Uj Magyarság, 1938. június (5. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

2 pataknak a szudétanémet vidékekre tör­tént vezénylése nem indokolható a rend és nyugalom, biztosításával. A szudéta­­németség a legutóbbi esetben a fegyelem és önuralom páratlanul álló példáját mu­tatta. Ha a szudétanémetek reagáltak volna a csehek kihívásaira és azt cseleked­­ték volna, amit a másik oldalon a csehek tettek, akkor az egész szudétnnémet vidék egyetlen szörnyű tűzfészek lenne. Politi­kai cselekvéseinknél első perctől kezdve szem előtt tartottuk a jog és erkölcs szem­pontjait és ügyeltünk eszközeink és mód­szereink tisztaságára. A szudétanémetség természetesen nem azért mutatott fegyel­met és tartott rendet, mert katonákat küldtek községeibe és házaiba, hanem sok­kal inkább azért, mert nem akart felülni a kihívásoknak. A legsürgősebben helyre kell állítani a normális és alkotmányos viszonyokat. A legutóbbi napokban terem­tett helyzet fenntartása csak arra vezet­het, hogy a szudétanémet népcsoport és a többi nemzetiség hangulatát elkeserítse és engesztelhetetlenséget idézzen fel, ami na­gyon veszélyes játék a tűzzel. »SMCMSIMO SZERDA­, 1938 JÚNIUS 1 Péris mesterkedései a szudétanémetek ellen Prága érdekében Páris, május 31. Kundt szudétanémet képviselő 14 pontja élénken foglalkoztatja a francia közvéle­ményt A lapok egy része rejtett iróniát és Wilson ú1 pontjára tett célzást lát ab­ban, hogy Kundt éppen 1­­ pontba foglalta össze a német kisebbség követeléseit. Álta­lános nézet, hogy a követelések gyakor­lati megvalósításával Csehország volta­képpen Svájchoz hasonló semleges szövet­ségi állammá alakulna át. Párisban kérdé­­ses­nek tartják, hogy végbemehet-e a­ kö­zeljövőben ilyen messzemenő átalakulás. A Liberté úgy véli, a német kisebbség 14 pontja nem megy túl a nemzeti kisebb­ségek szokásos követelésein. A háború előtti Ausztriában az ott élő nemzetisé­gek programjai teljesen hasonló követelé­seket tartalmaztak. A Temps nézete szerint a szudétanéme­tek közigazgatási és politikai önkormány­zatot kivánnak, szövetségi alapra fekte­tett állam keretei között. Emellett Német­ország­­érdekeinek megfelelő irányba akar­ják követeléseiket érvényesíteni a külpo­litika tekintetében. Ez a követelések leg­­lényegesebb pontja. Prága és Henleinék álláspontja között nagy űr tátong még, amelyet nem lesz könnyű áthidalni. Mind­amellett remény van a megegyezésre. Úgy látszik, írja a lap, hogy a cseh kor­mány kedvezően fogadta London 4. Pá­ris baráti indítványát és hajlandó elmenni az engedékenység legvégső határáig még akkor is, ha mélyreható módosítást kellene tenni az állam közigazgatási­ szervezetén. A lap szerint Középeurópában fokozódik a megenyhülés. A Ce Soir londoni tudósítója illetékes körökből úgy értesül, hogy az angol kor­mány nyomást gyakorol Prágára, hogy a cseh kormány a kisebbségi kérdések ügyében ne halogassa tovább a tárgyalá­sokat. Prága hajlandó eleget tenni London óhajának, de egyben utal arra, hogy Henlein hivatalos formában még nem fog­lalta írásba ellenjavaslatait. Lehetséges egyébként, hogy e tárgyalások folytatása előtt a cseh kormány visszavonja a múlt héten foganatosított katonai intézkedések egy részét. Prága, május 31. Párisban kedden hír jelent meg a szu­détanémet párt állítólagos­­ pontjáról. Ezeket a francia sajtó olyértelmű meg­­jegyz­­sekkel kísérte, mintha a szudétané­met pártnak a prágai kormánnyal szem­ben támasztott új követeléseiről lenne szó. Kundt képviselő ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy Hodzsa miniszterelnöknek nem