Uj Magyarság, 1943. november (10. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-26 / 268. szám

Péntek, ms NOVEMBER 2. hatoi A labdarúgásunk szomorúan emlékezetes 7:2-es eredménye szerdán visszatért,­­ csak­hogy meg fordított alakban. Ezúttal 7:2-re győztünk s a siker kivivői derék, harcos szel- Am­­il magyar honvéd futbalisták voltak. Az ellenfél a német véderő belgrádi helyőrségé­nek futballal álból alakult. Kemény küzdelem­hez szokott, pompás testi felépítésű fiúk vol­tak egyől- egyig, akik bizonyságot tettek róla, hogy a német katona nemcsak a fegyverfor­gatáshoz ért, hanem a sportnak is kitűnő mű­velője még a háború ágyúdörgései közepett is. Megkapó volt a vendégek harcos szelleme. Amikor a magyar csapat a félidőben már 5:1-re vezetett, arra lehetett számítani, hogy a küzdelem elintézett sorsa csökkenteni fogja a németek kedvét s még súlyosabb arányú vereséget szenvednek. Nem így történt. A vendégek olyan frissen és lelkesen vetették magukat a küzdelembe, mintha a meccs ak­kor kezdődött volna. A második félidőben aztán kiegyenlítetté is tudták tenni a harcot , egyenlő ellenfeleivé nőttek a kiváló magyar csapatnak. Mindenképpen rászolgáltak tehát a közönség ünneplő tapsaira. Sassa őrnagy, a németek vezetője elmondotta, hogy komoly, tervszerű előkészületekről alig lehetett szó, hiszen a különböző alakulatokba beosztott futbalistákat csak igen nehezen lehetett össze­­gyűteni, egyetlen teljes létszámú edzőmérkő­zés megtartására. Ahhoz képest tehát, hogy alkalmi jellegű együttessel vonultak fel a né­metek, teljesítményük komoly méltánylást érdemel. * A mérkőzés után alkalmunk volt néhány szót váltani Gorskyval, a schweinfurti szárma­zású válogatott német labdarúgóval, aki az első­ félidőben még balösszekötőt játszott, ké­sőbb azonban hátravonult a védelembe s nem kis része volt abban, hogy azután már csak két gólt tudott lőni a magyar csapat. — Sokkal erősebb ellenfelet kaptunk, mint amilyenre számítottunk, — mondotta. — Ez a magyar csapat közel felért egy magyar válo­gatottal, sőt bizonyosra veszem, hogy ezek a kemény és lelkes honvédek semmiesetre sem kaptak volna a svédektől hét gólt. Nem is tu­dom megérteni, hogy hogyan születhetett meg ez a furcsa eredmény, amikor a magyar má­sodik vonalban és utánpótlásban ilyen pompás nagyképességű labdarúgókkal rendelkezik a magyar sport. Az öltözőbe belátogató magyar vezetőknek igen jólesik a találó és elismerő bírálat, valaki csendesen meg is jegyzi: — Bizony nem ártana a fontos mérkőzések előtt egy kis katonai fegyelem alá vetni a nemzeti válogatottat. Többet használna min­den rejtekhelynél, taktikai értekezletnél! Ebben mindenki egyetért. * Magyasrangú magyar­­és német katonatisz­tek zsúfolt páholy mellett, kaptunk helyet, s alkalmunk volt megfigyelni, hogy a mérkő­zés legközvetlenebbül érdekelt szemlélői ho­gyan kísérik a pályán zajló eseményeket. Igen tetszett, hogy minden összecsapás után, ha valamelyik játékos a földre került, rögtön odaszaladt a másik csapat legközelebb álló já­tékosa, felsegítette, s barátságosan kezet ráz­tak, vagy csezeölelkeztek. Ez nagyon tetszett a közönségnek is, főként a közönség civil ré­szének. A páholyban ülő tisztek azonban ös­­­szemosolyogtak. Ez a legtermészetesebb volt, katonabajtársak, kipróbált fegyvertársak nem te­hehettek volna másként. A mérkőzés egyéb­ként heves, de mindvégig a leguribb­, legkor­­rektebb és