Uj Magyarság, 1941. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

2 S SASP F­őraktár: Édeskü­ty. E­rz­s­é­b­e­t-té­r nyúlt, mert Macsek kedden előreláthatóan nem megy Belgrádba, hanem helyette Kosutica dr. folytatja a tárgyalásokat Belgrádban, aki éppen ezért mégsem uta­zott el eredeti terve szerint. A horvátok úgy látszik, nem csupán az 1939 augusz­tus 26-i szerb-horvát megegyezés elfoga­dásához ragaszkodnak, hanem a jelek sze­rint külpolitikai követeléseket is támasz­tanak. v*magharsAo KEDD, 1941 ÁPRILIS 1 A Wilhelmstrassen mondják: Délszláviának tudomásul kell vennie, hogy a német türelemnek is van határa Berlin, március 31. A délszláv helyzettel kapcsolatban né­met illetékes helyen hivatalosan még mindig nem foglaltak állást, de meg­állapítják, hogy Délszláviában a német­ellenes irányzat mindinkább előtérbe kerül. A Wilhelmstrasse szószólója kijelentette, hogy Németország továbbra is fokozódó érdeklődéssel figyeli az események fejlő­dését. Németország — mondotta — nem hagyja ugyan befolyásolni politikáját az utca fékevesztett tömegétől, de hosszabb időn keresztül nem tűrheti, hogy egy vele szövetségben álló kormány tétlenül nézzen olyan túlkapásokat, amelyek Németorszá­got mélyen sértik. Német illetékes he­lyen hangsúlyozzák, hogy a legutóbbi németellenes tüntetésekről és a németek ellen mindinkább fokozódó túlkapásokról szóló hírek nagyrészt megerősítést nyer­tek. Német körökben különösen nagy fel­háborodást keltett Németország különböző módon történt meggyalázásán kívül Gre­­goricsnak, a Vreme főszerkesztőjének és több más, németbarát újságírónak a le­tartóztatása. Gregorics egyik előharcosa volt a délszláv-német közeledésnek és nem­régiben a Führer is kihallgatáson fogadta. A Németországgal rokonszenvező újságírók letartóztatását Berlin a délszláv kormány határozottan külpolitikai irányú cselekmé­­­­nyének tekinti. Minthogy a délszláv kormány még mán­dig nem hozta nyivánosságra követendő külpolitikai irányát, a Wilhelmstrassénak sem áll módjában hivatalosan állást fog­lalnia a délszláv kormány magatartásával kapcsolatban, meg kell azonban állapí­tania, hogy a délszláv kormány kétségen kívül semmit sem tesz abból a célból, hogy a fékevesztett elemek németellenes túlkapá­sainak gátat vessen. A birodalmi kormány ezért rendelte el a Délszláviában tartóz­kodó birodalmi németek hazaszállítását. A Wilhelmstrassen továbbá rámutatnak arra, hogy a német sajtó a délszláv esemé­nyekkel kapcsolatban eddig a legnagyobb tartózkodásról, óvatosságról és nagylelkű­ségről tett tanúságot, de a délszláv kor­mánynak tudomásul kell vennie, hogy a né­met türelemnek is van határa. Illetékes helyen kijelentették, hogy a belgrádi német követ a legutóbbi időben sűrű összeköttetésben állott a délszláv kor­mánnyal. A Wilhelmstrassen rámutatnak arra, hogy a Németországgal szövetségben álló délkeleteurópai államokban a délszláviai események hasonló visszhangot keltettek, mint magában a birodalomban. Ilyen körül­mények között teljesen érthető, hogy egyes államok az események hatása alatt elő­­vigyázati rendszabályokat voltak kénytele­nek életbeléptetni. A Wilhelmstrasse szószólója kijelentette, hogy a birodalmi kormány birtokában van a délszláv kormány egy külpolitikai vo­natkozású megnyilatkozásának, de ebben nincs szó a háromhatalmi egyezményről. A nyilatkozat további tartalma és körülmé­nyei tekintetében a legnagyobb tartózko­dást tanúsítják. A délszláv eseményekkel kapcsolatban az utóbbi napokban különösen a külföldi sajtóban sok vita merült fel atekintetben, váljon a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás már magával a csatlakozás tényével, vagy csupán a csatlakozásnak az illető állam törvényhozó szerve által tör­ténő ratifikációjával válik jogerőssé. Né­met illetékes helyen kijelentették, hogy minden erre vonatkozó vita teljesen feles­leges, mert kétségtelen, hogy a csatlak­ozás magával a háromhatalmi egyezmény alá­írásával automatikusan jogerőssé válik. Zágráb tovább tárgyal Belgráddal