Uj Nemzedék, 1920. május (2. évfolyam, 105-128. szám)
1920-05-28 / 127. szám
Uj fctemzedé» 1920 V. 28. ; 1/ ni A Telegraaf Apponyi szerepérd — 'Az rj^lNemzed^ tudósitójátóL r, Amsterdam, május 27. A „Tele? k#Sf“ véleménye szerint Magyarország arányijag kedvezőbb viszonyok közt tárgya a békéről sínt Németország vagy Ausztria. A német fajldallegáció vezetői tekintély nélkül vakdártéták voltak, akik nem tudtak vonzóan hatni mig Apponyi gróf az ellenfelek rokonszenvét élvezte és a feltételek enyhítése nem kis részben ennek az igen nagy diplomatának és személyes befolyásának köszönhető. Kedvező továbbá Magyarországra, hogy a nemzetközi türelem egy év óta igen megerősödött Az általános hangulat enyhébb. Már nemcsak a békét kívánják, mint a versaillesi béke megkötése idején, hanem a közeledést is. Hogy a legfelsőb tanács nem ad helyet a népszavazásra vonatkozó kívánságnak, az elvi álláspontot múlik, amit a békeszerződés alapjainak megrendítése nélkül nem lehet megváltoztatni. Magyarország politikai helyzete is kedvezőbb ma, mint egy évvel ezelőtt volt Nem csupán azért, mert a neuillyi béke közelebb esik a volt ellenségeknek a népszövetségbe felvételéhez, mint a versaillesi, hanem azért luftért Budapest visz cmya Londonhoz Jjp Rónyához je- 1 t é fcényen javult JBlWpi ifell tWUM !A Magyarországon járt angol küldöttség Londonban adja ki jelentését ■W Bécs. májusiff. A magyarországi viszonyok tanulmányozására én Budapestre küldött angol munkáspárti bizottság tegnap Budapestről Bécsbe érkezett. WeedgwrPod ezredes a Neue Freie Pressében a következőképpen nyilatkozik :*^^Elhatároztuk, hogy magyarországi tanul- W^oPsfunkról semmiféle közlést nem teszünk, és jelentésünket eszik Londonba érkezésünk után hozzuk nyilvánosságra. Ami az osztrák viszonyokat és ennek a köztársaságnak a régi osztrák-magyar monarchiából alakult többi államhoz való viszonyát illeti, az a meggyőződésem, hogy a súlyos exisztenciális kérdések megoldásacsak a következő irányban lehetséges: egyik állam sem állhat fenn véleményem szerint a mostani gazdasági rendszer mellett, mert mindezek az államokegymásra vannak és egymásra maradnak utalva. Mihamarább meg kellene nyitniuk határukat a korlátozó intézkedéseket meg kellene szüntetniök és a szabadforgalmat helyre kelene állítaniok. Hír Szerint az angol küldöttség szombaton vagy vasárnapon utazik haza Angliába. Veá Ai szlovének a szerb centralizatus sjr ellen JWW Zürichi. május 27. A Südslavische Korrespondenz jelenti Laibachbot. A «Naprej», a szociáldemokraták lapja írja: Olyan államunk van, amelyilyen mindnyájan kivétel nélkül elégedetlenek vagyunk. A kenyér mindig drágább lesz és mér nem is kapható. Nekünk nincs ruhánk, de a kereskedőknek nagy raktáraik vannak. Egyes üzérek igen jól élnek, a nép napról-napra mélyebbre sülyedt. Ami ma Belgrádiban történik, nem más, mint klikktfiktatúra, amely az államot és a népet rendszeresen kizsákmányolja. Az általános elégedetlenség tehát mindenképen megokol. A centralizmus a Marpinik legnagyobb kárát okozta. Oly állásokban, ahol a legfontosabb ügyeket intézik, tehetetlen és korrupt hivatalnokok ülnek. A közigazgatás központi szerveiben olyan emberek foglalnak helyet, akiknek egy modern állam igazgatásáról fogalmuk sincs. Ez a tehetetlen közigazgatás államunkat koldusbotra fogja juttani. Meg kell szüntetnünk, centralizmus rendszerét és föderális közigazgást kell a helyébe hoznunk. Mi szlovének országukat sokkalban fogjuk tudni igazgatni, mint az ugyan eddig agrádi küldöttek igazgatják. Föderasta alapon állunk, mert az állam egyes népfajai között lubágosan nagyok