Uj Magyarság, 1944. március (11. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-01 / 49. szám
SZERDA, 1344 MARGITSI Összeült és finn parlament Kedden összeült a finn parlament s az a titokzatosság,egymásnak ellentmondó hírek homálya, ami az utóbbi időben a finn kérdésre borult, talán rövidesen eloszlik. Érthető, miért várja az egész világ oly feszülten a finn határozatot. Kétségtelen, hogy nagy része van ebben annak a szimpátiának, amit a kultúrnemzetek éreznek a maroknyi finn nép iránt, szeretettel követik történelmének útjait. A hasonló kérdéseknél a világ közvéleményének általában nem kell bevárnia az illetékes nemzetek végső döntését, mert már előzőleg is kiszivárognak olyan hírek, amelyekből biztosra lehet venni, mi lesz a döntés. Most azonban másként áll a helyzet. A finn kormány megőrizte higgadtságát, nem nyilatkozott, nem sietett el semmit, az ajánlatok és ellenajánlatok minden részletét megfontolta. A nagy döntés előtt aránylagos csend és nyugalom van Finnországban. Mintha egy pillanatra lecsitulta!?; volna a külföldi propagandahadjáratok is, mindenki elmondotta, leszögezte véleményét a finn kérdésben, a külföld és a különböző finn pártok is s így várja az ország népe a *" döntést. Jósolni senki sem mer. Annyi bizonyos, hogy a finn főváros még mindig a legutóbbi nagy orosz légitámadás hatása alatt áll. A Linkomies miniszterelnökhöz közelálló Uusi Suomi, a konzervatívok főlapja azt hangsúlyozza, hogy feltétel nélküli megadást minden jel szerint, nem követelnek. Jellemzőnek vehetjük azt a hírt is, amely arról számol be, hogy finn nép hétfőn ülte meg a hagyományos Kalevala-napot. A diákság koszorút helyezett el az eposz versbefoglalójának, Lerot Illésnek a szobrára, s a diákszervezetek országos elnöke többek közt a következőiket mondotta ünnepi beszédében: „Az ország tanulóifjúsága és az egész finn nép számára éppen most a legfontosabb, hogy tudatában legyen annak, hol született a finn nép legősibb nemzeti eposza, a Kalevala. Karéliában! Karéliát sohasem adhatjuk fel! Áldozatkészséget, állhatatosságot, törhetetlen hitet és elszántságot kell követelnünk népünktől.“ Kelslari Isiben az élet visszatért resides medrébe A Kalevala-nap alkalmából a finn főváros utcái zászlódíszbe öltöztek. A házak oromzatán zászlótenger, lent az utcán az,iemberek ezrei szorgoskodnak, hogy eltakarítsák az eddigi legnagyobb légitámadás szomorú nyomait. Az élet még vasárnap este, tehát alig fél nappal a tizenkétórás légitámadás után visszatért rendes medrébe, csak a villamosközlekedésben van továbbra is fennakadás, mégpedig elég különös okból. A tüzek oltásánál elfolyt víz ugyanis sokhelyütt kilométeres hosszúságban megfagyott és most is vastag jégpáncél borítja az víttestet, így a villamossínek árkát is. A munkások százai csákányozzák a jeget a sínek vájatából. A hivatalos jelentések eddig semmit sem közöltek a légitámadás áldozatainak számáról. Mértékadó helyen jelenleg mintegy 60 halálos áldozatról tudnak. A finn sajtó a Kalevala-nap jelentőségével foglalkozva utal arra, milyen szomorú, hogy a finn kultúra évszázadokon át gyűjtött pótolhatatlan kincsei is ki vannak téve a teljes pusztulásnak. Valamennyi lap úgy véli, hogy az erejében egyre növekedő orosz légitámadásoknak ezúttal politikai céljai is vannak. Az országra, amely éppen ezekben a napokban dönt jövő állásfoglalásáról, a légitámadásokkal politikai nyomást akarnak gyakorolni. Ennek kilátásairól az Arbetorbladet című svéd szociáldemokrata lap találóan a következőket írja: Orosz részről kétségtelenül helytelenül számítanak, ha azt hiszik, hogy Finnországban vakrémület van és a bombázás hatása a legnagyobb a nemzet ama igényére, hogy továbbra s szabadságban akar élni és ezt tekinti a éke, illetve a fegyverszünet feltételének. Az is igen szerencsétlen dolog lenne, ha az oroszok, miként ezt egyszer már megtették 1939 őszén, a finnek békevágyát és szabadságszeretetét behódolási hangulatként magyaráznák. Mint ismeretes,, az oroszok 1939-ben teljesen hibásan vélekedtek a finn munkásság hangulatáról. A közeljövő megmutatja, hogy ezúttal helyesebben látják-e az