leglovagiasabb keretben zajlott le. Igazi férfias és katonás erőpróba volt­, s első­rendű propagandája a Sportnak. * A közönségnek Csalhatatlan az érzéke annak a megítélésében, hogy hol számíthat jó sportra, így történt ez szerdán is. A hétköz­­nap és a korai kezdés ellenére több mint 10­ 000 néző sereglett ki a Beszkárt sport­telepre, ahol valóban válogatott meccsnek ki­járó hangulat uralkodott. A nagyközönség aztán osztatlanul elégedetten távozott, mert a pénzéért énületes dolgot kapott. A Villamoson hazafelé hallottuk egy ismeretlen sport­tarát véleményét: — Nem ártana az ilyen katonamérkőzése­­ket rendszeresíteni. Itt nincs kisasszonyfutbal, alakoskodás, technikázgatás és pepecselés, ha­nem vérbeli küzdelmet lát az ember. Ebben azonban része van a német csapatnak is, mert ellene csak teljes erőbevetéssel és lelke­sedéssel lehetett győzni. Nagy nyereség volna ha hamarosan megint sor kerülhetne vala­melyik német katonai válogatott vendégsze­replésére. A vendégek tehát, a vereség ellenére is, nép­­szerű­ és nagy sikert arattak s szereplésük alkalmas volt arra is, hogy kézenfekvő ta­nulságokra rámutasson. Sfíetl­itek 0 A pestvidéki leventeválogatott a ma­gyar-német katonamérkőzés előjátékán 3:1 (2:0) arányban biztosan győzött a budapesti kerület levente labdarúgó válogatottja ellen. () Az egyéni birkózóbajnokságok küzdel­mei vasárnap folytatódnak, mikor is a görög­római birkózásnemben a­­pehely-, váltó- és félnehézsúly, a kötetlen birkózásnemben pe­dig a lég-, könnyű-, közép- és nehézsúly küz­delmeit juttatják dűlőre. () A kolozsvári Hotte és a KEAC közösen rendezett erdélyrészi céllövőversenyén hadi­puskában és céllövő pisztolyban Deák Zoltán REAC, kispuskaversenyben Deák Géza KEAC, hadipisztolyban Hajnádi Antal K. Hotis, gyorstüzelőpisztolyban Sziliczei Gyula K. Ho­tis, a csapatversenyek közül négy számban a KEAC, háromban pedig a K. Hotis győzött. 11 1,1 MAGYARSÁ­G föld, pénz,gazdaság »"■*­*»OBiWMiui«wMjuucraia«iWsai.ijUL­MaPwauisMiaiwxyiaCTjB^a8^^li»8udaeaa»^uMiu««eBeaM»S­8Bg»». A mezőgazdaság javuló helyzetéről számol be az Omge Az országos magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya Romssich László gróf elnöklésével ülést tarto­tt, amelyen a földmíve­­lésügyi minisztérium részéről Bárányos Ká­roly és Konkoly-Thege Sándor államtitikárok és Fabinyi Tibor miniszteri osztályfőnök je­lentek meg. A tagok részéről is nagy érdek­lődés nyilvánult meg az ülés iránt. Mutschenbacher Emil dr. felsőházi tag, az Orge igazgatója beszámolt a mezőgazdasági helyzetről, valamint az újabb mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányinézke­­d­ésekről és a közellátási ügyekről, örömmel állapította meg, hogy az az aggodalom­, amely a mezőgazdákat az aszály miatt eltöltötte, már elmúlóban van. Az időjárás most kedvezőbb a mezőgazdasági terményeknek s,remény van arra, hogy a helyzet a tél folyamán még jobban megjavul. Utalt a földmívelésügyi miniszter­nek a költségve­és során elhangzott parla­menti beszédére, amelynek egyes megállapítá­sait a magyar mezőgazdaság mindenben osztja. Ugyanis a miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági politikát két feladatban lehet összefoglalni. Az egyik az, hogy a háború kora élményeinek megfelelően a több­termelés fokozására fektessük a fősúlyt, hogy ezáltal kielégíthessük a velünk szemben­ámasztott igényeket, amelyek a közellátás te­rén mutatkoznak, a