nyújtottak át új pontba foglalt kö­ve­telés­ek­et. Nyilván csak azokról az általános megállapításokról és alapelvekről van szó, amelyeket a szudétanémet párt április 23-iki gyűlésén a nemzetiségi kérdés meg­oldása céljából előadott. Cseh tiltakozás Berlinben Bérail, márm­ód. A berlini cseh követség a német külügy­minisztériumban kedden, jegyzéket nyúj­tott át. A jegyzék több esetet sorol fel, amelyben német repülőgépek átrepülték a határt. Az állítólagos határsértésekkel kapcso­latban annak idején német részről már utaltak arra, hogy kizárólag forgalmi re­pülőgépekről van szó, különösen olyanok­ról, amelyek Berlin és Bécs között szerző­dés értelmében cseh terület fölött repül­nek el.­­ A nemzeti szocialista párt lapja, az Angriff, kedden este prágai tudósítójának jelentését közli, amely szerint az utóbbi napokban nem kevesebb, mint százhúsz külföldi újságíró érkezett Prágába, egye­nesen a spanyol hadszíntérről. A nyugateurópai sajtó rendszeres ha­zugsághadjárata, írja, az Angriff, a cse­hek hisztériás háborús előkészületeivel egyetemben odavezettek, hogy Francizor­»»ág­a» Anglia most mér ,skaétotu&o­ttó­kat” küld a német-cseh határra. A cseh hatóságok magatartása csak fokozza a háborús pszichózist. Egyenesen groteszk látvány, hogy a nemzetközi sajtó izgatásai által előidézett háborús intézkedések most a szenzációhajhász sajtó témájává lettek, s ezzel új veszélyeket idéznek fel. London, május 3. A Reuter-iroda prágai távirata szerint rendkívül kényes tárgyalások folynak ti­tokban a cseh kormány és a szudétanéme­tek képviselői között. Most derült ki, hogy Hodzsa miniszterelnök már vasárnap fo­gadta a szudétanémetek képviselőit, ami arra mutat, hogy a tárgyalások előreha­ladtak. A légkör javulásának másik jele az a tény, hogy a tíz nappal ezelőtt be­hívott kato­n­ák közül többen engedélyt kaptak a hazatérésre abban az esetben, ha olyan helyen teljesítettek szolgálatot, ahol a viszonyok ezt az engedélyt lehetővé tették. „A csehek maguk adják fel államuk létrejöttének jogalapját" Berlin, május 31. Bruns egyetemi tanár, Németország egyik legnevesebb nemzetközi jogásza, Vilmos császárról elnevezett tudományos társaság nagygyűlésén előadást tartott arról, hogy a versaillesi szerződés nem kifogástalan nemzetközi jogalap s így annak hatálytalanításáért nem lehet Né­metországot szerződésszegéssel vádolni. Bruns professzor ezután a cseh kérdéssel kapcsolatban utalt Benesnek a béketár­gyalások alkalmával a legfelsőbb antant­tanácshoz intézett két emlékiratára, ame­lyek szerint a szudétanémetek egyáltalá­ban nem mint kisebbségek fognak szere­pelni Csehországban, hanem —­ mint Benes memoranduma ígérte —, a német nyelv lesz az ország második nyelve és soha semmiféle visszaélést nem fog tűrni a né­met lakossággal szemben. Egy másik he­lyen pedig szó szerint a következő­ket írja Benes az emlékiratban: A cseh állam kormányzata Svájcéhoz lesz hason­latos. A csehek e tekintetben kötelezettsé­get vállaltak s ennek félretétele azt jelenti, hogy maguk adják fel államuk létre­jöttének jogalapját. Hát most ez történik! Kétmillió fontba kerülne a spanyol­­országi önkéntesek hazaszállítása London, május 31. A spanyol semlegességi bizottság keddi ülésén Plymouth lord elnök bejelentette, hogy az önkéntesek elszállításának költ­ségeihez valamennyi résztvevő hatalom­nak hozzá kellene járulnia-s Anglia haj­landó is a hozná javulásra. A német és olasz képviselők megígérték, hogy a kér­dést kormányaik elé terjesztik utasítás végett. A szovjet­ képviselő kijelentette, hogy a szovjet csak a bizottságok