Uj Nemzedék, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-02 / 53. szám
Kedd, 1920 március 2. Uj Nemzedék Horthy Miklós az ország kormányzója Kormányzót választ a nemzetgyűlés — Horthy Miklós megválasztása -Esküt tesz a kormányzó Az Országház-tér ma reggelre levetette Ütött, gyűrött, közömbösű túrázatát, a palotákról és házakról lenyúló lobogónyelvek hosszú idő múlta magyar örömet kezdtek beszélni. A képviselőház lejárója elé sürű egymásutánban siklottak baz autók és kétfogatuak, az autók és kocsik- a sirakába azonban női fejek rajzolódtak. Minden megváltozott ugyanis, a t. Ház szétment, a vezérek vagy pihennek, vagy hallgatnak, vagy haragusznak, minden új lett, az arcok, a célok, az emberek. Csak a szokások maradtak a régiek, minekutána az íratlan törvények ereje örök. A törvény pedig a nagy és kis napokra egyformán szól, mondván : az első mindig a karzat. Ma kétszeresen az. Alig fordul kilencre az óramutató, alig helyezkednek el régi díszben a szolgák, már tarkul és színesedik a karzat, már megjelenik a legelső tollas kalap a szűk gót karzativ alatt, mely márványos rámába foglalja a fejeket, a megvillanó látócsöveket. A karzat első lélekzése ébreszti a hon, illetve a nemzet atyjait. Ünnepiesebbek, mint máskor, mert hölgyeket kisérnek és az aszszonyi szemnek kedves lévén a gesztus, ünnepies, komolykodó tartásuk végigmered a folyosón. Ennek meg van az a következése is, hogy kevesebbet kacérkodnak a sajtóval, lefoglalják a hölgyek, az asszonyok és a háború alatt serdült kisasszonyok, kik nem ismerik a régi stílust, a régi képeket, akik nem keresik önkéntelenül is Tisza István komoran kemény alakját a padsorokon. A német, francia és angol kollégák ugyanis ezt kérdezgetik tőlünk. Nem győzzük mutogatni azt az árva sarkot, amely körül most csizmás kisgazdák ülnek, arcukon komoly, magyaros hallgatás, szemükben azonban élet lobog. Ők a legnyugodtabbak úgy kint, mint bent, még nem férkőzött hozzájuk a Ház izgalmat szóró levegője. A folyosó, a régi, kedves uram-bátyámos folyosó, alig akar megtelni. Hiányoznak az anekdota-mondók, a régi magyar urak, kik pillangós nyakkendőkben jártak és humorrá formáltak mindent. A régi udvartartók és udvarlók székhelyén most kezdenek kialakulni az új körök görbe vonalai, no de ilyenkor, amikor meg nem egészen bizonyos, hogy ki lesz a főminiszter és egyáltalán ki lesz miniszter, óvatos az udvarlók tömjénező kórusa. Majd egy-két hét múlva, ha Horthy kormányzó írásával jön az új, az ismeretlen ... Azért a miniszterek ma sincsenek egyedül. A lemondó miniszternek az a természetrajza, hogy gyorsabban intézi el a kéréseket, de a kérők nem nemzetgyűlési tagok, kívülről jöttek és a nogy aktust, a kormányzó esküjét összeszolgálnak, kinyitja az orientális foxtrot előtt a nem nyugati szíveket, a dalokat kezdik Neuhaus úrral együtt énekelni, lángol és ég minden, a mulatságba vadulás tömjénfelhője fojtogatni kezd. Egyszerre elhallgat az ének, Engel-Berger mosolyogva bólogat egy betócsuló társaság felé. A társaság élén egy Rátkai Márton nevű színész és Lábass Juci haladnak. Szvitjük szinfalmölgötti elemekből verődött össze. A hölgyeken megrázóan drága toalettek (egy kúriai bíró felesége jutott az eszembe, aki férje elhasznált cipőjét kénytelen viselni), a kalapokon toll, a váll a kép drága prém. A társaság rezervált asztalhoz telepszik és vacsorázni kezd. Hús- és tésztacsodák, cukrászremekek terhesitik az abroszt, italkirályok gyöngyöznek a poharakban, kacagnak, dúdolnak, isznak és esznek. Neuhaus úr a kis Gréte románcát énekli. Ilihon vagyonban didereg a kivert hivatalnok, ott messzi, apáim földjén oláh botverés alatt vonaglik a magyar asszony dereka. A bécsi vas írek azonban nem engedik ide a sikoltást, -a magyar tisztviselőgyerek hangtalanul hal meg. De a valcer ring, a valcer hullámzik, a melódiák édesek, az emberek megmámorosodnak. Rekedt rikoltások sertednek, egymáshoz csen-gli a pohár. Fizetnek köröskoról. Repked az ebesek kék szárnya, az elvik ricsaság nyolc- a másik hatezer koronát fel, másoké többet. A melódiák keresztül natóznak a lelkeken melyekben öröm és jóllakottság fészke melegszik... Künn az utcán uj plakátok fogadnak. «Egy napot a hazáért!» — ezt kiállja a feliratuk s egy bilincsbe vert ember emeli rajtuk ökleit