lehető legnagyobb erő­kifejtéssel a legtöbbet kell termelnünk, hogy ezáltal megfele­lessünk kötelezettségeinknek. Ehhez azonban biztosítani kell a termelőeszkö­zöket, s ennél a kérdésnél már mind a kor­mányzatnak, mind a gazdáknak sok nehéz­séggel kell megküzdeniük. Az elmúlt évben az elemi csapások miatt úgyszólván szükségle­teinket sem tudtuk fedezni. Hála Istennek, most kedvezőbb a terméseredmény, legalább is a kalászosokban. Ezáltal, de különösen az új rendszer bevezetésével sikerült nyugalmat teremteni a közellátásban, bár a kapásokban már más a helyzet, ami majd a sik­erlátásra érezteti hatását.. A kormánynak és a gazda­társadalomnak együttes munkával kell bizto­sítania a többtermelést, s munkájuknak ki kell egészítenie egymást. A másik feladat, amelyre a földmívelésügyi miniszter is rámutatott, hogy új mezőgazdas­­sági korszakra kell felkészülni és a most ren­delkezésre álló erőket és tartalékokat át kell menteni a háborút követő idők­re. E két fon­tos szempontnak kell irányítania a mező­­gazdasági tevékenységet, mert csak ezzel le­het megalapozni a jövő mezőgazdálkodását. Ezzel kapcsolatban­­kü­önösen ki kell emelni az állattenyésztés fontosságát és a növényterme­lés terén a szükséges javításokat, amelyek keresztülviteléhez elsősorban a szükséges elő­feltételeket kell megteremteni. Kiegészíti ezt az erdőgazdálkodási terv, amelynek keretében az Alföld fásítását tűzték ki célul, mivel a jelenleg rendelkezésre ál­l erdők több szem­pontból nem tudják biztosítani a szükségle­teket. E tervek keresztülviteléhez, természe­tesen, ugyancsak a termelési eszközök bizto­sítása szükséges. Továbbá a helyes árpolitiká­val a termelői kedv növelése és a munkaerő biztosítása. A továbbiak során közellátási kérdésekkel foglalkozott az Omge igazgatója és megálla­pító­ja, hogy biztosítani kell a termelés foly­tonosságát. Lehetővé kell tenni a gazdának, hogy termelői kiadásait a nek­i előírátt pon­tokba beszámíthassa, így például a munkásai részére hizlalt sertést is be kell számítani, hi­szen azzal is a közellátást szolgálja. Az Orige állandó érintkezésben áll a közellátási minisz­terrel, tárgyalásokat folytat a méltányos ké­rések rendezésére és minden rendelkezésre álló eszközzel az előbb emlíett szempontok, a többtermelés és a háború utáni időkre való felkészülés ügyét szolgálja. Biztosítani igyek­szik a mezőgazdasági termelés zavartalansá­gát. E kérdéseket tárgyalja majd részletesen a jövő hónapban megrendezendő gazdahét is, amikor mindenkinek módjában lesz a felme­rült problémákhoz hozzászólnia. . (Országos problémává válik az új á­r­­térrendezés.) Az ármentesítő társulatok leg­utóbbi­­tájegységek szerinti egyesítésével kap­csolatban sok olyan területet is bevontak az ártérbe, amely magas fekvésénél fogva soha­sem tartozott abba s szüksége sincs rá, mert legfeljebb száz esztendőben egyszer önti el árvíz. Az érdekelt birtokosoknak ez óriási megterhelést jelent, mert ármentesítési járu­lékot kell fizetniük olyan földek után is, ame­lyeket sohasem ért árvíz. Ebben az ügyben a duna-tiszaközi kamara értekezletre hívta össze az érdekelt községeket. Felolvasták az érde­keltek fellebbezését, amelyhez egyhangúlag csatlakozott az egész járás gazdaközönsége.