Uj Magyarság, 1943. november (10. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-26 / 268. szám
Péntek, ms NOVEMBER 2. hatoi A labdarúgásunk szomorúan emlékezetes 7:2-es eredménye szerdán visszatért, csakhogy meg fordított alakban. Ezúttal 7:2-re győztünk s a siker kivivői derék, harcos szel- Amil magyar honvéd futbalisták voltak. Az ellenfél a német véderő belgrádi helyőrségének futballal álból alakult. Kemény küzdelemhez szokott, pompás testi felépítésű fiúk voltak egyől- egyig, akik bizonyságot tettek róla, hogy a német katona nemcsak a fegyverforgatáshoz ért, hanem a sportnak is kitűnő művelője még a háború ágyúdörgései közepett is. Megkapó volt a vendégek harcos szelleme. Amikor a magyar csapat a félidőben már 5:1-re vezetett, arra lehetett számítani, hogy a küzdelem elintézett sorsa csökkenteni fogja a németek kedvét s még súlyosabb arányú vereséget szenvednek. Nem így történt. A vendégek olyan frissen és lelkesen vetették magukat a küzdelembe, mintha a meccs akkor kezdődött volna. A második félidőben aztán kiegyenlítetté is tudták tenni a harcot , egyenlő ellenfeleivé nőttek a kiváló magyar csapatnak. Mindenképpen rászolgáltak tehát a közönség ünneplő tapsaira. Sassa őrnagy, a németek vezetője elmondotta, hogy komoly, tervszerű előkészületekről alig lehetett szó, hiszen a különböző alakulatokba beosztott futbalistákat csak igen nehezen lehetett összegyűteni, egyetlen teljes létszámú edzőmérkőzés megtartására. Ahhoz képest tehát, hogy alkalmi jellegű együttessel vonultak fel a németek, teljesítményük komoly méltánylást érdemel. * A mérkőzés után alkalmunk volt néhány szót váltani Gorskyval, a schweinfurti származású válogatott német labdarúgóval, aki az első félidőben még balösszekötőt játszott, később azonban hátravonult a védelembe s nem kis része volt abban, hogy azután már csak két gólt tudott lőni a magyar csapat. — Sokkal erősebb ellenfelet kaptunk, mint amilyenre számítottunk, — mondotta. — Ez a magyar csapat közel felért egy magyar válogatottal, sőt bizonyosra veszem, hogy ezek a kemény és lelkes honvédek semmiesetre sem kaptak volna a svédektől hét gólt. Nem is tudom megérteni, hogy hogyan születhetett meg ez a furcsa eredmény, amikor a magyar második vonalban és utánpótlásban ilyen pompás nagyképességű labdarúgókkal rendelkezik a magyar sport. Az öltözőbe belátogató magyar vezetőknek igen jólesik a találó és elismerő bírálat, valaki csendesen meg is jegyzi: — Bizony nem ártana a fontos mérkőzések előtt egy kis katonai fegyelem alá vetni a nemzeti válogatottat. Többet használna minden rejtekhelynél, taktikai értekezletnél! Ebben mindenki egyetért. * Magyasrangú magyarés német katonatisztek zsúfolt páholy mellett, kaptunk helyet, s alkalmunk volt megfigyelni, hogy a mérkőzés legközvetlenebbül érdekelt szemlélői hogyan kísérik a pályán zajló eseményeket. Igen tetszett, hogy minden összecsapás után, ha valamelyik játékos a földre került, rögtön odaszaladt a másik csapat legközelebb álló játékosa, felsegítette, s barátságosan kezet ráztak, vagy csezeölelkeztek. Ez nagyon tetszett a közönségnek is, főként a közönség civil részének. A páholyban ülő tisztek azonban összemosolyogtak. Ez a legtermészetesebb volt, katonabajtársak, kipróbált fegyvertársak nem tehehettek volna másként. A mérkőzés egyébként heves, de mindvégig a leguribb, legkorrektebb