kétségbeesve a magasság felé. Csak egy fillért a hazának! A plakát egyik gazkábgját, fertohfijit kapcsolják egy kis hasznossal. A nagy aktu különben ünnepélyes hangulatot sugároz, ameb már a külső habituson is meglátszik. A miniszterek ugyanis zsakettben vannak. Idők változása! A szekrénytorkokban szunnyadó diszmagyarok bánatosan vonaglanak meg erre a hírre. Kormányzóválasztás diszmagyar nélkül E néhány szóban benne van Magyarország nagy, véghetetlen nagy metamorfózisa. Haller István körül folyton ott gombolyog egy-egy csoport, míg Rubinek maga megy híveihez. A kisgazda — mármint az igazi— rá tarti rajta, nem szalad a miniszter után, ha meg megy, inkább a két Szabó István felé húzódik. A folyosón végigsuhog Andrássy Gyüri elegáns alakja. Redingot van rajta. Szemei hideg-idegenül sirdanak végig a csoportokon Egyedülisége feltűnő, szinte fájdalmas. Pallavicini és Sigray is itt vannak a grófok közül Külön-külön mozognak, de az arisztokratái nehézkedési törvényénél fogva, mindig összekerülnek hol a folyosón, hol pedig benn a teremben. Politikai nyilatkozat nem sok esik, bár a minorum gentiumot az érdekli ezer év óta hogy ki a kivát! ki lesz a miniszterelnök. Ezt azonban most már Horthytól kellene megkérdezni, aki sphinx-szerűen titokzatos, egyszóval az lesz, aki helyrezökkenti a magyar politikát, visszaadván a régi elemeket, melyek nélkül nem teljes a parlamenti élet. A karzaton ezenközben elhelyezkednek, a régi, nagy ülések zsúfoltak, majd szétpattantják a karcsú oszlopokat Az egyiken ott van barna selyemkendőben sokorópálkai Pista bácsi felesége. Olyan nyugodtan ül, mintha már ezer éve volna ottan, nem tudva bizalommal, nem tudva csodálkozással, egyszóval igaz magyar asszony. A régi új karzaton már izgékonyak a szemek, néhány szép asszony villogtatja, mint a kardpengét A fővezérség külön helyen van. Ott van a fővezér felesége, Paula leánya, István és Miklós fia. Ott van Horthy István tábornok, a fővezér bátyja, Lukasich tábornok, Panos alezredes, Dobokay alezredes, Görgey őrnagy és néhány fiatal tiszt. Az első karzaton Beniczkyné, Huszainé, Pallavicininé érdeklődnek, néhány ismertebb hölgy nevét emlegetik. A villamoscsengők féltizenegy után berregni kezdenek, a terem minden zuga, minden sarka megtelik, csak a képviselői padok maradnak üresen, tátongóan, fájdalmasan beszélve arról, hogy Magyarország legszebb részein oláh, cseh és szerb terpeszkedik. A telt Ház mint a megnyirbált magyar királyság földabrosza ... Az elnök megnyitja az ülést, a névszerinti szavazás nem izgat senkit, csak a karzatot. A látcsövek fürgén siklanak a terem mélye felé és üvegük felszippantja az új ismeretlen nemzetatyák fejét. Az eredmény kihirdetése nem hoz meglepetést az első pillanatban, csak azt nem tudják, hogy a liz nem Horthy-szavazat kire esett. A helyzetgyilés kormányzói választ A képviselőháza kiörnyéke már jóval tíz óra előtt nagy erélyítésgel mutat. A főkapukhoz vezető Aitrieart mentén a kiváncsiak tömege áll. Díszruhás rendőrök és katonák tartják fenn a rendet. A parlamenthez vezető utcák fel vannak lobogózva. Az Alkotmány utca és az Országház tér torkolatán két nagy nemzeti szinti zászló között magyar címeres fehér zászló leng. A déli órákban a különben csendes Alkotmányutca is megtelik érdeklődőkkel. A parlament kapuinál az igazoltatás a rendesnél szigorúbb, a hátrügyi hivatalt még mindig ostromolják belépőjegyekkret, bár napokkal ezelőtt már minden előjegyzés megtörtént. A folyosókon sok az idegen arc. Az ülésterem képe is megváltozott. A ház közepén lévő asztalt, melyen a törvénykönyvek fekszenek, a gyorsírói asztal elé fol-yik és az ülésterem közepén szabadon maradt helyet perzsaszőnyeggel vonták be. Ezen a héven fogja a megválasztott kormányzó esküjét letenni. A képviselők ma a szokottnál korábban jöttek az ülésre, valamennyien ünneplő-feketében. Huszár Károly miniszterelnök röviddel 9 óra után elsőnek érkezett a Házba. A halói- dali hírlapíró-karzaton a bécsi külföldi újságírók uniójának többtagú küldöttsége foglal helyet Mandl Leopold vezetésével. A bécsi újságírókon kívül még számos külföldi újság, s író jött el erre a nevezetes ülésre, köztük Lévai, a Temps munkatársa is. A kormány tagjai 11 órakor már valamennyien együtt vannak a Házban. A jobboldali