Uj Magyarság, 1942. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

PÉNTEK, 1942 MÁJUS 1. Radocsay László igazságügyminiszter elfogadta a nyugdíjas közalkalmazottak gazdasági elhelyezkedésének korlátozására vonatkozó határozati javaslatot a Javaslat címének és tartalmának viszonyát illeti, erre azt mondja, hogy a cím nem mond többet, mint a tartalom. A javaslat nem old meg minden kérdést, az igaz, és nem szünteti meg az okokat sem. Olyan büntető jogszabály nincs is, de nem is lehet, amely az okokat megszüntetné, mert ha ezek nem lennének, büntető szakaszok sem kellenének. A javaslat címe, ismétli, nem több, mint a tartalma, mert hiszen nem általában, minden kérdésben akar intézkedni, hanem egyes esetekben, ami ki­fejezetten olvasható. Az egész kérdést nem is lehet kodifikálni, mert etikai szabályokból áll, részben kodifikálva van, részben most folyik a kodifikálása, részben pedig az előkészítés folyamata alatt áll. A megelőzés szükséges­sége nem rontja le a köztisztviselői kar áldo­zatos munkáját, amit teljesen elismer. (Taps minden oldalon.) Az érdemes köztisztviselőket meg kell óvni az oktalan gyanúsításoktól. Az 5. §. általános tetszést váltott ki és ez szá­mára rendkívül megnyugtató, mivel e szakasz miatt keletkezett tulajdonképpen az egész javaslat; a megvesztegetés bűntetteit az eddigi törvények teljesen nem szabályozzák. A jog­­gyakorlat mutatja, hogy a törvényt reparálni kell és egyes esetekben szükség van arányo­sításra és egységesítésre. Azt, hogy ki a na­gyobb bűnös, a megvesztegető, vagy a meg­vesztegetett, a bírói véleményre kell bízni. Az ötödik paragrafus vizsgálatánál több fel­szólaló aggodalmaskodott az ügyvédek érde­kében. A javaslatnak nem lehet célja az ügy­védek jogainak meggátlása, de ha az ügyvéd olyan ügyben kíván befolyást gyakorolni, ami nem az ő joga és kötelessége — például a közhivatali állások betöltésénél —, akkor el­követi a bűntettet, mintha nem is volna ügy­véd. Ennél a paragrafusnál a rendelkező rész kiegészítését nem tartaná helyesnek. A bizott­sági jelentésben kívánja ezt eszközölni, mert ellenkező esetben talán egyesek azt hinnék, hogy az ötödik paragrafus az ügyvédekre nem vonatkozik. A börtön és fegyház közötti különbségre vonatkozólag igaz az, lényeges különbség nincs, de a minősítésnél mégis csak észre kell venni a különbséget. A 10. §. utolsó bekezdését nem lehetne elhagyni. Az egyházi tisztségtől való megfosztással kapcsolatos aggályra nézve megnyugtatja az aggodalmas­kodókat, hogy erről nincs szó. A javaslat nem sérti az egyházak autonómiáját. A hamis tanúzás elkövetése a Btk. 220. §-ának máso­dik bekezdése alapján — minősített esetben — három évi börtönt ír elő. Az egyházi tisztség­viselők vagy hivatáskamarák tagjainak állás­tól való megfosztása esetén az említett tör­vény paragrafusa alkalmazandó, — ezt mondja ki a javaslat. Ami a paragrafusban nincs benne, erre csak azt mondja, hogy sok dolog nincs benne, de viszont sok benne van. A de­­nunciálásra van büntető paragrafusunk, azt nem volt szükséges bevenni; ami pedig a strómanságot illeti, egész esztendőn keresz­tül erre vonatkozó büntetőparagrafusokat Tasnádi Nagy András elnök tíz órakor nyi­totta meg a képviselőház csütörtöki üléseit. Felolvastatta a Jurcsek Béla összeférhetetlen­ségi ügyében hozott határozatot. A képviselő önmaga ellen tett összeférhetetlenségi beje­lentés ügyében — a magyar oltóanyag ter­melési rt.