Uj Magyarság, 1942. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
OT MACKUSÁG. több élményeit, az ellenforradalmár parasztgazdákkal teleaggatott utcai akácsorokat éppen úgy, mint a terror, a megfélemlítés, a hazugság, a pusztítás és lealjasodás egész rendszerét, a csatorna- és briganti-zsidóság egész rémuralmát, amellyel akkor bennünket négy hónapon keresztül üldözött vaddá tettek saját országunkban. Ezek tehát nem hisznek semmiféle bolsevista veszélyben. Miért, miért nem, ők úgy érzik, hogy mi immunisak, megközelíthetetlenek vagyunk minden iyen veszélylyel szemben, s szerintük egész Európát birtokba veheti a bolsevizmus, mi még akkor is, mint zöld sziget, fogunk itt virulni a bolsevizált Európa romjain, üveg alatt őrizve magunkat összes hibáinkkal és mulasztásainkkal együtt. Vannak aztán, sajnos, olyanok is, akik suttogva arra biztatják ártalmas önmagukat és arra biztatnak ártatlan másokat is, hogy a bolsevizmus, a szovjet már nem az, ami eddig volt, hogy igen, igen, valamikor kénytelen volt véres kézzel, erőszakosan rendet csinálni a saját portáján, de azóta sokat szelídült, sokat csiszolódott, régi vérengző hajlamait másokkal cserélte fel, pacifista nagyhatalommá, szinte európai szemmel nézve is elfogadható uralmi rendszerré lett, amelytől senkinek sincs oka tartani, aki modern ember és együtt halad a korral. Persze, akik sötét, reakciós, nácieurópás elgondolásokra esküsznek, azokkal szemben a szovjet se lehet elnéző, hisz ez csak egészen természetes ... Jaj lenne a magyarságnak és jaj lenne Magyarországnak, ha akár lelki tunyaságból, akár vakságból, akár az alvilág ösztöneiből táplálkozó propagandának hatása alatt elvesztené öntudatát és ellentálló képességét ezzel a sokoldalú kísértéssel szemben. A magyarok Istene egyszer már kimentett bennünket a tűznek, a lángnak, a szennynek és öngyilkos rothadásnak abból az örvényéből, amelybe húsz évvel ezelőtt egyik oldalról ugyanez a Vakság, másik oldalról ugyanez a kiszámított, messzetekintő árulás mármár örökre elmerített, nemzeti létünkkel, becsületünkkel, nevünkkel, történetünkkel, összes erkölcsi javainkkal együtt. Ennek a közelmúltnak minden tanulsága, a jelen minden veszélye, minden felelősségérzete arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket: az a harc, amely ott messze keleten folyik, az a lebírhatatlan szenvedés, azok az elmondhatatlan nélkülözések, az a némaságában is eget ostromló hősiesség, a mi harcunk is! Annak minden célja, minden érdeke éppúgy közös velünk, éppúgy minket is érint, mint ahogy közös minden veszélye, minden megpróbáltatása. Változhatatlan és megdönthetetlen tény marad, hogy sorsunk szövetségeseink sorsával feloldhatatlanul össze van kovácsolva. Az ő győzelmük és helytállásuk a mi megmaradásunkat és győzelmünket, az ő bukásuk vagy megrendelésük a mi pusztulásunkat és lehanyatlásunkat is jelenti. Ha ebben végzet van, hát Magyarország sorsát ez a végzet szabja meg. Helyesebben: a sorsközösségnek az a törvénye, amely alól számunkra, akárhogy forgatjuk is, nincs se kibúvó, se fellebbezés. Ahogy ez a törvény, ez az igazság, amíg ezt elismertük és elhatározásainkat hozzá alkalmaztuk, fölemelkedésünket, Trianon összeomlását, az ország megkétszereződését, ellenségeink bukását jelentette, ennek a törvénynek megtagadása, megsértése, a vele való szembeszállás ugyanúgy föltarthatatlan végzetünket jelentené. Az igazi magyar közvéleménynek ezt tudnia kell s hisszük is hogy tudja, utolsó lehelletéig. hogy megújítsa azonnal önfalúsorsjegyét az V-ik osztály február 5-én kezdődő húzására. mm—mm 2 Hitler és Mussolini táviratváltása Világszerte hatalmas érdeklődés fogadta a Führer beszédét Berlin, január 31. A Duce a hatalom átvételének kilencedik