Uj Magyarság, 1940. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
2 vábbá, mert lehetővé teszi a munkafelügyelői kar megszervezését. Kár, hogy számuk kevés, mert ennek a szervezetnek lesz a feladata annak az alapvető munkának az elvégzése, hogy a mezőgazdasági termelésben a munkavállalóknak azt a 150 napját is próbálja hasznosítani, amely ez időszerint parlagon és kihasználatlanul hever. A munkaadó és a munkavállaló egyaránt fontos tényezője a nemzetnek, egyik sem előbbre való; csak az adottságoknál fogva volt eddig a rangsor az, hogy a munkaadó az erősebb fél. Ez a javaslat biztosítja azt, hogy a munkavállaló, mint a nemzet szabad polgára, a munkaadó mellé emelkedik. Tasnádi Nagy András elnök javasolta, hogy a Ház következő ülését csütörtökön délelőtt tíz órakor tartsa, napirenden a legkisebb mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat vitájának folytatásával. Az elnöki napirendi indítvány elfogadása után áttértek az interpellációkra. roMÄQfÄitSÄG CSÜTÖRTÖK, 1940 FEBRUAR 1 A kultuszminiszter előkészíti a népművelési törvényt és a párbérkérdés megoldását Krencz Rajmund terjesztette elő az első interpellációt a kultuszminiszterhez „az iskolán kívüli népművelés előadásain űzött politizálás” tárgyában. Hóman Bálint kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy ha a képviselő által jellemzett előadásokon valóban olyan témákat feszegettek, az előadás nem volt helyénvaló, de még kevésbé helyénvaló ezt a kérdést ilyen formában idehozni a Ház elé. Még kevésbé helyes a mai időkben ilyen interpellációt intézni a miniszterhez és ahhoz a kormányhoz, amelynek külpolitikai állásfoglalását a Ház minden tagja és az ország egész népe ismeri. Az esetet ki fogja vizsgálni és bejelenti, hogy a népművelési törvényjavaslat előkészületben van és reméli, néhány hónapon belül a Ház elé hozhatja. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Forster György a kultuszminiszterhez, a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez intézte interpellációját az egyházi adózás és párbérfizetési kötelezettség tárgyában. Hóman Bálint kultuszminiszter a belügyminiszter és a pénzügyminiszter nevében is köszönettel vette a nagy horderejű szociális kérdésről szóló interpellációt. Köztudomású, hogy a párbérkérdés milyen feszültségeket, nehézségeket és kellemetlenségeket okozhat ott, ahol ez a kérdés nincs kielégítően rendezve. A kérdés generális megoldása igen nehéz feladat, komoly és teljes adatgyűjtésre van szükség. A megoldás kétféleképpen lehetséges, párbérmegváltással, amikor pénzben fizetnek a párok és átvállalással, amikor a politikai község vállalja át a párbéreket és arányosan osztja meg a lakosság között. Mindkét megoldásnak vannak hátrányai. Elrendelte a kérdésre vonatkozó adatgyűjtés gyors lefolytatását és ennek megtörténte után érintkezésbe fog lépni az illetékes miniszterekkel és igyekeznek majd az ideiglenes rendezés véglegesítését előkészíteni. A kérdésnek igen erős pénzügyi és magángazdasági kihatásai is vannak, rögtöni intézkedést hozni lehetetlen, de ígéri, hogy a végleges rendezést olyan alaposan előkészítik, hogy a kirívó igazságtalanságok és méltánytalanságok meg fognak szűnni. A Ház a minieater válaszát tudomásul vette. Güttler Dénes a pénzügyminiszterhez interpellált a visszacsatolt területeken épült adómentes házak téves megadóztatása tárgyában. Kérte a felvidéki adómentes házak pótadójának megszabásáról intézkedő rendelet visszavonását. Az interpellációt kiadták a pénzügyminiszternek. A modern külföldi államokban a mienknél is nagyobb nehézségekkel találkozott a mezőgazdasági biztosítás Meskó Zoltán a belügyminiszterhez és igazságügyminiszterhez intézett interpellációt a szervezett, sorozatos politikai orvtámadások ügyében. Az utóbbi időben a vörös forradalomra emlékeztető orvtámadásoknak vagyunk tanúi. Az ügyészség most dolgozik a vádirat megkonstruálásán, annak nem akar elébevágni, épp azért, ha a vádirat ismertté válik, újabb interpellációt jegyez be. