Uj Magyarság, 1941. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

WUMCNARSta. Az összes típusokat szállítja a füles*» Rádió Vilmos császár­ út 60 ( Bodnár IV.V...) Telefon: 123-088. Készpénz, részlet, csere Bemutatja MARNITZ VIII., József­ körút 37—39 Telefon: 134-028 KÉSZPÉNZ — RÉSZLETFIZETÉS — CSERE ellenében kapható. Főüzlet: Budapest, VI., Podmaniczky­ utca 39. sz. Fióküzlet: Budapest, VII., Rákóczi­ út 30. sz. g/nA&f- he/n touzAeJ past a. Stastt^aS'^ to'aUa- VetfpéSo a. ^(/C'SSXC/PE# Standard radio VegyeSIRI­KY motorkerékpárvezérképviselet VI., HUNYADI-TÉR 9. rádió­ osztályánál: Tel. 220-868 Rádió-, csillár és villamossági cikkek Fémfeldolgozónál VIII., József-körút 15. Tel.: 139-556. Keresztény cég Az összes típusok nagy választékban. Szikora Rádió VI., TERÉZ-KÖRÚT 38. TELEFON: 11-67-39. RÉSZLET CSERE. SZAKSZERŰEN BEMUTATJA Hoffmann rádió V. ker., Szent István-körút 19.­­ Telefon: 120-531. NAN­KIS IX.,Ráday-u.11. Telefon: 188—203. Továbbra is a szokott előzékenységgel szállítja ADORJÁN ANTAL Katona József-u. 15. (Visegrádi-u. sarok.) T: 119-536 ivapnaio rvs«-ieire ib gg éveg Hohn Arthur^ VJ., Andráwr-M M. T*L *113—618. Csere, részletre is.___________o.t.u cseregépek 1 chísral IV., Ferenciek­ tere 2. „A“ árjegyzék ingyen. Kapható­­Ot­­len fa csillár és rádió C­arlOSC) szaküzletében VIII., József­ körút 71—73. Telefon: 138-041. 2- Újból elsüllyedt egy amerikai torpedóromboló Newyork, október 31. A tengerészetügyi minisztérium közle­ménye szerint a Reuben James nevű rom­boló, amely hajókaravánok kíséretét látta el, az elmúlt éjszaka az Atlanti-óceán északi részén elsülyedt. Mint kijelentet­ték, az elsülyedésre vonatkozóan részle­tek még nem állnak rendelkezésre. A Reu­ben James ugyanolyan, mint a Nagybri­­tanniának átengedett hajók, 95 méter 80 centiméter hosszú, 9 méter 15 centiméter széles, 1190 tonna vízkiszorítású. Legény­sége rendes körülmények között 120 fő, ebből 6 tiszt. Amerika egyik nagy repülőgépgyárát a sztrájk letörésére katonaság szállta meg A legutóbb azt jelentették, hogy Lind­bergh utoljára beszél, mert kilátástalan­nak ítélt minden további erőfeszítést. Lindbergh azonban, amint az Associated Press jelenti, most mégis újabb beszédet mondott, mégpedig igen éles és harcias beszédet, amiből egyesek az ellenkező kö­vetkeztetést vonják le. Lindbergh beszédé­ben, melyet az America First Comitee előtt mondott el, azzal vádolta meg Roose­velt kormányát, hogy az amerikai nép megkérdezése nélkül az országot semmit­mondó ürügyekkel a háború útjára vitte. Felszólítást intézett az amerikai állam­polgárokhoz: fogjanak össze és követelje­nek oly államvezetést, mely hagyományos amerikai őszinteségen és bizalmon alapul. Mégpedig tekintet nélkül arra, hogy mi­ként vélekednek az európai háborúról. Roosevelt azt az amerikai hagyományt, hogy a kormány a népen keresztül kor­mányoz, úgy változtatta meg, hogy a kor­mány uralkodik a népen. Bár az elnök minduntalan hangoztatta, és ígérgette, hogy az Egyesült Államok ifjúságát nem küldi úgynevezett idegen háborúba, most mégis az Egyesült Államok védelmének ürügye alatt olyan előkészületek folynak, melyek idegen háborúban való részvétel­hez nyitnak utat. Az Egyesült Államok közel állnak ahhoz, hogy háborúba keve­redjenek a legerősebb katonai hatalom­mal, amelyet a világ valaha ismert. Való­színű, hogy két arcvonalon kellene harcol­­niok. Az Atlanti- és a Csendes-óceánon egyszerre. Ahhoz pedig, hogy győzzenek, sok millió főnyi amerikai csapatot kellene különböző ellenséges országokban partra­­szállítani. Ugyanezen a gyűlésen Wheeler szenátor is felszólalt s hangoztatta, hogy a semlegességi cikkelyek eltörlése a há­borúhoz vezetnek. A gyűlésnek igen nagy sikere volt. Már délután öt órától kezdve óriási ember­­áradat tartott a Madison Square Garden felé, amely Newyork legnépszerűbb gyűlés­­helye. A rendőrség minden előkészületet megtett s az épülettömb közül 725 