­­ (Bárczay Ferenc a piaci és vásári ke­reskedők országos ipartársulatának dísz­elnöke.) Népes küldöttség kérte fel Bárczay Ferencet, a Mép pártvezérhelyettesét az or­szágos piaci és vásári kereskedők, iparosok országos ipartársulata díszelnökségére. Bár­czay Ferenci a küldöttség elnökének beszédére válaszolva kijelentette, hogy örömmel elfo­gadja az országos díszelnökséget és ígéri, hogy miként eddig, a jövőben is kész minden tisztességes kiskereskedő és kisiparos érde­keinek megvédésére.­­ (A munk­ási ruházati akció mintáit be kell mutatni.) Azok a vállalatok, amelyek részt­­vesznek az ipari és mezőgazdasági munkás­ruházati akcióban, a forgalomba hozandó áru­cikkek mintáit és a hozzájuk tartozó árkal­kulációt kötelesek beküldeni Szentendrey Gyula dr. közellátási főtanácsosnak. Mielőtt ezek az árucikkek tényleges forgalomba ke­rülnek, a mintákat és a kalkulációkat a gyá­raknak ismét be kell kü­ldeniök. A munkás­­ruházati akclő lebonyolítására megállapított szigorú ellenőrzési rendnek ez az egyik moz­zanata. Kereskedelmi kapcsolatok a külfölddel A budapesti kereskedelmi és iparkamara felhívja az exportőrök figyelmét arra, hogy külföldről be­­érkezett és a kamara által a sajtóban közzétett áru­­keresletre saját hatáskörben válaszolni,­­illetőleg árut külföldre kiajánlani szigorúan tilos. Bármi­nemű kapcsolat felvétele előtt az exportőrök köte­lesek a külkereskedelmi hivatal (bizonyos esetekben az illetékes szakminiszter) előzetes engedélyét meg­szerezni. Enélkül semilyen módon áruk exportlehető­­ségeit a külföldi érdeklődőknek kilátásba helyezni nem szabad. A közlemények iránt érdeklődők for­duljanak a számra velő hivatkozás mellett a kamara külkereskedelmi osztályához (Budapest V. Alkot­mány­ utca 8.) Levélhez válaszbélyeg mellékelendő. Áru kereslet Bulgária: bőr (36.529); vegyi cikkek (36.234); üvegáru (vizes- és borospoharak, üvegek, kancsók, stb.) porcellánány (tányér, csésze, tál, stb.) fayence­­áru (37.390): sárga- és fehérvaselin, gyertya (37.603). Finnország: aluminiumszulfát (36.532). Hollandia: fogászati cikkek (37.604). Svájc: cikóriagyökér (37.699), fékberendezés és kapcsolószerkezet, gépek és gépkocsik számára, gépkocsi alkatrészek (37.601). Törökország: magyar exportcikkek (37.609). Áruajánlat Dánia: halbőr (37.671). Német birodalom: kesztyű (gyapjú, pamut és gyapjúval bélelt), férfi- és női ruhaszövet, i­ganyag (spanyol áru) (37.504). Svájc: karburátor (36.236). Svédország: használt gépek (élesztőipari stb.) (37.231). Törökország: mogyoró, mandula, mazsola, füge, szilva, szárított gyümölcs, méhviasz, vallonea, sózott hal (37.609). Képviselőnek ajánlkozik Bulgária: bőr (36.529). Norvégia: háztartási kő­edény, porcellán, és üvegáru, bútorszövet, lenáru, háziipari cikkek, (babák kivételével), kosáráru, rádió, gyümölcs-, hús- és libamájkonzerv, konyha­­edény (37.505). Svédország: divatáru (37.608). A kü­löld köz ellátása Angliában, az egyik brit hírügynökség jelen­tése szerint az ellátásü­gyi minisztérium meg­bízottja útján helyesbítette azt a téves, de na­gyon elterjedt véleményt, hogy az 1944. évben rendelkezésre álló műgumimennyiség a szövet­séges országok kaucsukproblémáját mgg­oldaná. A hírügynökség ezzel kapcsolatban a legújabban kiadott becslésre hívja fel a figyel­met, amely szerint az USA műgumitermelése ebben az évben nem igen haladja meg a 215.000 tonnát. Portugália fővárosában, Lisszabonban októ­­ber végén osztották ki az első keny­ér­je­gyeket. A kenyéradag nagyságát még nem közölték. Szlovákiában a legfelsőbb ellátási hivatal a jövő évre is szabályozza