Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
Előfizetési árak: Egész évre . 440 K — f. Negyedévre. . 110 K — f. Félévre ... 220 K — f. Egy bóra... 40 K — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Krüger Aladár dr. Budapest, 1921. HL évfolyam, 9. (394.) szám. Csütörtök, január 13. Hands off! . . Az itthonmaradt „emigránsok“ sajtója is- jenét, »veszedelmesen kezd hasonlítani az 1918 októberének sajtójához’ s bár akkor is«, volt, ma is van valamelyes cenzúra, nem aam mestere és talmudi szellem a legális törvényszegések.írek, a paragrafusok drótsegértyén ügyesen átaikuszó bonriasztásnak, hejgrff ma is, mint akkor, is ne tudná megcsinálni s*"relőkészíteni a maga kis 3 faji forradalmait. Átforni a keresztény frontot, megriasztani, zaivarva ejteni, kifárasztani a ke- I resztény magyarságot, hamis vágányokra teljelni az érdeklődést, csipkedni, bomlasztani, aslauv állani, tényeket ferdíteni, illegitim követykeztetéseket vonni le s mindezek révén uj tavaszt biztosítani a besurranó zsidóliberalizmusnak: ez ma a nyilvánvaló cél. Panamákról beszél ez a sajtó, — ő, a amely évtizedek óta hűséges leplezője s cinkestársa volt a legnagyobb stilü- panamáknak, a panamák egész rendszerének, a magyarság leosztásának, egy alacsony morálú faji terjeszkedés kíméletlen, barbár honfoglalásának. Punai Hálvárr" beszél, amelyeket beigazolni nem, csak sunyin inszinuálni tud és nem gondolja meg, hogy ha akeresztény kormányzatnak valamennyi vezetőembere csupa alávaló panamista volna, az mind együttvéve sem volna képes, még tán ha akarna is, akkora tolvajlásra, olyan siralmas országvesztésre, a köz és az egyesek oly gigantikus arányú megrablására, mint amekkorában a forradalmakat ránkszabadító diadalmas fajzat vétkes, mégpedig a ma purifikátori pózban kérkedő faji sajtó túlbuzgó segédkezése mellett. A panamát üldözni kell, de akkor is — nem a panamisták és panamapártolók vannak erre hivatva; a tolvajt le kell fogni, de gyanús, ha épen a tolvajok és orgazdák csapnak fel rendőrökül. Ami azonban a soknál is sokabb: ez a liberális sajtó iszonyúan lenézi, szörnyen ostobának képzeli a felébredt magyarságot. Részben igaza is lehet: rettenetesen együgyűek lehetünk mi magyarok, vagy legalább sokan közöttünk, különben nem jelenhetnének meg ekkora vakmerőséggel világos nappal olyan pőre hazugságok magyarnyelvű lapokban, amelyek, ha nem vesztettük el ítélőképességünk és önérzetünk utolsó foszlányát, kell, hogy arcunkba kergessék a vért és lecsapásra kényszerítsék összeszorult öklünket. Ilyen perfidül hazug beállítás, amely azonban ma már szinte általános a liberális sajtóberkekben, s amelynek önállótlan keresztények is bedőlnek, mindjárt az is, hogy az ország mai sorsáért, a nyomorért, a folyton emelkedő drágaságért, pénzügyünk állandó válságáért a keresztény nemzeti irány uralma a felelős. Épen olyan beszéd ez, mint amikor egy útonállóktól kirabolt, megsebesített, félig agyonvert ember szenvedéséért az orvost és épen csak az orvost teszszük felelőssé. Az orvos is lehet hibás, ha nem elég gyors, erélyes és önzetlen s e részben a keresztény irány képviselői és sajtója az önkritikát csakugyan épen elég hangosan alkalmazták. De minden hibát az orvosra tolni s nem beszélni az utonázókról, a gyilkosokról, a kifosztókról, — erre csak az a sajtó és az a faji önzés képes, amely maga hozta a nyakunkra a gyilkosokat és utonállókat s el szeretné terelni magáról a bűntudatot. Hát nem a háborúvesztés, a forradalmak, a Károlyi- és Kis Bélarezsim, hát nem a trianoni béke tette rabbá és beteggé, idegen államok importjára szoruló, se szénnel, se vassal, se rabéval, se fával — semmivel sem rendelkező koldussá a puskaéget? Hát nem ők felelősek mindezért fiu nem seáte, hit kilencvenkilenc százalékban? Jali nem azt magyarázták kifelé ők is, nem azt hangoztatja-e mentségéül a liberális Hegedűs, akinek szabadforgalma és liberálizmusa egyelőre szintén . .csak süllyeszteni volt képes a magyar korona ".