évfordulóján a következő táviratot intézte a Führerhez: „Amidőn a nemzeti szocialista Németország Vezére iránti teljes odaadással és a győzelembe vetett sziklaszilárd hittel a hatalom átvételének kilencedik évfordulóját ünnepli, a fasiszta Itália és a magam nevében a legmelegebb szerencsekívánatokat küldöm Önnek. Führer, nagy műve folytatására és a német nép jólétére A Führer a következőképpen válaszolt: „Köszönetet mondok önnek, Duce, a baráti szerencsekívánatokért, amelyet a nemzeti szocialista hatalomátvétel évfordulóján táviratban juttatott el hozzám. Abban a biztos tudatban, hogy Európa szabadságáért folyó közös harcunkat győzelem fogja koronázni, szerencsekívánatait legőszintébb jókívánságaimmal viszonozom Olaszország boldog jövendőjére, az ön jólétére és történelmi munkájának sikerére." Az egész német sajtó vezércikkekben foglalkozik Hitler péntek délutáni beszédével. Kemény elszántsággal és a győzelem bizonyosságával halad a vezér a maga lítján, Németország útján, írja többek között a Völkischer Beobachter. Tudja, hogy népe minden akadályon át, minden hullámhegyen és méginkább minden hullámvölgyön keresztül követi. Tudja, hogy ez a nép az edzett népekhez tartozik, a fölemelkedő népekhez, amelyek jövője biztos. A Börsenzeitung „A Führer megragadó harci felhívása“ című vezércikkében rámutat arra, hogy Németország, Olaszország és Japán sorsközösségén szétfogytak töri a plutokráciák összes háborító tervei. A német nép kész követni vezérét a „legkeményebb harcokon át a győzelemig“. Tokió, január 31. A japán rádió is átvette Hitler vezér és kancellár beszédének közvetítését. Hivatalos helyen közölték, hogy Hitler beszéde rendkívül nagy figyelmet keltett tokiói politikaikörökben. Különösen azokat a szavait fogadták őszinte örömmel, amelyek a japán népet a valamennyi harctéren elért japán sikereket és a most folyó háborúban történt japán beavatkozás jelentőségét méltatják. Róma, január 31. A Stefani-iroda hosszabb hivatalos jellegű közleményben foglalkozik Hitler beszédével. A hivatalos kommentár rámutat arra, hogy az a csodálat, amelyet a Führer a német hadsereg iránt kifejezett, teljes mértékben áthatja az olasz népet is, amely nagyra értékeli a német birodalom fegyveres erőit, nem csupán roppant tömegük és ennek az óriási háborús gépezetnek bámulatraméltó működése miatt, hanem azért is, mert a német katona egyesíti magában a harci tehetséget, a szívósságot és a hősiességet. A Führernek a hármas egyezmény végső győzelmébe vetett feltétlen hite ugyanaz, ami az olasz fegyveres erőt minden arcvonalon kötelessége teljesítésére ösztönzi és ami az egész olasz nemzetet vezérli fegyelmezettségében, lelkességében, a totális háború kemény áldozatainak elviselésére. 1j, Madrid, január 31. Spanyol körökben rámutatnak arra, hogy amint Hitlernek meg kellett tennie belpolitikai harcának döntő sorsszerű útját, úgy kell ma Európának is végighaladnia a világbolsevizmus elleni küzdelem útján. Különösen figyelmet keltett a keleti arcvonalon küzdő spanyolok megemlítése és az a tény, hogy a német hallgatóság őszinte rokonszenvtüntetéssel ünnepelte a spanyol önkétesek teljesítményét. ■—'■WWi „A bolsevizmus elleni harcban reánk, magyarokra is komoly feladat vár“ Bárdossy László miniszterelnök bejelentette, hogy bennünket is nagy elhatározások elé "* állítanak az európai feladatok Csütörtökre összehívták a képviselőházat A magyar élet pártja pénteken este tartotta ez évben első pártértekezletét, amely iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Vitéz Lukács Béla országos elnök igen meleg szavakkal köszöntötte Bárdossy László miniszterelnököt, a párt vezérét abból az alkalomból, hogy a párt ebben az évben most tartja első