Uj Magyarság, 1942. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-01 / 98. szám
PÉNTEK, 1942 MÁJUS 1. Radocsay László igazságügyminiszter elfogadta a nyugdíjas közalkalmazottak gazdasági elhelyezkedésének korlátozására vonatkozó határozati javaslatot a Javaslat címének és tartalmának viszonyát illeti, erre azt mondja, hogy a cím nem mond többet, mint a tartalom. A javaslat nem old meg minden kérdést, az igaz, és nem szünteti meg az okokat sem. Olyan büntető jogszabály nincs is, de nem is lehet, amely az okokat megszüntetné, mert ha ezek nem lennének, büntető szakaszok sem kellenének. A javaslat címe, ismétli, nem több, mint a tartalma, mert hiszen nem általában, minden kérdésben akar intézkedni, hanem egyes esetekben, ami kifejezetten olvasható. Az egész kérdést nem is lehet kodifikálni, mert etikai szabályokból áll, részben kodifikálva van, részben most folyik a kodifikálása, részben pedig az előkészítés folyamata alatt áll. A megelőzés szükségessége nem rontja le a köztisztviselői kar áldozatos munkáját, amit teljesen elismer. (Taps minden oldalon.) Az érdemes köztisztviselőket meg kell óvni az oktalan gyanúsításoktól. Az 5. §. általános tetszést váltott ki és ez számára rendkívül megnyugtató, mivel e szakasz miatt keletkezett tulajdonképpen az egész javaslat; a megvesztegetés bűntetteit az eddigi törvények teljesen nem szabályozzák. A joggyakorlat mutatja, hogy a törvényt reparálni kell és egyes esetekben szükség van arányosításra és egységesítésre. Azt, hogy ki a nagyobb bűnös, a megvesztegető, vagy a megvesztegetett, a bírói véleményre kell bízni. Az ötödik paragrafus vizsgálatánál több felszólaló aggodalmaskodott az ügyvédek érdekében. A javaslatnak nem lehet célja az ügyvédek jogainak meggátlása, de ha az ügyvéd olyan ügyben kíván befolyást gyakorolni, ami nem az ő joga és kötelessége — például a közhivatali állások betöltésénél —, akkor elköveti a bűntettet, mintha nem is volna ügyvéd. Ennél a paragrafusnál a rendelkező rész kiegészítését nem tartaná helyesnek. A bizottsági jelentésben kívánja ezt eszközölni, mert ellenkező esetben talán egyesek azt hinnék, hogy az ötödik paragrafus az ügyvédekre nem vonatkozik. A börtön és fegyház közötti különbségre vonatkozólag igaz az, lényeges különbség nincs, de a minősítésnél mégis csak észre kell venni a különbséget. A 10. §. utolsó bekezdését nem lehetne elhagyni. Az egyházi tisztségtől való megfosztással kapcsolatos aggályra nézve megnyugtatja az aggodalmaskodókat, hogy erről nincs szó. A javaslat nem sérti az egyházak autonómiáját. A hamis tanúzás elkövetése a Btk. 220. §-ának második bekezdése alapján — minősített esetben — három évi börtönt ír elő. Az egyházi tisztségviselők vagy hivatáskamarák tagjainak állástól való megfosztása esetén az említett törvény paragrafusa alkalmazandó, — ezt mondja ki a javaslat. Ami a paragrafusban nincs benne, erre csak azt mondja, hogy sok dolog nincs benne, de viszont sok benne van. A denunciálásra van büntető paragrafusunk, azt nem volt szükséges bevenni; ami pedig a strómanságot illeti, egész esztendőn keresztül erre vonatkozó büntetőparagrafusokat Tasnádi Nagy András elnök tíz órakor nyitotta meg a képviselőház csütörtöki üléseit. Felolvastatta a Jurcsek Béla összeférhetetlenségi ügyében hozott határozatot. A képviselő önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentés ügyében — a magyar oltóanyag termelési rt.