a gazdasági, kulturális és politikai különbségek. A szerb centralizmus a szlovének számára v®szaesést jelent, mert a régióiamban mindenkor jó és igazságos közigazgatás vott. A vörös terror Ausztriában Bécs, május 27.Jk R ei e h s p o stban jEischer Krisztián keresztényszocialista képviselő nyilvánosan vádat emel R i ná e r dr. k^rcellár ellen, hogy nmga||rtésával a ^ociáldemokrata terroristákat bálw^ ritja.,kizató|jw helyezi, hogy ez államot a terror folytán ervalló kiírókért vagyonjogi felelősségre fogják vonmu s egyszersmind a “szocifaldemokrata terror szégyenletes eseteit a külföldi keresztény szervezetekkel közölni fogják. A képviselő a szociáldemokrata terrornak néhány esetét sorolja fel és leszögezi, hogy Renner dr.-nál minden jogos panasz süket fülekre talált. A Reichspost azt is jelenti, hogy az új haderő kebelében szociádemokrata alapon szervezet létesült, mely programjában hangoztatja, hogy az uj haderőt az összroletaniátus szakszervezeti hadseralé.neké tekinti, melynek első kötelessége, honosztóv Cskaerin haragyik a világra . A Petit Párisien egyik munkatársa legutóbb le több hetet töltött a bolsevista Oroszországban s impresszióiról sorratos közleményekben számol be lapjában. Csicsprinnel, a külügyi népbiztossal folytatott beszélgetés kétségkívül humoros oldalánál fogva érdemi az olvasót. ^ .je'ffgy régimódi montmartrei vén bohémhez nálamirt elhanyagolt, lompos külsejével az orosz külügyi népbiztos, — jegyzi meg az újságíró s azután igy szólaltatja meg: — Én az orosz külügyi népbiztos vagyok, rendben van, nem gondolja-e azonban, Uram, hogy az én európai kollégáim a legkellemetlenebb fráterek a világon? Mert mi egy úgynevezett diplomata — kérdezem, — ha nem aféle kinyalt úriember, aki megfontoltan ejti ki a szót, diszkréten mosolyog s azzal tölti az idejét, hogy minél zavarosabbá tegye nemzetének belső helyzetét a külügyi helyzet öszszebonyolításával? Én például, kedves Uram, mindig a legegyszerűbben járok el és semmit nem bonyolítok A világért sem. És legjobban a hivatalos formáktól irtózom. Az újságíró megkérdezte: 1 -1- Es vannak diplomáciai sikereit Csicsérin rezignáltan tekintett rá: — Oh, nekem egyáltalában nincsenek sikereim... Engem egyenesen őrültnek, kannibálnak tekintenek és senki sem akar velem diplomáciai öszszeköttetésbe lépni Pedig a lehető legengedékenyebb embere vagyok a világnak. Ennek a békés természetűnek — folytatja a francia újságíró — tudvalévően bőséges része volt abban a sokezernyi halálos ítéletben, amelyekkel az orosz bolsevisták uralmukat megalapozták. Az újságíró ezután megkérdezte Csicserintől, hogy kik azok a bizonyosdolgozók“?» —” Azok a’ dolgozók, akik termelnek, — felelte Csicsdin. — És a szellemi munkásokat szintén termelőknek tekinti? ! — Hogyne, — válaszolta Csicserita — sőt hozzátehetem, hogy ezek a legérdekesebb fajtái a dolgozókénak. Éppen ezért kivételt telünk velük. Ne felejtse el ezt megírni, uram. A Területvédő Liga tiltakozó gyűlése A Területvédő ligának tegnap a Vigadóban tartott impozáns tiltakozásgyűlésén az Új Nemzedék idéiig történtekről már beszámolt. Lapunk tegnapi zárása után Wolf Kárfy, a keresztény nemzeti liga elnöke szólalt fel. .Nagyszabású beszédében arra ■hívta fel a gyűlés résztvevőit, ápolják a keresztény és nemzeti gondolatot. Ezt az alapot kell a nyugat elé állítanunk, a amely most barbár népeknek például dob bennünket, noha valamikor a magyar nép kédte a nyugitól. Arten kívüli hatású beszéd során érkezett meg az angol munkáspárt bizottságának három tagja, kiket a közönség lelkes ünnepléssel fogadott. Az angolok a pódiumon