Uj Magyarság, 1944. október (11. évfolyam, 223-248. szám)

1944-10-01 / 223. szám

_ MAGYARSÁG_____ nek az élcsapatoknak előnyomulása az első napokban erős ellenséges ellen­állásba ütközött, amelyet azonban gyor­san megtörtek. A foglyok és a zsák­mány száma nagy. Még keményebbé váltak a harcok a Kárpátok erdős nyúl­ványainak elérése után, amelyek nehe­zen járhatók. Végül a német csapatok a­z Orsova—Lugos—Temesvár vonalig törtek előre. Amióta a hadijelentés a Vaskapu vidékén folyó harcokról beszél, az amögött levő kárpáti terület biztosí­tottnak tekinthető. Ezzel kitűnő ki­induló állásokat szereztek a Tisza— Duna és a Kárpátok közötti terület to­vábbi védelmére. Szombaton délben ismét az Intervnj a­dott helyzetképet a következőkben: A magyar-román határ mentén a hon­védköt­elékek német bajtársaik oldalán mindenütt visszavetették a bolsevistá­kat és a románokat. A magyar csapatok összpontosított támadás után elérték a Szovjet er­őktől megszűnt Makó városát. A városban ezidőszerint utcai harcok folynak. Német páncélos erők, amelyek Nagyváradtól délre felgöngyölítették a bolsevista arcvonalakat, pénteken meg­semmisítették a körülzárt bolsevista harccsoportokat és eközben 13 nagy­ágyút­ zsákmányoltak. Tordától két felől gyenge szovjet támadások hiúsultak meg. A Vaskaputól délre a német ellen­támadások kedvezően haladnak előre. Rövid tűzharc után Palán­ca helységből sikerült ismét kiverni a szovjet csapato­­kat. Negotintól keletre a bolsevisták megkísérelték, hogy újabb erőkkel keljenek át a Dunán, de a németek azonnal megtámadták és szétverték őket. Ugyancsak szombaton délben a német, távirati iroda azt jelentette, hogy a Beszkidek szorosaiban a szovjet csapa­tok szeptember 29-én széles arcvonalon tovább folytatták támadásaikat. A tá­madások kemény harcokban meghiúsul­tak a német hadosztályok ellenállásán. Szombaton délben a nemzetközi sajtó­tudósító is újabb jelentésben számolt be a hadihelyzetről. Eszerint a Beszkidek szorosainál a szovjet csapatok széles arcvonalon tovább folytatták támadá­saikat. A németek az ellenség vala­mennyi támadását visszaverték. A magyar - román határvidéken folyó mozgóháború a legutóbbi 24 óra során újabb változásokat eredményezett. Sze­gedtől keletre, Sark­adnál és Nagyvárad térségében a német és magyar kötelé­kek sikeres ellentámadásokkal még to­vább vetették vissza a szovjetorosz és román csapatokat és tekintélyes tér­nyereségeket értek el. Nagyvárad vá­rosa, amelynek szélébe a szovjetkötelé­kek átmenetileg behatoltak, ismét szi­lárdan a német és magyar csapatok kezében van. Magyar csapatok elérék Makót, ahol heves utcai harcok folytak. Tórádtól kétoldalt és Szászrégennél né­met csapatok heves szovjet támadásokat vertek vissza. A Vaskaputól délre a leg­utóbbi 24 óra során a német ellentáma­dások jó eredménnyel haladtak előre. A keleti arc­vonal délkeleti szárnyán a német csapatok ellentámadásait pénte­ken a légierő hatalmas csatarepülő­kötelékei igen erősen támogatták. Nagyváradtól délre és délkeletre a né­met csatarepülők szakadatlanul ott zúg­tak az arcvonal fölött és bombázták a bolsevisták csapat­gyülekezéseit és után­pótlását. Különösen Makó vidékén okoztak nagy pusztításokat az után­­pótló osztagokban és készenléti állá­sok­ban. Legalább 220 járművet és több ágyút semmisítettek meg. Ezzel a né­met légi­ kötelékek 48 óra alatt ezen a hadszíntéren ötszáznál több szovjet­járművet pusztítottak el. HÖLGYEIM! Egysmre 130 Uiti “­iT* „RAPID“ Coper k&sköta készülék A XX. T rafiad szenzációja: Munkája Kézimunka Min­den minta köüthetó Néhány óra alatt köthet pulóvert, blúzt, vagy ruhát Kezelése egyszerű Kérje 7-­smertetőt. Áruforgalmi Kft, Bpest, IV., Sü­tő-u 2 félemelet 3. Nagy Iparvállalat KERES azonnali bér lépésre hosszú gyakorlattal és jó bizo­nyítványokkal rendelkező gépkocsivezetőt Ajánlatokat fizetési igény megjelöléssel „Mercedes 1316” jeligére Blockner J hirdetőirodájába, Városháza u­. 