-nél viselt tisztségével kapcsolatban — az állandó összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy összeférhetetlenség esete ne­m­ forog fenn. Bíró István a törvényjavaslathoz szólva, hangsúlyozta, hogy a magyar köztisztviselői kar erkölcsi tisztasága csorbát nem szenve­dett és a javaslat időszerűségét nem a köz­tisztviselők elleni intézkedés jelenti. A hang­súly a megelőzésen van. A honvéd nagyob­b lelkesedéssel harcol, ha tudja, hogy itthon a közélet tisztasága érdekében minden megtör­ténik. Foglalkozott a javaslat jogi szempont­jaival. Rátért azután a javaslat hiányaira és a denunciálás, azután a strómanság, as ,,ala­­dárság” kérdésére és hiányolt intézkedéseket a javaslatban. A közéleti tisztasághoz tar­tozik annak a vizsgálata, hogy a zsidók miért tudják egymásután építeni a palotákat, hon­nan kapják a téglát? Kérte az állampolgár­sági ügyek gyorsabb elintézését. A javaslatot örömmel üdvözli, kellene tárgyalni, még­sem lenne megoldás. Ez olyan kérdés, amit elsősorban nemzetneve­léssel lehet csak megoldani, büntető jogszabá­lyokkal nem. Többen kifogásolták a címben a „törvényesség" kifejezést. Ezt a kifejezést nem tartja feleslegesnek, mert hiszen tényleg lehet közéleti vonatkozásban törvényességről és tisztaságról beszélni és a kettő nem min­denben ugyanaz. A közéletnek jogszabályok­kal rendezett része a törvényesség, a tiszta­ság pedig olyan dolog, ami kapcsolatban van nem törvényes, hanem etikai vonatkozások­kal. Egyébként a címhez nem ragaszkodik, ha valaki jobbat tud ajánlani, azt készséggel elfogadja. Három határozati javaslatot nyúj­tottak be, kettőt Közi-Horváth József, egyet pedig Nagy László. Közi-Horváth József első határozati javaslatát képező kívánság ügyé­ben az eljárás folyamatban van. Hangoztatja, hogy vannak olyan nyugdíjasok, akik nyug­­díjbavonulásuk után éppen a mostani háborús helyzetben közérdekű munkakört töltenek be. A nevezett képviselő második javaslatát he­lyesnek tartja és kéri annak elfogadását. (Taps az egész Házban.) Nagy László hatá­rozati javaslatának mellőzését kéri, mivel minden törvényhozó utánanézhet az igazság­ügyminisztériumban a határozati javaslatban kívánt ügyeknek és e készséggel ad felvilágo­sítást. Évekre visszamenőleg kimutatást ké­szíteni rendkívül nehéz lenne. Egyébiránt, ha hiba merülne fel az ügyek elintézésénél, von­ják őt felelősségre. A Kacsóh-ügyre vonat­kozóan már felelt és mást most sem mond­hat. Célzást tettek esetekre, eltussolásokról, határozottan kijelenti, hogy ő ilyen utasítást soha nem adott egyik ügyésznek sem. Min­den királyi ügyész fokozottan üldözi a köz­életi tisztaság elleni bűnöket és ebben ő min­dig a hátuk mögött van. A felszólalások rész­leteibe minden vonatkozásban nem bocsát­kozik, csak a részletes vita során, kéri a ja­vaslat általában való elfogadását. Szinyei-Merse Jenő elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánította. Jelentette a Ház­nak, hogy Bogár László újonnan behívott képviselő megbízólevelét kiadta az igazoló bizottságnak. Napirendi indítványt tett, hogy a Ház leg­közelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat feletti határozathozatallal és a napirenden lévő többi javaslat részleteiben való döntéssel. A Ház az elnök napirendi indítványát el­fogadta s ezzel az ülés délután két órakor be­fejeződött. Közi Horváth József kéri a betegség miatt nyugdíjazottak felülvizsgálását Mosonyi Kálmán a törvényjavaslat tartal­mát kevésnek