oroszok a finnországi helyzetet. Az Uusi Suomi ezzel kapcsolatban így ír: A légitámadások nyomán elszenvedett veszteségeket higgadtan elell viselni, meg így kívánja a külső és belrő arcvonal érdeke. A nemzet kész is az áldozatok viselésére, mert mindenekfölött áll a haza szabadsága. A légitámadás után természetesen előtérben állnak a gyakorlati kérdések is. A főváros szempontjából igen előnyösnek bizonyult, hogy a lakosság nagy része, elsősorban az aggok és gyermekek önként biztosabb helyre költöztek. A hatóságok minden eszközzel támogatják azokat, akik a következő napokban kívánják elhagyni Helsinkit. A sajtó annak lehetőségét is mérlegeli, hogyan lehetne megszervezni a nagyarányú kényszerkiürítést. Berlinben továbbra is a legnagyobb tartózkodást tanúsítják a finn kérdéssel kapcsolatban. A Wilhelmstrassén megint csak arra szorítkoztak, hogy állásfoglalás nélkül idézzék azokat a nemzetközi sajtóvéleményeket, amelyek a finn kérdéssel foglalkoznak. Különösebben csak a Sunday Chronicle egyik hírét emelték ki azzal a megjegyzéssel, hogy valamennyi északi államot érdekelni fogja, mert az angol lap többet árult el, mint amennyit szeretett volna. Az angol hírszolgálat egyik moszkvai híre szerint a finn főváros ellen intézett legutóbbi orosz légitámadás idején jelent meg Moszkvában a Krasznaja Zvjezda újabb éles támadása Finnország ellen. A hivatalos angol hírszolgálat még hozzátette: most kell eldőlnie Helsinkiben annak a kérdésnek, menesztenek-e finn küldöttséget Moszkvába, vagy sem. Ha a küldöttség már elutazott, akkor nincs többé visszakozás. Végül a Neue Zürcher Zeitung értesülését idézték a Wilhelmstrassén. A svájci lap azt írja, hogy az oroszok nem hajlandók várni a finn hadsereg leszerelésével s a szovjet megszálló csapatok csak akkor hagyják majd el Finnországot, ha már a szükségesnek mutatkozó hadműveletek befejeződtek. A finn parlament kedden délelőtt félórás nyilvános ülés után fél 12-kor zárt ülést tartott. Linkomies miniszterelnök felolvasta a kormány helyzetjelentését, amelyről valamennyi pártcsoport több képviselőjének felszólalásával megindult az általános vita. Az ülés első szakasza 12 óra 30 perckor ért véget. A vitát délután zárt ülésen folytatták. Az ülés lefolyásáról hivatalos közlemény kiadása várható, mára, mindazonáltal nem kerülhető el. A cikk ezután a Curzon-vonallal és Vilnával foglalkozik és leszögezi: Lengyelország magatartása történelmileg indokolt. Oroszország igénye Königsbergre és Keletporoszország egy részére nyomatékos figyelmeztetés Lengyelország számára, — írja a Dziennik Polski. A londoni lengyel lap munkatársa egy mérvadó lengyel diplomatával való megbeszéléseiről számol be a továbbiakban. „A jelenlegi angol politikát és állásfoglalást, — mondotta a lengyel diplomata, — nem tartjuk véglegesnek, hanem csupán a napi politika taktikájának. A helyzet megváltozhatik s lehetséges, hogy meg is fog változni. A jelenlegi angol magatartást múló ténynek tekintjük.“ Végül megállapítja a lap: egyetlen kormányról sem lehetne fel-, tételezni, hogy hozzájárulna az állami terület felének elszakításához. „A lengyel kormány legfeljebb akkor adhatna hozzájáru-lást ilyen lépéshez, ha tudomást szerez, sietne Lengyelország egész lakosságának véleményéről. A lengyel kormány továbbá úgy véli, hogy a kész tényeken már nem lehetne változtatni, míg mindaddig, amíg a kérdés függőben marad, megvan a kedvező rendezés lehetősége." Ami az angollengyel egyezményt illeti, a lap megállapítja, hogy február 25-én se angol, se lengyel részről nem mondották fel. Anglia tehát szavatolja ugyan Lengyelország függetlenségét, de határait nem. A somloni lengyelek lapja szembeszáll Chapchatlel A finn események mellett azonban ne feledkezzünk meg a lengyel kérdésről sem. A különböző jelentésekből általában megállapítható, hogy a londoni emigráns lengyel kormány, a Churchillel való előzetes tárgyalások ellenére sem lelkesedett túlságosan az angol miniszterelnöknek a lengyel ügyben tett kijelentéseiért. Inkább csak hangulatkeltés lehetett a célja azoknak a híreknek is, amelyek közvetlenül a Churchill-beszéd előtt