Zágráb, március 31. A horvát fővárosban teljes nyugolom uralkodik és zavartalanul folyik a minden­napi élet. A rendőrség a horvát paraszt­párt szervezeteivel együtt tartja fenn a rendet. A horvát bánság hivatalos lapja közölte II. Péter király kiáltványát, azt a miniszteri listát azonban, amelyen Macsek dr. mint első helyettes miniszterelnök sze­repel, nem közli a horvát közlöny, épp így Szimovics miniszterelnök nyilatkozatát sem. Péter király trónralépése alkalmából a városban csupán a középületeken és néhány szerb házán tűztek ki zászlót. Macsek dr., a horvátok vezére szombat reggel óta szinte szünet nélkül folytatja tárgyalásait a helyzetről. Szombaton és vasárnap Subasics dr. horvát bánnal és a parasztpárt vezető férfiaival tanácskozott. Subasics tudvalévően a megelőző napok­ban Macsek megbízásából Belgrádban tar­tózkodott, hogy tájékozódjék a helyzetről. A vasárnapi megbeszéléseken részt vett Kozanovics Száva, a Szimovics-kormány közélelmezési minisztere, aki a független szerb demokrata párt főtitkára és reggel érkezett Belgrádból. Kozanovics még va­sárnap este visszaindult Belgrádba. Vasár­nap Macsek fogadta kabinetfőnökét, Odics dr.-t is, aki szombatig Belgrádban volt. Vasárnap este Zágrábba érkezett Macsek dr. volt minisztertársa és munkatársa a horvátok vezetőségében, Andresz kereske­delmi miniszter is. Hétfőn tovább folytak a megbeszélések és ugyanakkor Macsek dr. megbízásából Belgrádba érkezett Kosutics dr., a horvát parasztpárt helyettes vezetője, a Hrvatski Dnevnik­ kiadója, hogy folytassa a horvát bán által megkezdett tárgyalásokat a hor­vátok és szerbek további együttműködésé­nek lehetőségeiről. Szimovics miniszter­­elnök hétfőn délelőtt fogadta Kosuticsot és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Zágrábban Subasics bán hétfőn délelőtt először Nedeljkovics tábornok, hadsereg­parancsnokot fogadta, majd a vele folyta­tott megbeszélés után Macsek dr. és a vasárnap Zágrábba érkezett Andresz mi­niszter hosszasat­ tanácskoztak Subasics bánnal a báni palotában. Mint mondják, kedden Zágrábba érkezik a kormány két másik horvát tagja is és a horvát főváros­ban csak azután várhatók végleges dönté­sek. Egy mértékadó horvát politikus ki­jelentése szerint Horvátországban azt hi­szik, hogy a belgrádi rendszerváltozás sok­kal inkább a horvát autonómia ellen irá­nyul, mint Délszláviának a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása ellen. A Hrvatski Dnevnik a mostani helyzettel kapcsolatban többek között ezeket írja: Az új kormány megalakulása után any­­nyiban világos a helyzet, hogy az összes szerb politikai pártok egyesültek, amelyek közül néhány eddig eltérő politikai fel­fogást vallott. Ezzel szemben áll a horvát parasztpártban megszervezett nép, amely ma új lendületet kap. A horvát paraszt­párt vezetőségét is érdeklik a külpolitikai események, mert Délszlávia összes népei­nek jövőjéről van szó. A vezetőséget nagy megelégedés tölti el, hogy Horvátország­ban ideális rend uralkodik és a széles néprétegek vezetőjükre szegzik tekintetü­ket, ma inkább, mint valaha. Az európai és a belső helyzet azt parancsolja, hogy ez a vezetőség megfontolt legyen munká­jában, de egyúttal határozott is. A hor­vátok tudatában vannak az európai hely­zetnek és a Délszlávia körül uralkodó ál­lapotoknak. Macsek beható tanácskozáso­kat folytat, amelyek egyelőre tájékozódó jellegűek. Ha összegyűjtötte az összes értesüléseket, akkor megtörténik a döntés. London, március 31. Az angol fővárosban feszült érdeklődés­sel tekintenek a horvát parasztpárt zágrábi tanácskozásai elé. Londonban attól tarta­nak, hogy a horvátok és szerbek között mutatkozó ellentét komolyabb természetű. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAM­VASUTAK BUDAPEST DÉLI ÜZLET VEZETŐSÉGE. 7577/1941. I. szám. A Magyar Királyi Államvasutak Budapest.