és leglovagiasabb keretben zajlott le. Igazi férfias és katonás erőpróba volt, s elsőrendű propagandája a Sportnak. * A közönségnek Csalhatatlan az érzéke annak a megítélésében, hogy hol számíthat jó sportra, így történt ez szerdán is. A hétköznap és a korai kezdés ellenére több mint 10 000 néző sereglett ki a Beszkárt sporttelepre, ahol valóban válogatott meccsnek kijáró hangulat uralkodott. A nagyközönség aztán osztatlanul elégedetten távozott, mert a pénzéért énületes dolgot kapott. A Villamoson hazafelé hallottuk egy ismeretlen sporttarát véleményét: — Nem ártana az ilyen katonamérkőzéseket rendszeresíteni. Itt nincs kisasszonyfutbal, alakoskodás, technikázgatás és pepecselés, hanem vérbeli küzdelmet lát az ember. Ebben azonban része van a német csapatnak is, mert ellene csak teljes erőbevetéssel és lelkesedéssel lehetett győzni. Nagy nyereség volna ha hamarosan megint sor kerülhetne valamelyik német katonai válogatott vendégszereplésére. A vendégek tehát, a vereség ellenére is, népszerű és nagy sikert arattak s szereplésük alkalmas volt arra is, hogy kézenfekvő tanulságokra rámutasson. Sfíetlitek 0 A pestvidéki leventeválogatott a magyar-német katonamérkőzés előjátékán 3:1 (2:0) arányban biztosan győzött a budapesti kerület levente labdarúgó válogatottja ellen. () Az egyéni birkózóbajnokságok küzdelmei vasárnap folytatódnak, mikor is a görögrómai birkózásnemben apehely-, váltó- és félnehézsúly, a kötetlen birkózásnemben pedig a lég-, könnyű-, közép- és nehézsúly küzdelmeit juttatják dűlőre. () A kolozsvári Hotte és a KEAC közösen rendezett erdélyrészi céllövőversenyén hadipuskában és céllövő pisztolyban Deák Zoltán REAC, kispuskaversenyben Deák Géza KEAC, hadipisztolyban Hajnádi Antal K. Hotis, gyorstüzelőpisztolyban Sziliczei Gyula K. Hotis, a csapatversenyek közül négy számban a KEAC, háromban pedig a K. Hotis győzött. 11 1,1 MAGYARSÁG föld, pénz,gazdaság »"■**»OBiWMiui«wMjuucraia«iWsai.ijULMaPwauisMiaiwxyiaCTjB^a8^^li»8udaeaa»^uMiu««eBeaM»S8Bg»». A mezőgazdaság javuló helyzetéről számol be az Omge Az országos magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya Romssich László gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a földmívelésügyi minisztérium részéről Bárányos Károly és Konkoly-Thege Sándor államtitikárok és Fabinyi Tibor miniszteri osztályfőnök jelentek meg. A tagok részéről is nagy érdeklődés nyilvánult meg az ülés iránt. Mutschenbacher Emil dr. felsőházi tag, az Orge igazgatója beszámolt a mezőgazdasági helyzetről, valamint az újabb mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányinézkedésekről és a közellátási ügyekről, örömmel állapította meg, hogy az az aggodalom, amely a mezőgazdákat az aszály miatt eltöltötte, már elmúlóban van. Az időjárás most kedvezőbb a mezőgazdasági terményeknek s,remény van arra, hogy a helyzet a tél folyamán még jobban megjavul. Utalt a földmívelésügyi miniszternek a költségveés során elhangzott parlamenti beszédére, amelynek egyes megállapításait a magyar mezőgazdaság mindenben osztja. Ugyanis a miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági politikát két feladatban lehet összefoglalni. Az egyik az, hogy a háború kora élményeinek megfelelően a többtermelés fokozására fektessük a fősúlyt, hogy ezáltal kielégíthessük a velünk szembenámasztott igényeket, amelyek a közellátás