-nél viselt tisztségével kapcsolatban — az állandó összeférhetetlenségi bizottság megállapította, hogy összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Bíró István a törvényjavaslathoz szólva, hangsúlyozta, hogy a magyar köztisztviselői kar erkölcsi tisztasága csorbát nem szenvedett és a javaslat időszerűségét nem a köztisztviselők elleni intézkedés jelenti. A hangsúly a megelőzésen van. A honvéd nagyobb lelkesedéssel harcol, ha tudja, hogy itthon a közélet tisztasága érdekében minden megtörténik. Foglalkozott a javaslat jogi szempontjaival. Rátért azután a javaslat hiányaira és a denunciálás, azután a strómanság, as ,,aladárság” kérdésére és hiányolt intézkedéseket a javaslatban. A közéleti tisztasághoz tartozik annak a vizsgálata, hogy a zsidók miért tudják egymásután építeni a palotákat, honnan kapják a téglát? Kérte az állampolgársági ügyek gyorsabb elintézését. A javaslatot örömmel üdvözli, kellene tárgyalni, mégsem lenne megoldás. Ez olyan kérdés, amit elsősorban nemzetneveléssel lehet csak megoldani, büntető jogszabályokkal nem. Többen kifogásolták a címben a „törvényesség" kifejezést. Ezt a kifejezést nem tartja feleslegesnek, mert hiszen tényleg lehet közéleti vonatkozásban törvényességről és tisztaságról beszélni és a kettő nem mindenben ugyanaz. A közéletnek jogszabályokkal rendezett része a törvényesség, a tisztaság pedig olyan dolog, ami kapcsolatban van nem törvényes, hanem etikai vonatkozásokkal. Egyébként a címhez nem ragaszkodik, ha valaki jobbat tud ajánlani, azt készséggel elfogadja. Három határozati javaslatot nyújtottak be, kettőt Közi-Horváth József, egyet pedig Nagy László. Közi-Horváth József első határozati javaslatát képező kívánság ügyében az eljárás folyamatban van. Hangoztatja, hogy vannak olyan nyugdíjasok, akik nyugdíjbavonulásuk után éppen a mostani háborús helyzetben közérdekű munkakört töltenek be. A nevezett képviselő második javaslatát helyesnek tartja és kéri annak elfogadását. (Taps az egész Házban.) Nagy László határozati javaslatának mellőzését kéri, mivel minden törvényhozó utánanézhet az igazságügyminisztériumban a határozati javaslatban kívánt ügyeknek és e készséggel ad felvilágosítást. Évekre visszamenőleg kimutatást készíteni rendkívül nehéz lenne. Egyébiránt, ha hiba merülne fel az ügyek elintézésénél, vonják őt felelősségre. A Kacsóh-ügyre vonatkozóan már felelt és mást most sem mondhat. Célzást tettek esetekre, eltussolásokról, határozottan kijelenti, hogy ő ilyen utasítást soha nem adott egyik ügyésznek sem. Minden királyi ügyész fokozottan üldözi a közéleti tisztaság elleni bűnöket és ebben ő mindig a hátuk mögött van. A felszólalások részleteibe minden vonatkozásban nem bocsátkozik, csak a részletes vita során, kéri a javaslat általában való elfogadását. Szinyei-Merse Jenő elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánította. Jelentette a Háznak, hogy Bogár László újonnan behívott képviselő megbízólevelét kiadta az igazoló bizottságnak. Napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat feletti határozathozatallal és a napirenden lévő többi javaslat részleteiben való döntéssel. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadta s ezzel az ülés délután két órakor befejeződött. Közi Horváth József kéri a betegség miatt nyugdíjazottak felülvizsgálását Mosonyi Kálmán a törvényjavaslat tartalmát kevésnek tekinti és kezdeményezésnek fogja fel. Helyteleníti a címzést. Foglalkozott azután az egyes paragrafusokkal, felemlítve az izgatás mellékbüntetését, valamint a hamis tanúzást; szerinte egyik se ebbe a javaslatba való. Módosításokat ajánlott és sürgette a képviselői és tisztviselői összeférhetetlenség lényeges rendezését. Annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a köztisztviselőik munkabírásuk teljességében ne menjenek nyugdíjba. A protekcionizmus, a „sine cura” igazgatósági tagságok és az álláshalmozás kiküszöbölését kéri. A javaslatot elfogadja azzal, hogy jön a részletesebb megoldás. Közi-Horváth József a javaslat címét többnek tartja, mint a tartalmát. E helyett a már beígért törvényjavaslatoknak kellett volna jönniük. Megállapítja, hogy a baj megelőzése a javaslat célja. A sokat és áldozatosan dolgozó köztisztviselői kar nem szolgált rá erre a javaslatra. Fejtegette a közéleti tisztaság elleni vétségek gyanújának okait, amelyek közül az egyik a túlságos központosítás, a másik a tisztviselők gyenge javadalmazása, a harmadik a nagybirtokok és nagybirtokosok és nagyüzemtulajdonosok kapcsolata egyes köztisztviselőkkel, pusztán barátság alapján. A látszatra is sokat kell adni. Két határozati javaslatot terjeszt elő: 1. Vasítsa a Ház a kormányt, hogy vizsgáltassa felül a betegségük miatt nyugdíjba ment tisztviselők egészségi állapotát. Az egészségesek térjenek vissza szolgálatba, aki ellenkezik, ne kapjon nyugdíjat. 2. Történjék intézkedés, hogy nyugdíjazás után a köztisztviselő ne lehessen olyan vállalat vezetője, amely régi munkaköréhez tartozott. Tárgyalta a szónok az értelmiségi réteg és a nép viszonyát és megállapította, hogy némely helyen ebben rejlik a bizalmi válság oka. Vannak tisztviselők, akik a nép körében gyarmati tisztviselőknek tartják magukat és annak bajával a hivatalon kívül nem törődnek. A rosszindulatú agitáció ezt meglátja és nagyítja. A tekintélyt a nép lelkében kell megszerezni. A javaslatot elfogadja. Mezey Lajos: 4 köztisztviselő érezze magát egynek a néppel, amelynek életét adja Mezey Lajos mindenekelőtt néhány kiegészítő kérdés fejtegetését tartja szükségesnek, a gazdasági és termelési rendszerek, valamint a törvények egymás közötti, nagyon szoros viszonyával kapcsolatban, amelyhez hozzátartoznak a köztisztviselők etikai problémái és a társadalompolitikai kérdések. A törvényjavaslatot — ellenkező felfogások ellenére — időszerűnek kell tekinteni. A változások korát éljük és ezekbe a változásokba a jogrendszer új feladatokat hoz és old meg. A magyar jogrendszer egy része a liberális rendszer vívmánya; a büntetőtörvénykönyv, maga a Csemegi-féle kódex, telve van liberális elvekkel. Elég erre csak egy példát felhozni: az intellektuális bűnökkel szemben sokkal enyhébb büntetések alkalmazandók, mint a többiekkel, mert a más természetű bűnözésekkel szemben az említett kódex szinte rigorózus. De a kereskedelmi és a közjog is magán viseli a liberális életszemlélet jellegzetes sajátosságait. Fejtegette azután a szónok a közéleti tisztaság rendkívüli fontosságát és hangoztatta, hogy ez elsősorban az élet egész vonalán érvényesített és következetesen végrehajtott felelősség kérdése. Példákat hozott fel arra vonatkozólag, hogy a közéleti tisztaság védelme nem újkeletű, mert hiszen a törvényhozást az ebbe vágó problémák régóta foglalkoztatják. Régi törvényeket és rendeleteket említett, amelyek a közéleti tisztaság terén igen-igen sok kérdést tisztáztak. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat klasszikusan emeli ki a közélet törvényességére és tisztaságára vonatkozó időszerű részeket. Azt hiszi, nem egyedül áll annak megállapításában, hogy a köztisztviselők nevelésének a kérdése — amely rendkívül nagy nemzeti ügy — az ő közéleti tisztaságuk szempontjából legelsőrangú kérdés. Teljes elismeréssel nyilatkozott a magyar köztisztviselők kiválóságáról, de mégis kénytelen megállapítani, hogy néhol a tisztviselők és a nép viszonya nem elég meleg. A magyar köztisztviselő ne tekintse magát a szónak helytelen értelmezése szerint külön társadalmi osztálynak, hanem egynek azzal a néppel, amelynek idejét, tudását és munkakészségét rendelkezésére kell bocsájtania. Járt külföldön, tanulmányozta több állam tisztviselőinek munkáját és nevelését; a sok külföldi példa közül különösen ki kell emelnie a finn példát, amely valóban követésre méltó, mert az ottani köztisztviselők képzése és a néppel való kapcsolata igazán kiváló. Rátért ezután a kiválasztás kérdésére. Nagymértékben szükségét látja annak, hogy az egyes köztisztviselő rétegek és az egyes hivatalok vezetői számára intézményesítse a kormányzat a főnökképzést. Mindenki tudja azt, hogy a jogbizonyosság alapja a törvények végrehajtása; a köztisztviselői kar, amikor végrehajtja a törvényeket és rendeleteket, gerincét alkotja ennek a jobbizonyosságnak. Különös elismeréssel üdvözli a javaslat ötödik szakaszát. Kívánja, hogy a köztisztviselők nevével való visszaélésen kívül a törvényhozók nevével való visszaélés is vetessék fel a javaslat megfelelő helyén. Nem kétséges, hogy a javaslatnak meg lesz a preventív hatása. Szabó Zoltán a törvényjavaslatot időszerűnek tartja és állítja, hogy a liberális korszak egyik védőtornya omlik össze ennek a javaslatnak az erejével. Elismeri a javaslat bűnt megelőző értékét, de ezt nem szabad nagyítani. A javaslat egyik fejezete a magyar munkaetikának egyetemes vonatkozásaiban valósítandó meg. A lelkűlét tisztasága öli meg a közéleti romlottság bacilusait. A közéleti tisztaság egyúttal egyéni tisztesség is. Foglalkozott azután a bürokrácia kérdésével és megállapította, hogy a képviselők tevékenységük jó részét a bürokrácia hibáinak pótlásával töltik el. Ezt a Bach-korszak maradványának tekinti. A köztisztviselői tekintély forrása a belső érték. Hadat kell üzenni a címinflációnak és a rangdömpingnek. Az igazságügyminiszter eljárást jelent be az idő előtt nyugalomba vonuló köztisztviselők ügyében Nagy László azt tartja, hogy a bürokrácia panaszai ezzel a törvényjavaslattal nem nyernek orvoslást, pusztán új szellem győzedelmeskedésével. Úgy látja, hogy a javaslat címe és a tartalma nem fedi egymást, mert a cím többet jelez, mint amit a tartalom nyújt. Beszélt a szellemről, a nevelésről és az akaratról; mindhárom érvényesült a magyar tisztviselői kar és nem utolsó sorban a bírói testület tagjainak tevékenységénél. Ami hiba van, az Trianonnak a következménye. Kifejezte háláját a közalkalmazottak iránt. Az árdrágítási és valutaügyek körüli bűntettek végrehajtása terén gyorsabb eljárást kellene alkalmazni. Határozati javaslatot nyújtott be: Utasítsa a Ház az igazságügyminisztert, hogy 1935 január 1-él 1942 május 1-ig az összes valuta és árdrágítási ügyeket terjessze a Ház elé és ezek elintézéséről