a lengyel kormány engedékenységéről számoltak be. Most Mikolajczyk kormányának a lapja, a Dziennik Polski megállapítja, hogy egyrészt Churchill és az angol kormány, másrészt a lengyel kormány álláspontja között alapvető különbség van. Ez a megállapítás fájdalmas minden lengyel szá ,3 I MAGYARSÁG pagen .4Md A BN1GSCG aim Amióta emberek vannak, történetükben a betegségek kárhozatos szerepet játszanak. Járványok egész népeket irtottak ki, malária és más tropikus betegségek nagy kiterjedés területeket tettek lakatlanná. Annál nagyobbra értékelendők tehát a német tudománynak azok az eredményei, amelyek a világhírű »Sofjret» gyógyszerekben jutnak kifejezésre. Ha ma a járványok és epidémiák szinte ismereten jelenségekké lettek, egyes betegségek teljességgel eltűntek, mások pedig, amelyek régebben elkerülhetetlenül halállal és sorvadással jártak, ma biztonsággal gyógyíthatók, akkor e* nem utolsósorban a *86#e* kereszt jelzésű gyógyszerek érdeme. Az angolok visszatartottak egy török szállítóhajót Az utóbbi napokban, rövid szünet után ismét kezd megélénkülni a sajtóvita Törökország körül. A hírek itt is sokszor a legellentétesebbek. Mindössze csak anynyi bizonyos, hogy Londonnak a közeljövőben határozott céljai vannak Törökországgal s a legváltozatosabb eszközökkel törekszik a célok elérése felé. Nemrégiben az éles kirohanás módszerét választotta, most sokkal barátibb hangon igyekszik megkörnyékezni a törököket. Az Ankarából érkező jelentések elmondják, hogy amíg a török sajtó teljes hallgatásba burkolódzott az angol-török Vitás kérdések tekintetében, angol részről egymást követik az olyan megnyilatkozások, amelyek megerősítik, hogy a legerőteljesebb angol nyomás érvényesül Törökország hadbalépése érdekében. Az angolok a befolyásolás minden eszközét felhasználják ebből a célból s ilyen szempontból kell tekinteni az angoloknak azt az intézkedését is, hogy megszüntetik a kőolajszállításokat Törökország részére. Ezt a hírt Ankarában hivatalosan nem erősítették meg, de tény, hogy az esedékes kőolajszállítmányok, amelyeknek meg kellett volna érkezni a török kikötőkbe, még nem futottak be. Ankarai nemzetközi körökben az a hír is elterjedt, hogy a Törökországban működő angol kiképző kereteket csökkentik, ami természetesen az angoltörök katonai együttműködés meglazulását vonná maga után. Még egy érdekes incidensről is beszámolunk. A moszkvai távirati iroda közölte, hogy a Trolbazon nevű török szállítóhajót, amely Törökországnak szánt hadianyaggal volt megrakva, az angol hatóságok egyik egyiptomi kikötőben visszatartották és a hadianyagot partra rakatták. A Daily Telegraph ankarai levelezője ezzel kapcsolatban arról ír, hogy a török fővárosban elterjedt hírek szerint visszahívják azt a török légügyi bizottságot is, amelynek feladata volt a Törökországnak szánt angolamerikai repülőgépszállítmányokat átvenni. A Daily Telegraph is megemlíti, hogy a török külügyminisztériumban ugyan nem, igazolták ezeket a híreket, de a híresztelések mégis „jellemzőek arra a hangulatra, amely most az angol-török viszonyban uralkodik“. Az angol lap kijelenti, hogy ez a viszony pillanatnyilag a mélypontján van. flikUo o£eUitrt& \» I A délolaszországi hat politikai napoli párt „giuntája“ elhatározta, hogy Churchill legutóbbi beszéde ellen tiltakozásul jövő szombaton délelőtt 11 órára tíz percig tartó sztrájkot rendel el. Mivel azonban a hat politikai párt nyilvánvalóan súlyt helyez arra, hogy a háborús erőfeszítéseket ne akadályozza, felkéri a fegyverkezési iparban dolgozó munkásokat, hogy a tervbe vett sztrájk folytán elveszett munkaidőt ebédszünetének 15 perces megrövidítésével pótolja. Mint a Daily Telegraph to Lonton lenti, a belfasti Harland- és Wolff-hajógyárban munkabeszüntetésre került sor. Többek között sokszáz szerelő és kétszáz segédmunkás szüntette be a munkát, hogy tiltakozzék az általuk kívánt béremelés elutasítása miatt. Ugyancsak a Daily Telegraph adja hírül, hogy az ír köztársasági szervezet néhány tagja, aki az egyik belfasti fogházban várt letartóztatásban, éhségtüntetésbe kezdett. McAteer, akiről azt mondják, hogy itt il