10. _2_ Magyar hadi jelentés a sikeres ellentámadásokról Honvédeink valamennyi arcvonaton az önfeláldozó vitézség ragyogó példáit szolgáltatják A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvédvezérkar­ főnöke a követ­kező, 35-ös számú hadi jelentést közli: A makói csanádpalotai határszaka­szon át betört ellenség Makót elfoglalta és élével Földeákig jutott előre. A meg­indult saját ellentámadás Makó felé már eddig is sikeresen teret nyert. Ezekben a harcokban 47 ellenséges harckocsit ki­lőttünk, számos foglyot ejtettünk és nagyobb zsákmányra is szert tettünk. A mezőhegyes—sarkadi határszakaszon az ellenség páncélosokkal támogatott számos támadását visszavertük. A Nagyszalontánál a határon át betört ellenséges erőcsoport ellen ellentámadá­snak folyamatban van. Nagyvárad nagy ellenséges túlerővel szembeni hősies védelme után a beérkezett magyar és német erősítésekkel ellentámadásba mentünk át és a város elfoglalására törő szovjet­ erőcsoportot szétvertük. Kolozs­vártól­­­élre és a Székelyföld északi ré­szén az ellenség támadó tevékenysége a múltban elszenvedett súlyos veszteségei miatt csökkent. Ezekben a harcokban a magyar és német csapatok az ellenség támadását visszaverték és a nagy túl­erejű szovjet erőket feltartóztatták. A magyar és német csapatok ezen a terü­leten szeptember elseje óta 1100 foglyot ejtettek, 134 harckocsit és rohamlöve­­get kilőttek, 112 löveget és páncéltörő­­ágyút, 51 aknavetőt, 554 géppuskát és sok más egyéb fegyvert zsákmányoltak vagy megsemmisítettek. Az északkeleti Kárpátok magyar csapatok által védett arcvonalán csupán helyi jelentőségű harctevékenység volt. Az ellenségnek a Tatár-hágó és kisebb erőkkel ettől nyu­gatra levő szorosok ellen intézett táma­dásait az ellenségre nézve súlyos veszte­ségekkel visszavertük. A hadi jelen­lét kiegészítéseképpen illeté­­kes katonai helyről a következőket közük: A makói nagyváradi határszakaszon a nagy túlerőben lévő szovjetorosz és román erőknek igen súlyos veszteségek árán is csupán két helyen sikerült a határon át betörve teret nyerni. A Makóra előretört gyorsan mozgó és páncélos szovjetkötelé­kek további támadásuk folyamán egyik hadosztályunk ellentámadásába ütköztek, mely az ellenséget előbb feltartóztatta, majd ellentámadással nyugatról Makóig, Hódmezővásárhelyről pedig Földeákig visszavetette. Itt a súlyos harcok még most is tartanak. A harcok hevességére jellemző a hadi jelentésben is említett nagyszámú ellenséges páncélos kilövése. Ezekben a harcokban önfeláldozó vitézségével különö­sen­­ kitűnt egyik rohamtüzérütegünk, mely napokon keresztül vívott súlyos har­cok után hat rohamlövegre leapadva, húsz T 34-es harckocsival és számos nehéz pán­céltörő ágyúval került szembe. Az­ üteg a harcot a sokszoros túlerővel szemben is felvette és hősies küzdelemben 16 ellensé­ges harckocsit kilőve, a saját rohamlöve­­gek is harcképtelenné váltak. Az utolsókig küzdő rohamütog egész személyzete, élén az ütegparancsnokkal, Köszeghy Barnabás főhadnaggyal hősi halált halt. A hadi­­jelentésben említett 47 kilőtt ellenséges harckocsi nagy részét ez a rohamüteg sem­misítette meg. A Gyula körüli harcokban különösen kitűnt egyik miskolci zászlóaljunk, amely Gyulát túlerejű ellenséggel szemben hő­siesen védte, miközben még héttizben