a lábbeliekből vásá­rolható mennyiséget. A rendelet szerint a kö­vetkező évben is, amennyiben a szökségl­­ megállapítást nyert, minden felnőtt egy pár lábbelit és egy pár bőr talpat igényelhet. A nők ezenfelül egy további pár importcipőre is igényt tarthatnak. A parafatalpú cipők to­vábbra is jegy nélkül vásárolhatók. Horvátországban a közgazdasági miniszté­rium törvényerejű rendeletet bocsátott ki, ame­lyet állami felügyelet alá helyezte a vágó­marhákkal és állati termékekkel folytatott ke­reskedelmet. Az ellenőrzést a vágómarhák és állati termékek központja gyakorolja, amely­nek feladata a hadsereg és a lakosság hússal való ellátása, a szarvasmarhák kénysze­rvásár­­lása útján is. Horvátországban azonnali ha­tállyal bevezették a só adagolását is, amelyet ezután jegyre adnak. Mindenekelőtt fél kilo­gram sót osztanak ki személyenként, Bulgária állatállománya a hússzükséglet megnövekedése és a takarmányhiány miatt csökkent. Emiatt lényegesen korlátozni kellett a lakosság húsfogyasztását. A nagyobb fo­gyasztási központokban a heti húsadag szemé­lyenként 20—1,0 deka, de még ezeket a bolgár viszonyokhoz mért szerény adagokat is csak oly módon lehetett fenntartani, hogy időről­­időre egy hústalan napot iktattak közbe. A falusi lakosság húsellátása kedvezőbb. A gazdák saját fogyasztásukra csak juhot, kecs­két és sertést vághattak, de ezt is csak a bi­zottság külön engedélyével. Törökországban abból a célból, hogy az életfontosságú javak árát a spekuláció föl ne verhesse, kormányrendelet jelent meg, amely a raktárházak beraktározási illetékeit az eddi­ginek ötszörösére emelte fel. . (Javaslat a zsizsiktelenítési akció szi­gorú végrehajtása tárgyában.) A földmívelés­ügyi miniszter hat évvel ezelőtt kötelezővé tette a borsó, lencse és bükköny zsizsiktele­­nítését azokban a körzetekben, ahol zsizsik­­telenítő gázkamrák épültek. Az akciókat a mezőgazdasági kamarák bonyolítják le. Annak ellenére, hogy a rendelet hatálya alá vont kör­zetekből nem szabad zsizsiktelenítés nélkül terményt elszállítani, mégis egyes termeltető cégek zsizsiktelenítés nélkül veszik át a gaz­dáktól a borsót, amit később saját telepükön zsizsiktelenítenek. Az ebből származó növény­egészségügyi károk megszüntetése érdekében a tiszajobbparti mezőgazdasági kamara fel­­terjesztésben kérte, hogy a rendeletet szigo­rúan hajtsák végre és minden borsó, lencse, vagy bükkönytermelő gazda cséplés után azon­nal zsizsiktelenítse termését az állami telepe­ken. önkeresztény, műszaki kalkulációktól jártas, ennek hiányában felsőiparisk­olai végzett­séggel rendelkező tisztviselőket továbbá perfekt g­yors­gépíróitokét keres nagyipari vállalat azonnali belépésre. Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Azonnal 75.126" jeligérő vitéz Nagyselyki­hirdető vállalathoz, VH. Erzsébet-krt 23. Románia kőolajiparának csak egynegyede román tulajdon A román kormány egy most kiadott rende­lét­örvénnyel módosította a román bányatör­vénynek azt a szakaszát, amely a kőolajválla­latok esetleges fúziójáról renelkezik. E ren­delkezés eddig úgy szólt, hogy valamely vál­lalatnak más vállalatba való beolvasztását csak olyan közgyűlés mondhatja ki, amely az alap­tőkének leglább háromnegyedét képviselő többségben ha­­roz. Az új szakasz szerint a jövőben elegendő lesz az alap­őke felét kép­viselő részvényesi szám is az érvényes határo­zathoz, sőt a másodszorra egybehívott