48—52), zöldjével 34—44 (20—25), sár­garépa, la 14—16 (12—16), Ila 12—14 (10 12), vegyes­ zöldség, zöldjével (28—32), cékla, la 10—14 (15—20), Ila (8—12), karalábé, új­donság, melegágyi kg (80—90), drb 12—16 (8—10), karfiol, külf., rekeszben kg (80—90), tisztított kg 120- 130 (100—120), dughagyma 1 kg (40—80), fejeskáposzta, hollandi mag­ról (34—35), hazai, la 36—44 (30—344), Ila 24 30 (26—28), kelkáposzta, la 24—32 (18 —24), Ila (14—16), kelbimbó (160—180), vö­röskáposzta, hollandi 54—56 (40—50), vörös­káposzta 50—54 (30—40), savanyúkáposzta 86—48, fejessaláta, melegágyi 18—60 (5—50), endivia saláta (60—80). Gyümölcs: Alma, külföldi (40—120), nemes­­faj, 90—175 (80—160), közöns. válogatott 60 —100 (46—60), körte, nemesfaj 100—150 (60 —100), körte, külföldi 20—240 (120—160). n , r Ferencvárosi sertésvásár: Felhaj-! srtäBlTf©?­­tás 184, előző vásárról maradt? 116, összesen 300, eladás 228, eladatlan 72 drb. Angol hússertés 72 drb volt. Az irányzat változatlan. Arak: szedett,sertés, la 104—105, Ha 100—102, Illa 90—98, angol tőkesertés 102, exportzsír, márkázott 162 fillér kg-ként.­­ A többi ára változatlan maradt. * (18) Tomi elgondolkozva maga elé nézett, mosolygott, mert eszébe jutott Marie arca a búcsúzásnál és szinte látta, ho­gyan fogadná, ha ismét beállítana Mai­son Jauneba. Tudta, hogy Marie minden szigorúsága és felsőbbséges bánásmódja mellett is örül a közelségének és tudta, hogy emögött be nem vallott, talán fel sem ismert szerelem van. Végül ő fog megkérni engem, — mosolyodott el jól­­esen és erősebben megdobbant a szíve. — Ha tudnád, hogy én milyen türel­mes vagyok, — tört ki összefüggéste­lenül és széttárta karjait, úgy magya­rázott tovább Guynak: — Évek óta tü­relemből élek Marie mellett. Még azt is jóképpel eltűrtem, ha kedves volt egy másik férfihez, bár szerettem volna ösz­­szemorzsolni az illetőt, de megtanultam, hogy végül a legbutább férfi is remél­het, ha elég kitartó! És meglátod, Ma­rie előbb-utóbb a feleségem lesz! Guyt nem túlságosan érdekelte Tomi lelkiállapota, Marie iránt táplált érzel­mei, de azért becsületes kitartással vé­gighallgatta, csak azután kezdett a testvérek vidéki életének részletei után kérdezősködni. Tomi készségesen mesélt az együtt töltött napokról, elmondta, hogy Catin és Marie gyerekkori szobájukban lak­nak, sokat tréfálkoznak Dulbossal, Su­sanne néni még a gondolataikat is el­lesi és az egész környék imádja őket, elsősorban természetesen Charles Gau­­din, aki úgy követi Catint, mint az ár­nyék és Mariéra pedig úgy tekint, mint­ha állandóan kinyilatkoztatást várna tőle. — Nem, ne gondold, én igazán nem vagyok féltékeny, — mondogatta az el­beszélés közben gyakran. — Ismerem Mariét, jól szórakozik az ilyenfajta férfiakkal, néha szívesen táncol, de . . . — Hát táncolnak is? — döbbent meg Guy. — Catin nagyon szeret táncolni és ha az a mamlasz jó táncos . . . Te, én bevallom, én igenis féltékeny vagyok és kijelentem neked, hogy botrányt csi­nálok, ha Catin hamarosan nem jön haza, ha az a Gaudin még sokáig ott lábatlankodik. Mikor elment a felesé­gem és békésen megegyeztünk, hogy meg fogjuk vizsgálni önmagunkat, kis ideig kinen élünk, míg Catin elfelejti, ami volt, és én — az ő szavai szerint — magamba szállok. Semmiféle fiatalem­ber és társas sport, meg tánc nem volt a megegyezésben. Én is elég türelmes vagyok, de nem szeretem, ha nevetnek rajtam. Meglátod, hogy közéjük csapok. Tomi szívből élvezte Valliere nyugta­lanságát. Arra gondolt, hogy semmi sincs elveszve Catin számára, hiszen ez az ember imádja, nincs nyugalma nél­küle és alázatos hálával, rajongással veszi körül, ha mégegyszer visszajön. Csak Catin ne csináljon elkeseredésé­ben semmi bolondságot, — ijedt meg Tomi és szíve összeszorult arra a gon­dolatra, hogy az elkeseredett, magára­­maradt asszony túlságosan megfeszít-­­­heti a húrt. Elhatározta, hogy újévre minden körülmények között elutazik, még ha mindjárt villámok sújtják is Marie szeméből és tájékoztatja Catint Guy lelkiállapotáról, óvni fogja, figyel­mezteti. De most elsősorban le kell csil­lapítania a