Uj Magyarság, 1944. április (11. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-02 / 75. szám
V MAGYARSÁG Felhívjuk mélyen tisztelt Ogufeleink figyelm®t arra tb-tól április 8-ig bezárólag . Beltárolás miatt üzemszünetet tartunk Ez idő alatt rádiókészülékeket javításra nem vehetünk át ORION rádiógyár service osztálya, Budapest, XIIL, Váci út 91 Mussolini: A régi és kipróbált barátsággal tekintünk Magyarország felé Sztójay miniszterelnök távirata Mussolinihoz: Mussolini Bénító őnagyméltóságának, a* alad:*, szociális köztársaság államfőjének, Főhadiszállás. A kormányzó úr őfőméltósága által m. kir. miniszterlenökké és külügyminiszterré kineveztetvén, megragadom az alkalmat, hogy Nagy méltóságodat, mint a barát olasz állam fejét és Magyarország régi barátját köszönthessem. Legyen meggyőzetve Excellenciád, hogy évszázados hagyományainknak megfelelően a rendíthetetlen barátság és fegyvertársi hűség szerepében igyekszem munkálkodni azon, hogy a mai küzdelmünket győzelem koronázza és meghozza a magyar és olasz nemzetnek boldogabb és igazságosabb jövendőjét. Kérem Nagyméltóságodat, hogy e célkitűzéseimben engem támogatásával kitüntetni méltóztassék. Fogadja Nagy-méltóságod legőszintébb tiszteletemet. Sztójay: Mussolini választávirata: Nagyméltóságú Sztójay Döme úrnak, miniszterelnök és külügyminiszter, Budapest. Köszönettel vettem Nagy-méltóságod üdvözlő sorait, amelyeket miniszterelnökké és külügyminiszterré való kinevezése alkalmából küldeni még biztatott és üdvözleteit a legszívélyesebben viszonzom. Én, valamint az egész köztársasági Olaszország ugyanazzal a régi és kipróbált barátsággal tekintünk a baráti Magyarország felé. Biztosítom Nagyméltóságodat, hogy úgy az én kormányom, mint a többi, a hármasszövetséget aláíró hatalmak, valamint az ön kormánya át vagyunk hatva a végső győzelembe vetett hittel, amely győzelemtől a mi két nem?Ötünk a végső biztonságot, igazságot és fejlődést várja. Kérem Nagyméltóságodat, fogadja legőszintébb tiszteletem kifejezését. Mussolini. Tozso és Sigemicu a közös ellenség elleni végső győzelemről Sztójay Döme miniszterelnök távirata Tozso japán miniszterelnöknek: Nagyméltóságú Hidaki Tozso miniszterelnök úrnak. Tokió, Magyar királyi miniszterelnökké történt kinevezésem alkalmából kérem Nagyméltóségedét, fogadja legszívélyesebb üdvözleteimet. Megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem Nagyméltóságod előtt őszinte köszönetemet afelett, hogy Nagyméltóságodkal az országaink között kialakult baráti kapcsolatok további elmélyítésén együtt munkálkodhatom. Sztójdy Tozso japán miniszterelnök választávirata: Nagyméltóságú Sztójay Döme m. kir. minizterelnök úrnak, Budapest. Köszönöm Nagyméltóságodnak szívélyes üdvözleteit, amelyeket Nagymétőrágod m.. kir. miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából hozzám intézni szíves volt. Legmelegebb jókívánságaimat tolmácsolom Nagyméltóságodnak és biztosítom szilárd elhatározásomról, hogy a nemzeteink közötti baráti kapcsolatokat továbbra is elmélyíteni s a háborút a közös ellenség ellen a végső győzelemig folytatni kívánom. Hideki Tozso miniszterelnök, Japán. Sztójay Döme miniszterelnök távirata Sigemicu külügyminiszerhez: Nagyméltóságú Namuro Sigemicu külügyminiszter úrnak, Tokió. A magyar királyság Főméltóságú Kormányzója engem m. kir. miniszterelnökké kinevezni méltóztatott és egyben a m. kir. Külügyminisztérium vezetésével is megbízott. Midőn ezt Nagyméltóságod tudomására hozom, biztosítom Nagyméltóságodat, hogy az országaink között fennálló kapcsolatokat a chartai együttműködésnél, ugyanaz az immár hagyományos szelleme fogja a jövőben is áthatni, mint amely kapcsolatainkat a múltban is jellemezte. Sztójay Sigemicu külügyminiszter választávirata: Nagyméltóságú Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök, m. kir. külügyminiszter úrnak, Budapestig /Köszönöm Nagyméltóságod szívélyeshangú táviratát. Legmelegebb jókívánságaimat tolmácsolom m. kir. miniszterelnökké és külügyminiszterré történt kinevezése alkalmából. Szeretném kifejezni Nagyméltóságod előtt, hogy legtőbb vágyam a nemzeteink között fennálló