költségeihez kész hozzájárulni, de nem járul hozzá az önkéntesek észállításokon át­­­artásá­hat, aminek költségeit a szovjet­ álláspont szerint azoknak az államoknak kellene fedezniök, amelyeknek alattvalói az el­szállítandó önkéntesek. Szovjet­ önkénte­sek szerinte nincsenek Spanyolországban. A legközelebbi ülést csütörtökön tart­ják. Az önkéntesek hazaszállításának költségeit kétmillió fontra becsülik. Ebből ötnegyedmillió esik az önkénteseknek az egyes csapattestekből való elszállítására és az átmeneti táborban való elhelyezési költségeire, háromnegyedmillió fontot az önkéntesek tengeri elszállításának költsé­geim fordítanának ­ypti TMMSA úgy jött hozzánk, mint a pápa követe s úgy búcsúzott tőlünk, mint a ma­gyarság őszinte barátja, Pacelli bíboros, a Vatikán politikájának legfőbb irányítója. Az a gesztus, amellyel budapesti időzése alatt a magyarság legszentebb klenódiuma s egész államiságunk ezeresztendős szimbóluma, Szent István koronája előtt térdreborulva, imára kulcsolta kezét, ahogyan megtanulta a mi nehéz és rokontalan nyelvünk leg­szebb köszöntő szavait, mind azt mutatják, hogy ő néhány nap alatt megismert és megszeretett bennün­ket. Megszerette ezt a népet, amely ezer esztendőn keresztül hűséges volt hitéhez és hűségét fiai milliói­nak életével pecsételte meg; meg­szerette ezt az árva nemzetet, amelynek szenvedései a szentek martiriumához hasonlítanak, s lélekben magához ölelte ezt a népet. A mi számunkra végtelenül becses a pápa követének számtalan baráti gesztusa, s drágák a barátságnak jelei, amelyeket lépten-nyomon megmutatott. Most, amikor el­búcsúzik tőle az ország, amikor a magyar föld határa felé robog vele a vonat, meg kell mondanunk: vég­telenül jól esett a nemzetnek a ki­tüntető megbecsülés, amelyet a pápa, a keresztény vitág szellemé­nek leghatalmasabb ura képvisele­tében velünk szemben tanúsított, s meg vagyunk róla győződve, hogy Pacelli bíboros, aki a magyarokat közelről megismerte, hazatérve az örök Városba, mint diplomata sem fogja elfelejteni ezt a nemzetet. A Jüdische Rundschau nekiugrott Ma­gyarországnak s keservesen pa­naszkodik, hogy a zsidóság szere­pét már a magyarok is a puszta számarány és nem az elsőrangú minőségi munka alapján ítélik meg. Ez a nemzetközileg terjesztett vád jogtalanul és igazságtalanul éri a magyar nemzetet. A felsőházban is elfogadott zsidótörvény ötször annyi lehetőséget nyújt Izrael fiai­nak az érvényesüléshez, mint a vendéglátó magyaroknak, s ezt a túlzottan méltányos arányszámot a törvényhozás utolérhetetlen nagy­lelkűséggel állapította meg, külö­nösen, ha figyelembe vesszük né­pünk sötét, szomorú emlékeit a zsidó­­ minőségi munkáról! Téved a Jüdische Rundschau haragos cikkírója, ha azt hiszi, hogy az új törvény beterjesztésében és elfoga­dásában megfeledkeztünk a zsidó „minőségi” munkáról, mert éppen ez a minőség volt a zsidókérdés tör­vényes rendezésének hajtómotorja. Nagyon jól emlékezünk a gazdasági és a kultúráiig zsidó­ elnyomatás minőségére, emlékezünk az uzsora, a spekuláció, a síbolás ezer formá­jára, emlékezünk a kommunizmus kiváló minőségű zsidó terrorjára, a vámvédelem kihasználásának, a bank- és részvénytársasági törvé­nyek hézagainak minőségi haszno­sítására, az újságírás, a színpad kereskedelmi minőségére, az intel­lektuális bűnözések minőségének raffináltságára s az erős, nagy ma­gyar kultúra minőségének teljes le­rontására! Emlékezünk s azért hoztunk törvényt, hogy ezt a ron­tást és pusztítást legalább részben megakadályozzuk. A nemzetközi zsidó folyóiratok az igazságtalan