terén mutatkoznak, a lehető legnagyobb erőkifejtéssel a legtöbbet kell termelnünk, hogy ezáltal megfelelessünk kötelezettségeinknek. Ehhez azonban biztosítani kell a termelőeszközöket, s ennél a kérdésnél már mind a kormányzatnak, mind a gazdáknak sok nehézséggel kell megküzdeniük. Az elmúlt évben az elemi csapások miatt úgyszólván szükségleteinket sem tudtuk fedezni. Hála Istennek, most kedvezőbb a terméseredmény, legalább is a kalászosokban. Ezáltal, de különösen az új rendszer bevezetésével sikerült nyugalmat teremteni a közellátásban, bár a kapásokban már más a helyzet, ami majd a sikerlátásra érezteti hatását.. A kormánynak és a gazdatársadalomnak együttes munkával kell biztosítania a többtermelést, s munkájuknak ki kell egészítenie egymást. A másik feladat, amelyre a földmívelésügyi miniszter is rámutatott, hogy új mezőgazdassági korszakra kell felkészülni és a most rendelkezésre álló erőket és tartalékokat át kell menteni a háborút követő időkre. E két fontos szempontnak kell irányítania a mezőgazdasági tevékenységet, mert csak ezzel lehet megalapozni a jövő mezőgazdálkodását. Ezzel kapcsolatbanküönösen ki kell emelni az állattenyésztés fontosságát és a növénytermelés terén a szükséges javításokat, amelyek keresztülviteléhez elsősorban a szükséges előfeltételeket kell megteremteni. Kiegészíti ezt az erdőgazdálkodási terv, amelynek keretében az Alföld fásítását tűzték ki célul, mivel a jelenleg rendelkezésre áll erdők több szempontból nem tudják biztosítani a szükségleteket. E tervek keresztülviteléhez, természetesen, ugyancsak a termelési eszközök biztosítása szükséges. Továbbá a helyes árpolitikával a termelői kedv növelése és a munkaerő biztosítása. A továbbiak során közellátási kérdésekkel foglalkozott az Omge igazgatója és megállapítója, hogy biztosítani kell a termelés folytonosságát. Lehetővé kell tenni a gazdának, hogy termelői kiadásait a neki előírátt pontokba beszámíthassa, így például a munkásai részére hizlalt sertést is be kell számítani, hiszen azzal is a közellátást szolgálja. Az Orige állandó érintkezésben áll a közellátási miniszterrel, tárgyalásokat folytat a méltányos kérések rendezésére és minden rendelkezésre álló eszközzel az előbb emlíett szempontok, a többtermelés és a háború utáni időkre való felkészülés ügyét szolgálja. Biztosítani igyekszik a mezőgazdasági termelés zavartalanságát. E kérdéseket tárgyalja majd részletesen a jövő hónapban megrendezendő gazdahét is, amikor mindenkinek módjában lesz a felmerült problémákhoz hozzászólnia. . (Országos problémává válik az új ártérrendezés.) Az ármentesítő társulatok legutóbbitájegységek szerinti egyesítésével kapcsolatban sok olyan területet is bevontak az ártérbe, amely magas fekvésénél fogva sohasem tartozott abba s szüksége sincs rá, mert legfeljebb száz esztendőben egyszer önti el árvíz. Az érdekelt birtokosoknak ez óriási megterhelést jelent, mert ármentesítési járulékot kell fizetniük olyan földek után is, amelyeket sohasem ért árvíz. Ebben az ügyben a duna-tiszaközi kamara értekezletre hívta össze az érdekelt községeket. Felolvasták az érdekeltek fellebbezését, amelyhez egyhangúlag csatlakozott az egész járás gazdaközönsége. (Bárczay Ferenc a piaci és vásári kereskedők országos ipartársulatának díszelnöke.) Népes küldöttség kérte fel Bárczay Ferencet, a Mép pártvezérhelyettesét