baráti kapcsolatok elmélyítése és szilárd elhatározásom a háborúnak a végső győzelemig való folytatása. Namuro Sigemicu japán külügyminiszter. Bozsilov: Küzdelmünk meghozza a győzelmet és a boldog jövendőt Sztójay Döme miniszterelnök távirata Bozsilov bolgár miniszterelnökhöz: Nagyméltóságú Dobri Bozsilov miniszter,elnök úrnak, Szófia. Magyarország Főméltóságú Kormányzójának bizalma engem a magyar királyi kormány élére állított, örvendik, hogy kifejezhetem Nagyméltóságod előtt legőszintébb üdvözleteimet és biztosíthatom Nagyméltóságodat, , hogy a jövőben is folytatni kívánom a baráti és szemétséges államaink között fennálló hagyományos politikát. Szilárdanmeg vagyok győződve róla, hogy küzdelmünk meghozza számunkra a győzelmet és boldog jövendőt. Sztójay Bozsilov bolgár miniszterelnök választávirata: Nagyméltóságú Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök, m. kir. külügyminiszter úrnak, Budapest. örömmel vettem kézhez Nagyméltóságod táviratát, amelyben értesít, hogy Magyarország Fönnáltóságú Kormányzója m. kir. miniszterelnökké kinevezni méltóztatta. Kérem Nagyméltóságodat, fogadja üdvözleteiért legmelegebb köszönetem kifejezését. Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy Nagyméltóságod HUNGÁRIA VIRÁGHÁZ Múzeum krt 11. Tereteáai: 183-130,183-299 Megnyugtatták Peyer elvét zürichi , barátai, akikkel éppoly sűrűn levelezett, mint a Secret Service isztambuli vezetőjével, a fajtiszta Davidsonnal, hogy Magyarországot nem egészen fogják bolsevizálni, legfeljebb egy kicsit rózsaszínűre festik az itteni politikai és társadalmi életet, mert Sztálinék rendkívüli módon tisztelik a honi demokratákat, s dehogy is kívánnak nekik ártani. .. Ilyesmik derülnek ki abból a szorgos korrespondenciából, amit a hazai osztályharcos forradalom nagyon nemzetiszínű kokárdás vezérelvtársa a zürichi „postafiókkal” folytatott. Milyen csodálatos világossággal áll egyszerre előttünk mindaz, ami a kulisszák mögött esztendőkön keresztül történt, mialatt a nemzet egy élet-halál harc küzdelmeibe sodródott, s puszta létéért, fennmaradásáért készült az egyetlen mentséghez: a fegyverhez fordulni! Peyer elvtársék árulgatták a hazát, de közben nem feledkeztek el róla, hogy a szociáldemokrata gyűlések dobogóin, a Népszava szószékén, vagy a parlamentben ők lássanak a legkúsabb , kuruc hazafiaknak. Remegő hangon intették a szabadság és függetlenség imádatára a nemzetet, s közben azon alkudoztak: miként játsszák át a bolsevizmus érdekkörébe Magyarországot, s egyáltalán nem zavarta őket, ha Zürichből olyan természetű üzeneteket kaptak: fogadják el a szovjet gyámságot, helyezzék magukat Moszkva atyai oltalma alá és akkor övék a hatalom, meg a dicsőség... Mit tudott minderről az ország? Semmit, az élet ment tovább, a nacionalista tömegek hivő hittel teljesítették kötelességüket, a jámborok pedig azt hajtogatva: , Nincs itt semmi baj!” isteni derűvel bandukoltak tova a vulkán tetején. A mentelmi bizottságban Peyer elvtársék levelezéséről folytatott vitáról se szivárgott ki semmi, Peyer ■ elvtársik szövetségeseikkel együtt hótisztának tűnő közéleti jógában sündörögtek a fórumon, s e becstelen játékhoz — módot és alkalmat nyújtottak nekik ... Pedig igazán módjuk lett volna az akkor illetékeseknek a cselekvésre, vagy legalább az értelmes gondolkodásra, hiszen figyelmeztették is őket, az a memorandum, melyet a magyar megújulás pártja egy fél esztendővel ezelőtt terjesztett Kállay Miklós elé, kíméletlen őszinteséggel megmondta: hová vezethet a baloldali radikalizmussal és a hazátvesztő szociáldemokráciával való kacérkodás. Már akkor megjósolta ezt az emlékirat, hogy" bennünket mindenestül kiszolgáltatnak a szovjetnek a demokráciák, ha módjuk lesz hozzá, s életünk, sorsunk elkótyavetyélése elméletben már régen meg is történt. A marxizmus igazán nem csinált belőle lelkiismereti kérdést, hogy azokat, akikkel taktikai szövetséget kötött, élénken emlékezünk rá: mily körmön’ font, talmudi logikával magyarázgatták legbensőbb híveiknek, hogy milyen más a taktikai összefogás és mennyire más a győzelem stratégiája az ő szemükben! — hogy ezeket