rendőrt állított szolgálatba. Nyolc órakor a hatal­mas csarnok már zsúfolásig megtelt. A tömeg hazafias dalokat énekelt és amerikai zászlókat lobogtatott. Az a sokezer ember pedig, aki nem tudott bejutni a terembe, a szomszédos 49-ik utcán helyezkedett el, hogy legalább hangszórókon át hallhassa a teremben elhangzott beszédeket. Lindbergh őszinte és egyenes politikát követelt. A megjegyzés találó és időszerű, mert az Egyesült Államok hivatalos poli­tikája a legkevésbé éppen ennek nevez­hető. A legújabb példa erre a Keamy romboló esete. A Keamy megtorpedózásá­nak körülményeiről most tették közzé a tengerészeti miniszter hivatalos jelentését. A jelentés megerősíti azt a korábbi hírt, hogy a Keamy egy angol hajókaraván segítségére sietett, melyet német tenger­alattjárók támadtak és eközben támadóan lépett föl az egyik tengeralattjáró ellen. A Kearny tehát, írja erről a Newyork Sun, a Greer esethez hasonlóan német tenger­alattjárót üldözött. Nem német támadás­ról volt tehát szó, hanem arról, hogy az amerikai romboló — parancsainak meg­felelően — maga kereste a bajt. A lap sze­rint szükséges, hogy színezés és kibúvók nélkül szögezzék le ezeket a tényeket. Ugyanebben az időben, amikor New­­yorkban ez a nagy háborúellenes tünte­tés folyt, Roosevelt felesége Chicagóban mondott beszédet, mégpedig, ahogy a táv­iratok jelentik, ezerdolláros tiszteletdíjért. Bár nyilván nem annak volt szánva, ebből a beszédből is háborúellenes tüntetés lett. Rooseveltjének megérkezésekor ötven asz­­szonyból álló küldöttség mellett kellett elvonulnia. Az asszonyok, a Chicago Tri­bune jelentése szerint, pajzsokat tartot­tak maguk elé, melyeken a következő fel­iratokat lehetett olvasni: „Zászlónk a csillagos lobogó, nem pedig a sarlós és kalapácsos, sem a keresztcsíkos angol lo­bogó“, „Eleanor! Fiaink, akár csak az ön Johnny fia, nem akarnak ölni“, „Ön nem tud angol posztot szemünkre teríteni é­s más hasonlók. Közben a sztrájkmozgalom tovább hul­lámzik. Az ötvenháromezer bányamunkás, aki még szombaton tette le a csákányt, változatlanul kitart követelése mellett, Lewis, a vezérük pedig nem hajlandó arra, hogy a munkások a tárgyalások idejében tovább dolgozzanak, bár erre Roosevelt három személyhez intézett levélben szólí­totta fel. Newyorki hírek szerint az észak­amerikai hajógyárakban újabb sztrájkok törtek ki, amelyek mintegy másfél mil­liárd dollár értékű hadianyagtermelést ve­szélyeztetnek. Plymouth egyik géppuska­gyárában és Cleveland egyik textilüzemé­­ben is sztrájkba léptek a munkások. A sztrájkok egyes helyeken, így New Yersey államban levő egyik nagy repülőgépgyár­ban olyan veszedelmes méreteket öltöttek, hogy Roosevelt kénytelen volt parancsot adni:­ a katonaság azonnali hatállyal vegye át a gyárat, s az üzemet addig tartsa megszállva, amíg ez a nemzetvéde­lem érdekeinek szempontjából szükséges­nek mutatkozik. Új telepes község létesül A földmívelésügyi miniszter a Zirci apátságtól földbirtokpolitikai célokra meg­szerzett 5604 kat. hold kiterjedésű ingat­lanoknak Széchenyi-telep néven ismert ré­szén új telepközség létesítését határozta el. A miniszter a telepközség helyének az ösz­­szes közérdek figyelembevételével leendő kijelölése céljából október 27-re a helyszí­nére miniszterközi bizottságot hívott össze. Az új csoportos telep létesítésének indo­kait s a telepítés tervét közigazgatási, köz­egészségügyi, szociális és kulturális szem­pontból a bizottság előtt Hajdú Isván dr. miniszteri osztálytanácsos ismertette. A terv szerint az új telepes községbe sok­­gyermekes családokat telepítenek át. A telepesek a törvényben előírt feltételek mellett kb. 14—15 kat. hold kiterjedésű területet kapnak a részükre egy-két szo­bás lakóházakat építenek megfelelő számú állat befogadására alkalmas istállókk­al. Az építkezések a jövő év tavaszán kez­dődnek meg s a telepesek a jövő év őszén telephelyeikre már át is költözködhetnek. A bizottság tagjainak