az országos piaci és vásári kereskedők, iparosok országos ipartársulata díszelnökségére. Bárczay Ferenci a küldöttség elnökének beszédére válaszolva kijelentette, hogy örömmel elfogadja az országos díszelnökséget és ígéri, hogy miként eddig, a jövőben is kész minden tisztességes kiskereskedő és kisiparos érdekeinek megvédésére. (A munkási ruházati akció mintáit be kell mutatni.) Azok a vállalatok, amelyek résztvesznek az ipari és mezőgazdasági munkásruházati akcióban, a forgalomba hozandó árucikkek mintáit és a hozzájuk tartozó árkalkulációt kötelesek beküldeni Szentendrey Gyula dr. közellátási főtanácsosnak. Mielőtt ezek az árucikkek tényleges forgalomba kerülnek, a mintákat és a kalkulációkat a gyáraknak ismét be kell küldeniök. A munkásruházati akclő lebonyolítására megállapított szigorú ellenőrzési rendnek ez az egyik mozzanata. Kereskedelmi kapcsolatok a külfölddel A budapesti kereskedelmi és iparkamara felhívja az exportőrök figyelmét arra, hogy külföldről beérkezett és a kamara által a sajtóban közzétett árukeresletre saját hatáskörben válaszolni,illetőleg árut külföldre kiajánlani szigorúan tilos. Bárminemű kapcsolat felvétele előtt az exportőrök kötelesek a külkereskedelmi hivatal (bizonyos esetekben az illetékes szakminiszter) előzetes engedélyét megszerezni. Enélkül semilyen módon áruk exportlehetőségeit a külföldi érdeklődőknek kilátásba helyezni nem szabad. A közlemények iránt érdeklődők forduljanak a számra velő hivatkozás mellett a kamara külkereskedelmi osztályához (Budapest V. Alkotmány utca 8.) Levélhez válaszbélyeg mellékelendő. Áru kereslet Bulgária: bőr (36.529); vegyi cikkek (36.234); üvegáru (vizes- és borospoharak, üvegek, kancsók, stb.) porcellánány (tányér, csésze, tál, stb.) fayenceáru (37.390): sárga- és fehérvaselin, gyertya (37.603). Finnország: aluminiumszulfát (36.532). Hollandia: fogászati cikkek (37.604). Svájc: cikóriagyökér (37.699), fékberendezés és kapcsolószerkezet, gépek és gépkocsik számára, gépkocsi alkatrészek (37.601). Törökország: magyar exportcikkek (37.609). Áruajánlat Dánia: halbőr (37.671). Német birodalom: kesztyű (gyapjú, pamut és gyapjúval bélelt), férfi- és női ruhaszövet, iganyag (spanyol áru) (37.504). Svájc: karburátor (36.236). Svédország: használt gépek (élesztőipari stb.) (37.231). Törökország: mogyoró, mandula, mazsola, füge, szilva, szárított gyümölcs, méhviasz, vallonea, sózott hal (37.609). Képviselőnek ajánlkozik Bulgária: bőr (36.529). Norvégia: háztartási kőedény, porcellán, és üvegáru, bútorszövet, lenáru, háziipari cikkek, (babák kivételével), kosáráru, rádió, gyümölcs-, hús- és libamájkonzerv, konyhaedény (37.505). Svédország: divatáru (37.608). A külöld köz ellátása Angliában, az egyik brit hírügynökség jelentése szerint az ellátásügyi minisztérium megbízottja útján helyesbítette azt a téves, de nagyon elterjedt véleményt, hogy az 1944. évben rendelkezésre álló műgumimennyiség a szövetséges országok kaucsukproblémáját mggoldaná. A hírügynökség ezzel kapcsolatban a legújabban kiadott becslésre hívja fel a figyelmet, amely szerint az USA műgumitermelése ebben az évben nem igen haladja meg a 215.000 tonnát. Portugália fővárosában, Lisszabonban október végén osztották ki az első kenyérjegyeket. A kenyéradag nagyságát még nem közölték. Szlovákiában a legfelsőbb ellátási hivatal a jövő évre