tekinti és kezdeményezésnek fogja fel. Helyteleníti a címzést. Foglalko­zott azután az egyes paragrafusokkal, fel­említve az izgatás mellékbüntetését, vala­mint a hamis tanúzást; szerinte egyik se ebbe a javaslatba való. Módosításokat aján­lott és sürgette a képviselői és tisztviselői összeférhetetlenség lényeges rendezését. An­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy a köztisztviselőik munkabírásuk teljességé­ben ne menjenek nyugdíjba. A protekcioniz­mus, a „sine cura” igazgatósági tagságok és az álláshalmozás kiküszöbölését kéri. A ja­vaslatot elfogadja azzal, hogy jön a részlete­sebb megoldás. Közi-Horváth József a javaslat címét több­nek tartja, mint a tartalmát. E helyett a már beígért törvényjavaslatoknak kellett volna jönniük. Megállapítja, hogy a baj meg­előzése a javaslat célja. A sokat és áldoza­tosan dolgozó köztisztviselői kar nem szol­gált rá erre a javaslatra. Fejtegette a köz­életi tisztaság elleni vétségek gyanújának okait, amelyek közül az egyik a túlságos központosítás, a másik a tisztviselők gyenge javadalmazása, a harmadik a nagybirtokok és nagybirtokosok és nagyüzemtulajdonosok kapcsolata egyes köztisztviselőkkel, pusztán barátság alapján. A látszatra is sokat kell adni. Két határozati javaslatot terjeszt elő: 1. Vasítsa a Ház a kormányt, hogy vizsgál­tassa felül a betegségük miatt nyugdíjba ment tisztviselők egészségi állapotát. Az egészségesek térjenek vissza szolgálatba, aki ellenkezik, ne kapjon nyugdíjat. 2. Történ­jék intézkedés, hogy nyugdíjazás után a köztisztviselő ne lehessen olyan vállalat ve­­zetője, amely régi munkaköréhez tartozott. Tárgyalta a szónok az értelmiségi réteg és a nép viszonyát és megállapította, hogy né­mely helyen ebben rejlik a bizalmi válság oka. Vannak tisztviselők, akik a nép köré­ben gyarmati tisztviselőknek tartják magu­kat és annak bajával a hivatalon kívül nem törődnek. A rosszindulatú agitáció ezt meg­látja és nagyítja. A tekintélyt a nép lelkében kell megszerezni. A javaslatot elfogadja. Mezey Lajos: 4 köztisztviselő érezze magát egynek a néppel, amelynek életét adja Mezey Lajos mindenekelőtt néhány kiegé­szítő kérdés fejtegetését tartja szükségesnek, a gazdasági és termelési rendszerek, vala­mint a törvények egymás közötti, nagyon szoros viszonyával kapcsolatban, amelyhez hozzátartoznak a köztisztviselők etikai problé­mái és a társadalompolitikai kérdések. A tör­vényjavaslatot — ellenkező felfogások elle­nére — időszerűnek kell tekinteni. A válto­zások korát éljük és ezekbe a változásokba a jogrendszer új feladatokat hoz és old meg. A magyar jogrendszer egy része a libe­rális rendszer vívmánya; a büntetőtörvény­könyv, maga a Csemegi-féle­ kódex, telve van liberális elvekkel. Elég erre csak egy példát felhozni: az intellektuális bűnökkel szemben sokkal enyhébb büntetések alkalmazandók, mint a többiekkel, mert a más természetű bű­nözésekkel szemben az említett kódex szinte rigorózus. De a kereskedelmi­ és a közjog is magán viseli a liberális életszemlélet jelleg­zetes sajátosságait. Fejtegette azután a szó­nok a közéleti tisztaság rendkívüli fontossá­gát és hangoztatta, hogy ez elsősorban az élet egész vonalán érvényesített és követke­­zetesen végrehajtott felelősség kérdése. Pél­dákat hozott fel arra vonatkozólag, hogy a közéleti tisztaság védelme nem újkeletű, mert hiszen a törvényhozást az ebbe vágó problémák régóta foglalkoztatják. Régi tör­vényeket és