értékét hogy Klíjgyarország a,inai megcsonkítottságában szinte életképtelen, hogy az elszánt erős akaraton és nemzeti érzésen kívül szinte semmije sincsen, amivel rekonstruálhatná létének gazdasági feltételeit? Nem alávaló szédelgés-e akkor, ha egyik pánszemita lapunk egy zsidóbarát „keresztény“ képviselővel azt íratja, hogy: hja, amikor liberalizmus volt Magyarországon, akkor 20 fillér volt a fehér liszt, „ma meg maximálunk, botozunk, nem is engedjük meg mindenkinek, hogy (akárhogyan!) kereskedhessék, mégis sorvadunk“? Nem érde a Szerkesztőség: V., Honvéd u. 10. Kiadóhivatal: IV, Gerlóczy u. 11. sz. A szerkesztőség telefonszámai: Felelős szerkesztő: 75-88. Közgazdasági rovatvezető: 75-31. Szerkesztőség: 110-55, 7-20, 7-21. A kiadóhivatal telefonszámai: 5-67, 5-68 és 5-69. •Emel maximálatlanul mért botot az ilyen fajtársi logika? Nem, tisztelt fajtestvérek, a magyar keresztényekkel sokat el lehetett hitetni, de mindent mégsem lehet! Hiába gajdolnak nekünk most panamákról, tehetetlenségről, egyedül üdvözítő zsidóliberalizmusról. Az országot önök züllesztették s panamázták le oda, ahol ma van. Ha éz nem hiszik, üssék fel saját becses évfolyamra, például az 1918-ikit, október 31 előtt "és után! /# ' ■. ■ , R m 2 k'es-sstatrrt _________ III Nemzedék , m,-1 JAli : *, O*' Fehér vármegye egyhangú bizalmánál Mztosztott gatár'Otyi József gróf főispánt Csenti József képviselő fémsztlásán visszautasítják. JI megyei teOzgylMps —. Az Vj Jj^medék kiküldött munkatársától. — Székesfehérvár, január 12. Emlékezetes, hogy Kiggingi József grófot, Fejérvármegye és Székesfefehérvár főispánja a nemzetgyűlésen Cserti József képviselő részéről legutóbb méltatlan és durva támadás érte. E támadás után december 31-én Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága, ma délelőtt pedig a vármegye közgyűlése Károlyi József grófot egyhangú, határozattal bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította. A határozat előzményeiről Haminél József alispán sz Uj Nemzedék kiküldött munkatársának a következőkben nyilatkozott: — Őszinte meggyőződésből mondhatom, hogy az egész országban példátlan az a ragaszkodás, amellyel Károlyi József gróf főispán iránt a megyében mindenki — hangsúlyozom, kivétel nélkül mindenki — viseltetik. Éppen ezért feltűnést keltett, amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök Cserti József interpellációjára adott válaszában kijelentette, hogy Károlyi József grófot nem nevezi ki újból főispánná. A törvényhatósági bizottság sajnálkozása nemcsak érzelmi momentumokon alapszik. Károlyi József gróf nagyon intenzív munkát fejtett ki s a vármegye fejlesztésére oly nagyjelentőségű tervei vannak a jövőre nézve is, hogy azokat csak ő valósíthatja meg. Ezért a vármegye határozott kárnak tekintené, ha Károlyi József nem maradna meg a főispáni székben. A közgyűlés összehívására nemcsak a város átirata indított, hanem a vármegye minden részéből hozzám érkezett számos kérelem is. A vármegyében meglepődtek, hogy Teleki Pál , gróf miniszterelnök éppen Cserti József interfpellációjára adott ilyen választ, mert Cserti képviselő személye egyáltalában nem szimpatikus Fejér megyében. Balassa