számoljon be. A javaslatban egyébként sok élettapasztalat és bölcseség mutatkozik, miért is azt általánosságban elfogadja. Radocsay László igazságügyminiszter köszönetet mondott ezután a hozzászólásokért, mert látja, hogy sok hozzászóló helyesen fogta fel a törvényjavaslat célját, amely nem a köztisztviselők bűneinek megtorlását, hanem a prevenciót foglalja magába. Nem szabad elfelejteni, hogy háború van és ennek tanulságait le kell vonnunk, mind gazdasági, mind szociális hatásaiban. A háború maga után hozza, hogy a moralitás veszélyben van. Ami KiltöMi Nyelvtanulási pilot a VIZIlACIÓi IMEItt «IMA OÁSÍIM (balatoni míívt mellett, Szé- ■ Jlllaílkesfehérvártól *4 órányira) A IV. évfolyamos nyelvliceum elvégzése nyelvmesternői oklevélre jogosít. Külön tanfolyam azok számára, akik csak 1—2 évig akarnak nyelveket tanulni. — Prospektus. — Telefon: 33. potd a IflZilACIUS Niivtf POiSÁVDlfl _3__ .MAGYARSÁG Hóman Bálint: Népünk tudományszomjas fiai jöjjenek minél többen a középiskolákba és az egyetemekre Csütörtökön délelőtt nyitotta meg a budapesti Árpád-gimnáziumban Hóman Bálint kultuszminiszter azt a háromnapos tanári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kormány a falusi magyar tehetségmentéssel kapcsolatos versenyvizsgák módszerének elsajátítása céljából a vidéki gimnáziumi tanárok részére rendezett. Az ország különböző részéből 152 tanár gyűlt össze, akik gyakorlati és elméleti képzésben részesültek. A kultuszminiszter a tanfolyam megnyitásán beszédet mondott. — A társadalmi szervezet és az állami gépezet zavartalan működését — mondotta többek között — csak az összes nemzeti erők céltudatos összefogásával, teljes kifejtésével biztosíthatjuk. A magyar jövőnek a múlthoz mindenben méltó alakulásában csak akkor bízhatunk, ha népünk minden fia a nemzeti munkaközösség hasznos tagjának fogja magát érezni, hinni fog saját munkája fontosságában, a maga elhivatottságában, de ismerni fogja saját képességének irányát és korlátait is. Jappén ezért a társadalomnak komoly és céltudatos nevelő munkával, az erkölcsiség fejlesztésével és az értelmi műveltség gyarapításával a legmagasabb fokra kell emelnie az egyéni kötelességérzést, a népi közösségtudatot és a nemzeti hivatásérzetet. De éppen olyan fontos a tehetségek megfontolt kiválasztása is. Vajúdó korunk egyik szomorú jelensége az, hogy a nemzet életében a vezetésre hivatott tehetségek gyakorta elvesznek, helyüket kisebb értékű elemek foglalják el. A műveletlenek és tehetségtelenek érvényesülése, a törtetők előtérbe nyomulása és a hivatottak visszahúzódása mindenütt, ahol felmerül, a szervezetek bomlását, a népi erők elforgácsolódását, a nemzeti élet elsekélyesedését idézi elő. Tervszerűen kell tehát a magyar nép minden rétegében feltalálható, jeles tehetségeket kiválasztani és felemelni és a nép minden fiát tehetsége irányához, képességei terjedelméhez, műveltsége színvonalához illő hivatás felé terelni. Ebben a nevelő és kiválasztó munkában a magyar közösség minden tagjának, egyházaknak, közületeknek, hadseregnek és közigazgatásnak egyaránt részt kell vennie. A legnagyobb feladat mégis az iskolára hárul, mert a kiválasztás már Budapest uj látványa Budapest uj látványossága: |||PRÉSüiEftMÁZ Zene. Forgóparkett. Süllyedj páhogok. Villanylegyezők stb KÜLÖN ESPRESSO HELYISÉG Nyitva reggeltől éjjel 1-ig • Kávéházi árak • Megnyitás MA, pénteken, d.n. 4-kor