helyezkedtek el, érdeklődve figyelték a gyűlés lefolyását. Wolf Károly nagyhatású beszéde után Somló Emma elszavalta Keleti Juliska „Üzenet Erdélyből“ című versét, mire Szontagh Tamás elnök üdvözölte az angol vendégeket. Lipovniczky Pál, az ébredő magyarok egyesületének kiküldöttje ezután angol nyelvű beszédben ismertette az angol urakkal azoknak a szónoklatoknak a tartalmát, amelyek a nagygyűlésen elhangzottak. Kifejtette, hogy ez a nép a kegyetlen békefeltételekben belenyugodni nem fog soha. Egész lelkét a revanche gondolata tölti el. v*vi A beszéd elhangzása után az angol bizottság egyik tagja, F.W. Jowett szólalt fel. — Mi — mondotta a többi közt — nem vanuak politikusok, sem diplomaták. Az angol munkásosztály küldöttei vagyunk és az a feladatunk, hogy saját szemeinkkel tapasztaljuk végig a magyar viszonyokat és mindenről, amit itt látunk és hallunk, hűen tájékoztassuk küldőinket. Ígérem, hogy arról, amit a mai gyűlésen tapasztaltunk is, híven be fogunk számolni hazánkban. Lipovniczky Pál tolmácsolta a beszédet a nagygyűlésnek, majd Barabás Samu református esperes Erdély nevében, Thirring Gusztáv pedig a nyugatmagyarországi németek nevében fejtette ki, hogy ezt a békét akceptáln soha nem fogjuk. A nagygyűlés az eUBk indítványára végül elhatározta, hogy tiltakozását a béke aláírása ellen memorandumban hozza a kormányzó és a kormány tudomására. A gyűlés ezután a Szózat eléneklésével véget ért. jp r -------Polgárháború a tescheni területen Bécs, imítus 27 Mint a lapok Mährisch- Ostrauból iméntik, a tescheni területen nyilt polgártífa ború tört ki. Tegnap reggel óta *'%Mwnn környékén tűzharc folyik. A lengyelek a dombrovai erdőben megtámadtak egy cseh csendőrosztagot és azután megszállották az úgynevezett János-tárnát. Az összecsapás alkalmából mindkét részről sok halott és sebesült volt. Az antant katonaság egészen passzív és úgy látszik, tehetetlen. A hivatalok az Oderberg melletti Udlauba menekültek. Karvin kiürítése folyamatban van. A karwini harcok hírére a polnischoskaui cseh munkások azonnal kiadták a jelszót, hogy zárt sorokban kell karwini társaik segítségére sietni. Emiatt további zavargásokkal kell számolni. " v .* Tiltakozás a békeszerzőődés aláírása allatt Friedrich István és Záitány Gyula Felszólalása A nemzetgyűlés 103 ülésen napirend előtti felszólalás heretén Friedrich István és Cákány Gyula modnottak beszédet a békec szerződés aláirázá*ellen. Friedrich hosszadalmas, de figyelemmel hallgatott beszédében azt fejtegette, hoy nincsenek határozott adataink várra vonattozóan, várjon csakugyan számuklunk az ántánt jóakaratára. A béke aláíráta miatt nem támadja a kormányt, hanem az ántánt csalóka ígéretei helyett azt ajánlja, hogy csatlakozzunk a legyőzött népek szövetségéhez. Közbevetőleg elmondta a csehek elleni katonai vállalkozások történetét és sok új adatot tárt fel a Károlyi-kormány működéséről. Utána Zákány Gyula beszélt, aki a letiport magyarság fájdalmát szólaltatta meg, lelkes visszhangot keltve. Ezután szünetet tartott a Ház, majd áttértek a fővárosi törvényjavaslat részig!«« tárgyalására, az A mai Utca !'