is szabályozza a lábbeliekből vásárolható mennyiséget. A rendelet szerint a következő évben is, amennyiben a szökségl megállapítást nyert, minden felnőtt egy pár lábbelit és egy pár bőr talpat igényelhet. A nők ezenfelül egy további pár importcipőre is igényt tarthatnak. A parafatalpú cipők továbbra is jegy nélkül vásárolhatók. Horvátországban a közgazdasági minisztérium törvényerejű rendeletet bocsátott ki, amelyet állami felügyelet alá helyezte a vágómarhákkal és állati termékekkel folytatott kereskedelmet. Az ellenőrzést a vágómarhák és állati termékek központja gyakorolja, amelynek feladata a hadsereg és a lakosság hússal való ellátása, a szarvasmarhák kényszervásárlása útján is. Horvátországban azonnali hatállyal bevezették a só adagolását is, amelyet ezután jegyre adnak. Mindenekelőtt fél kilogram sót osztanak ki személyenként, Bulgária állatállománya a hússzükséglet megnövekedése és a takarmányhiány miatt csökkent. Emiatt lényegesen korlátozni kellett a lakosság húsfogyasztását. A nagyobb fogyasztási központokban a heti húsadag személyenként 20—1,0 deka, de még ezeket a bolgár viszonyokhoz mért szerény adagokat is csak oly módon lehetett fenntartani, hogy időrőlidőre egy hústalan napot iktattak közbe. A falusi lakosság húsellátása kedvezőbb. A gazdák saját fogyasztásukra csak juhot, kecskét és sertést vághattak, de ezt is csak a bizottság külön engedélyével. Törökországban abból a célból, hogy az életfontosságú javak árát a spekuláció föl ne verhesse, kormányrendelet jelent meg, amely a raktárházak beraktározási illetékeit az eddiginek ötszörösére emelte fel. . (Javaslat a zsizsiktelenítési akció szigorú végrehajtása tárgyában.) A földmívelésügyi miniszter hat évvel ezelőtt kötelezővé tette a borsó, lencse és bükköny zsizsiktelenítését azokban a körzetekben, ahol zsizsiktelenítő gázkamrák épültek. Az akciókat a mezőgazdasági kamarák bonyolítják le. Annak ellenére, hogy a rendelet hatálya alá vont körzetekből nem szabad zsizsiktelenítés nélkül terményt elszállítani, mégis egyes termeltető cégek zsizsiktelenítés nélkül veszik át a gazdáktól a borsót, amit később saját telepükön zsizsiktelenítenek. Az ebből származó növényegészségügyi károk megszüntetése érdekében a tiszajobbparti mezőgazdasági kamara felterjesztésben kérte, hogy a rendeletet szigorúan hajtsák végre és minden borsó, lencse, vagy bükkönytermelő gazda cséplés után azonnal zsizsiktelenítse termését az állami telepeken. önkeresztény, műszaki kalkulációktól jártas, ennek hiányában felsőipariskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőket továbbá perfekt gyorsgépíróitokét keres nagyipari vállalat azonnali belépésre. Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Azonnal 75.126" jeligérő vitéz Nagyselykihirdető vállalathoz, VH. Erzsébet-krt 23. Románia kőolajiparának csak egynegyede román tulajdon A román kormány egy most kiadott rendelétörvénnyel módosította a román bányatörvénynek azt a szakaszát, amely a kőolajvállalatok esetleges fúziójáról renelkezik. E rendelkezés eddig úgy szólt, hogy valamely vállalatnak más vállalatba való beolvasztását csak olyan közgyűlés mondhatja ki, amely az alaptőkének leglább háromnegyedét képviselő többségben haroz. Az új szakasz szerint a jövőben elegendő lesz az alapőke felét képviselő részvényesi szám is az érvényes határozathoz, sőt a másodszorra