Sándor főjegyző munkatársunknak a következőképpen nyilatkozott: Az a gondolat, hogy Károlyi József gróf főispánunknak az őt éi támadás alkalmából bizalmat szavazzunk, tulajdonképpen tőlünk ered, de a város megelőzött bennünket, így a mai közgyűlés tárgya a város határozatánaktárgyalása. Ezt a határozatot teljes mértékben mi is magunkévá tesszük. Érmegye rendkívüli Azűzgyűlését ma órakor nyitotta Bodgoravranek József Kassa Sándor &ljegyző ismertette Szétörvényhatósági bizottságának hatály kijelnii, hogy a mai nehéz helykiváj kárálykérdéssel foglalkozni. A sjn közgyűlésen Károlyi József gróf `ingy«n a királykérdferöi, de mini- Jw»8g! «(Eiten a tshintatban sem a ksnasányacpdrtware, sem a kormánynak határ oaertan körvonalamtt fíllásfogdalása nincsen, eeekkel sllsntétito jj«m jttila Orst. Éppen ezért egyhangú határosallal biztosítja őtbizalmáról, és kéri, hogy Fejér vármegye főistiáni székében továbbra is maradjon meg. A vármegye közgyűlése ezután egyhangúlag csatlakozott Székesfehérvár szabad királyi városai határozatához és kimondotta, hogy továbbra is kívánja Károlyi József grófnak a főispáni székben való meghagyását. Egyúttal kéri azt is, hogy e határozatról a belügyminisztert és miniszterelnököt küldöttség értesítse. A határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és pénteken délben 30 tagú küldöttség hozza a határozatot Ferdináruly Gyula belügyminiszter és Teleki Pál gróf miniszterelnök tudomására. A küldöttség tagjai közt van Széchényi Aladár, Széchényi Viktor és Zichy Aladár gróf is. A közgyűlésen meglepő tst keltett Grieger Miklós nemzetgyűlési képviselőnek a megjelenése. Mindenki azt várta, hogy Grieger Miklós, aki a királykérdésben a szabad királyválasztás elvét vallja, Károlyi József gróf főispán ellen fog nyilatkozni. Ez azonban nem következett be, sőt ellenkezőleg, éppen Grieger Miklós nemzetgyűlési képviselő mondotta Károlyi József gróf főispán mellett a leglelkesebb, beszédet. A többi között ezeket mondotta: Károlyi József a forradalmi időkben is állást foglalt átkos testvérével szemben és mindig a nemzet igazi érdekeit tartotta szem előtt. Ezután küldöttség ment Károlyi József főispánhoz, amely* nek szónoka szintén Grieger Mikdós volt. E$áv®lyi József gróf gr"‘ m^kiesikGzala /Vejervámegye törvényálmósági bizottságának arad kívüli közgyűlése Károlyi József gróf főispán fogadta, afaeff] Nemzedék, kiküldött munkatársát és ayomükezöket mondotta Vér vármegye törvényhatósági bizottságának december 13-iki ülésén tett nyilatkozatomban, amely nemzetgyűlési megtámadtatásomra alaptalanul okot szolgáltatott, nem mondottam újat. Úgy mázt az álláspontot szögeztem le, amit a kommün után is vallottam én hangsúlyoztam. Akkor az volt az általános nézet, hogy ami a forradalom után történt, — így a detronizálás is — törvénytelen. Szabad királyválasztásról akkor még senki sem beszélt. — Ez volt, — mondom — az általános felfogás, amit természetesen most is vallok és mivel a királlyal szemben esküm is köt, jogomban sem volna más álláspontra helyezkedni. Ez nálam nem opportunizmus, hanem lelkiismereti kérdés, amit a decemberi törvényhatósági bizottsági ülésen is természetesnek tartott mindenki. Most sem látok semmi okot arra, hogy ezt az álláspontot bárki is kifogásolja. Nézeteltérésem egyébként a kormánnyal nincs, de az, hogy megmaradok-e a főispáni székben vagy sem, nem tőlem függ. Én beadtam lemondásomat és a kormány megbízott az ügyek továbbvezetésével. Ha újra kineveznek és ha saját álláspontom alapján maradhatok, akkor a megye érdekében maradok. L. Qr .