hírlapírói karzaton filmoperatőrök masinái és fotografálós gépek szemeződnek az ülésterem felé. A karzatok roskadásig tele vannak. Féltizenegy órakor nyitotta meg Rakovszki István a Ház ülését. A Jegyzőkönyvet Kontra Aladár vezeti. A múlt ülés jegyzőkönyvénél felolvasása után bejelentette az elnök, hogy napirend szerint a mai ülés tárgya Magyarország kormányzójának megválasztása. A bejelentést a képviselői padokból éljen Storby Miklós felkiáltással fogadják. Az elnök bejelenti továbbá, hogy miután a törvény titkos szavazást állapít meg a kormányzóválasztás módjaira nézve, ezt elrendeli. A képviselők névsorát Szabóky Jenő fogja olvasni, a távollevők neveit pedig Szabóky Sándor jegyzi A szavazás elrendelése után a jegyző névsor szerint felhívja a képviselőket, hogy a szavazócéduláikat a terem közepén felállítod urnába helyezzék el. A szavazást Ambrózy Migazzi gróf nevével kezdik, aki nincs jelen. Utána a jegyző Andrássy Gyula grófot szólitja, aki azonban nevének említésekor még nincsen a teremben. Féltizenegy óra után érkezett meg Andrássy Gyula gróf a nemzetgyűlésre és elfoglalta szokott helyét. A szavazás ünnepi komolysággal folyik. A szavazás alatt a Házban megéljenezték és megtapsolták Horthy Jenőt, Huszár Károly miniszterelnököt, Meskó Zoltánt, különös meleg tapssal üdvözölték Prohászka Ottokárt Rubinek Gyulát és a kisgazdapárt képviselői között megint a két Szabó István mellett tüntettek. A névsor felolvasása után a távozók neveit olvassák föl. Távol voltak és nem szavaztak Ambrózy Migazzi gróf, Apponyi Albert gróf, Teleki Pál gróf, Vázsonyi Vilmos, Pete Sándor dr. Korányi Frigyes báró, Koszó István, Letenyei Pál és Klebelsberg Irme gróf. Mielőtt azonban az elnök elrendelte volna a távollevők neveinek felolvasását, a padsorokból több helyről felkiáltások hangzottak el: Helyre! Helyre! A képviselőház közepén ugyanis beszélgető csoportokba alakultak át a képviselők. Az elnök csenget. Kérem a képviselőket, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Ezután az elnök elrendeli, hogy a jegyzők számlálják össze a szavazatokat. A szavazatok megszámlálása vagy 10 percig tartott. 11 óra után öt perccel hirdette le Rakovszky István elnök a szavazás eredményét, leadtak összesen 141 szavazatot, az elnök nem szavazott, ezekből 131 esett Itoriny Miklósra, hét Apponyi Albert grófra, két szavazat megoszlott. Az elnök Jlortny Miklóst Magyarország megválasztott kormányzójának jelentette ki. Mikor az elnök kihirdette a szavazás eredményét, a képviselők felállóitok helyeikről, tapssal, lelkes éljenzéssel fogadták Horthy megválasztását. Éljen Horthy Miklós ! zúgta az egész terem. Az elnök ezután javasolta, hogy a nemzetgyűlés kebeléből küldjön ki bizottságot, hogy a megválasztott kormányzót a törvényes eskü letételére felkérje. A bizottság elnökévé Prohászka Ottokár dr.-t, tagjaivá pedig Gyömörey György, Patacsi Dénes, Szijj György és Ugron Gábor képviselőket ajánlotta az elnök. A Ház ehhez hozzájárult. Ekkor az elnök felkérte a bizottságot, hogy a főméltóságú kormányzókat hívják meg az ülésre. Majd az elnök felhívta azokat a bizottsági tagokat, akik esküjüket még nem tették le, hogy a házszabályokban előírt esküt letegyék. Miután ez megtörtént, az elnök tíz percre felfüggesztette az ülést. A kormányzó megválasztásáról szóló törvényjavaslat A nemzetgyűlés méltányolván azokat a nagy érdemiket, melyeket nagybányai Horthy Miklós ur, volt cs. és kir. altengernagy, a magyar nemzeti hadsereg fővezére, a II. oszt. katonai érdemkereszt tulajdonosa, a Lipót-rend és a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa, a III. oszt. katonai érdemkereszt, a bronz katonai érdemérem, a Károly csapatkereszt és a sebesülési érem tulajdonosa, a háború nehéz küzdelmei között, a haza védelmében, majd a nemzeti hadsereg megszervezésével az első rend és biztonság helyreállításával és fenntartásával és így a pusztulás és végenyészet szélére jutott ország megmentésében szerzett és áthatva attól a bizalomtól, hogy a nemzetet súlyos megpróbáltatások között a nemzetgyűléssel egyetértésben az alkotmányosság ösvényén megerősödés, fejlődés felé fogja vezetni, őt titkos szavazással, száz- negyvenegy szavazatból százharmincegy szavazattal Magyarország kományzóntyán, választasai 3