egybehívott közgyűés a megjelentek számára és általuk képviselt részvények arányára való tekintet nélkül is harozhat. Ezzel az intézkedéssel a román kormány meg akarja könnyíteni a kisajátíott, de papírforma szerint még ma is idegen érdekeltségi vállalatok román részvénytöbbségű vállalatokba történő beolvasztását. A törvénymódosításnak csak formai jelentősége van, mivel a külföldi tulajdonban lévő kőoajvállalatokat még 1941-ben kisajátították s azóta az egész román kőolajipar állami irányítás és ellenőrzés alatt működik. A román nemzeti bank gazdasági tanulmányi és kutatóintézetének adatai szerint jelenleg 19 vállalat között oszlik mg a kőolajtermelés oroszlánrésze. Ezek a vállalatok a következők: a német-román-francia, érdekeltségű Industria Romana de Petrol, amelynek részesedése a termelésben 10 százalék, a román érdekeltségű Petrolul Romanesc 10 százalék termelési részesedéssel, az angol-holland-román tőkéjű Astra Romana 9 százalék részesedéssel, a belga Concordia ugyancsak 9, az olasz Prahova 8, a román-amerikai tulajdonban lévő Romano-Americana 7, az angol-francia-román tőkéjű Steaua Rontana 6, az Unirea nevű angol érdekeltség 6, a német tulajdonban lévő Columbia 5, a román Redeventa, Mica és Gridorescu 4—4, illetve 3, a német Foraky-romaneasca és Sarpetrol, a belga-román kézben lévő Rromano-Belgiana, a román Naphta Rontana és a német érdekeltségű Moldonaphta S—3, s végül a két román tulajdonban lévő Vállaltana Creditul Minier és Petrolifera Romina 2—2 százalék termelési részesedéssel. Tehát a romániai kőolajvállalatok közül még mindig csak mintegy 28 százalék van román kézen. A román kormány állítólag most egybeolvasztja a kisebb román vállalatokat, aminek megtörténte után az így alakítandó új nagy kőolajvállalattal egyesíti az amerikaiak, armolok, holandok és belgák volt édekeltségeit. — (Az iparosifjúság nagygyűlése.) Nagyszabású seregszemlét tart a keresztény magyar iparosifjúság november 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Vígadóban. A nemzeti eszmék és a keresztény belső front céljai melletti , demonstráló gyűlésen Meszlényi Zoltán püspök elnököl s beszédet mond Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Antal István nemzetvédemi propagandaminiszter és vitéz Pintér József, a legényegyletest neves vezetője is . (Az olajosmagvak beszolgáltatásának határideje.) Az olajmagvak közül a tökmag, dohánymag és a vadrepcemag beszolgáltatási határidejét 1944 április 15-ben állapították meg. Az összes egyéb olajmagvakat a fennálló rendelet szerint ez év november 30-ig kell valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlani. A termelő jövő évi vetőmagszükségletére csak a rendeletben megszabott mennyiségeket tarthatja meg. Annak, aki haszonbér, részkereset, vagy munkabér címén természetben kap olajosmagot, személyenként 50 kilogram napraforgó, vagy 40 kilogram tökmag megtartása van engedélyezve. Az olajmagforgalmi központ felhívja az érdekeltek figyelését, hogy a nyilvántartó hatóságok nemcsak a búzaegységben kiszámított beszolgáltatási teljesítmény, hanem az olajosmagvak kötelező beszolgáltatását ie ellenőrzi. Igen nagy kereseti lehetőség igazolt keresztény urak részére. Előnyben részesül az, aki napilapnál már dolgozott. Jelentkezés csak hétfőn és kedden d. u. 4—6 között József-krt 5. II. emelet. Szervezési osztály. ■**