rendelete­ket említett, amelyek a közéleti tisztaság terén igen-igen sok kérdést tisztáztak. A tárgyalás alatt lévő törvény­­javaslat klasszikusan emeli ki a közélet tör­vényességére és tisztaságára vonatkozó idő­szerű részeket. Azt hiszi, nem egyedül áll an­nak megállapításában, hogy a köztisztviselők nevelésének a kérdése — amely rendkívül nagy nemzeti ügy — az ő közéleti tisztaságuk szempontjából legelsőrangú kérdés. Teljes elismeréssel nyilatkozott a magyar köztiszt­viselők kiválóságáról, de mégis kénytelen megállapítani, hogy néhol a tisztviselők és a nép viszonya nem elég meleg. A magyar köz­tisztviselő ne tekintse magát a szónak hely­telen értelmezése szerint külön társadalmi osztálynak, hanem egynek azzal a néppel, amelynek idejét, tudását és munkakészségét rendelkezésére kell bocsájtania. Járt külföl­dön, tanulmányozta több állam tisztviselői­nek munkáját és nevelését; a sok külföldi példa közül különösen ki kell emelnie a finn példát, amely valóban követésre méltó, mert az ottani köztisztviselők képzése és a néppel való kapcsolata igazán kiváló. Rátért ezután a kiválasztás kérdésére. Nagymértékben szükségét látja annak, hogy az egyes köz­tisztviselő rétegek és az egyes hivatalok veze­tői szám­ára intézményesítse a kormányzat a főnökképzést. Mindenki tudja azt, hogy a jogbizonyo­sság alapja a törvények végrehaj­tása; a köztisztviselői kar, amikor végre­hajtja a törvényeket és rendeleteket, gerincét alkotja ennek a jobbizonyosságnak. Különös elismeréssel üdvözli a javaslat ötödik szaka­szát. Kívánja, hogy a köztisztviselők nevével való visszaélésen kívül a törvényhozók nevé­vel való visszaélés is vetessék fel a javaslat megfelelő helyén. Nem kétséges, hogy a ja­vaslatnak meg lesz a preventív hatása. Szabó Zoltán a törvényjavaslatot időszerű­nek tartja és állítja, hogy a liberális korszak egyik védőtornya omlik össze ennek a javas­latnak az erejével. Elismeri a javaslat bűnt megelőző értékét, de ezt nem szabad nagyí­tani. A javaslat egyik fejezete a magyar munkaetikának egyetemes vonatkozásaiban valósítandó meg. A lelkűlét tisztasága öli meg a közéleti romlottság bacilusait. A közéleti tisztaság egyúttal egyéni tisztesség is. Fog­lalkozott azután a bürokrácia kérdésével és megállapította, hogy a képviselők tevékeny­ségük jó részét a bürokrácia hibáinak pótlá­sával töltik el. Ezt a Bach-korszak maradvá­nyának tekinti. A köztisztviselői tekintély forrása a belső érték. Hadat kell üzenni a címinflációnak és a rangdömpingnek. Az igazságügyminiszter eljárást jelent be az idő előtt nyugalomba vonuló köztisztviselők ügyében Nagy László azt tartja, hogy a bürokrácia panaszai ezzel a törvényjavaslattal nem nyernek orvoslást, pusztán új szellem győze­­delmeskedésével. Úgy látja, hogy a javaslat címe és a tartalma nem fedi egymást, mert a cím többet jelez, mint amit a tartalom nyújt. Beszélt a szellemről, a nevelésről és az akaratról; mindhárom érvényesült a ma­gyar tisztviselői kar és nem utolsó sorban a bírói testület tagjainak tevékenységénél. Am­i hiba van, az Trianonnak a következ­ménye. Kifejezte háláját a közalkal­mazottak iránt. Az árdrágítási és valutaügyek körüli bűntettek végrehajtása terén gyorsabb eljárást kellene alkalmazni. Határozati javaslatot nyújtott be: Utasítsa a Ház az igazságügyminisztert, hogy 1935 január 1-él 1942 május 1-ig az összes va­luta és árdrágítási ügyeket terjessze a Ház elé és ezek elintézéséről számoljon be. A