a be­tört ellenségre ellentámadást is végrehaj­tott. A már Gyuláig előretört ellenséget egyik páncélos hadosztályunk csapatai ve­­tették azután vissza és az ellenségnek oly súlyos veszteségeket okoztak, hogy ezen a területen a helyzet már hosszabb idő óta megszilárdult és az ellenség újabb ne­­­gyobb támadásokkal már nem is kísérle­tezett. A legsúlyosabb harcok Nagyvárad terü­letén fejlődtek ki. Itt a déldunántúli 12-ik hadosztályunk Németh Béla vezérőrnagy parancsnoksága alatt napokon keresztül tartó heves és rendkívül súlyos harcokban kemény helytállással és önfeláldozóan kö­römszakadtáig védte a túl­súlyban lévő ellenséggel szemben a várost. A hadosz­tály az ellenségnek igen súlyos vesztesé­get okozva mindaddig kitartott, míg a be­érkező magyar és német erősítések a tá­madó ellenséget szétverték. A beérkező újabb erők közül a harcok súlyát az egyik német páncélos hősi osztály vette át, mely már az ellentámadás első napján is az ellenségnek súlyos veszteséget okozott, sok foglyot ejtett és nagyobb zsák­mányra tett szert. Ezzel a Nagyváradtól délre lévő területen a helyzet súlyossága lényegesen enyhült. A Nagyváradtól nyugatra folyó harcok­ban kitűnt Tömöry Jenő vezér­kari ezredes, a­z előbb említett 12-ik hadosztály egyik harccsoport-parancsnoka is. Példaadó maga­tartásával kiemelésre méltó vitéz Zsolnay ezredes, egyik járás katonai közigazgatási vezetője, aki az ellenséges előnyomulás hírére öntevékenyen átvette a parancsnok­ságot a szomszédos községek csendőrei és az ott elhelyezett műszaki alakulat felett, ezekkel harccsoportot alakítva, a támadó ellenséget visszavetette és egy nagyobb község védelmét, a lakosság bevonásával, feszesen megszervezte. Kiemelkedett még teljesítményével Csorna főhadnagy pa­rancsnoksága alatt egy utász- és ejtő­ernyős részekből alakított harccsoport, valamint az ezt támogató Horvát százados parancsnoksága alatt álló tüzérosztály, mely három román és egy szovjet zászlóalj­ból álló ellenséges csoporttal szemben pél­­dás vitézséggel küzdve megakadályozta az ellenség térnyerését, az ellenségnek nagy veszteséget okozott, több foglyot ejtett és számos tűzfegyvert is zsákmányolt Kimagaslóan vitéz magatartást tanúsí­tott Forrás Ottó csendőrhadnagy. Ellen­séges páncélos páncéltörő ágyuk heves tűzében saját ellentámadásunk nem tu­dott előrejutni. Erre Forrás hadnagy ön­ként jelentkezve egy járőrrel az ellensé­­ges pán­céltörő ágyidcnt oldalból megtá­madva, egy orosz­­páncéltörő ágyussza­­kaszt kézigránáttal szétugrasztott és egy páncéltörő ágyút zsákmányul is ejtett. A hősies küzdelemben megsebesült, de azzal mit sem törődve, tovább vezette járőrét. A Kolozsvártól délre folyó harcokról a szeptember 26-ai, 34-es számú magyar hadijelentés kiegészítésében már megem­lékeztünk. Az ellenség az itt elszenvedett súlyos veszteségekre való tekintettel csak­ kisebb erőkkel kísérletezett állásainkba betörni; ezeket visszavertük. Ugyancsak nem került sor nagyobb ütközetekre a lé­nyegében a Maros mentén húzódó arc­­vonalon sem. A keleti Kárpátokban folyó harcokban kiemelkedő teljesítményt mutattak a borsai hágó területén küzdő erődal­akulataink. Az északkeleti Kárpátokban, mint a hadi jelentés is említi, csak helyi jelentő­ségű harcokra került sor. Egyes védő*iar­kaszokon azonban a küzdelem igen heves volt. Az ellenség különösen a Tatár-hágó előterében szenvedett súlyos, véres vesztes­­égeket. VASÁRNAP, 1944 OKTÓBER | Német hadijelentés a keleti front harcairól Berlin, szeptember 30. A keleti front harcairól a német táv­irati iroda szombaton délután 2 órakor a véderőfőparancsnokságnak a Führer