támadásokkal, a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett alat­tomos rágalmakkal s a magyaror­szági viszonyok hamis, rikító kifej­tésével csak azt érhetik el, hogy a magyarság a maga önvédelmi har­cában tovább halad, s az egyenes felhívásra még tüzetesebb vizsgá­lat alá veszi a zsidó minőségi mun­kát. S ha ez bekövetkezik, akkor a hazai zsidóság joggal írhatja majd meg a külföldi fajsorsosoknak, hogy „segítsetek bennünket, de — ne ilyen nagyon”... Általános vádkötelezettséget vezet be az angol kormány Elkészül­ a sorozás! törvény — Ellenzéki roham az alsóházban Chamberlain miniszterelnök ellen, aki csak több interpelláció után jelentette ki, hogy átszervezik a katonai szolgálatot London, május 31. Az alsóház kedd délutáni ülésén Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére, napirenden kívül megkérdezte a miniszter­­elnököt, hajlandó-e az angol kormány által a hadiszolgálatra nézve tervezett rendszabályokat fehér könyv alakjában ismertetni ? Chamberlain miniszterelnök: Nem. A háború esetén előállott helyzettel kapcso­latos terveket a kormány akkor fogja a parlament elé terjeszteni, ha ez az eset f­elmerül. Attlee: Nem tartja-e a kormány saj­nálatosnál­ a múlt éjszakai vita során az egyik felelős miniszternek azt a kijelenté­sét, amely súlyos aggodalmakat kelthet az országban? Chamberlain miniszterelnök: Nincs tu­domásom ilyen nyilatkozatról. Wedgwood Ben ellenzéki munkáspárti képviselő: Tudja-e a miniszterelnök, hogy Sir Thomas Inskip haderőfejlesztési mi­niszter kijelentette, hogy készen áll a sorozási törvény? Chamberlain: Ilyet nem mondott. Wedgwood Ben: A hivatalos tudósítás szerint Sir Thomas Inskip, amidőn meg­kérdezték tőle, van-e sorozási törvény, így felelt: „Ezt mondottam olyan világosan, aho­­y csak lehetett.” Chamberlain erre nem válaszolt. Ellen­zéki oldalról unszolták ugyan, hogy felel­jen, de a miniszterelnök néma maradt. Mander képviselő: Várjon az a törvény, amelyre Inskip hivatkozott, kiterjed-e a vagyon mozgósítására is? Chamberlain nem felelt. Déván képviselő: Azt jelenti-e ez, hogy a miniszterelnök vissza­utasítja Inskip múlt éjszakai kijelentését? Chamberlain: Nem. Az ismételt pótkérdésekre Chamberlain végül kijelentette, hogy jelenleg nem áll módjában hosszabb nyilatkozatot tenni, de tudomása szerint egy idevonatkozó tör­vényt jegyeztek elő az alsóház naplójában, talán céls­zerű volna azonban, ha a Ház ezt bevárná. Inskip hadügyminiszter különben rádió­beszédében kijelentette, hogy az angol hadseregben legközelebb bevezetik a leg­kiválóbb védelmi szakértők újabb talál­mányait. Ezek a találmányok olyan ter­mészetűek, hogy az ellenség „néhány bor­zalmas, sőt talán váratlan védelmi fegy­verrel találja majd magát szemben”. És most vannak tervezés alatt új típusú elhá­rító ágyúk, valamint az alacsonyan szálló repülőgépek ellen igen hatásos új légelhá­rító lövegek. Beiktatták az új osztrák országos kormányt Bécs, május 31. Kedden délután iktatták be ünnepélye­sen hivatalába az új osztrák országos kormányt. Seyss-Inquart helytartó üdvö­zölte Frick dr. birodalmi belügyminisz­tert. Ismertette a márciusi események történetét, rámutatva arra, hogy annak­idején az előző rendszer nem a hatalom­nak engedett, hanem azért mondott le, mert az osztrák nemzeti szocialisták figyelmeztetésére belátta, hogy a megál­lapodások megszegése folytán egyetértő cselekvésre már nincs mód. Kijelentette tovább, hogy az osztrákok nem gyászolják országuknak soha sem akart szuverenitását, mert számukra ez az ország mindig a német nép egyik alkotó­­része volt.­­

Next