ja­vaslatban egyébként sok élettapasztalat és bölcseség mutatkozik, miért is azt általános­ságban elfogadja. Radocsay László igazságügyminiszter kö­szönetet mondott ezután a hozzászólásokért, mert látja, hogy sok hozzászóló helyesen fogta fel a törvényjavaslat célját, amely nem a köz­tisztviselők bűneinek megtorlását, hanem a prevenciót foglalja magába. Nem szabad el­felejteni, hogy háború van és ennek tanul­ságait le kell vonnunk, mind gazdasági, mind szociális hatásaiban. A háború maga után hozza, hogy a moralitás veszélyben van. Ami KiltöMi Nyelvtanulási pilot a VIZIlACIÓi IMEItt «IMA OÁ­­­SÍIM (balatoni míívt mellett, Szé- ■ Jlllaíl­kesfehérvártól *4 órányira) A IV. évfolyamos nyelvliceum elvégzése n­yelv­­mesternői oklevélre jogosít. Külön tanfolyam azok számára, akik csak 1—2 évig akarnak nyel­veket tanulni. — Prospektus. — Telefon: 33. potd­ a IflZilACIUS Niivtf POiSÁVDlfl _3__ .­MAGYARSÁG Hóman Bálint: Népünk tudományszomjas fiai jöjjenek minél többen a középiskolákba és az egyetemekre Csütörtökön délelőtt nyitotta meg a budapesti Árpád-gimnáziumban Hóman Bá­lint kultuszminiszter azt a háromnapos ta­nári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kormány a falusi magyar tehetségmentés­sel kapcsolatos versenyvizsgák módszeré­nek elsajátítása céljából a vidéki gimná­ziumi tanárok részére rendezett. Az ország különböző részéből 152 tanár gyűlt össze, akik gyakorlati és elméleti képzésben része­sültek. A kultuszminiszter a tanfolyam megnyitásán beszédet mondott. — A társadalmi szervezet és az állami gépezet zavartalan működését — mondotta többek között — csak az összes nemzeti erők céltudatos összefogásával, teljes ki­fejtésével biztosíthatjuk. A magyar jövő­nek a múlthoz mindenben méltó alakulásá­ban csak akkor bízhatunk, ha népünk min­den fia a nemzeti munkaközösség hasznos tagjának fogja magát érezni, hinni fog saját munkája fontosságában, a maga el­hivatottságában, de ismerni fogja saját képességének irányát és korlátait is. Jappén ezért a társadalomnak komoly és céltuda­tos nevelő munkával, az erkölcsiség fejlesz­tésével és az értelmi műveltség gyarapí­tásával a legmagasabb fokra kell emelnie az egyéni kötelességérzést, a népi közösség­tudatot és a nemzeti hivatásérzetet. De éppen olyan fontos a tehetségek megfon­tolt kiválasztása is. Vajúdó korunk egyik szomorú jelensége az, hogy a nemzet életé­ben a vezetésre hivatott tehetségek gya­korta elvesznek, helyüket kisebb értékű elemek foglalják el.­­ A műveletlenek és tehetségtelenek ér­vényesülése, a törtetők előtérbe nyomulása és a hivatottak visszahúzódása mindenütt, ahol felmerül, a szervezetek bomlását, a népi erők elforgácsolódását, a nemzeti élet elsekélyesedését idézi elő. Terv­szerűen kell tehát a magyar nép minden rétegében feltalálható, jeles tehetségeket kiválasztani és felemelni és a nép minden fiát tehetsége irányához, képességei terje­delméhez, műveltsége színvonalához illő hivatás felé terelni.­­ Ebben a nevelő és kiválasztó mun­kában a magyar közösség minden tagjá­nak, egyházaknak, közü­leteknek, hadse­regnek és közigazgatásnak egyaránt részt kell vennie. A legnagyobb feladat mégis az iskolára hárul, mert a kiválasztás már Budapest uj látványa Budapest uj látványossága: |||P­RÉSüiEftMÁZ Zene. Forgóparkett. Süllyedj páhogok. Villanylegyezők stb KÜLÖN ESPRESSO HELYISÉG Nyitva reggeltől éjjel 1-ig • Kávéházi árak • Megnyitás MA, pénteken, d.n. 4-kor

Next