köz­­gyű­és a megjelentek számára és általuk kép­viselt részvények arány­ára való tekintet nél­kül is ha­­rozhat. Ezzel az intézkedéssel a román kormány meg akarja könnyíteni a kisajátí­ott, de papír­forma szerint még ma is idegen érdekeltségi vál­lalatok román részvénytöbbségű vállala­tokba történő beolvasztását. A törvénymódo­sításnak csak formai jelentősége van, mivel a külföldi tulajdonban lévő kőo­ajvállalatokat még 1941-ben kisajátították s azóta az egész román kőolajipar állami irányítás és ellen­őrzés alatt működik. A román nemzeti bank gazdasági tanul­mányi és kutatóintézetének adatai szerint je­lenleg 19 vállalat között oszlik m­g a kőolaj­­termelés oroszlánrésze. Ezek a vállalat­ok a következők: a német-román-francia, érdekelt­ségű Industria Romana de Petrol, amelynek részesedése a termelésben 10 százalék, a ro­mán érdekeltségű Petrolul Romanesc 10 szá­zalék termelési részesedéssel, az angol-hol­­land-román tőkéjű Astra Romana 9 százalék részesedéssel, a belga Concordia ugyancsak 9, az olasz Prahova 8, a román-ameri­kai tulajdonban lévő Romano-Americana 7, az angol-francia-román tőkéjű Steau­a Rontana 6, az Unirea nevű angol érde­keltség 6, a német tulajdonban lévő Columbia 5, a román Redeventa, Mica és Gridorescu 4—4, illetve 3, a német Foraky-romaneasca és Sarpetrol, a belga-román kézben lévő Rro­­mano-Belgiana, a román Naphta Rontana és a német érdekeltségű Moldonaphta S—3, s végül a két román tulajdonban lévő Vállaltan­a Creditul Minier é­s Petrolifera Romina 2—2 százalék termelési részesedéssel. Tehát a ro­mániai kőolajvállal­atok közül még mindig csak mintegy 28 százalék van román kézen. A román kormány állítólag most egybeolvaszt­ja a kisebb román vállalatokat, aminek megtör­ténte után az így alakítandó új nagy kőolaj­­vállalattal egyesíti az amerikaiak, armolok, hol­andok és belgák volt édekeltségeit. — (Az iparosifjúság­ nagygyűlése.) Nagy­­szabású seregszemlét tart a k­eresz­tény ma­gyar iparosifjúság november 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Vígadóban. A nemzeti eszmék és a keresztény belső front céljai mel­letti , demonstráló gyűlésen Meszlényi Zoltán püspök elnököl s beszédet mond Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Antal István nem­­zetvéde­mi propagandaminiszter és vitéz Pin­tér József, a legényegyletest neves vezetője is . (Az olajosmagvak beszolgáltatásának határideje.) Az olajmagvak közül a tökmag, dohánymag és a vadrepcemag beszolgáltatási határidejét 1944 április 15-ben állapították meg. Az összes egyéb olajmagvakat a fenn­álló rendelet szerint ez év november 30-ig kell valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlani. A termelő jövő évi vetőmagszükségletére csak a rendeletben meg­szabott mennyiségeket tarthatja meg. Annak, aki haszonbér, részkereset, vagy munkabér címén természetben kap olajosmagot, szemé­lyenként 50 kilogram napraforgó, vagy 40 kilogram tökmag megtartása van engedé­lyezve. Az olajmagforgalmi központ felhívja az érdekeltek figyelését, hogy a nyilvántartó hatóságok nemcsak a búzaegységben kiszámí­tott beszolgáltatási teljesítmény, hanem az olajosmagvak kötelező beszolgál­tatását ie ellenőrzi. Igen nagy kereseti lehetőség igazolt keresztény urak részére. Előnyben ré­szesül az, aki napilapnál már dolgozott. Je­lentkezés csak hétfőn és kedden d. u. 4—6 között József-krt 5. II. emelet. Szervezési osztály. ■**

Next