a szövetségeseket a legelső adandó alkalommal elárulja, redöfje, megsemmisítse. Hiszen miközben Peyerék lelkesen fogadkoztak, hogy ők, meg tömegeik majd ' fenntartják az ország rendjét minden változás közepette, s hogy azt a bizonyos nemzeti szabadságot, függetlenséget, azt a kossuthi eszményt, ’ azt a petőfis lángolást, melyről annyit beszéltek, minden körülmények között megvédelmezik, — már a zürichi elvtársakkalalkudoztak egy „szelíd” bolsevista befolyás fölött. Mennyire igaza volt Imrédy Béláék memorandumának, mely józanul figyelmeztette a kormányzatot: a Peyer-féle kispolgárok tovább úsznának az áradattal egy baloldali változás esetén! Mennyivel másként történt volna minden, ha a vak klikk megfogadja a tanácsot, véget vet az alkudozásoknak, a habozásnak, s a nemzeti hitet és akaratot egységes, őszinte jobboldali vezetéssel helyreállítja! Kissé korai talán még az a hevült lelkesedés, mellyel Goldstein Sámuel, az északamerikai cionista zsidók vezére a lapoknak adott nyilatkozatában a szovjet „eredményeit“ ünnepli .. . Hogy Izrael népe minden rokonszenvével és szeretetével a bolsevizmus felé fordul, azon senki se csodálkozik, s Mr. Goldsteinnek ez a szenvedélyes kitörése legfeljebb csak újabb bizonyság amellett, hogy a forradalmi zsidóság, ahol ez számára lehetővé válik, mindenütt kimutatja igazi érzelmeit, s bebizonyítja: mennyire nincsen köze semmiféle építő szándékhoz, konstruktív életformához, s mily kiirthatatlanul mélyen élnek szívében az ötezer esztendős múlt bosszúálló, romboló szándékai. Legfeljebb a formák változnak, melyekben e tulajdonságok megmutatkoznak. Ahol nem tanácsos nyíltan kiállni, ott a felszínalatt gazdasági, társadalmi és szellemi destrukciót végeznek, ahol viszont az úgynevezett demokrácia módot nyújt hozzá: mindjárt fellobogózzák házukat és szívüket, vagy sietnek együttműködni a partizánokkal, akiknek szadista vérengzéseit ez az örök forradalmi faj irányítja, kiélve bennük a többi népekkel szemben érzett gyűlöletét. Ők meg vannak győződve róla, hogy a szovjet a zsidóság világuralmának útját egyengeti, ezért olyan ájultan lojálisak a bolsevizmussal szemben, s ezért áll Moszkva rendelkezésére egész Izrael. Ne csodálkozzanak hát rajta, hogy azok a népek, melyeket a szovjet imperialista szándékai létükben fenyegetnek, élnek az önvédelem eszközével. folytatni kívánja, a baráti és szövetséges nemzeteink között fennálló hagyományos politikát. Szeretném kifejezni , Nagyméltóságod előtt, hogy teljes mértékben osztom meggyőződését, hogy a küzdelem, amelyet folytatunk, meghozza nekünk a győzelmet és a boldg jövendőt. Bozsilov, Sztójay Döme miniszterelnök távirata Sismanov bolgár külügyminiszterhez: Nagy méltóságú Tmeter Sismanov külügyminiszter úrnak, Szófia. Van szerencsém Nagyot és tóragod tudomására hozni, hogy Magyarország Főméltóságú Kormányzója engem magyar királyi miniszterelnökké kinevezni méltóztatott, egyben megbízott a magyar királyi külgyminisztérium vezetésével. Meg vagyok győződve róla, hogy az országaink között fennálló szívélyes kapcsolatainkat , továbbra is az együttműködésnek és a hagyományos baráti politikának a szelleme fogja áthatni. Sztójay, Bismanov "bolgár külügyminiszter választávirata: Nagyméltóságú Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök, m. kir. külügyminiszter úrnak, Budapest. • Köszönettel vettem Nagyméltóságod táviratát, melyben közli, hogy a magyar királyság Főméltóságú Kormányzója Nagyméltóságodat m. kir. miniszterelnökké kinevezni s egyben a m. kir. külügyminisztérium vezetésével megbízni méltóztatott. Teljes mértékben osztom .Nagyméltóságodnak meggyőződését, hogy a nemzeteink között fennálló kapcsolatokat továbbra is a közös harcban való együttműködésnek a szelleme és az a hagyományos barátság fogja áthatni, mely országaink szívélyes kapcsolatait eddig is jellemezte. Sismanov: Keresünk őskeresztény, jól számoló, lehetőleg gyors- és gépírni tudó, gyári adminisztrációs tisztviselőneket Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Váci úti gyár" jeligére vitéz Nagyselyki Hirdetővállal"*" Erzsébet-krt 23. G VASÁRNAP, 1944 ÁPRILIS 2