a létesítendő te­lepesközség kialakítására vonatkozó észre­vételeit figyelembe véve, az előkészítő mun­kálatokat még ez évben megkezdik. A szóban levő ingatlanok megszerzését, illetve felhasználását nagymértékben megkönnyí­tette az a körülmény, hogy az ingatlano­kon alkalmazott cselédek közül csupán negyvennégy család elhelyezéséről kell gon­doskodni, mert a többit az apátsági ura­dalom más ingatlanain helyezi el. Az apát­ság az egyházi területek kijelölésénél is segítségére volt az iletékeseknek azzal, hogy erre a célra a Telepítési Alap javára 80.000 pengőt ajándékozott. SZOMBAT, 1941 NOVEMBER 1 K­arácsonyfa MEGTANULHAT NÉM­ETÜL vagy angolul, franciául, olaszul a Tanuljunk könnyen, gyorsan módszerű nyelvkönyvek segítségével Minden kötet szótárt is tartal­maz. Német kezdők részére 6.80 pengő, a többi kötet 6 pengő. NOVAK R. ÉS TÁRSA Budapest, Vill., Baross­ utca 21. ssém asnezos­zmás államtitkár Újvidéken és szentesen Az Újvidéken működő telepítési kor­mánybiztossághoz kirendelt bírák most zárták le azokat a bírói határozatokat, amelyekkel a bukovinai székelyek letelepí­tésének és földhözjuttatásának legfonto­sabb s legnehezebb része voltaképpen be­fejezést is nyert. Ezzel 3279 székely csa­lád 13.200 családtaggal jutott már föld­höz és mezőgazdasági ingóságokhoz, még­pedig oly módon, hogy a nekik odaítélt föl­dek máris jogos tulajdonukba mentek át, tekintet nélkül az ezzel kapcsolatos telek­könyvi munkálatokra, melyek még folya­matban vannak. Bonczos Miklós államtit­kár és telepítési kormánybiztos most, hogy a bukovinai székelyek földhözjutta­tásának érdemi része befejezést nyert, Új­vidékre utazott s ünnepélyes keretek kö­zött írta alá a bírósági határozatokat s egyben köszönetet mondott a kormány­biztosság tisztikarának a példás gyorsa­sággal és lelkesedéssel elvégzett ország­építő nehéz munkáért. Újvidékről Bonczos Miklós államtitkár Szentesre utazott s egy népművelési előadás keretében a dél­vidéki telepítés történetét ismertette. A rendkívül érdekes és élvezetes előadás után Szentes közönsége hosszan és lelke­sen ünnepelte Bonczos Miklós államtitkárt. Rövidesen hazakerülnek Németországból a volt jugoszláv hadseregből fogságba került magyarok A honvédelmi miniszter tájékoztatja a jugoszláv hadseregből német fogságba ju­tott és onnan még haza nem tért magyar vonatkozású hadifoglyok hozzátartozóit, hogy a visszaszerzett magyar területen lakó hadifoglyok hazahozatala céljából Németországban július óta magyar hadi­foglyokat kiválogató bizottság működik, amely eddig körülbelül hatezer magyar vo­natkozású jugoszláv hadifoglyot szállított haza Németországból. Valószínűség sze­rint még négy-ötezerre tehető a haza nem tért hadifoglyok száma. A bizottság munkája igen nehéz, mert a magyar hadifoglyokat egész Németor­szág területén sok hadifogoly-táborban levő többmillió különféle nemzetiségű hadifogoly közül kell kiválogatnia, amel­lett a hadifoglyokat sokszor egyenként vagy csoportonként adják ki s így a velük való közvetlen érintkezés nehéz. Ehhez járul még, hogy szállítási és egyéb akadá­lyok is vannak. Mindazonáltal minden re­mény megvan arra, hogy a még Német­országban levő magyar hadifoglyok még ez év folyamán hazakerülnek. A honvédelmi miniszter felszólítja a még haza nem tért magyar vonatkozású hadifoglyok hozzátartozóit, hogy amennyi­ben eddig nem kérték hozzátartozóik haza­­szállítását, a hazaszállítandó hadifogoly alábbi adatait levelezőlapon minden hozzá­­fűzés nélkül közöljék a honvédelmi mi­nisztérium XXI. osztályával (Budapest, V. Falk­ Miksa­ utca 9.) a hadifogoly neve, rendfokozata, polgári állása, születési ideje és helye, vallása, nemzetisége, lakó­helye, fogolytábor száma, fogoly száma, a feladó (kérelmező) neve és lakása. A ma­gyar vonatkozású hadifoglyok hazaszállí­tásáról a magyar állam gondoskodik. Az új rádiók nagy kiállítása Sternberg hangszergyár Árjegyzék ingyen Rákóczi-út 60 termében

Next