haragos Guyt, mert ha tény­leg beváltja fenyegetéseit és odamegy ilyen feldúltan, goromba lesz és min­dent elront örökre. — Nyugodj meg, — csitította meg­értő barátsággal és felállva, az izgatot­tan sétálóhoz csatlakozott, meleg szere­tettel átkarolta a vállát. — Légy egé­szen nyugodt, én holnap leutazom. Ba­rátod vagyok, megbízhatói bennem: ha valamit észlelek, azonnal értesítelek, vagy akár erőszakkal is magammal ho­zom Catint. I Guynak jól estek Tomi meleg szavai­­ és a belőle áradó együttérzés, hálásan megölelte. I — Sose hittem volna, hogy ilyen rendes ember vagy, — ismerte be s őszintén, — azt hittem, csak öklözni tudsz és ne haragudj, szellemi képes­ségeidet nem sokra becsültem. Tomi finoman, eszes fölénnyel elmo­solyodott, keskeny arcán nem volt semmi a megszokott, bohóckodó vi­gyorgásból, pislogó szeme tágra nyilt és nagyon okosan, szinte idegenül nézett Guyra. — Azt hiszem, az életben még sokak­nak fogok meglepetést okozni, először is Marienek. Valójában azt sem tudja, hogy ki vagyok, nagyot fog nézni . . . De tudod, a bohóckodó, butának vélt embert nem veszik komolyan, a vigyor­gás álarca mögül nagyszerűen lehet figyelni. Engem sose tartottak érde­mesnek arra, hogy titkolódzzanak előt­tem. Én az emberek veséjéig látok, en­gem nem érhetnek csalódások. Igaz, nagy árat fizettem ezért a bölcses­ségért, kishíján az életembe került. Egy könnyelmű lány — ez már régen volt, akkor még azt hittem, nem tudok élni nélküle, — kínszenvedések árán ta­nított meg­ erre. Végeredményben na­gyon sokat köszönhetek neki, nem ha­ragszom rá. Többek között azt is neki köszönhetem, hogy Mariét észrevettem. Ha ő nem lett volna, sose látom meg, hogy Marie milyen más, mennyivel többet érő, értékesebb és becsületesebb, mint általában a nők ... De ezekről majd máskor, ezek most nem érdekel­nek téged. Pedig Guy csak most kezdett igazán érdeklődni. Hogyan lehet egy embert ennyire félreismerni,­­ csodálkozott önmagán. Sohasem , látott Tomiban mást, mint egy fizikailag nagyerejű, jó­­akaratú, de buta és vigyorgó legényt. Pedig, lám, mennyire csalóka a felüle­tes szemlélet: valójában egy bölcs, ta­pasztalt, nagyon okos, derék embert, talpig férfit takart az álarc. — Bocsáss meg nekem, hogy any­­nyira félreismertelek, — fordult későn Tomi felé, őszinte megbánással. — Soha sem hittem volna, hogy éppen te leszel segítségemre az életem legnehezebb kérdésénél, hogy te fogsz ilyen gyöngé­nek, féltékenynek és tehetetlennek látni . . . Kérlek, viseld szíveden az én nyugalmam és boldogságom, állj úgy Catin mellett, mintha én magam lennék ott. Hogy mennyire nagyrabecsüllek és bízom benned, azt abból is láthatod, hogy nyugodtabb lettem és rádhagyom, tégy úgy, ahogy legjobbnak látod. Te­kerd ki a nyakát Gaudinnek, vagy in­kább ne, hozd vissza inkább Catint, az lesz a legjobb. Tomi komolyan megígérte, hogy min­dent megtesz a házasfelek érdekében, de Guy ezután komolyan becsülje meg magát, ne aprózza fel kalandok között az életét, tegye nagyon boldoggá Ca­tint, hiszen megérdemli és dolgozzék becsületesen, hiszen az a gyár nemcsak érte van, hanem százaknak ad nagyon szükséges kenyeret. A legteljesebb megértésben váltak el egymástól. Guy gazdagabb lett egy nagyszerű baráttal és lehiggadt némi­leg. Csöndes sóvárgással tért haza, egész szive sóvárgott Catin után. Ilii. FEJEZET, melyben a játék komolyra fordul és szivekben áll a tét Maison jaune élete valóban mozgal­mas, szokatlanul zajos lett. Susanne néni hosszas magánossága után most valósággal habzsolta, halmozta az élve­zeteket. Azt akarta, hogy Catin pillana­tig se tépelődhessék bánata fölött, ál­landóan el legyen foglalva, mindig akadjon valami új, érdekes és szóra­koztató a napjaiban. Egyik meghívást a másik után küldte rideg, férfis dol­gozószobájából. Meghívta az előkelő, gazdag szomszédokat, öregeket, fiata­lokat egyaránt. A szánok és az autó állandóan közlekedett, annyi látogatást tettek és annyi meghívást fogadtak el. Dulbos esztendőkig nem törődött any­­nyit a pincével, mint éppen ezekben a napokban. (Folytatjuk) VASÁRNAP 1338 MARCU­S 1 5

Next