értekezletét. Viszszaemlékezve az elmúlt esztendőre, hangsúlyozta, hogy a történelem lesz hivatott méltatója annak a nehéz és eredményes munkának, amelyet Bárdossy László előbb mint külügyminiszter, majd minit miniszterelnök eddig végzett s amely Magyarország helyzetét a Dunamedencében megerősítette. Isten áldását kérte a miniszterelnök további áldozatos munkásságára azzal a kívánsággal, hogy ennek a munkának további eredményei neki minél több örömet, a nemzetnek pedig minél több sikert hozzanak. Az országos pártelnök szavait hosszantartó, tüntető lelkes tapssal kísérték. Tudatossá kell válnia bennünk, hogy Európáról és az itt élő népekről van szó Bárdossy László miniszterelnök szólalt fel ezután. Mindenekelőtt köszönetet mondott vitéz Lukács Bélának hozzá intézett szavaira s a rokonszenvnek azért a jóleső megnyilatkozásáért, amellyel a párt tagjai az országos elnök szavait kísérték, majd hangsúlyozta, hogy miként eddigi munkájához is az az érzés és tudat adott neki erőt és bátorságot, hogy a párt mögötte áll és támogatja őt és kormányát, ez fog erőt adni neki a jövőben is. — Körülbelül egy évvel ezelőtt, — mondotta beszéde további során a miniszterelnök, amikor belekerültem a magyar politikai életbe, még nem jutottam veletek ilyen közvetlen kapcsolatba, mert hiszen, mint külügyminiszternek, nem igen volt módom a párt életében résztvenni. A veletek való közvetlen kapcsolatom három hónappal későbben kezdődött, akkor, amikor feledhetetlen elődöm tragikus távozása után a sors engem állított az ő helyére. Visszaemlékezem arra a napra, amikor először állottam előttetek és azt mondottam nektek: ti vagytok az élő kapcsolat a magyar nép és a kormányzat között. Ma is tuladmiképnek ebben a minőségetekben szólok hoz"átt"1" olyan kérdésben, amely a magyarság egyetemes érdekeit érinti. " Vitéz Lukács Béla emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban előkelő külföldi személyiségek látogattak el hozzánk, s igen helyesen rámutatott arra is, hogy ezek a látogatások beszédes bizonyítékai annak a megbecsülésnek, amelyet a magyar állam és a nemzet teljesítményei iránt Berlinben és Rómában egyaránt éreznek és kifejezésre juttatnak. E látogatások során alkalom adatott arra, hogy átbeszéljük mindazokat a kérdéseket, amelyek bennünket is érdekelnek s amelyek a közeljövőben bennünket is nagy elhatározások elé állítanak. • — Tudjátok, hogy mire gondolok. Európa — mert egész Európáról van szó — nagy és sorsdöntő küzdelemben áll a bolsevizmussal, olyan küzdelemben, amelynek eldöntőn fordul meg egész Európa s az itt élő népek sorsa. Ennek tudata kell, hogy átjárja népünk minden egyes tagját s kell, hogy ez tudatossá váljék valamennyiünkben! — Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai háború a történelemben példátlanul álló valóságos világháború. Az 1914— 18-as háború a szó igazi értelmében nem volt világháború, mert noha a világ sok népe vett részt benne, valójában mégiscsak az európai hatalmi kérdések ellön VASAKNAK, 1942 FEBRUÁR 1 téséért folyt és ennek szerencsétlen, igazságtalan és nagyon is ideiglenes rendezésével ért véget. Éppen ezért már mikőben hordozta a mai, a szó igazi értelmében vett világháborút s ezzel felszabadította azt a roppant veszélyt, amit a szovjet Európa számára jelent. — Ezzel a veszedelemmel szemben mineden erópai népnek sorompóba kell állnia. A német nemzet mellett, amely ennek a küzdelemnek oroszlánrészét vállalja, miránk magyarokra is komoly feladat vár. A magyarság, amely ezer évvel ezelőtt véráldozattal harcolta ki helyét ezen a földön, amelyet minden áldozat árán megvédeni és megtartani kész, nem lehet tétlen nézője Európa sorsa eldöntésének. Ebben a küzdelemben nekünk is ott van a helyünk, mert az elkövetkező