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek.Matolcsy Mátyás a földmívelésügyi miniszterhez interpellált a mezőgazdasági lakosság öregségi biztosítása terén tapasztalható sérelmekről. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter leszögezte, hogy az interpelláló képviselő szerint a felhozott adatok az Orige-tól származnak. Kénytelen megállapítani, hogy ezek az adatok hibásak. A helyes adatoknak birtokában van s ezeket bármikor hajlandó a Ház rendelkezésére bocsátani. Ezek az adatok a helyzetet nem mutatják olyan súlyosnak, mint ahogy azt az interpelláló képviselő beállította. Az interpelláló párhuzamot von a csehországi biztosítás és a mi biztosítási rendszerünk között. Ez az összehasonlítás helytelen, mert a cseh biztosító intézetek csőd előtt állottak, s állandóan nagy deficittel zárták mérlegüket. Ezeknek az intézeteknek azonban könnyebb volt a helyzetük, mert más államok segítségére támaszkodhattak, míg nekünk saját erőnkből kell fenntartanunk intézményeinket. A havi 5 pengős öregségi segély valóban kevés, de ma még nem lehet többet juttatni, mert azt nem bírná el a mezőgazdaság rentabilitása és a munkásság maga más oldalon érezné azt meg. Meg kell állapítani, hogy már az elmúlt esztendőben 72.000 mezőgazdasági munkás kapott öregségi segélyt, ami feltétlen fejlődést jelent. Az interpelláció tulajdonképpeni tárgya az volt, hogy a befizetések terén kiesések voltak az 1939-es esztendőben. Az első esztendőről van szó, s itt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy másutt, így az olasz és a német biztosítási rendszerben is az első esztendőben voltak kiesések és ezek nagyobbak voltak, mint nálunk. Ezenkívül decemberben még mintegy 500.000 pengő fog befolyni, mivel ennek a hónapnak a számadásai nincsenek lezárva, s így az első esztendőben mintegy 2 millió pengő folyik be, vagyis 60 százaléka az előirányzatnak. Természetesen a száz százalékra kell törekedni, épp ezért plakátokon, füzetekben és rádió útján hívta fel a munkásság figyelmét arra, hogy saját érdekeiben rójja le a járulékokat. Ezenkívül azon községi vezetőségeknek, ahol a járulékokat teljes egészében befizették, jutalmat tűzött ki. Repülőbizottságokat is szervezett, amelyek ellenőrizték a lerovást. Ezek a bizottságok négy megyében jártak már, s a következő hónapban mindenütt, már száz százalékkal emelkedett a lerovás. A mai rendszerrel egyébként a lerovások ellenőrzését meg lehet oldani. A Ház a földmívelésügyi miniszter válaszát tudomásul vette. Az igazságügy miniszter az építőtakarékokat szabályozó törvényjavaslaton dolgozik Pacsolay György a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a magyar élet pártja székházának vásárlása ügyében. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Közi-Horváth József az igazságügyminiszterhel interpellált az „építőtakarékok” körül történt visszaélések tárgyában. Rámutatott arra, hogy kisemberek gyanútlanul beadják a pénzüket ilyen takarékvállalkozásokhoz, s végül mindenük odavész. Kéri a minisztert, hogy akadályozza meg a visszaéléseket. Kadocsay László igazságügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy különösen az 1930-as évek elején, nagyobb számban alakult ilyen építőszövetkezetek és részvénytársaságok közül többen nem tudtak megfelelni kötelezettségeiknek és anyagi zavarokba jutottak. Elvek túlnyomórészt az volt az oka, hogy anyagilag nem voltak megalapozva és az ügyvezetésből hiányzott a szaktudás. Van azonban olyan eset is, hogy valóban az ügyvezető bűncselekménye is hozzájárult a bukáshoz; minden esetben megindult az eljárás az illetők ellen. Volt olyan eset is, amikor az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádirat nem helytálló. Ebben az esetben a sértettek részleges kártérítést kaptak, de a feljelentésüket