­­ déli üzletvezetősége (Budapest, Kerepesi­ út 3) mozdonyvezetői kiképzés céljából budapesti, székesfehérvári, hatvani és nagykanizsai sütő- fiázai részére GÉPLAKATOSOKAT keres. Okmányokkal igazolni kell, hogy folyamodó: 1. magyar állampolgár, 3. katonai kötelezettségének eleget tett. 3. életkora 34 évnél nem több, 4. legalább négy középiskolát végzett. 5. egy évnél nem rég­ib keletű erkölcsi bizo­nyítvány szerint kifogástalan magaviseletű. A felszerelt kérvényeket Budapest-déli üzlet­vezetőséghez címezve a fent felsorolt sűtőház­­főnökségek bármelyikéhez lehet beadni. Ugyan­ott közelebbi tájékoztatás is kérhető. Budapest, 1941. évi március hó 28-án. AZ Ü­ZLETVEZETŐSÉG. Belgrád határzárt rendelt el Stájerország és Délszlávia között zírán, március 31. Március 29-ike óta délszláv részről a Marburg-Spielfeld közötti személyvonat­­közle­kedésen kívül teljesen elzárták az összes határát­járókat Stájerország és Dél­szlávia közt. Zágráb, március 31. Belgrádi rendeletre a Horvátországban élő birodalmi németeket felszólították, hogy hagyják el az országot. A horvát hatóságok élénk sajnálkozásuknak adtak kifejezést és tőlük telhetőleg segítségükre vannak a német hatóságoknak az elszállí­tás megszervezésében. A bánsági kormány érintkezésbe lépett a laibachi bánsági ha­tóságokkal s ezek megígérték, hogy a különvonatokat a határon a lehető leg­gyorsabban átengedik. Az első különvonat vasárnap este 8 órakor indult el, mintegy 800 birodalmi némettel. Eszéken a horvát lakosság rokonszenv­­tüntetéseket rendezett a tengelyhatalmak mellett. A rendőrség kivont karddal lépett fel a horvátok­kal szemben. Több ember súlyosan megsebesült. Klagenfurt, március 31. Hétfőn délután Villach főpályaudvarára érkezett a Délszláviából menekült biro­dalmi németek első csoportja. A 169 me­nekült német mind Laibach városában és környékén lakott. Több újabb délszláv korosztályt hívtak fegyverbe Amszterdam, március 31. Egy angol hírügynökség belgrádi jelen­tése szerint a hétfőre virradó éjszaka fo­lyamán több újabb délszláv korosztályt hívtak fegyverbe. Berlin, március 31. Hétfőn a késő esti órákban a következő közlést tették berlini illetékes helyen. „Egy külföldi hírügynökség délután azt a hírt adta ki Berlinben, hogy Bulgáriá­ban elrendelték az általános mozgósítást. Ez a hír, mint kellő helyen történt érdek­lődés után kiderült, misztifikáción alap­szik. Nem Bulgáriában, hanem Délszláviá­ban kezdtek mozgósítani, s nyilvánvaló, hogy az említett hírügynökség összetévesz­tette a két országot.“ Szófia, március 31. Szófiai politikai körökben a legnagyobb figyelemmel kísérik a szerb-horvát vál­ságot. Janev kormánypárti képviselő a Duma című lap hasábjain megállapítja, hogy a válság súlyosbodik. Mindabból, ami március 27-ike óta történt, kitűnik, hogy a délszláviai kormányváltozás a há­romhatalmi egyezmény ellen irányul. Nem tehető azonban fel, hogy a belgrádi kor­mány ne tudná megítélni a külpolitikai irányváltozás következményeit. Ha ennek ellenére a délszláv külpolitika viszályhoz vezetne Németországgal, ez azt jelentené, hogy Belgrádban a nemzeti romanticizmus döntő tényezővé vált. A bolgár képviselő ezután emlékeztetett Csehszlovákia fel­bomlására és arra, hogy a versallesi békeszerződés nyomán létrejött különböző népekből álló összes államok a legutóbbi két év alatt egymásután felbomlottak. Nagybecskereken az erőszakoskodó szerbek a csehek, lengyelek s angolok mellett tüntettek Bukarest, március 31. Szombat óta a délszláv határ közelében levő román helységekbe nagy csoportok­ban érkeznek németek Délszláviából, akik a szerb terror elől menekülnek. Elbeszélé­seikből kitűnik, milyen mértéket öltöttek már Délszlávia szerb részében a német­ellenes tüntetések. Nagybecskereken a II. Péter király trónralépése alkalmából ren­dezett hivatalos ünnepségen nem csupán délszláv, hanem cseh, lengyel és angol lo­bogók is voltak láthatók s a szerbek élje­nezték Csehországot, Lengyelországot és Angliát, Németországot pedig szidalmaz­ták s a Szovjetoroszországgal való szövet­séget követelték. Nagybecskereken és kör­nyékén meglehetősen nagy német népcso­port él s a németeket a szerbek állandóan azzal fenyegették, hogy „minden németet felakasztanak, mielőtt még Hitler bejön“. Nagykikindán Nickel német kereskedő üz­letét a tömeg szétrombolta. Nagybecske­reken a város középpontjában lévő német utcákban a szerbek valamennyi üzletet összezúzták. Boka községben szerb kato­nák sok németet megöltek. Az újvidék— nagybecskereki vonalon a robogó vonatból szerb katonák kidobtak egy német szárma­zású embert. Legújabban a délszláv csapatok a ha­tárt hermetikusan elzárták, úgyhogy kér­déses, várjon átmenekülhetnek-e még na­gyobb számban Romániába a német nép­csoport tagjai. A menekültek is megerő­sítik, hogy a horvátok nem vesznek részt a németellenes kilengésekben. A román határról délszláv területen hatalmas tűz­vész fénye látszik. Megállapították, hogy a tűzfényt erdőégés okozza, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az erdőtűz ösz­­szefüggésben áll-e a politikai zavargások­kal. A mozgósítás kapcsán mindenütt csak a szerbeket hívták be katonai szolgálatra, míg a horvátokat és szlovéneket, továbbá a magyarokat munkazászlóaljarcba osz­tották be. Eden újabb tanácskozásai Athénben Washingtoni jelentések Amerika szerepéről a délszláv fordulatban London, március 31. A Reuter-iroda jelenti: Eden külügymi­niszter Dili tábornok, az angol vezér­kar főnökének kíséretében hétfőn ismét Athénbe érkezett. Az angol külügyminisz­ternek a görög kormánnyal folytatandó újabb tanácskozásain, mint hivatalosan k­özlik, elsősorban a háborúnak a Balká­non való kiterjesztése elleni rendszabályok­ról lesz szó. Berlin, március 31. Német politikai körökben általános de­rültséget keltett a Reuter-iroda jelentése, amely szerint Eden angol külügyminiszter és Sir John Dill vezérkari főnök újból Athénbe érkeztek, hogy „megakadályoz­zák a háború további kiterjedését.“ Ilyen jó tréfát alig hallottak az utóbbi időben a Reuter-ügynökség hírszolgálatában, mond­ják Berlinben. Washington, március 31. Welles államtitkár rövid kihallgatáson fogadta a görög és a délszláv követet. Az Associated Press szerint a megbeszélésen a balkáni helyzetről volt szó. A délszláv követ a kihallgatás után kijelentette a sajtó képviselőinek, nem nyilatkozhat ar­ról, milyen álláspontot foglal majd el az új délszláv kormány a háromhatalmi egyezmény tekintetében. A görög követ kijelentette, hogy Délszlávia most már úr lett a saját házában s ezt Görögország ter­mészetesen örömmel üdvözli. A Newyork Herald Tribune közlése sze­rint az amerikai rádióhírverés lényegesen hozzájárult a délszláviai fordulathoz. A Worldwide Broadcasting System, a Car­negie-alapítvány által fenntartott bostoni rövidhullámú állomás, amely szoros együtt­működésben áll a Harvard-egyetemmel és a kormánnyal, Scenta Petrovics dr. szerb előadó útján naponta felszólítást intéz Délszláviához és a Németországgal szem­ben irányuló ellenállásra buzdítja. Az adásokat a Wrul-adón közvetítik. Az Egyesült Államok belgrádi követe szom­baton táviratot intézett kormányához, kö­zölve, hogy „mindenki hallgatja ezeket az adásokat, amelyek gyűlöletre uszítanak Németország ellen“. A newyorki sajtó, de főleg a Newyork Times semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy Roosevelt elnök a délszláviai „új irányzatnak“ megad minden erkölcsi tá­mogatást. Washingtoni kormánykörök készségesen elismerik, hogy Amerika be­avatkozása Délszlávia politikájába bátorí­totta fel a szerbek forradalmi köreit lé­pésük megtételére. Lippman ismert amerikai közíró a Washington Postban a „Berlin elleni dél­szláv ellenállásról“ beszél. A dészláv maga­tartásban az Anglia támogatására hozott törvény első eredményét látja. Lippman rámutat arra, hogy az 1776-os számú tör­vény adott módot az angoloknak Görög­ország megsegítésére és arra, hogy a görö­gökkel együtt közös arcvonalat alakítsa­nak. Délszláviát erről az arcvonalról adott esetben támogathatják majd. Lippman véleménye szerint Anglia az Egyesült Ál­lamok részéről kilátásba helyezett hadi­anyagok nélkül nem határozta volna el magát Görögország tevékeny támoga­tására.

Next