! A HÁz mai ülését fél 8órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök*-Jelenti hogy Friedrich Ivánés Zákány Gyula képviselők a napirend előtt való felszólalsra kértek engedélyt és ezt az Engedélyt megadta friedrich István ! Tisztelt nemzetgyűlés ! A békesorződásról akarok beszélni. Itt vaden képem nem lékének szerejlésbe való foglalatan szó, hanem egy szerelésről, amellyel águnkét akarji szerződébe foglalni. Szomorú : látom, hogy rígjk_^»W]tikixsaink közül sokan, alun annakidején az utolsó percig kitartottak, hogy az ántánt ellen folytatjuk a háborút, most nagy bizalommal néznek az ántánt felé és bizonyos jóakaratot, megértést várnak tőle. Ellentétes nézeten vagyok. Nem tudok az ántánttól semmit várni, azt hiszem, hogy lesz az orientáció elhibázott dolog s azt hiszem, hogy néhány hónap múlva be fogják látni, hogy itt nagy tévedés történt. Mi tulajdonképen egy likvidáló valami felé orientálunk. Azántánt feltétlenül letünőben van s feltétlenül konstatálható már, hogy valami új dolog kerül előtérbe, ez a becsapott nemzetek szövetsége lesz. Az ántantnak számolni kell azzal, hogy a németektől kezdve az arabokig a 150—200 millió letiport ember dokumentálni fogja azt az akaratát, hogy élni akar. A tisztelt kormány ma az ántánt felé néz, én azonban attól várok mindent, ami be fog következni. A jövő fogja megmutatni, hogy kinek van igaza. A fontos az, hogy az országnak akár ebből, akár a mások orientációjából haszna legyen. Egyszer már történt egy szerencsétlen orientáció az ántánt felé. Károlyi Mihály az ántánttól várt mindent. Rupprecht Rezső : Friedrich Istvánnal együtt. Friedrich István : Minden lépésemért vállalom a felelősséget. Én nem Károlyi-féle politikát csináltam, hanem tiszti századokat, karhatalmi zászlóaljakat szerveztem. 1 Ruprecht Rezső: Ez igaz!’ Friedrich István: Bár csak többen lettünk volna, akik helyt mertünk állani! Az antant Kun Béláékkal lépett összeköttetésbe. Nemcsak, hogy nem akart segíteni, hanem a szegedi kormányt állandóan sokkban tartotta. Amint ezt a szegedi kormánynak volt minisztere, aki itt ütl, Dömötör Mihály is tanusíthatja. A román megszállás idején, nem akarom mondani, hogy komikus, de nagyon is gyenge volt az ánlánt szereplése. Állandóan jegyzékeket küldött Az ánlánt itteni képviselői kijelentették, hogy nincs hatalmuk a románokkal szemben. Hogy a románok miként jöttek ide, az még nincsen tisztázva. De bizonyos, hogy a románok az ántánt rendőrsége voltak és kirabolták az országot. Pillanatig sem cserélem össze az egyéni szimpátiát a nagy ántánt szimpátiájával, amelyet én nem látok sehol sem. Úgy látom, hogy nem az ántánttal szemben állunk, hanem a csehekkel, románokkal és szerbekkel szemben és az ántánt csak a deckmantel. Hiába lesz az ántánt jóindulatú, ha ez a három nemzet nem mutatkozik ilyennek. Érdekes, hogy az ántánt Kun Béláékat meg akarta hívni a béketárgyalásra. Történelmi tény ma, hogy ez körülbelül egy évvel ezelőtt történt. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter : Ez a meghívás nem a Kun Bélának szólt, hanem a pesti kormánynak. Friedrich István : Bármint volt is címezve, ha a magyar kormányhoz intézték volna, akkor Szegedre kellett volna irányítani. A táviratot Kun Béla kapta kezéhez és az volt benne, hogy az antant meg akarta hívni a magyar nemzet képviselőit a béketárgyalásra, de miután a magyarok megtámadták a cseheket, stb., stb. Akkor Bécsben volt az egész ellenforradalmi szervezet, ott voltak Bethlen István gróf, Pallavicini György őrgróf és mindent elkövettek, hogy az a botrány be ne következzék, hogy Kun Béláékat a béketárgyalásokra meghívják. Az antant meg akarta hívni a szovjetrendszer alapján álló Kun Béláékat a béketárgyalásra, de mikor a nemzeti keresztény feltámadás bekövetkezett, akkor egy koncentrációtól tette függővé, hogy meghívást kapjunk a béketárgyalásra. Emlékszem az akkori tárgyalásokra. Egyenesen hazaárulónak minősítették azt, aki kifejezést mert adni, hogy nem szabad a koncentrációval sietni. Nem akarom vitatni, hogy a koncentráció jó volt-e azonban, hogy: Kun Bélá e télrf-