visszavonták. Ez történt a múltra vonatkozólag. Ami a jövőt illeti, a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, az igazságügy minisztériumban egy erre vonatkozó törvénytervezet készül és most van éppen tárgyalás alatt. Reméli, hogy rövidesen a Ház elé hozhatja ezt a törvényjavaslatot. A javaslatban két vezető elvet tartanak szem előtt. Az egyik az, hogy a most működő ilyen építő takarék szövetkezeteket megvizsgáltatják az életképesség szempontjából. Az életképteleneket felszámolják, az életképeseket pedig alapos ellenőrzés alá helyezik. A jövőben már az alapítás feltételei kautélát kell, hogy nyújtsanak az ilyen intézeteknél. A Ház az igazságügyminiszter válaszát tudomásul vette írógép részletre, kedvező feltételekkel Készpénzért nagyon olcsón! Budapest, VII., Nagyatádi n II 1_ Szabó (Kertész)utca 41 Kovács Aladár Telető: 10 m, a február.i Az eszmét védeni, egy-egy politikai gondolatot propagálni s az ellenfelekkel szemben megoltalmazni mostanáig nem fizikai eszközzel szokták. Arra való volt a szellem, s az eszmét hirdető legjobbak meggyőződése, tudása, vitatkozókészsége, hogy ezt a szükséges védelmet ellássa, s igen szomorúan fest az olyan politikai gondolat, amelyet csak boxerekkel és szerződtetett díjbirkózók izmainak fizikai fölényével tudnak a támadásokkal szemben megoltalmazni, vagy ha az ellenfelek kedvét ilyen eszközökkel lehet már csupán elvenni a bírálattól. Az egész józan nemzeti közvélemény osztja a belügyminiszternek ezt a nézetét, s helyesli, hogy a közéleti emberek felbérelt bántalmazóit a független magyar bíróság vonja majd felelősségre. Az ügy jó helyen van a közvádló asztalán és azok, akik az eszmevédő díjbirkózót erre az állásra megfogadták, okosan tennék, ha nem hozakodnának elő a dologgal, hanem hallgatnának és megvárnák, amíg a törvény betűje beteljesedik az érvek helyett ököllel argumentáló hívükön. Hiszen érezniök kellene, mennyire fonák helyzet ez s milyen furcsa világosságot vet ez az ügy a mozgalomra, a pártra s arra az eszmére is, amely fanatikusait utcai utonállásokra készteti. Magyarországon józan emberek élnek, akiket szellemi fegyverekkel meg lehet győzni egy-egy gondolat igazságáról s a példa is azt mutatja, hogy nálunk a korszellem erőszak nélkül szokott átitatódni a legszélesebb rétegek lelkébe. Aki tehát az eszmeterjesztés bevált módszereivel és természetes eszközeivel nem boldogul, jobban teszi, ha félreáll, lemond a tömegek meghódításáról,s nem kompromittálja önmagát azzal, hogy még volt eszmetársait is díjbirkózók alkalmazásával „téríti jobb belátásra“. Néhány soros apró hírek olykor többet mondanak, mint bőbeszédű, terjedelmes beszámolók. * Dautry francia hadfelszerelési miniszter bejelentette, hogy az egyik francia lőporgyár munkásainak létszáma 200-ról 16.000-re, az egyik francia arzenálé pedig 1500- ról 40.000-re emelkedett szeptember óta. * Németországban, mint másutt is, a bevonult orvosokat olyan kollegák vagy kolleganők helyettesítik, akik nem alkalmasak katonai szolgálatra. A német betegsegélyző orvosok most tervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a honoráriumban a bevonult orvos éppen úgy részesedik, mintha odahaza praktizálna. Ha nem is kapja meg a bevonult orvos az egész tiszteletdíjat, a részesedés mégis eléri a 80 százalékot. * Az angol Defence and Economy Service megmagyarázza olvasóinak, miért kell a gazdag államok polgárainak éppen úgy áldozatokat hozni, mint azokban az országokban, amelyek a szegények közé számítanak. Egyfelől ezekben az országokban is csökken a termelés, mert a hadsereg mindent igénybevesz, másfelől pedig nő a fogyasztás és megmarad az a követelmény, hogy a külföldi megrendeléseket teljesíteni kell. Mindez csak lemondással és korlátozással válik lehetségessé. * A három skandináv állam: Norvégia, Dánia és Svédország a háború kezdete óta 200.000 tonna hajóűrt vesztett. Többet, mint a hadviselő Németország és Franciaország külön-külön. Vannak tehát pontok, ahol már alig lehet különbséget tenni semlegesek és had„teríti jobb belátásra“, viselők között. A földmívelésügyi miniszter az állatexport nagy eredményeiről és növekvő lehetőségeiről Váczy József a földmívelésügyi és honvédelmi miniszterhez interpellált az állatértékesítés válsága ügyében. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy ez a kérdés tipikus példája annak, hogy milyen fontos problémák várnak megoldásra. Az idei állatár letörésének oka az, hogy igen rossz volt a takarmánytermés, valamint a tengeritermés is. Minden olyan esztendőben, amikor drága a tengeri, a süldő ára például automatikusan le szokott szállni. Hogy a dolgon segítsünk, a jövőben több takarmányt kell vetnünk, ugyanakkor azonban gondoskodnunk kell arról, hogy most, erre az átmeneti időre is hozzunk be valami úton-módon tengerit és fehérje abraktakampányt. Másrészt pedig gondoskodni kell arról, hogy a kisgazdák érdekében belenyúljunk az állatértékesítés kérdésébe. Gondoskodni kell megfelelő piacokról úgy a szarvasmarhatenyésztés, mint a sovány állatok értékesítése terén. Erre vonatkozólag már történtekis megfelelő intézkedések és ezeket a jövőben fokozni kívánják. Kárpátalján szintén takarmányinrség volt, mire intervenciós vásárlás folytán Kárpátalján 5716 szarvasmarhát vettek át. Ezt az intervenciót az ország többi részében is bevezetik, miután a sovány állatok külföldön való értékesítése sikerülni fog, amennyiben negyvenezerrel több sovány marhát tudunk külföldön értékesíteni. Ami a kövér állatok és hízott marhák exportját illeti, német relációban is javul a helyzet. Pár napon belül megfelelő intézkedés történik német relációban, de ugyanakkor gondoskodni kíván arról is, hogy az olasz ár ne maradjon el a német ártól. Olaszországba most heti 1500 marha megy ki és Németországba 600 darab, ez már maga is 2000 darab és így a végén cirka 100.000 marha exportját sikerül biztosítani. Ezzel sikerül a marhaértékesítés terén rendet teremteni. Hogy a hizlalás terén is segítsenek, bizonyos hitelösszeget bocsátanak a gazdatársadalom részére, amely hitel cirka 6 millió pengőt tesz ki. Körülbelül 10.000 darab hasított disznó fog kimenni külföldre rövidesen, amivel a kisemberek helyzetén segítenek. Ami a juhkérdést illeti, magasabb gyapjúárakra van szükség. Ezt a kérdést nemcsak a gyapjúértékesítés terén, hanem a birkaértékesítés terén is rendezni kell. Most sikerült német relációban 25.000 darab birka kivitelét lehetővé tenni és erre más relációban is megvan a remény. Emelni kell a belföldön a juhhúsfogyasztást. E téren köszönetet kell, hogy mondjon a honvédelmi miniszternek, hogy a katonaságnál bizonyos mértékben bevezette a juhhúsfogyasztást. Rövidesen rendelkezésre állanak a megfelelő adatok, s akkor, a kérdést a honvédelmi miniszterrel megbeszélve, remél, hogy a gazdatársadalom igényeinek megfelelő gyapjúárat tud biztosítani. A 43. m. ki. osztálysorsjáték ^ 5-ik osztályának a húzásai B február 6-tól március 7-ig, egy hónapig tartanak. Ezren és ezren lettek gazdagok egy EH sorsjegy által! ||* Szerencsés fű §||]|^| pengő is 1 esetben M nyerheti || Jutalom: 4004100 pengő. Főnyeremény: 300.000 pengő. Továbbá 100.000, 70.000, 50.000, 40.000 P, (§! 20 nyeremény a 20.000 P, 20 nyeremény tmk 10.000 P stb., stb. nyeremények összesen 7,828.000 pengőt sorsolnak ki és H fizetnek ki azonnal készpénzben, tehát most vegyen! Megújítási árak Vétel-éseddigi résztvevőknek pót-sors jegyek ára: He JCgénz sorsj. 28.— P Egész sorsj. 140.— P ST Fél sorsjegy 14.— P Fél sorsjegy 70.— P figyfe Negyed sorsj. 7.— P '.N egyed sorsj. 35.— P Kg Nyolcad sorsj. 3.50 P Nyolcad sorsj. 17.50 P Hf Azonkívül fizetendő az előírt 30 fillér költség. H nyereményjogosultsága csak azoknak van, kik |||| mind az 5 osztály árát a megállapított kezelési költséggel együtt kifizették.