idő minden öntudatos európai népet az elé a feladat elé állít, hogy a bolsevizmus veszélyével mielőbb véglegesen leszámoljon. Védelmi háború ez, a magunk védelmi háborúja, nemzetünk, otthonunk, családi tűzhelyeink, templomaink oltalmáért és azért, hogy magyarokként élhessünk itt újabb ezer éven át. Adjunk hálát az Istennek, hogy az ország határaitól több mint ezernégyszáz kilométerre vívhatjuk ezt a védelmi harcunkat. — Valaki azt mondotta, hogy emberek és emberek között a tettekben és cselekedetekben könnyebb megteremteni az egységet, mint a gondolatokban. Ez csakugyan így van. Erre a nemzetre a cselekvés időszaka következik s nekem meggyőződésem, hogy a cselekvés időszakában, mint a nemzet életének minden sorsdöntő fordulatában, egységben fog összecsendülni a magyar szívvel, a magyar lélek a magyar lélekkel. A miniszterelnök szavait szűnni ne® akaró lelkes taps követte. Az értekezlet vitéz Lukács Béla zárószavával ért véget. Az értekezlet után a megjelentek ugyancsak a párt székházában közös vacsorán vettek részt. A vacsora során Mezey Lajos meleg szavakkal köszöntötte Tasnádi Nagy Andrást a magyar érdemrend nagykerasztjével történt kitüntetése, továbbá Ostffy Lajost titkos tanácsossá történt kinevezése és Homonnay Tivadar kormányzói elismeréssel történt kitüntetése alkalmából. A kitüntetettek nevében Tasnádi Nagy András válaszolt az üdvözlésre. Hálás szavakkal köszönte meg a párt nevében kifejezésre juttatott üdvözlést, majd hangoztatta, hogy a kitüntetés nemcsak a kitüntetettek személyének szól, hanem annak a jobboldali és a szegedi gondolattól áthatott politikának, amelyet a párt és kitüntetettek mindig töretlenül követtek. Ezután a mai háborús idők követelményeiről szólt és kérte, a párt tagjait, hogy a maguk részéről is mindent kövessenek el a mai időkben szükséges komolyság érdekében. Hangsúlyozta, hogy a mai időkben nincs helye a könnyelmű szórakozásoknak és a léha mulatozásoknak, de nincs helye mnnnak sem, hogy elcsüggedjünk és kishitűek legyünk. Szembe kell szállni a suttogással, destrukcióval, le kell úárni a titokban hátbatámadó erőknek még készülődését is. Tasnádi Nagy András szavait a vacsora résztvevői lelkes helyesléssel fogadták és hosszasan ünnepelték a három kitüntetettet. Róma, január 31. Bárdossy László miniszterelnöknek a kormánypárt értekezletén tett kijelentéseit olasz politikai körökben a legnagyobb rokonszenvvel és megértéssel üdvözlik. A bolsevista veszély, — mondják olasz politikai körökben, — amely ellen az európai népek nagy része hősiesen síkraszállt, a magyar népet is egységesen találja abban a szárazföldi szolidaritásban, amelynek nevében a magyar nép máris csapatokat küldött a szövetséges hatalmak oldalára. A magyar nemzet talán leginkább fel tudja becsülni a bolsevista veszély pusztító és támadó jellegét, mert a magyarság közvetlenül a világháború után elért egy kommunista kormányzatot. Magyarország azonban védőbástya akar lenni ezzel a veszéllyel szemben, amely immár az egész nyugati civilizációt elárasztással fenyegette. Azok az elhatározások tehát, amelyeket Bárdossy László miniszterelnök most bejelentett, kétségtelenül egységesebben fogják találni az egész magyarságot, mint valaha, hogy elszántan szembeszálljon a bolsevizmus barbárságával. *« A Magyar Távirati Iroda jelenti: Illetékes helyről vett értesülés szerint a képviselőház február 5-én, csütörtökön déli 12 órakor a további teendők iránti intézkedés céljából ülést tart. Budapesti semoly gyérvéla’at 5—6 éves gyakorlattal bíró, 30 évesnél nem idősebb, őskeresztény, magyarnyelvű gyors-és gépirónőt keres azonnali belépésre. Ajánlkoztok flnett igény megjelölésével.Kifogástalan munkaerő 7515“ jel-5 igére BLOCKNERHEZ, Városház utca.