fő­hadiszállásáról kiadott következő hivata­los jelentését közölte. A Vaskaputól kétoldalt a Duna-kanyar­­ban folyó harcok, amelyekbe mindkét rész­ről újonnan odavont erők avatkoztak be, tovább tartanak. Egy dunamenti támasz­pontot ismét elragadtunk a bolsevistáktól. Német és magyar kötelékek a német légierő hatásos támogatásával Szegedtől keletre, Sarkadnál és Nagyvárad térségé­ben a bolsevistákat és románokat vissza­vetették a határ irányába. Nagyvárad is­mét saját kézben van. Tordától détonra és Szászrégennél visszavertük az ellenség heves helyi támadásait. A beszkidi hágók ellen széles arcvona­­lon indított, szovjet támadások pénteken is meghiúsultak hadosztályaink szívós ellent­állásán. A Dana és a rigai öböl között pénteken alábbhagyott az ellenség támadó tevé­kenysége. Csapataiul­ és Jett SS önkéntes kötelékek minden támadást visszavertek. A keleti arcvonal északi szakaszán folyó elszakadó mozdulat során, amelyről ponto­kon jelentettünk, a haditengerészet a ten­ger felől ismételten beavatkozott a had­, sereg harcaiba és rövid idő alatt erős csa­­patkötelékeket fegyverrel és felszereléssel, az összes sebesülteket, valamint a polgári lakosok tízezreit a tengeren át elszállí­totta. A német távirati iroda további jelentés szerint Szegedtől keletre és Nagyvárad térségében német-magyar kötelékek szov­jet és román támadó csoportokat vetettek tovább vissza, részben a románn hatá­ron át. Alhir Belgrád elfoglalásáról A dalmáciai és albániai partraszállás csak helyi jellegű Berlin, szeptember 30. Az ankarai rádió bolgár és francia nyel­ven a következőket közölte: Londonból érkezett jelentés szerint a Tito tábornagy parancsnoksága alatt álló „nemzeti felsza­badító hadsereg­ csapatai felszabadították a jugoszláv fővárost. Belgrádban ez a szenzációs jelentés nagy meglepetést keltett, mert ott egyáltalán semmit sem észleltek az állítólagos fel­szabadításról. A német távirati iroda további jelentése szerint az utóbbi napokban kommunista bandák Középszer­biáb­an megkísérelték megvett lábukat. A német kötelékek erős nyomása miatt azonban kénytelenek voltak kiüríteni Arangyilovác és Gorni városát. A bolsevisták jelentős veszteségeket szen­vedtek. Zágráb, szeptember 30. Horvátországban különböző hírek ter­jedte­k el, amelyek szerint az angolszászok partraszálltak Albániában és a dalmát szigeteken. Az ellenséges hírszolgálati iro­dák és rádiók a touloni partraszálláshoz hasonló nagyarányú akcióról adtak hírt. Mint a horvát távirati iroda jelenti, illeté­ken horvát helyen ezzel kapcsolatosan a következő felvilágosítást adták: Partraszállások valóban történtek, de nem abban az arányban, amelyet az ellen­ség feltüntetett. A hadműveleteket szen­záció erejével ható nagyarányú vállalko­zásoknak igyekeztek feltüntetni. A való­ság az, hogy Albániában Argyrok­astron és Delvinon között angol zavaró kötelékek szálltak partra s nyilvánvaló céljuk za­varni a görögországi német csapaterdik­­­tusokat és közvetlen kapcsolatot létesíteni az ott tevékenykedő partizánokkal. Hang­súlyozni kell, hogy a partraszállás egészen forsarányú, felszámolásával rövidesen szá­molni lehet. Ami a dalmát szigetek elleni hadműveleteket illeti, azok csak a régeb­ben elkezdett akciók folytatását jelentik. A Spalato előtt fekvő Brazza, Lussina és Curzela szigetek megszállásáról van szó. Ennedi inkább formai jellege van és nem jelent nagyobb sikert. A partizánok elleni hadviselés óta ezek és a többi szigetek többször cseréltek gazdát. A hadijelenté­­­sek éppen a helyi jellegű harcok miatt nem számolnak be a dalmát szigeteken történt változásokról.

Next